Komárommegyei Dolgozók Lapja, 1954. február (9. évfolyam, 10-17. szám)
1954-02-03 / 10. szám
KOMÁROMMEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Dolgozók Lapja IX. ÉVFOLYAM, 10. SZÁM. A KOMÁROMMEGYE IPART BIZOTTSÁG LAPJA Ára 50 fillér A SAJTÓ NAPJA A második világháború idején, 1942 február 1-én a békéért való harc jelszavával kemény küzdelemben született a Szabad Nép. A Szabad Nép első számai megjelenésének évfordulóján február 1-én ünnepli a magyar dolgozó nép ezúttal harmadízben a magyar sajtó napját. A mi mai sajtónk dicső múltra tekinthet vissza. A Szabad Nép elődei sok kemény csatát vívtak mindazért, aminek megvalósítása a mai kor magyarjainak jutott feladatul Kossuth 1841-ben indított Pesti Hirlapja, az 1848-as Március Tizenötödike, Táncsics Munkások Újságja. Frankel Leó Munkás Hetikrónikája, a Tanácsköztársaság Vörös Újságja, a kommunisták itthoni és emigrációban kiadott lapjai, a haladásért küzdő megannyi magyar újság volt. Felszabadulásunk után gyökeresen megváltozott a magyar sajtó feladata. Sajtónk neveli, lelkesíti, harcra vezeti, a dolgozó népet. A mi sajtónk is a lenini-sztálini tanítások szellemében végzi felelősségteljes munkáját. Arra törekszik, hogy valóra váltva Sztálin elvtárs szavait: „Minél közelebb álljon a munkások tömegéhez, hogy állandóan hatással lehessen a tömegre, hogy a munkástömeg tudatos és vezető központja legyen’’. Fontos munka ez. Tanítómestereink Lenin és Sztálin különleges jelentőséget tulajdonítanak a sajtónak. „Politikai lap nélkül — írta Lenin — a mai Európában elképzelhetetlen egy mozgalom, amely megérdemli a politikai mozgalom nevet". „Azt mondják — tanítja Sztálin elvtárs —, hogy a sajtó — a hatodik nagyhatalom. Nem tudom, milyen hatalom, de hogy ereje van és hogy jelentősége — ez vitathatatlan. A sajtó a legerősebb fegyver, amelynek segítségével a párt, a maga, neki szükséges nyelven, mindennap, minden órában beszél a munkásosztállyal. Más eszköz a párt és az osztály közti szellemi kapcsolat létesítésére, más ilyen rugalmas apparátus nincsen sehol sem. Ezért a pártnak különös figyelmet kell fordítania a sajtóra ...” Sztálin elvtárs tanítása szellemében pártunk segítségével a magyar sajtó egyre nagyobb eredményeket ér el, napról napra eredményesebben tölti be hivatását, lelkesíti, vezeti győztes harcra, szervezi új küzdelmekre a dolgozókat, védi a dolgozó nép érdekét. , Mapjaink harcukkal, eredményes munkájaikkal egész népünk megbecsülését vívták ki. Bátran mondhatjuk, hogy a sajtó, újság népünk mindennapi kenyerévé vált. Kultúrforradalmunk egyik legnagyobb eredménye ez. Milliók és milliók olvassák naponta a sajtót, merítenek belőle új erőt napi feladataikhoz, tanulnak, nevelődnek írásaiból. Éppen ezért a magyar sajtó munkásait tisztelet, megbecsülés és rokonszenv övezi az országban Dolgozó népünk megbecsüli és érdeklődéssel kíséri figyelemmel az újságírók munkáját. A demokratikus szabad magyar sajtó a nép hangját szólaltatja meg, a népnek ír. A mai magyar sajtót népünk magáénak érzi. Megyénkben ma sem bizonyítja ezt jobban, minthogy hónapról hónapra emelkedik a lapokhoz, különösen a megyei pártbizottság lapjának szerkesztőségéhez érkező munkás- és parasztlevelek száma. Ezekben a levelekben segítséget kérnek, bátran, bizalommal fordulnak problémáik megoldásában segítségért a dolgozók. imáik arról. Számos levél írója, a sajtó régi olvasói és levelezői hogy napjaik legkedvesebb órája, az, amikor elolvashatják a napi sajtót, népünk nagyszerű győzelmeinek híradását. Az utóbbi hetekben számos sajtóankéton Kocson, Héregen,Mocsán, Ácson