Komárom Megyei Dolgozók Lapja, 1955. augusztus (10. évfolyam, 62-69. szám)
1955-08-03 / 62. szám
X. ÉVFOLYAM, 62. SZÁM. Ára 50 fillér VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! 1955. AUGUSZTUS 3. Sok múlik a falusi népnevelőkön A kenyérgabona aratása befejezéshez közeledik. Most m már mindinkább a cséplőgépeké a szó. A fáradságos munka jutalma zsákokba kerül, a magtárak megtelnek búzával, rozzsal, életet adó eleséggel. Ebből adódik, hogy a népnevelőknek, anélkül, hogy a még aratásra váró gabonáról megfeledkeznének mindinkább a cséplés és begyűjtés felé kell irányítaniuk figyelmüket. A népnevelőknek mindenütt meg kell győzniük a dolgozó parasztságot, hogy időben csépeljenek, mert a késlekedéssel nemcsak a népgazdaságnak, de önmaguknak is tetemes kárt okoznak. Nő a szemveszteség, háttérbe kerülnek a soronkövetkező mezőgazdasági munkák és a váltakozást megsínyli a cukorrépa, a kukorica és a többi termény is. Azért fontos ezt megérteni, mert helyenként máris komoly elmaradás mutatkozik. Arra hivatkoznak — nem egyszer indokolatlanul —, hogy nedves a gabona. Erre hivatkoznak például Tatán is, ahol július 28-ig még egyetlen egyénileg gazdálkodó paraszt sem csépelte el a búzát, a rozsot. Ugyanakkor azonban megcáfolja érvelésüket az a tény, hogy a tatai „Augusztus 20” tsz nemcsak, hogy elcsépelte a gabonáját, hanem már búzabeadási kötelezettségét is teljesítette. Vajon a tsz gabonája más fajta, mint az egyénieké? Vajon nedves? a tsz gabonája nem Bizonyára,bár jóhéhány egyéni gazda terménye is ott lehetne a magtárakban, ha nem hallgatnak a patópálokra, ha a népnevelők, a tanács erőteljesebb felvilágosító munkát végeztek volna. Hasonló példát sokat találni megyénkben. Azt bizonyítja ez, hogy még nem elég erős a felvilágosító szó a cséplés érdekében. Bősen változtatni kell.Ezen sorAhol közös szerűket létesítettek, ott biztosítani kell a gépek folyamatos üzemeltetését. A kisigmándiak például jól megszervezték a munkát. A gazdák fogatokkal segítik egymást, hogy mielőbb végezhessenek a csépléssel. Ilyenfajta összefogásra kell buzdítaniok a népnevelőknek másutt is a dolgozó parasztokat. Változatlanul nagyon fontos feladat, hogy ügyeljünk a szemveszteségre. Ahol sikerült alacsony veszteségszázalékkal learatni a gabonát, még mindig tetemes kár jelentkezhet, ha nem ügyelnek a cséplésnél. Ezért a népnevelők ne sajnálják idejüket, s ha néhány percük akad, látogassanak el a gépekhez, kísérjék figyelemmel a cséplőcsapatok munkáját, és ne engedjék meg a gabona prédálását. Különösen fontos, hogy a cséplőcsapatokban dolgozó kommunisták és diszisták ne feledkezzenek meg kötelességükről. Amellett, hogy nekik kell legjobban dolgozniok, a felvilágosító szó erejével is rendszeresen segítsék társaikat. A cséplőgépnél lévő kommunisták és diszisták most a párt előretolt harci egységei, akiknek munkáján nagyon sok múlik. A DISZ cséplőbrigádok az országos versenyben is részt vesznek, így munkájukkal ezért is fokozottabban kell törődni. Az ifjúsági brigádoknak példát kell mutatniok és a soraikban dolgozó diszistáknak arra kell törekedniök, hogy a legkisebb szemveszteséggel a leggyorsabb, a legjobb munkát végezzék. Ezért ne fukarkodjanak a felvilágosító szóval, és serkentsék a brigádban lévő DISZ-en kívüli ifjakat is jó munkára. TV/lesz már itt az ideje annak is, hogy meginduljon a cséplőgépek közötti versengés. Bábolnán, Kocson, Ácson és mindenütt, ahol több gép dolgozik, lehetőség van a községen, gazdaságon belüli helyi verseny kialakítására. A népnevelők , cséplőcsapatokban elsősorban a dolgozó