Komárom Megyei Dolgozók Lapja, 1955. december (10. évfolyam, 97-105. szám)

1955-12-03 / 97. szám

IKOMÁROM MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DOLGOZOK LAPJA MOP KOMÁROM MEGYEI BH AJTÓ B­I­ZOTTS­ÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 97. SZÁM. Ára 50 .Il­i 1955. DECEMBER 3. Hét százalék hiányzik még a vetésterv teljesítéséből A legutóbbi jelentés alapján megyénk eddig 93 százalékra teljesítette a kenyérgabona vetéstervét. A járások közül a tatai járásban vetettek el az idén legtöbb kenyérgabonát, ahol a tervet 98,2 százalékra teljesítették. A komáromi rásban csak 94,7 százalék, já­dorogi járásban csak 92,3 szá­­­zalékra teljesítették a kenyér­­gabona őszi vetéstervét. Ezek a számok arra figyel­meztetik a vetésben elmaradt termelőszövetkezeteket és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat, hogy még sok tennivaló. Azt mindenki tudja a a megyében, hogy a vetéster­vet minden körülmények kö­zött teljesíteni kell. Csupán arról van szó, hogyan. Sokan arra hivatkoznak, hogy a föld felülete megfagyott, lehetet­len vetni. Akik ezt tartják, helytelenül gondolkodnak, mert igenis lehet vetni, csak ki kell használni minden ren­delkezésre álló időt. A nap déli óráiban felenged a föld fagya és ha már előkészí­tették a talajt, bátran lehet vetni anélkül, hogy kárt szen­vedne a földbe vetett mag. Mindhárom járásban — de különösen a komáromiban és a dorogiban — arra van szükség, hogy összefogjanak a gazdák. Akik már teljesítették az őszi kenyérgabona tervét, azok adjanak vetés­se­gítséget gazdatársaiknak, hiszen ezt a segítséget bármi­kor visszakaphatják tőlük. A legfontosabb most az, hogy egyetlen hold föld se marad­jon vetetlenül a tervezettből. h géppel már nem lehet, fogattal vagy kézzel vetnek a besztölci Jószerencsét TSZ tagjai A besztölci Termelőszövetkezet Jószerencsét is azok közé a tsz-ek közé tartozik, amelyek elmaradtak az őszi munkáikkal. Igaz, hogy volta­k nehézségeik az ősziek betaka­rításában, hiszen megyénk­­ítet­t ezen a részén valamivel későbben érik be a termény. Éppen ezért jól szervezett munkára volt szükség ahhoz, hogy mégis hozzá­kezdhesse­nek az ősziek — elsősorban a kenyérgabona — vetéséhez. Úgy válogatták ki azokat a területeket, ahova vetni akar­tak, hogy lehetőleg október végére már minden szem mag a földbe kerüljön. Ennek ellenére még 8 hold búza el­vetése vár a kesztölci Jósze­­rencsét Termelőszövetkezet tagjaira november utolsó nap­jaiban is. Nem gondoltak arra, hogy erről a területről nem tudják időben betakarí­tani a kukoricát. A hónap első felében ezt a 8 holdas földdarabot is meg­tisztították a kukoricaszártól és azonnal vetőmagágyat­ előkészítették a Nem is lett volna semmi hiba, csakhogy közbeszólt a fagy. Voltak olyan tagok, akik azt taná­csolták, hogy már ne is ves­sék el ezt a nyolc holdat, in­kább majd tavasszal tavaszi búzát tegyenek a földbe. A tagok közül azonban többen — a sok évi tapasztalatokat figyelembe véve — úgy véle­kedtek, hogy minden körül­ményeik között teljesíteni kell a kenyérgabona vetéstervet, még­pedig az idén. Nem egy­szer előfordult már Kesztöl­­cön az, hogy még december­ben is vetettek búzát. Nem a legjobb dolog ez, és a leghasznosabb a termés a követ­kező években mégis jobban sikerült, mintha tavasszal vetették volna el. Felvették a kapcsolatot a gépállomás vezetőivel, gépet küldtek Kesztölcre, akik A vetőmagot már jó előre elő­készítettek és azt az időt ki­használva, amikor felenged a föld fagya, annyira hogy géppel is rá azonnal vetnek, lehet menni. A termelő­­szövetkezet tagsága elhatá­rozta, hogy ha géppel már nem lehet, fogattal vagy kép­­erővel vetik el a búzát, mert a leg­fontosabb