megyénk dolgozó parasztjai közül többszázan mondták el, hogy munkájukban hasznos segítőtársuk a sajtó és örömmel olvassák cikkeit, nemcsak azért, mert tanít, hanem, mert szórakoztat és hősi helytállásra, hazaszeretetre is nevel. A szerkesztőségekhez érkező levelek, a sajtóankéton elhangzott szavaik mind népünk sajtó iránti szeretetét bizonyítják, ebből fakadnak a kérdések, híradások, bírálatok, javaslatok,tetek százai és ezrei, melyekkel az olvasók segítik a sajtó munkáját. Az új magyar sajtó, élén a Szabad Néppel, a kormányprogramol végrehajtásáért, sikeres teljesítéséért vívott harc egyik legélesebb, legeredményesebb fegyvere. Nem állhat újságíró előtt szebb feladat, mint a dolgozó nép életszínvonala emeléséért, kormányprogramok megvalósításáért, a béke megvédéséért való a harc. Ezekben az időkben fontos feladata a magyar sajtó munkásainak, hogy a kormányprogramm valóra váltásának, a békeharcnak erős fegyverét, a magyar sajtót még erősebbé kovácsoljuk. A sajtó, amikor mozgósít a termelés soron lévő nagy feladatainak megvalósítására, amikor új módszerekre tanít, amikor vitás kérdésekben felvilágosít, szétoszlatja a kétkedést, kishitűséget, a maradiság szellemét, leleplezi az ellenséget, szíesen, sokoldalúan vetíti az olvasók elé a szocialista építés nyomán születő új, szép, gazdag életet, mindig egy nagy célt szolgál: szebbé boldogabbá tenni az emberek életét, védeni a békét a szocializmus és a kommunizmus eredményes építésének fontos feltételét. fontos feladatát hajtja végre a magyar sajtó munkásainak tábora, akkor is, amikor harcolva a hibák ellen, a dolgozó nép érdekeit szolgálja, amikor arra nevel, hogyan kell még nagyobb tettek forrásává tenni a párt és a haza iránti szeretetek . A magyar sajtó munkásai nem elégednek, és nem is elégedhetnek meg azzal, hogy közkinccsé teszik dolgozó népünk legjobbjainak nagyszerű tapasztalatait, hogy a szocializmus építése közben született hazai győzelmek ismertetésével új győzelmek elérésére serkentenek, hogy a béke hazai frontját erősítik. Sokoldalú nagyszerű feladatot kell tehát végrehajtania a magyar sajtó munkásainak, a magyar újságíróknak. Az a a tény, hogy népünk egyre eredményesebben építi a szocializmust, harcosabban védi a békét, hogy hazánkban is milliók harcoltak azért, hogy tárgyalóasztalhoz üljenek a nagyhatalmak külügyminiszterei, hogy dolgozó népünk szereti, megbecsüli a sajtó munkásait, mind azt mutatja, hogy a magyar újságírók mind lelkiismeretesebben eredményesebben végzik munkájukat, töltik be azt a hivatást, mellyel megbízta őkt pártunk, dolgozó népünk. Ezért ünnepli most február 1-én a magyar sajtó napján szeretettel, megbecsüléssel a sajtót dolgozó népünk. Az újság munkásait körülvevő szeretet, megbecsülés érdeklődés és rokonszenv arra kell, hogy serkentse őket, hogy még nagyobb lelkesedéssel küzdjenek pártunk irányításával nagyszerű céljaink megvalósításáért, a szocializmus építéséért, a békéért, a dolgozó nép boldog életéért. * 1954 FEBRUAR 3. MEGYÉNK MEZŐGAZDASÁGÁNAK FEJLESZTÉSÉRŐL TÁRGYALT A MEGYEI PÁRTVÁLASZTMÁNY Terveket készítenek az új gazdasági évre, terveket szőnek hosszú évekre előre dolgozó parasztjaink, az egyénileg gazdálkodók éppen úgy, mint a termelőszövetkezetiek és az állami gazdaságok dolgozói. Terveket készítenek, érdemes tervezniök, érdemesebb, mint eddig bármikor. Pártunk és kormányunk elsőrendű feladatként a dolgozó nép életszínvonalának emelése áll. Az életszínvonal emelésének kulcsa: a mezőgazdaság fejlesztése. Több gabona, több zöldségféle, több hús, zsír, tej kell, jobb ruhanemű, több