kommunisták és diszisták beszéljék meg a gépnél dolgozókkal, hogy lépjenek versenybe a községben lévő többi csapatokkal. A verseny elsősorban a szemveszteség csökkentésére és a munka gyorsaságára irányuljon. A csépléssel egyidőben a Cséplőgépektől folyik a begyűjtés is. A dolgozó parasztság zöme megértette, hogy az életszínvonal emelése elképzelhetetlen anélkül, hogy várost megfelelő mennyiségű a élelemmel látják el. Ezért kötelességtudóan is teljesítik beadásukat. De akadnak olyanok, akik a kakikra hallgatva megpróbálják húzni-halasztani a dolgot. Pedig a gabonabeadást mindenkinek teljesítenie kell. Aki késlekedik, önmagának és dolgozótársainak árt. Helyesen jegyezte meg Ág Ferenc esztergomtábori dolgozó paraszt: Aki késlekedik, az akadályoz valamennyiünket, hogy megkapjuk a szabadpiacot, ezenfelül rossz hírbe keveri vidékünket. 11,4 és most is sok szó esik a gabona állami felvásárlásáról. Korántsem értette meg mindenki a kérdés lényegét. A népnevelőknek fontos feladata, hogy mindenkinek tudomására hozzák a felvásárlási árakat és az ezzel járó kedvezményeket. Nem mindenütt ismerik olyan jól a dolgokat, mint például a komáromi „Szántó Béla" tsz-ben és a nagyigmándi „Petőfi” tszben, amelyek már teljesítették felvásárlási kötelezettségüket. A komáromi „Szántó Béla” tsz adott 29,13 métermázsa rozsot be idáig felvásárlásra. Készpénzben 6048 forintot kaptak, ezenfelül 5,83 métermázsa kedvezményes korpát. Mivel a mélyszántásra is igényt tartottak, 1019 forint értékű utalványt kaptak a beadott rozs után. A nagyigmándi „Petőfi" tsz 100 métermázsa búzát adott be felvásárlásra. Ezért 24 000 forint készpénzt, 20 métermázsa kedvezményes korpát és 66 métermázsa szuperfoszfát vásárlásához érvényes kedvezményes utalványt kapott. Már sok egyénileg gazdálkodó paraszt is eldicsekedhet azzal, hogy felvásárlásra is beadta gabonáját. Tárkányon Alapi Lajos például 71 kiló kötelezettségét búzából a cséplőgéptől teljesítette. A felvásárolt terményért 163,60 forint készpénzt és 14 kilogramm kedvezményes korpát kapott, tehát — mivel a kedvezményeket nem vette igénybe — forintos métermázsánként 260 vételárral fizettek. Hozzá hasonlóan Ihász Imréné rédei lakos is a géptől teljesítette beadását és felvásárlási kötelezettségét. Száznegyvenhárom kilogramm búzájáért 328 forint készpénzt és 29 kiló kedvezményes áru korpát kapott. A tömeges beadás és felvásárlás most kezdődik. Sok községben kijelentették a dolgozó parasztok, hogy igényt tartanak a felvásárlással járó kedvezményekre is. Komáromban például Cs. Szágel István kijelentette: Ha elcsépeltem, feltétlenül kérni fogom, a kedvezményes műtrágyát és a kedvezményes gépi munkát. Ha a földemet géppel és műtrágyával gondozom, az jövőre több termésben jelentkezik majd. A búza így sokkal többet hoz, mintha csak pénzt fogadnék el. Rákosi elvtárs is azt mondotta egyik beszédében, ne együk ma meg azt a tyúkot, amely jövőre aranytojást tojik. Mind jobban megértik gazdák, hogy a felvásárlási ár a nagyon is kedvező részükre. Epölön és Bakonysárkányon — de másutt is — az elmúlt évben aratás után szabadpiacon sem adtak többet azért a gabonáért, amely feleslegben maradt. Az állami felvásárlás tehát kedvező a parasztság számára és kedvező a városi lakosság számára is. Hiszen a szabadpiacon eladott gabona jelentős része nem jut megfelelő helyre. Mert ki vásárol szabadpiacon gabonát? A dolgozó parasztság bizonyára nem, mert háztartási szükséglete, vetőmagja biztosítva van. A városi emberek ugyancsak nem mennek falura búzát vagy rozsot venni. Legtöbbször a kupec, a spekuláns, vásárolja