Komárom Megyei Dolgozók Lapja, 1955. november (10. évfolyam, 88-96. szám)
1955-11-02 / 88. szám
KOMÁROM MEGYEI . vaa PROLetÁRJAI £ msüuenK DOLGOZOK LAPJA AZ MDP KOMÁROM MEGYEI VÉGREHAJTÓt 120 USÁGÁNAK LAPJA 5 x. Évfolyam, 88. szám. _____________ Ár» ,to fílf«*r 1955. november 2. Tanácsaink működése hatodik évének küszöbén» Irta: Schiller István, Komárom Megye Tanácsának elnöke öt évvel ezelőtt megyénk lakossága új államigazgatási formát választott: 1950. október 22-én szabad választások útján létrehozta legnagyobb tömegszervezetét, a tanácsot. Ezek a választások a proletárdiktatúra újabb nagyszerű győzelmét jelentették. Pártunk már a felszabadulástól kezdve állandóan arra törekedett, hogy az államigazgatás vezető állásaiba egyre több munkás és dolgozó paraszt kerüljön és az állandóan növekvő gazdasági és kulturális feladatok megoldását magukra a dolgozókra bízza. A régi állam,igazgatási forma erre nem volt alkalmas. Ezért volt szükség a tanácsok létrehozására. Dolgozó népünk most az államhatalom gyakorlásában a lehető legközvetlenebb módon vesz részt, mert ügyeiket a tanácsokban saját küldötteik képviselik, akiket feladatokkal bízhatnak meg, és akik a szocializmus építésében és a lakosság érdekében végzett munkájukról évente legalább kétszer beszámolni kötelesek választóik előtti Tanácsaink az elmúlt öt esztendő alatt örvendetesen megerősödtek és a dolgozók tízezreit vonták be munkájuk elvégzésébe. Sokszor saját kárukon tanulták meg, hogy eredményeket elérni csak a tömegekre való támaszkodás ésszerű alkalmazásával lehet. Ily módon legtöbb tanácsunk nagy eredményeket ért el mezőgazdaságának, iparának, kereskedelmének fejlesztésében. Tanácsaink eredményes munkát végeztek az egészségügyi, kulturális, szociális és községfejlesztési feladatok megoldása terén is, de tevékeny részesei mezőgazdaságunk szocialista átszervezésének is. Tény azonban az is, hogy tanácsaink nem használják ki teljes mértékben azokat a nagy lehetőségeket, amelyeket a tanácsrendszer, a választók bizalma biztosít számukra. Tanácsaink általában még nem váltak minden vonatkozásban igazgatási területük gazdasági, társadalmi és kulturális életének igazi irányítóivá. Bár legtöbb tanácsunk munkája ma már nem merül ki formális ülésezésekben — hoznak helyes, irányt mutató határozatokat —, de igazi hatalmukat, végrehajtó bizottságaik és annak szakapparátusainak tevékenységét nem irányítják, nem ellenőrzik rendszeresen. A tanácsok elsőrendű joga és kötelessége saját végrehajtóbizottságuk és a szakapparátus munkájának irányítása és ellenőrzése, amely funkciókat a tanácsok az állandó bizottságokon keresztül igen hathatósan gyakorolhatják. Ezért van rendkívüli jelentősége az állandó bizottságok állandó és rendszeres működésének. Gyakorlati tények igazolják, hogy ott, ahol a mezőgazdasági állandó bizottság tagjai tanácstagi kötelességüknek tartják megbízatásuk maradéktalan teljesítését, a dolgozó parasztság élenjár a mezőgazdasági munkálatok végzésében. Ugyanez áll a begyűjtési állandó bizottságok jó vagy rossz működésének következményeire is. A pénzügyi állandó bizottságok — például — igen jól működtek a Hatodik Békekölcsön-jegyzés szervezésében, a bizottság tagjai jó példával is jártak elöl a kölcsönjegyzésben, nem is maradt el a fő eredmény. Nem kisebb része van a pénzügyi állandó bizottságok jó munkájának adóbevételi terv teljesítésében. Harmadik, negyedévi adóbevételi tervét