gyapjú, kender, len és így tovább. A párt és a minisztertanács határozata nemcsak a feladatokat szabta meg, megmutatta a feladatok megoldásának lehetőségét, módját is. A Tatán dolgozó, szakemberekből álló bizottság, termelőszövetkezeti elnökök és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok véleményének meghallgatása után feltárta — megyénkre vonatkoztatva — a mezőgazdaság fejlesztésének hatalmas lehetőségeit. Nagy és felelősségteljes feladat állt tehát a megyei pártválasztmány előtt; meg kellett határozni — a szakemberek által kidolgozott javaslat alapján — a megyénk mezőgazdaságának fejlesztését célzó alapvető feladatokat, meg kellett határozni a megyei, járási pártbizottságok, a megye pártszervezeteinek feladatát, a tanácsok és a tömegszervezetek feladatait. Feladataink és lehetőségeink a talaj termőerejének fokozása területén A növénytermelés és az állattenyésztés fejlesztésének alapja a jó erőben lévő termőtalaj — állapítja meg a megyei pártbizottság beszámolója. — Megyénkben a talaj termelőerejének növelése szinte egyhelyben topog. Ennek legfőbb oka, hogy a talaj humusztartalmát növelő istálló- és egyéb szervestrágya felhasználását hanyagoltuk. Súlyos hibák vannak a trágya helyes kezelése terén. Erről beszélt felszólalásában Traxler Károly elvtárs, a Bábolnai Állami Gazdaság főállattenyésztő agronómusa is. Elmondotta, hogy náluk, az állami gazdaságban igyekeznek szakszerűen kezelni az istállótrágyát, de még ott is akadnak hibák. Az istállótrágya helyes kezelése azért is fontos, mert műtrágyából még nem áll elegendő mennyiség rendelkezésünkre. S különben is a műtrágya egymagában nem elegendő, csak kigészíti a szervestrágyázást. A műtrágyát pótolni lehet morzsalékos trágyával, baromfivagy sertéstrágyával. Vakán elvtárs, a Perjéspusztai Állami Gazdaság igazgatója is foglalkozott felszólalásában ezzel. Megemlítette, hogy a termőtalaj erejét fokozza az őszi mélyszántás időbeni és megfelelő elvégzése. Elmondotta, hogy az őszi mélyszántást legtöbb helyen — így náluk is — harmadrendű feladatnak tekintették. A megyei pártválasztmány megállapította: pártpropagandánknak és agitációnknak az agropropaganda eddig igen gyenge oldala volt. Tanácsszerveink a hatáskörükbe tartozó szakemberek segítségével korántsem adtak hathatós segítséget a termelőszövetkezetek és általában a falvak számára a talaj termőereje növeléséhez. Nem tettünk meg mindent a tarlóhántás és mélyszántás terén sem. Az alapvető agrotechnika (trágyázás, tarlóhántás, mélyszántás stb.) elhanyagolása megyénkben évről évre több száz vagon termésveszteséget jelentett eddig, pedig csak az alapvető agrotechnika helyes alkalmazásával, mintegy 50—60 százalékkal növelhettük volna a termésátlagot. Első és legfontosabb feladat tehát az alapvető agrotechnikai módszerek széleskörű alkalmazásának elterjesztése megyénkben, hogy növeljük a talaj termőképességét. Nagyobb helyet kell adnunk az agropropaganda szervezett irányításának. Megyénkben a talajerő növelése érdekében elsősorban a talaj humusztartalmát növelő istállótrágya hasznosítására kell nevelnünk a dolgozó parasztságot, a burgonya- és zöldségtermelés egyes területek kivételével nagyon elhanyagolt. Egyes helyeken, mint például a kisbéri Virágzó termelőszövetkezetben az elmúlt évben 150 mázsás burgonya átlagtermést értek el, ugyanakkor megyénk egyik legnagyobb gazdaságában, környei Felszabadulás Állami a Gazdaságban alig termeltek kataszteri 19 mázsát holdanként, ami alig haladja meg a holdankénti vetőmagszükségletet. A megye megfelelő burgonyaellátása érdekében növelni kell