feladatuknak tart­ják, hogy a vetéstervet ma­radéktalanul teljesítsék. December 31-ig befejezik gépjavítási tervüket a tarjáni traktorosok Élénk kopácso­­lás zaja hallatszik a gépállomás ud­varáról. A mű­helyben dolgozók a gépjavítást vég­zik. Mikor el­készül egy-egy cséplőgép, jól át­vizsgálják, hogy teljesen kifogás­talan legyen. Egy­re nő a jól ki­javított gépek száma: olyanok, mintha most ke­rültek volna ki a gyárból. Sorakoz­nak már a csép­lőgépek, a kijaví­tott traktorekék, hogy jövőre ismét megkönnyítsék az emberek munká­ját. A cséplő­gépekből öt áll készen, egymás­után kerülnek ki a műhelyből traktorekék is, a a traktorok közül pedig már a má­sodikat javítják. A szerelők a gép­javítás megindu­lásának első per­cétől harcot indí­tottak a javítási idő csökkenté­séért. Ez eredmé­nyezte azt, hogy a megye gépállo­másai közül tarjániak harma­n­a­dik helyen állnak gépjavításban. A követik traktoristák Vörös Jenő utasításait, főgépész meg­hallgatják a ta­nácsait, s nem­csak a téli gép­javítás idején, hanem a minden­napi munka után is elvégzik szükséges karban­a tartási munkákat. A műszakiak is mindig megteszik a maguk köteles­ségét, így aztán alig van kiesés most, gép­az őszi munkák ide­jén. A tarjáni trak­torosok megfo­gadták, hogy de­cember 31-re tel­jes egészében tel­jesítik gépjavítási tervüket. Néhány gép­vezető már túl­teljesítette éves tervét. Muri Mi­hály 110 százalé­kot ért el, Harcsa Gyula 109 száza­léknál tart, Ba­lázs József pedig 105 százalékra teljesítette. Az őszi káliban idénymun­Stréli György, Staudin­­ger István, Szabó János és Balázs József vezet. Min­den időt kihasz­nálnak, amikor felenged a fagy, ha csak két­­három órán át is, de szántanak és vetnek. Ki lesz az első? Újra megindult a vetélkedés a diszisták, az úttörők, az üze­mi, falusi és városi DISZ-szer­­vezetek, valamint az iskolák kö­zött a megye, illetve az ország legjobb fémgyűjtője cím és a velejáró jutalom elnyeréséért. Nagyon sok fiatal tökélte el, hogy jó munkájával kiérdemli a DISZ KV dicsérő oklevelét, és Sokan bíznak abban, hogy jó gyűjtésükért jutalomban része­sülnek. A legjobb fémgyűjtők arra törekednek, hogy bekerül­hessenek a DISZ KV Dicsőség Könyvébe. A fémgyűjtés már megkezdő­dött és december közepéig tart. A DISZ-szervezetek elhatározták hogy mindenütt megrendezik a hagyományos „fémgyűjtő vasár­­napot”, amikor is tömegesen kutatják fel és gyűjtik össze te­rületükön, üzemükben az elhe­verő értékes vas- és fémhulladé­kokat. Jól halad az őszi munka V­értesszöll­ősön A vértesszölősi dolgozó pa­rasztok hallgattak az okos szóra. Megértették, hogy a jövő évi jó termést csak az idejében és jól elvégzett mun­kával biztosíthatják. Hetekkel és hónapokkal ezelőtt napról­­napra fordultak be a fogatka­ravánok Vértesszöllős határá­nak dűlőibe és földjeire. Túl is teljesítették vetéstervüket: 200 helyett 215 holdon vetettek bú­zát. Régen betakarították már a burgonyát és napraforgót, de befejezték 350 hold kukorica törését is. 270 holdról már a kukoricaszárat is behordták. MAI SZÁMBAN: Egy elmaradt szemináriumról. (2. o.) — A bányász­oktatás tapasztalatai Oroszlányon. (2. o.) — Munkában az ácsi cukorgyár. (3. o.) — A begyűjtési terv teljesítése az ácsiakra is vonatkozik. (3. o.) — Vörösmarty-emlékek Csépen. (4. o.) — Levelek — levelezők. (5. o.) — Asszo­nyoknak. (6. o.) Naponta négy katasztrális holdon végezze el a mélyszántást minden traktoros! A Nagyigmándi Gépállomás traktorosainak felhívása A Nagyigmándi Gépállomáson a legutóbbi pártvezetőségi ülésen megvitatták, hogyan tudnák biztosítani a mélyszántási terv teljesí­tését. A pártvezetőségi ülésen részt vettek a legjobb kommunista traktorosok is, akik a