megyénk cége és városa minden közbecsületesen teljesítette. A felvilágosító munka azt eredményezte, hogy adófizető polgáraink ma már tisztában vannak azzal, hogy az adófizetés egyrészt állampolgári kötelesség, másrészt pedig takarékosság, mert mentesülnek a felesleges adópótlék fizetése alól, ami tulajdonképpen csak a spekulánsok adótöbblete. Most, tanácsaink működése hatodik évének küszöbén, a begyűjtési tervek teljesítése keretében a kukoricaszerződéskötések terén vannak még fontos tennivalói tanácsainknak. A mezőgazdasági és begyűjtési állandó bizottságoknak ezzel kapcsolatban meg kell mutatniuk, hogy működésükkel, élenjáró példamutatásukkal a pénzügyihez hasonló jó eredményeket tudnak elérni. A Központi Vezetőség 1955. júniusi határozata óta egyre több tanács és végrehajtóbizottság működik közre tevékenyen a termelőszövetkezetek megszilárdításában és az új termelőszövetkezetek alakításában. Számos tanácstag saját példájával bizonyítja be, hogy szíves-lélekkel híve termelőszövetkezeti mozgalomanak. A tanácstagok javuló munkáját mutatja az is, hogy egyre jobban és jobban eleget tesznek a meghatározott tanácstörvényben kötelezettségeiknek. A tanácstagok többsége rendszeresen megtartja tanácstagi beszámolóját és fogadóóráját. A községi tanácstagok, valamint járási és megyei tanácstagok szép kötelességüknek tesznek eéget ha máris megkezdik. választókerületeikben beszámolási kötelezettségük teljesítését. Mint ahogyan a szocializmus építése terén elért minden eredményünk, úgy a tanácsaik öt év alatt elért sikerei is a párt irányító és ellenőrző tevékenységének köszönhetők. A helyi pártszervezetek sok segítséget adnak tanácsainknak, s egyre nagyobb felelősséget éreznek a tanácsok, mint az államhatalom helyi szervei munkájukért. Szükséges azonban, hogy tanácsaink ezt a segítséget igényeljék is. A jövőben fokozottabb feladatok várnak a tanácsokra, a végrehajtó bizottságokra és az egész tanácsapparátusra. Növekszik felelősségük a mezőgazdaság szocialista átszervezésének meggyorsításáért, mezőgazdasági és ipari termelés állandó fokozásáért és működési területük szociális, valamint kulturális fejlődéséért, a lakosság életkörülményeinek szakadatlan javításáért. E feladatok sikeres végrehajtása érdekében azonban a tanácstagoknak és végrehajtóbizottságoknak fokozniok kell tömegszervező tevékenységüket. A tanácstagoknak és végrehajtóbizottságoknak közelebb kell kerülniök a dolgozókhoz, választókhoz. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a végrehajtó bizottsági szervek nem mindenben megfelelően, sok helyen egyáltalán nem támaszkodnak a tömegekre a feladatok megoldásában. Mellőzik a tanácstagok, illetve az állandó bizottsági tagok tevékenységét és a tanácstagok választókerületi munkáját. A szocialista életnek, a szocializmust építő munkának alapvető tétele, hogy a feladatok megoldásában a legszélesebb tömegben minden dolgozó részt vegyen. i . Becsülettel készülnek a tatabányai bányászok novemberi megünneplésére Kemény harc, nagy küzdelem folyik Tatabánya aknaüzemeiben. A műszaki dolgozók vállvetve a vájárokkal, csillésekkel, közös erőfeszítéssel küzdenek, hogy a Nagy Októberi Forradalom tiszteletére minél több szenet adjanak hazánknak. A szénmedence területén általános hangulat: „a meglévő havi adósságunkat mielőbb le kell törleszteni, csak így ünnepelhetjük nyugodt november 7-ét!