a vetésterületet is, de elsősorban a burgonya átlagtermését. Traxler Károly elvtárs erről is szólt hozzászólásában. — A beteg burgonyatöveket — mondta — irgalmatlanul ki kell tépni, mert tovább fertőzi a többit. Szólt arról is, hogy milyen nagyjelentőségű, milyen jó eredményeket hoz a burgonya négyzetes ültetése. Bábolna pusztán nagyszerűen bevált. Sokkal egyszerűbb és gyorsabb a négyzetesen ültetett burgonya művelése is. A beszámoló foglalkozik az öntözéses területek növelésével is. Megemlíti, hogy, mint vízforrásra, legbiztosabban a Dunára és a bányavizekre lehet építeni. 1953-ban a megyében az öntözéssel művelt zöldségterület akkora volt, hogy az itt termelt zöldségfélék a szükségletnek csupán 40 százalékát fedezték. A felmérés és érdeklődés alapján már ebben az évben mintegy 300 kataszteri holddal tudjuk emelni az öntözéses területet, a további két évben pedig mintegy 700 kataszteri holddal, ami a hozam emelése mellett biztosítja majd az öntözéses zöldségfélék iránti igények bőséges kielégítését. Megyénk az országos állatsűrűséget tekintve, viszonylag fejlett állatállománnyal rendelkezik. A mennyiségi, számbeli növekedés mellett azonban állatállományunk minőségileg és főleg a hozam szempontjából igen alacsony fokon áll. Az állattenyésztés mennyiségi és minőségi fejlesztése érdekében szilárd takarmányalapot kell biztosítani. Növelni kell mindenekelőtt a pillangós növények és az abraktakarmány vetésterületét. Kukoricatermelésünknél — amely a megye állatállománya abraktakarmányának igen nagy százalékát képezi — főleg a hozam emelését kell elősegíteni. Ennek egyik feltétele az, hogy a dolgozó parasztság ne tavaszi szántásba, hanem őszi mélyszántásba vesse a kukoricát. A beszámoló beszél arról is, hogy milyen mértékben kell növelni a tehén-, anyakoca-, anyajuh- stb. állományt. Helyre kell állítanunk — állapította meg a választmányi ülés — a zöldségtermelést olyan régebben kialakult helyeken, mint például Kocs, Mocsa, Kis- és Nagyigmánd összefüggő sárgarépatermelő tájegységek, a kerékteleki és Bársonyos, kobakos növények, zöldpaprika, paradicsomtermelő vidéke. Sár és Bakonybánk: fejeskáposzta termelése, Pilismarót és Dömös sóska termelése, Baba: zöldborsó, Eter petrezselyem termelésre alkalmas vidékeken stb. Igen fontos még a korai kiterjesztésével zöldségtermelés foglalkozni. Megyénkben csak a perjéspusztai állami gazdaság, a timföldgyári távolsági fűtő segítségével 27.800 négyzetméterrel növeli a megye üvegházi hajtatását. Megyénk zöldségellátását tehát megfelelő politikai és gazdasági szervező munkával, a lehetőségek maximális kihasználásával biztosítani tudjuk. A gyümölcs- és szőlőtermelés terén igen komolyan csökkent a termelési kedv — mondja a beszámoló. Ez adódott egyrészt a szőlőterület és a gyümölcsösök felszorzásából és főleg az egyénileg gazdálkodók termelési bizonytalankodásából. Mocsán 5108 hold földből, csupán 43 hold szőlő van, annak ellenére, hogy Mocsa környéke nagyon alkalmas szőlő telepítésére — állapította meg felszólalásában. A december 23-i határozat után megnövekedett az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok érdeklődése a szőlőtermelés iránt. Többen jelentették már be igényüket szőlőtelepítésre. De megnövekedett a kedv a gyümölcsösök telepítése iránt is. Mocsán például 2500 gyümölcsfát akarnak elültetni tavasszal a dolgozók. Érdekesen foglalkozott ezzel a problémával Körmendi Sándor elvtárs, tatai egyénileg dolgozó paraszt. Elmondotta, hogy régóta figyeli, hogy a tatai járásban mennyi ideig tartják egy-egy községben az apaállatokat. Az a