fel állati takarmány céljára az eleséget. Ez mérhetetlenül hátráltatja az életszínvonal emelését. De ezenfelül embertelenség is jószágoknak adni az emberi élelmet. Bizonyára nem akadna egyetlen olyan becsületes paraszt sem, aki — ha megértetik vele, hová kerülhet a gabonája — ne adná feleslegét szívesen az államnak. Nem akad olyan becsületes falusi, aki inkább a jószágoknak szórja oda az eleséget, semhogy a dolgozók, a gyermekek asztalára helyezze. Ilyesmire csak a becstelenek, a kupecek, a kulákok képesek. Ezek azok a kérdések, ■*J amelyekről most beszélniük kell a népnevelőknek a csépléssel, begyűjtéssel kapcsolatban. Használjanak fel minden percet, minden alkalmat arra, hogy szavuk eljusson a falu minden zugába, hogy minél jobban menjen a cséplés és begyűjtés. Az ácsi kombájn vezetők más körzetben is segítik az aratást Az ácsi Gépállomás körzetéhez tartozó termelőszövetkezetekben befejezték az aratást. Ez elsősorban annak az eredménye, hogy az aratás 60 százalékát géppel végeztették. Az aratás idején a gépállomás minden gépkezelője teljes tudásával és akaratával harcolt, hogy mielőbb jelenthessék. Nagyobb műszaki kiesés nélkül, az aratógépek és kombájnok teljes kihasználásával, az úgynevezett „rajonírozási terv’’ alapján, befejezték az aratást. A kombájnvezetők versenyéhez az ácsi gépállomás kombájnosai is csatlakoztak. Mivel azonban a körzetükben befejezték az aratást, elhatározták, hogy oda mennek segíteni, ahol még kaszára vár a lábon álló guboa. Csűrös Károly és Tebeli János, a gépállomás két legjobb kombájnvezetője, elsőként jelentkezett kisegítő munkára: Csűrös Károly már végzett a vértesszőllősi tanács gabonájának aratásával és dult, hogy más községben elvisegítse ezt az igen fontos mumikát. Mindenütt szívesen látják a kitűnő szakembert, aki naponta átlagosan 15—16 holdat arat le jól gondozott gépével. Tebei János útnak indult ácsról Vértestol iára, hogy ott is megmutassa: jó kombájnosai vannak az ácsi gépállomásnak. Győzelmi jelentések Megyénkben egyre több helyről érkeznek bejelentések az aratás befejezéséről. A perjéspusztai Állami Gazdaság jelentette elsőnek, hogy az őszi árpa, a búza és a rozs mellett befejezte a zab aratását is. A gazdaság minden üzemegységében megindultak a cséplőgépek, hogy időben biztos helyre kerüljön az idei termés.★ Július 24-én Nyergesújfalu határában is megkezdték a behordást és a cséplést. A község egyénileg gazdálkodó parasztjai a cséplőgéptől azonnal a begyűjtőhelyre szállitják a gabonát. Elsőknek ,amelynek Albert, Meichler Mihály, Szeifer János, Fohner Ferencné és Fohner Márton egyénileg dolgozó parasztok teljesítették 100 százalékig beadási kötelezettségükön felül a szabad felvásárlásra előírt tervüket is.* A tatai járás 22 községében a zab kivételével befejezték az aratást. Minden községben megkezdték a cséplést. A csépléssel egyidőben teljesítik a járás termelőszövetkezetei és egyénileg gazdálkodó parasztjai az állammal szembeni kötelezettségeiket. Üdvözöljük a varsói VIT-et A Visztula partján lévő stadionban a magasba emelkedett az ifjúság békezászlaja, megkezdődött a Világifjúsági Találkozó. Tíz- és tízezer ifjú küldött ajkáról zengett fel a DIVSZ- induló és oroszul, angolul, franciául, németül, magyarul és ki tudja hány nyelven röppent ég felé a lelkes dal: „Egy a jelszónk, a béke, a harcba boldog jövőért megyünk!