Komárom Megyei Dolgozók Lapja, 1958. november (13. évfolyam, 88-96. szám)
1958-11-01 / 88. szám
KOMÁROM MEGYEI DOLGOZOK LAPJA f VILÁG POGLETAGJAI EGYESÜLJETEK! ★AZ MSZMP ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA * Xm. ÉVFOLYAM, 88. SZÁm. Ara 60 fillér TATABÁNYA, 1958. NOVEMBER 1. *1 többség Az osztálytársadalom története voltaképpen egyidős a háború történetével. Ebből a tényből sokan azt a következtetést vonják le, hogy háború mindaddig lesz, amíg ember él a földön. E hamis, minden reális alapot nélkülöző felfogás sok kárt okoz a béke ügyének, mert belenyugvásra, tétlenségre akarja bírni az embereket, ahelyett, hogy csatasorba állítaná őket. Nem igaz, hogy a háború elkerülhetetlen. Az egyszerű emberek millióinak szívében a béke iránti vágyakozás él. A háborút sohasem azok akarták, akik a lövészárkokban fafiyoskodtak és hullatták vérüket, hanem azok, akik otthon, süppedő bársonyszékben ülve, üzletet csináltak százezrek és milliók pusztulásából. Ebből adódik a következtetés: minél jobban beleszólnak az egyszerű emberek sorsuk alakulásába, annál inkább elkerülhető lesz a háború. A folyamat, amely az önkénytől, a zsarnokságtól a polgári köztársaságon át a szocialista demokráciához vezet, egyben a béke erőinek állandó növekedését is jelzi. E történelmileg kimutatható és állandóan nyomon követhető összefüggés a béke és a demokrácia, a béke és a szocializmus erőinek növekedése között, kiválóan érzékelhető 1917 óta, még jobban megfigyelhető 1945 óta és ennél is feltűnőbb napjainkban. Tekintsük át néhány mondatban e felfelé ívelő folyamatot. 1917-ben, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme eredményeként a nép vette kezébe sorsa irányítását Oroszországban. A béke szempontjából ennek az lett a következménye, hogy a világtörténelemben először létrejött és megerősödött egy olyan ország, amelytől többet nem kellett tartani, hogy háborút robbant ki, sőt, békegóccá alakult. A második világháború után újabb országokban, köztük a Kínai Népköztársaságban, vették kezükbe a vezetést a munkások és parasztok, s ezzel tovább növekedtek a béke erői. Ma már egy hatalmas, több mint 900 millió lelket számláló, földünk területének egyharmadát magába foglaló, fejlett iparral, mezőgazdasággal, erős hadsereggel és mindenekelőtt szellemében új, egységében példa nélküli népekkel rendelkező szocialista tábor állja el a háborúra spekulálók útját. A szocializmust építő népeknek eme tábora a béke legfőbb biztosítéka. Az említett összefüggésből adódik, hogy a béke hívei lelkesen üdvözlik a szocialista tábor növekvő erejét. E növekedés az utóbbi években különösen nagy lendületet vett. A Daily Express című angol burzsoá lap 1958. június 23—24-i számában így ír Kínáról: Fredrick Ellis: A kitűzött cél az angol ipar túlszárnyalása: minden gyár falán ez a felirat olvasható „Tizenöt év alatt túlszárnyaljuk Anglia ipari termelését.” Ha fenntartják a jelenlegi munkaütemet, akkor a kis, sárgabőrű emberek rövidebb idő alatt is elérik céljukat. Mostanában sok cikk jelenik meg a nyugati lapokban a Szovjetunió tudományos előretöréséről, a rakéta technika, mesterséges holdak, a tudósképzés stb. terén kivívott elvitatahatatlan fölényéről. W. R. Hearst, az ismert amerikai Hearstújságtröszt tulajdonosa visszatérve a Szovjetunióból, többek között így ír: „A Prága és Moszkva közötti utat a TU—104 típusú utasszállító gépen tettük meg. A vele összehasonlítható Boeing—70 és a Douglas DC—8 lökhajtásos repülőgépek csak 1959-ben jelennek meg rendszeresen a mi egünkön. A szovjet mérnököknek nem volt szükségük semmiféle „titkon repülésre”, sem „fogságba esett” német szakemberek segítségére ahhoz, hogy a TU—104-es, vagy a turboreaktoros TU—114-es gépet kihozzák.” . A többi szocialista országban is számottevőek az eredmények. Bulgária mezőgazdasága rendkívül elmaradott volt. Az 1946. évi összeírás adatai szerint az egyéni parasztgazdaságokban mintegy 727 000 faeke és csupán 504 000 vaseke volt. Mindez már a múlté. 1957 végére a mezőgazdaságban győzött a szocializmus. 