megállapítása, hogy egy-egy apaállat 5—6 évig is egy községben van. Ennek az a következménye, hogy saját ivadékát keresztezi, ami feltétlenül korcsosodáshoz vezet. Elmondotta azt is, hogy szebb legelőt a tatai legelőnél nem tud elképzelni. Mellette folyik a Fényes folyó, nagyszerűen lehetne öntözni vele, mégsem teszik. A december 23-i határozat végrehajtását akadályozza — mondta Körmendi elvtárs — hogy 15.000 négyzetméteren felszedték a legelőn a gyepet, s ami a legbosszantóbb, 14 helyen csonkították meg a legelőt. Lehetőségeink és feladataink az állattenyésztés terén A gépállomások feladatai A határozat végrehajtásában nagy szerepük van a gépállomásoknak. Megyénk gépállomásai egészében véve megállták a helyüket. Mégis, a termelőszövetkezetek nem kaptak megfelelő segítséget a gépállomásoktól, az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat pedig teljesen elhanyagolták. A beszámolóban kevés szó esett a gépállomások feladatairól, s valószínűleg ebből eredt az is, hogy a felszólalók is inkább az üzemek feladatáról szóltak a gépállomások megsegítését illetően, s közben elmulasztottak szólni a gépállomások feladatairól. Benyó Pál elvtárs mondta el, hogy budapesti üzemek is segítenek megyénk gépállomásainak. A megyében lévő ipari üzemekne már kisebb az érdeklődése iránt, ez azonban nem jeleni azt, hogy a megye ipari üzeme egyáltalán nem segítenek gépállomásoknak. A Viscos gyár például a kisbéri gépállomást patronálja. Jelenleg tagú üzemi brigád dolgozik kisbéri gépállomáson. Munkájuk nyomán jól halad a géljavítás, javult a munkafegyelem is. A gépállomások közvetlen feladatairól, tehát Folytatása a 2. oldalon. Növelni kell a kenyérgabona átlagtermését A december 23-i határozat megszabja, hogy két, három év alatt 1,5 mázsával kell emelni a gabona holdankénti átlagtermését, s emellett növelni kell a vetésterületet is. E feladat végrehajtása a párt- és tanácsszervektől komoly erőfeszítéseket követel. Az alapvető agrotechnika alkalmazása mellett ki kell szélesíteni a fejlettebb módszereket is az átlagtermés emelése érdekében. A termelőszövetkezetek, állami gazdaságok egy része bebizonyította, hogy csupán a keresztsoros vetéssel kataszteri holdanként átlagosan 1—3 mázsával lehet emelni a termésátlagot. A kocsi Dózsa tsz-ben például kataszteri holdanként 3 mázsával termeltek többet sorvetéssel. Megyénkben csak a keresztsoros vetés általánosításával, mintegy 105.000 mázsa kenyérgabonával termelnénk többet, ami elegendő lenne egy A megye nagy iparvidékein dolgozók élelmezése szempontjából rendkívül fontos a burgonya- és zöldségellátás biztoTatabányához hasonló, 50.000 lakosú város ellátására. Emellett mintegy 15.000 mázsa melléktermékhez jutnánk (korpa), ami 3,750.000 kilogramm tejtermeléshez szükséges abraktakarmányt biztosítana. A megyében elsősorban tehát az átlagtermés növelése a fő feladat. Közvetlen feladat: a gabonavetések gondozása és tejtrágyázása. Propagálnunk kell és állami úton is elő kell segítenünk a megye adottságainak megfelelő vetőmagbeszerzést, nemcsak a szocialista szektoroknak, de az egyénileg dolgozó parasztok részére is. A megyében nagy lehetőség van a vetőmag helyi beszerzésére, elsősorban csere útján. Máris vannak egészséges kezdeményezések: a szőkepusztai állami gazdaság például kukorica és más termény ellenében Szák község dolgozó parasztjai részére tavaszi árpavetőmagot biztosítsítása. E két cikkféleségből a megye mintegy 30—40 százalékos behozatalra szorult, ami elsősorban abból adódik, hogy biztosítani kell a megye lakóinak friss zöldségfélével való ellátását