“lelkiismerettel Az utóbbi időben fellendült a verseny, akna aknával, brigád brigáddal küzd, hogy a vetélytársnál jobb eredményt érjen el. A tatabányai aknákon és Oroszlánybányán ötven front brigád küzd az adósság letörlesztéséért, a havi terv túlteljesítéséért. Amióta fellángolt a köztük folyó verseny, azóta szemmel láthatóan emelkedik a tröszt termelése. Október 20-tól a tröszt nap mint nap teljesíti tervét, sőt 1,3 százalékkal csökkentette a havi adósságot is. Az élen az oroszlányi frontbrigádok haladnak. Oravecz György DISZ- brigádja alig maradt el az ugyancsak oroszlányi Bartha István frontbrigádjának 173 százalékos havi átlagteljesítményétől. Nyomukba halad a Boros Miklós frontbrigád ..Szeptember 6-‘ aknáról, terven a felül adott 1630 csillés eredményével. A verseny eredményeként győzelmi jelentések érkeznek a különböző aknákról. „November 7 tiszteletére a tatabányai XIV. akna szombaton reggel befejezte októberi tervét!“ Röviddel utánuk jelentést adott a tatabányai X-akna, majd a VI. akna is. ..Teljesítettük szavunkat, határidő előtt befejeztük a havi tervet!!’ Az élenjáró aknákban az egyes szénmezők és bányakörzetek októberben kimagasló eredményeket értek el. A tatabányai X. aknában például Fenyesi György, Lois László és Torma István körzetvezető aknászok névmással vetélkedtek az októberi terv teljesítéséért. Az aknászok között aennesi bányakörzet bizonyult a legjobbnak 107 százalékos terv teljesítésével. Hasonló eredményességgel dolgoztak a XIV. akna bányamezejének vezető aknászai is, akik közül Dalos Árpád tört az élre 14,9 százalékos tervteljesítéssel. A versenyben példamutatóan vesznek részt a nok. A tatabányai DISZ-brigad XI. akna bányászai, akik egyhónapos előnnyel dolgoznak már éves térkőkön, büszkék lehetnek a fiatalokra. Nagy részük van abban, hogy az élenjáró akna ebben a hónapban is már 1500 tonna szenet adott terven felül. Az egész akna dicsérete mellett külön elismerés illeti Danyi Lajos DISZ-brigádját, amely ebben a hónapban is túlteljesíti tervét amellett, hogy még szeptemberben befejezte az éves tervét. Az elmúlt hét péntekén a XI. akna mind a hat DTSZ szenelő brigádja befejezte éves tervét; MAI SZÁMBAN: A genfi külügyminiszteri értekezlet. (2. o.) — Pártszervezeteink fontos feladata a pártoktatás megszilárdítása (2. o.) — Száműzött ember (3. o.) — Mi az oka az időveszteségeknek a dorogi bányában. (3. o.) — Zárszámadás előtt. (3. o.) — Úttörőknek. (4. o.) — Toto-tájékoztató. (4. o.) SZEXTAKARÉKOSSÁGI Hánhidai Erőmű Tatabányai I-es Erőmű Évek óta folyik a széntakarékosági verseny a Tatabányai I-es Erőműben. 42 kazángépész figyeli naponta a versenytáblát, ahova minden esetben felkerülnek az eredmények. A kazángépészek versenyében figyelembe veszik a terhelést, a nyomást, a salakéghetőt, a füstgázhőfokot, a füstgáz szénsavtartalmát. A sokrétű megfigyelés eredményeként mérik a széntakarékosságot. A versenyben az év elejétől az erőmű kazángépészei 14990 tonna szenet takarítottak meg. Ebből a szénmennyiségből 11 millió 370 ezer kilowattóra energiát lehet fejleszteni. És ha az energiát ipari terméknek számítjuk át, akkor ennyi energiával 227 millió 400 ezer forint értékű ipari terméket, lehet előállítani. A hatalmas eredményt a verseny nyilvánosságával, a munka jó műszaki megszervezésével érték el. Horváth József igmándi kazángépész műszakonként átlagosan gramm szenet takarított meg eddig, 1365 kiloRaszter Lénává pedig 1324 kilogrammot, de Majoros Tamás és HoHcsek István