3202 mezőgazdasági termelőszövetkezet alakult. A bolgár mezőgazdaságban jelenleg több mint 26 000 traktor (15 lóerős egységekre átszámítva), több mint 4300 kombájn, körülbelül 4800 cséplőgép, mintegy 5000 teherautó és sok egyéb mezőgazdasági gép működik. Az öntözött területek nagysága 1944-hez képest tízszeresére emelkedett. Romániában 1956-ban a munkáscsaládok 42,9 százalékkal több kenyeret, 51,7 százalékkal több zsiradékot, 48,2 százalékkal több húst, 45 százalékkal több tejterméket fogyasztottak, mint 1950-ben. 1938-hoz viszonyítva a hús- és cukorfogyasztás kétszeresére, a zsiradékfogyasztás pedig 3,5-szeresére emelkedett. Lengyelországban csupán ez év első hat hónapjában 621 lengyel falut és 161 állami gazdaságot, valamint termelőszövetkezetet államosítottak. A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa után, de különösen az 1956 őszi magyarországi és lengyelországi események hatására a nemzetközi reakció nagyerejű ellentámadásba ment át. Tervük kudarcot vallott, s az ütközetből megerősödve kerültek ki a szocializmus és vele együtt a béke erői. A békének persze nagyobb tábora van, mint a szocializmusnak. Ezért a béke erőinek növekedéséről csak akkor nyerünk hű képet, ha figyelembe vesszük a háborút határozottan elítélő, semleges országok láncolatát, valamint a kapitalista országok népeinek növekvő békemozgalmát is. A béke erőinek növekedését mutatja, hogy békepolitikát folytatnak és mind barátibb szálak fűzik a szocialista táborhoz Indiát, Indonéziát, Burmát, Kambodzsát, Ceylont, Afganisztánt, Nepált, az Egyesült Arab Köztársaságot és Irakot. Ezeknek, valamint más elmaradott, gyarmati sorban élő népeknek mind nagyobb gazdasági segítséget nyújt a szocialista tábor. A felsorolt országokról szólva állapítja meg a Newsweek című amerikai burzsoá hetilap: ......a Szovjetunió és a vörös Kína együttes segítsége 11 milliárd dollárral múlta felül a 765 milliárd dollár összegű amerikai támogatást... A kommunisták többnyire hosszúlejáratú kölcsönt adnak, csökkentett kamatlábbal (2,5 százalék, szemben a szokásos nyugati 4,5—5 százalékkal). E felsorolt tények is jól szemléltetik nemcsak azt, hogy a béke erői legyőzhetetlenek, hanem azt is, hogy állandóan növekednek és nincs messze az az idő, amikor győzedelmeskednek az egész világon. Bányászfiatalok versenye Az oroszlányi külfejtésnél Kiss Lajos II-es lejtaknai frontbrigádja versenyre hívta az I-es lejtaknai Tardi és a II-es lejtaknai Nyerges ifjúsági frontbrigádokat a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója és a közelgő választások tiszteletére. A verseny november 15-ig tart. Elbírálása a következők alapján történik: 1. Az anyagtakarékosságban, egyrészt a megfelelő méretfa felhasználásában és a visszarabolt anyag felhasználásában, másrészt a robbantóanyagnak — a kitermelt szénhez arányított — megtakarításában elért eredmények. 2. A balesetek száma. 3. A kimaradások és a munkaidő teljes kihasználása. 4. Az elért termelési százalék. A legjobb brigádot az üzemi KISZ-szervezet 500 forint pénzjutalomban részesíti. MAI SZÁMUNKBÓL: A szocializmus országainak életéből 2. old. — Képviselőjelöltjeink 3. old. — Férfi sem végezné el jobban 3. old. — Ez nincs a borítékban 4. old. — A bányászok jóérzésében bízunk 4. old. — Nagy felelősség, komoly feladat tsz-könyvelőnek lenni 5. old. — Földművesszövetkezeti híradó 5. old. — A hetvenötödik mozi 6. old.. — Épül a szeretet turistaháza 7. old. — Sport — Hírek 8. old. Újítások, tervek a Lábatlani Papírgyárban A Lábatlani Papírgyár igazgatói irodájának falát hat bekeretezett díszoklevél díszíti, ékes bizonyítékai a hatszoros élüzem címnek, a papírgyári dolgozók munkájának. Az 50 éves üzem dolgozói ebben az évben, 1956-hoz viszonyítva papírból 35 százalékkal, szalmalemezből, a gyár másik gyártmányából 100 százalékkal többet termeltek. 