ve­­zetőségválasztások tiszteletére vállalták, hogy a hátralévő időben minden nap 4 katasztrális holdon végzik el a mélyszántást, ugyanakkor az előírt üzemanyagnormát 5 százalékkal csökkentik és felvilágosító munkát végeznek az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok kö­rében a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesz­­tése érdekében. A kommunista traktorosok — Újhegyi Sán­­dor, Csonka István, Major László és Szarvas János — felkérték a pártvezetőséget: válla­lásukat ismertesse a többi traktorosokkal, hogy ehhez a mozgalomhoz ők is csatlakozza­nak. A nagyigmándi kommunista traktorosok ugyanakkor versenyre hívták megyénk többi gépállomásainak traktorosait, az őszi mély­szántási terv mielőbbi teljesítéséért. Futószalag-rendszert vezetnek be a Tatai Cipőgyárban Elmondotta: Lukacsics József, a Tatai Cipőgyár igazgatója Gyárunk az elmúlt pokban nem teljesítette hóna­ter­vét. Na­gyon sok külső és bel­ső akadályunk volt. Igyekez­tünk ezeken segíteni, és talán ennek köszönhető, hogy ma már sikerült részben törlesz­teni adósságunkat, de még így is 1700 pár cipővel tartozunk a népgazdaságnak. Úgy gondolom, hogy az idén sikerül teljesen meg­hozni a lemaradást, hogy de­a jövő évet nyugodt lelkiisme­rettel és adósság nélkül kezd­hessük el. Sok tervünk és elképzelésünk van a jövő év­re. Mindenekelőtt azonban azt szeretném elmondani, hogy nagy és felelősségteljes fel­adatot kapott a gyár. A jövő év első negyedében a Szovjet­unióba exportálunk dupla­talpas fémficipőt. Természete­sen szeretnénk, ha ezek a ci­pők sikert aratnának, s igyek­szünk mindent elkövetni a minőség megjavításáért. Hogy a gyártást folyamato­sabbá és korszerűbbé tegyük, a jövő évben be akarjuk ve­zetni a futószalag-rendszert. Meg akarjuk javítani a vilá­gítást, fénycsöveket és mély­­sugárzó lámpáidat szereltnek majd be. Ezenkívül az erősen porzó csiszoló- és maró­gépekhez porelszívó gépeket helyeznek üzembe. Terveink közt szerepel az udvar rendbehozása, a nap­közi otthon kiegészítése és a fürdő korszerűsítése is. Re­méljük, hogy elképzeléseinket valóra válthatjuk az elkövet­kező évben. 1956-ban újabb milliók teszik biztonságosabbá a tatai szénmetisnee bányászainak munkáját A második ötéves terv fel­adatainak sikeres megvalósí­tását 1956-ban újabb milliók teszik biztonságosabbá, kön­­­nyebbé a Tatabányai Szénbá­nyászati Tröszt aknaüzemei­ben. 1956-ban a meglévő bá­nyaüzemekben, de különösen a felfejlődő aknákban végez­nek nagyobb méretű beruhá­­zások­­at Megépítik többek kö­zött a szénmedence csaknem legfiatalabb aknájánál, az új „Április 4” aknánál a fürdőt és az elsősegélynyújtó helyet. Új fürdőt kapnak — 2 080 000 forintos költség­gel — a XV/a. akna 3 500 000 forintos költség­gel pedig a XX-as akna bányászai. Megépítik az oroszlányi men­tőállomást is. A kulturális beruházások közül kiemelkedik 1956-ban egy 500 személyes üzemi kony­ha, egy legényszálló és a­ ga­rázs kultúrtermének megépí­tése. A meglévő üzemek fejleszté­sét szolgálják a nagyméretű ipari beruházások. Megoldják a síkvölgyi akna víztelenítését. Csaknem 5 millió forintot költenek a raktárak bővítésé­re, új raktárhelyiségek építé­sére. Az 1956-os beruházások elő­terében a bányászok munka­­körülményeinek megjavítása áll Szállítógépekre csaknem hárommilliót, jövesztőgé­­pekre 846 000, különböző külföldi importgépekre 2 259 000, egyéb gépi be­rendezésekre több mint 11 millió forintot fordítanak. Beszereznek a többi között 156 ventillátort, a külfejtés­hez négy ekszikavátort, 12 gumi­szalagot, 720 bányacsillét. Ka­paróberendezések, villák, fel­törésfúrógépek, réselőgépek teszik a jövő évben még könnyebbé a tatai szénmeden­ce bányászainak munkáját, hogy a második ötéves terv­ben reájuk háruló feladatokat minden tekintetben maradék­talanul végrehajtsák. 