műszakonkénti megtakarítása is több mint 1300 kilogramm szén. A szakok közötti versenyben Mák András szakja vezet 9084 kilogramm műszakonkénti megtakarítással. A versenyben második Nemes György szakja. A nagy mennyiségű szénmegtakarítás azért is értékes, mert magas kalóriatartalmú szénnel dolgoznak. A harmadik negyedévben csak az anyagfelhasználás megszigorításával 500 000 forinttal csökkentették az önköltséget. Az összes költségek csökkentésével az energia 7,6 százalékkal lett olcsóbb. Amikor a Bánhidai Erőmű dolgozói csatlakoztak a 20 budapesti üzem felhívásához, Csorba István sas kazánfűtő a Kossuth-diszéntakarékossági mozgalom kiszélesítésére szólította fel az erőmű fűtőit. Ez annál is inkább szükséges negyedévben volt, mert az első, tervezettnél több ezer tonna szénnel használtak fel többet, s csak a második negyedévben kezdődött meg a fűtők széntakarékossági versenye. Az eredmény ekkor még mindössze 814 tonna megtakarítás volt, azonban a fűtők már sokkal eredményesebben dolgoztak. Csökkent a salakban az éghető, kevesebb szén kellett ugyanannyi energia előállításához. Mátyás János fűtő a tervezett, 14,5 százalékos salakéghetőt 13,6 százalékra szorította, Horváth Lajos 12,3, Földes István pedig 12,9 százalékra. A 24 fűtő széntakarékossági versenye nyomán a harmadik negyedévben már 2738 tonnára növekedett megtakarított szén mennyisége. Horog Erőmű Nincs ..plafon“ a széntakarékosságban sem. Ezt bizonyítják a Dorogi Erőmű legutóbbi eredményei. És még valamit: azt, hogy nem szabad egy-egy jó eredmény után a babérokon ülni. A harmadik negyedév végén, amikor az élüz&nv kitüntetést átadták a Dorogi Erőműnek, a széntakarékossági mozgalomban elért eredményeiért, a Szakma kiváló dolgozója címet kapta többek között Murányi János fűtő is, a Vén-brigád egyik tagja. A brigád átlagos eredménye akkor 9,78 százalékos CO2, a salakághető pedig 12,87 százalék volt. A negyedév végével azonban nemcsak hogy nem ért véget, hanem egyre élénkebbé válik az üzemben a széntakarékossági verseny. A legutóbbi értékelés szerint ismét a Vári-brigád vezet, de most már 8,8 százalékos C02-vel és 10,1 százalék salagéghetővel. Érdekes, hogy a verseny jelenlegi második helyezettje még ennél is alacsonyabbra szorította a salagéghetőt, 9,7 százalékra. Azért került mégis a második helyre, mert CO--je 7,67 százalék, ezt tehát nem tudta megfelelő szinten tartani, de a gáz nem égett el teljesen, magasabb volt a füstmonoxid tartalma. Mindkét brigád mögött messze elmarad a verseny harmadik helyezettje, a Dobai-brigád. Náluk magasabb a füst monoxid-tartalma is, a salakéghető 13,6 százalék. A verseny eredményeként ebben a hónapban az egész üzem salakéghető átlaga alig haladja meg a 12 százalékot. A szén ilyen módon való jó kihasználása azt jelenti, hogy a Dorogi Erőmű ma 0,6 fillérrel olcsóbban állít elő egy kilowattóra áramot, mint hónap elején. Kombájnok is segítenek a betakarításban A két napig tartó esőzések után fokozott ütemben kezdték meg ismét megyénk termelőszövetkezetei az abbahagyott legfontosabb mezőgazdasági munkákat. A tatai Augusztus 20, a sárisápi Petőfi és a vaspusztai Szabad Nép Termelőszövetkezet tagjai jelentették, hogy befejezték az ősziek vetését. A koppánymonostori Dózsa Termelőszövetkezetben mindössze 15, a leányvári Előrében pedig 20 hold búzát kell elvetniük ahhoz, hogy teljesíthessék az ősziek vetési tervét. Az őszi tervek teljesítésében legjobban a