“ A fiatalok nemzetközi találkozója fontos időpontban jött össze. Alig pár napja tanácskoztak a négy nagyhatalom államférfiai a béke megőrzésének kérdéseiről, alig néhány napja, hogy az emberekben még inkább megerősödött a hit és a remény: Nem lesz háború! Ebben a bizakodó légkörben éppen az ifjúság az, amely először foglalhat állást egységesen a béke védelmének kérdésében. Az az ifjúság, amely háború esetén talán a legtöbbet veszítené, amelyet leginkább érintene az atom-, a tömegpusztító fegyverek különböző fajtáinak alkalmazása. Itt a lehetőség és az alkalom, hogy az ifjúság megmutassa erejét, egységét, békeakaratát. Itt az alkalom, s ezzel az alkalommal bizonyára élni is fognak. A Szovjetunió, Amerika, Anglia, Franciaország, s a többi nemzetek ifjú küldöttei arra törekednek, hogy a béke és barátság gondolata ezzel a találkozóval is kézzelfoghatóbb valósággá váljék, üdvözöljük a Világifjúsági Találkozót. Üdvözöljük a békéért küzdő ifjú harcosokat! Kívánjuk, munkájuk legyen sikerekben gazdag, érjenek el új, nagyszerű eredményeket a béke megőrzéséért folytatott harcban. Komám megye dolgozó parasztsága befejezte az aratást Vasárnap este büszkén jelentették a megye mindhárom járásából: a zab kivételével befejeződött az aratás. A dolgozó parasztok megfeszített munkával fogtak hozzá a behordás meggyorsításához. Az időjárás sürget: szükség van a gyors munkára. Baj község teljesítette beadási kötelezettségét Bajon a termelőszövetkezetiek után az egyénileg gazdálkodó parasztok is teljesítették beadási, valamint szabadtérváásárlásra való átadási kötelezettségüket. A bajiak most már Szabadon vihetik piacra feleslegeiket. A beregi Szabad Föld TSZ asszonyai a 225 munkaegységért Ezekben a forró napokban halaszthatatlanul sürgős az aratás és a cséplés gyors és gondos elvégzése. Emellett azonban nagyon fontos, hogy ne szoruljon háttérbe a növényápolás sem. Helyesen tették a beregi Szabad Föld Termelőszövetkezet tagjai, hogy kapásnövényeiket az aratás megkezdéséig háromszor megkapálták, 21 kukoricájuk, hold 5 hold cukor-, három hold takarmányrépájuk, 5 hold napraforgójuk hirdeti a háromszori kapálás eredményességét. Még folyik termelőszövetkezetben a cséplés, de a tagok már a negyedszeri kapálásra készülődnek. Hogy tudták megtenni ezt a beregiek, mikor náluk sincs több munkaerő, mint más termelőszövetkezetben? Az asszonyok vállalták magukra ezt az igen fontos munkát. Tavasszal, mikor még hozzá sem kezdtek a kapások ápolásához, csatlakoztak már koppánymonostori a Dózsa Termelőszövetkezet asszonyainak 225 munkaegységes mozgalmához. A tsz asszonyai nagyon jól tudták, hogy munkaegységük a zömét elsősorban növényápolási munkáknál tudják biztosítani. Ezért gázmentesek a tsz földjei, ezért várnak páratlan terméseredményeket a kapásokból. A vetkezet termelőszőasszonyai — amíg a határban dolgoznak — gyermekeiket a ha napközi otthonviszik, ahol gondos kezek vigyáznak az emberpalántákra. Munkájuk így eredményesebb lehet a termelőszövetkezetben. Ezt Gróf Gáborné 226, Tvarosek 154, és Ferencné a többi asszony százon felüli munkaegysége bizonyítja. Az asszonyok munkája sok férfi munkaerőt szabadít az aratás, a behordás és a cséplés számára. „Komáromban a tsz-ek után az egyéniek is becsülettel teljesítik az állammal szembeni kötelezettségüket“ kihasználva, még vasárnap is egymást segítve hordták a közös szérükre a gabonát, hogy a cséplőgépek megkezdhessék a munkát. A szorgos munka eredményeként azóta teljes erővel működnek a cséplőgépek. A gabonájukat elcsépelt gazdák — mint a múlt évben — a cséplőgéptől azonnal teljesítik gabonabeadási kötelezettségeiket. A beadáson felül szabad felvásárlásra is jut bőven a nagyszerű termésből. A Szántó Béla Termelőszövetkezet a város területén elsőnek tett eleget gabonabeadási