209 százalékos átlaggal dolgozik az oroszlányi Boros Miklós frontbrigádja A Tatabányai Szénbányá­szati Tröszt mintegy 50 front­brigádja között a forradalmi műszak után is nagy harc ala­kult ki az elsőség megszerzé­séért és megtartásáért Ezen a nagyszerű munkaversenyen ■ szebbnél ■ szebb­ frontbrigád ter­melési sikerek születnek, s a szénmedence brigádjai­nak több mint fele 100 szá­zalék felett teljesíti elő­irányzatát. Boros Miklós, az oroszlányi „Szeptember é”-akna DISZ frontbrigádja már a forradal­mi őrségen 180 százalék átla­gos teljesítménnyel magához ragadta az elsőbbséget, amit azóta is tart. Teljesítményük nemhogy csökkent volna no­vember 7-e után, hanem je­lentősen emelkedett. November 26-ig 209 száza­lékos évi átlagos teljesí­ménnyel biztosította az el­ső helyet. Csaknem 40 százalékkal ve­zetnek a második helyen álló Gáspár János frontbrigádja előtt. A Boros-brigád nagy­szerű termelési sikere, kétsze­res­ HOFB-teljesítménye az egész akna tervteljesítését is nagymértékben elősegítette. A „Szeptember 11’-akna kollektí­vája szombaton reggelig 166S tonna szenet termelt havi ese­dékes tervén felül. Az oroszlányi frontbrigádok példája kevés követőre talál a tatabányai aknában. A tatabá­nyai XV-ös akna frontbrigád­jai például alig 70—80 száza­lékos, a tatabányai XIV-es ak­na brigádjai pedig mindössze 90 százalékos átlagos tervtelje­sítést érnek el. Ez a gyenge teljesítés az aknák termelésé­re is kihat: a XV-ös akna át­lagos havi tervteljesítése alig éri el a 77 százalékot. Az ácsi vasutas­<rl­lomástól a köz­ségbe vezető út balol­dalán tíz évig pihent némán a sokszobás Zichy-kastély. Né­hány hete gyermek­kacaj azonban kelti új életre a csendes falakat. Iskolásfiúk és iskoláslányok sza­ladgálnak a folyosó­kon. Az épület szür­ke, megkopott külse­je nem árulja el a be­lül történt változáso­kat. Jó pár évvel ezelőtt a jól berendezett kas­tély csak néhány úr kényelmét szolgálta, — de még nyáron sem mindig. Zichyék­­nek volt több kasté­lyuk is, szebb is. A falu gyerekei — akik közül sok­an még is­kolába sem járhat­tak, vagy ha jártak is, csak egy-két évet — a kapunyíláson át bámulhatták a szép parkot, mely a kas­télyt övezte. Ácson ma már min­den gyerek elvégzi az általános iskolát. Az állam, a pedagó­gusok és a szülők is mindent megtesznek, hogy a tanulásra for­dított idő­m vesszen kárba. Ezt a célt szol­gálja a Zichy-kas­tély­ban berendezett napközi otthon is. Az új népközi tisz­ta ebédlőjének asz­talai mellett barna székek sorakoznak. Amikor elérkezik az ebéd ideje, Licskai Ferencné főszakács várja az új lakókat ízletes ebéddel. Az ellátásért napi egy forint hatvan fillért fizetnek a tanulók. 120 fiú és leány reg­gel 8-tól délután 4-ig vagy 5-ig jól megvi­lágított, frissen me­szelt termekben ta­nul. A kastélyt park, a játszótér övező és a télre berendezett játszóterem a gyer­mekek szórakozását biztosítja. Van a nap­köziben egy jól fel­szerelt fürdőszoba is Jut idő és nyugodt hely a házifeladat el­készítésére és játék­ra is. Három nevelő és Fél Pál vezető pe­dagógus ügyel a gye­rekek munkájára, se­gíti őket a tanulásban. A fürge P­­rdovi Zsu­zsi, Veller öcsi, meg a többiek néhány nap alatt megszokták szép, új otthonukat. Az udvaron és több holdas parkban, a a levéltelen fák alatt színét vesztő fűten­ger hulllámzik az if­jú lakók lábdobogá­sától. A hideg pirosra cipi arcocskájukat, de vidámak, boldo­gok Ha kitöm­balták magukat, futottak, játszottak, az épület­ben meleg, termek várják kedves őket, ahol egymást segítve készülnek a másnapi órákra, az életre. ggw»...——■*

Next