pilismaróti Lenin Útja, a bajnai Alkotmány és a mogyorósbányai Új Élet Termelőszövetkezet maradt le. Ezekben a tsz-ekben kukorica és burgonya után tervezték a búza vetését, a betakarítást, viszont még meg sem kezdték. Ezekben a termelőszövetkezetekben nemcsak a tagokra, hanem a bajnai gépállomásra is fokozott feladat hárul. Minden percet ki kell használni ahhoz, hogy meggyorsítsák a betakarítás ütemét, ehhez pedig feltétlenül szükséges, hogy a gépállomás rendelkezésükre bocsássa betakarító gépeit. Követni kell az Ácsi, a Tatai és a Nagyigmándi Gépállomás példáját, akik nemcsak a fűkaszákat alakították át kukoricaszárvágásra, hanem egyegy kombájnnal is segítik körzetükben levő termelőszövetkezeteket, hogy mielőbb elvethessék legfontosabb kenyérgabonánkat, a búzát. TÍZ komárom megyei békeharcos KITÜNTETÉSE Az Országos Béketanács múlt hét csütörtöki felhívása nyomán Tatabányán még aznap, a délelőtti órákban a megye legjobb békeharcosai, az MNDSZ és a népfrontbizottságok képviselői megbeszélték az elkövetkezendő hetek nagy feladatait: mit tegyenek azért, hogy megyeszerte minden dolgozó tisztán lásson a világpolitika kérdéseiben. A megbeszéléseken Ratkó Anna, az Országos Béketanács alelnöke tájékoztatta a nemzetközi helyzet legfrissebb eseményeiről a jelenlévőket. A négy nagyhatalom tanácskozásáról szólva a többi között a következőket mondotta: “ Minden logikusan gondolkodó embernek, s köztük a német népnek fontos, hogy ne hozzák létre az agressziót jelentő újrafelfegyverzést, hanem Németországnak és minden más népnek biztosítsák a békés, nyugodt együttélés lehetőségét. Ratkó Anna tájékoztatója után a jelenlévők elmondották elgondolásukat, terveiket, hogy hogyan erősítik munkájukat, mit kívánnak tenni a Béketanács felhívására. Patvaros József, a tatabányai VIII-as akna békebizottságának titkára arról beszélt, hogy nap mint nap a bányászok között van, s alkalma van látni, hallani, mennyire érdekli a dolgozókat a politika eseményei „Vannak azonban — mondotta — tájékozatlan dolgozók is, ezért fontos, hogy a béketitkárok képzettek legyenek, minden eseményről tudjanak, hogy meg tudják magyarázni a legegyszerűbb embernek is érthetően a nemzetközi politika összefüggéseit, kihatásait a mindennapi életre. Steiner Rezső, a Hazafias Népfront megyei elnöke hangsúlyozta, hogy a tömegszervezetek, elsősorban az MNDSZ és a népfrontbizottságok fogjanak össze és a genfi tanácskozás idején tartsanak széleskörű, színvonalas ismertetőket. A megbeszélés végén Ratkó Anna elvtársnő, a Béketanács nevében dr. Kisbán Jenőnek, Bárdos Lászlónak, Szigetvári Józsefnek, Fekete Ferencnek aranyjelvényt, Berki Gyulának, Gyirkovszky Ágnesnek, Cs. Horváth Jánosnénak, Uhlarik Nándornak, dr. Horváth Józsefnek és Takács Jánosnak ezüstjelvényt nyújtott át a békemozgalomban végzett lelkes, fáradhatatlan munkájukért. Ezt követően Pardi Zoltán, a tatabányai Rákosi Mátyás gimnázium tanára javaslatára táviratot intéztek a genfi értekezleten résztvevő külügyminiszterekhez. A táviratban többek között ezeket írták: „Azok a népek, melyeket Önök az értekezleten képviselnek, különböznek társadalmi berendezésükben, világnézetben, politikai felfogásban. De egyek abban, hogy gyűlölik a háborút, s minden erőfeszítésükkel olyan világot akarnak építeni, melyben családjuk, gyermekeik és népeik békében, boldogságban élhetnek. Bízunk abban, hogy önök segíteni fogják a világ népeinek ezt a törekvését.“