kötelezettségének. Beadásán felül 79 mázsa kenyérgabonát adott el az államnak szabadfelvásárlás címén. A Szántó Béla TSZ tagjainak példamutatását elsőknek a koppánymonostori Dózsa és a nagyharkályi Előre Termelőszövetkezet követte. A Dózsa 200, az Előre pedig 222 mázsa elsőrendű búzát és rozsot szállított a begyűjtőhelyre, szabadfelvásárlásra. A város termelőszövetkezeteinek jó példáján felbuzdulva az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok is versenyre keltek: ki ad előbb és több kenyérgabonát szabadfelvásárlásra az államnak. Hugyecz József 300 kiló búzát és 379 kiló rozsot adott be beadási kötelezettségén felül. Juhász Antal 309, Juhász István 140, Kúti Ferenc 151, Hazmann József 126, Brányik Antalné 550 kiló kenyérgabonát adott be szabad felvásárlási áron. Komáromban befejezték az őszi árpa, a búza és a rozs aratását. A város termelőszövetkezeteiben és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok portáin gyors ütemben folyik az idei gazdag termés betakarítása. Minden drága percet A Minisztertanács határozatot hozott az 1955—56. évi szerződéses sertéshizlalás megszervezéséről Dolgozó népünk húsellátásának biztosítására a Minisztertanács a napokban nagyjelentőségű határozatot hozott. A határozat szerint az állam hizlalási szerződést köt az 1955-ös év negyedik negyedében és az 56-os év első negyedében átadásra kerülő sertésekre. A sertések beadási súlyát 40 kilogrammtól kezdődően állapítják meg. A szerződéssel lekötött sertéseket legalább 126 kiló élősúlyban (a baconsertéseket 90— 110 kg élősúlyban) a szerződéstől számított 2 hónap után, de legkésőbb 1956. március 31-ig kell átadni. A szerződéses hízott sertéseket 126—140 kilóig 141—160 kilóig 160 kg-on felüli Tenyésztésbe fogott 160 kg-on felüli Ha a termelők a takarmány beadási kedvezményt nem veszik igénybe, úgy a megállapított ma 126 — 140 kilóig 18 forintos, 141—160 kilóig 20 forintos, 160 kilón felül pedig 22 forintos kilónkénti áron vásárolja meg az állam. A tenyésztésbe fogott 160 kilón felüli sertés kilónkénti átvételi ára 21 forint, a bacon sertésé 18 forint. Különösen azokat a termelőket részesíti az állam előnyben, akik az év negyedik negyedében adják át a szerződésben lekötött sertéseiket. Ezek a szerződéskötő termelők az alábbi árakat kapják és ezenkívül takarmány beadási kedvezményben is részesülnek. 18.— Ft 180 kg 230 kg gasabb árat kell számukra kifizetni. Bacon-sertések után takarmánybeadási kedvezmény nem jár. A szerződést kötő termelő takarmánybeadási kedvezményben csak a hízott sertés átadása után részesül, a szerződés megkötésekor a beadási kedvezményt azonban előjegyzésbe veszik. Amennyiben a termelő a szerződést 1955. december 31-ig nem teljesíti, úgy a takarmánybeadási kedvezményt törlik. Ha a termelő a sertés átadásáig takarmánybeadási kötelezettségét teljesítette, a kedvezmény mértékéig visszakapja a takarmányt. A hízott- és bacon-sertés szabadfelvásárlási ára a takarmánybeadási kedvezmény nélküli szerződéses árnálként egy forinttal súlykategóriánalacsonyabb. Hízott sertést szabadon 105 kilótól felfelé vásárol az állam, a 125 kilós sertésre megállapított szabad felvásárlási áron. A beadásra nem kötelezett állattartókkal is köthető sertéshizlalási szerződés a takarmánybeadási kedvezmény nélkül magasabb átvételi áron. A termelőszövetkezetbe lépő szerződők lekötött sertéseiket az átadásig háztáji gazdaságaikban kötelesek tovább tartani. Átvételi ár Takarmánybeadási kilónként kedvezmény egyébeknek: tsz-eknek: 16,— Ft 100 kg 130 kg 17,50 Ft 150 kg 180 kg 19,— Ft 180 kg 230 kg