1958 első három negyedévében 680 000 forintot gyűjtöttek össze nyereségvisszatérítésre. A harmadik negyedévi kimagasló termelési eredmények után, most a negyedik negyedévben is szép eredményeket akarnak elérni és így megszerezni az élüzem címet. Az élüzem cím elnyerése érdekében sok minden történik ebben a félévszázados üzemben. Harminc éve dolgozik a papírgyártó gép a gyárban. Azóta állandóan 100 méter papírt gyártott percenként. Mindig több papírra van azonban szükség és a papírgyáriak számára a terv túlteljesítése is fontos, mert nyereség jár utána. Szerettek volna még több papírt készíteni. — Hát mozogjon gyorsabban az a gép! — mondták egyesek a gyárban. Vakán Sándor igazgató és Mitták Boldizsár főgépész meghallgatva a véleményeket, összeültek és kidolgoztak egy újítást, melynek célja a papírgyártó gép meggyorsítása volt. Március 24-én bevezették az újítást, meggyorsították a gépet, s azóta 126 méter papírt készítenek percenként. Az őszi hónapokig, egy fél év alatt 100 tonnával több papír ilyen módon a gyárban készült A papírgyártó gép meggyorsítása után sor került a szalmalemez-gyártás növelésére is. A legfőbb akadály a műszárító kapacitásának kötöttsége. A szárító csak 16 órát dolgozott naponta és fele annyi lemezt szárított, mint ma. Ismét egy újítás segített a problémán. Mélyítették azt a kis folyosót, melyen a szalmalemezeket viszik be a szárítóba. Ezután átalakították a szalmalemezes kiskocsikat is és így a megszokott 40 lemez helyett, egy-egy kocsin 80 lemez jut be a szárítóiba. Emellett 24 órát működik a szárító. A sikeres termelésnövelés után még sincs megnyugvás. A gyár vezetői tovább akarják bővíteni a termelést. Szeretnék megszerezni a Petőházi Cukorgyárban levő három lemezgyártó gépet, melyeket ott nádlemezek gyártására alkalmaznak. A Lábatlan Papírgyár vezetői elkészítettek egy tervezetet, ezt benyújtották az illetékes felsőbb szervekhez felülvizsgálás végett. Eszerint a három gépet Lábatlanra szállítanák és igényelnének 2,8 millió forint beruházási költséget üzembehelyezéséhez. Száz százalékos gépkihasználás mellett, melyre mód van a gyárban, 2500 tonna súlyú szalmalemezzel növekedne a termelés. A Lábatlani Papírgyár a többlettermelésből eredő tiszta haszonból, mely évente elérné az 1 250 000 forintot, 2 és fél év alatt visszatérítené a beruházási költséget. A papírgyáriak bizakodnak, hogy a felsőbb szervek nekik juttatják a három gépet. Ha ez sikerül, akkor a jövő év végére 4 szalmalemezgyártó gép működik a Lábatlani Papírgyárban. „ Családunkért népünkért, a békéért!“ Nagy érdeklődés mellett zajlott le a Magyar Vöröskereszt küldöttgyűlése A Magyar Vöröskereszt alapszerveinek küldöttei október 27-én ültek össze Tatabányán a Zsdanov kultúrotthonban. A megyei küldöttgyűlés feladata volt, hogy megválassza e fontos egészségügyi tömegszervezet 23 tagú megyei vezetőségét 3 póttaggal, a 3 tagú számvizsgáló bizottságot és a 10 küldöttet az országos kongresszusra. A Vöröskereszt megyei Vezetőségének beszámolóját Ormos Imréné megyei titkár terjesztette a küldöttgyűlés elé. Ismertette — többek között —, hogy a vöröskereszt a felszabadulás előtt úgynevezett „politikamentes” szervezet volt. Nem a dolgozó nép érdekeit, hanem az urak szolgálta. A Magyar kedvtelését Népköztársaság kormánya támogatja a vöröskereszt munkáját, így a mozgalom most célkitűzéseit megillető helyre kerülhetett. A fejlődés megköveteli, hogy tömegszervezetként dolgozzék tovább a vöröskereszt. A mostani vezetőségválasztások ennek megfelelően zajlottak le. Majd így folytatta a beszámolót: megyénkben óriási mértékben fejlődött minden, ami az egészségügyi ellátással összefügg. Például 1945-ben a megyének 122, ma pedig 283 orvosa van. A kórházak száma megkétszereződött. A felszabadulás előtt egyetlen szülőotthon sem volt a megyében, ma három van. Az üzemegészségügyi hálózat komoly mértékben kifejlődött. Dolgozóink egészségéről többek között hat fő- és 34 mellékfoglalkozású üzemi orvos is gondoskodik — mondotta Ormosné. Ha tovább akarunk haladni ezen az úton — folytatta a beszámoló — akkor a kereszt minden tagjának vörösbecsülettel segítenie kell a párt és a kormány célkitűzéseinek megvalósítását. Különösen fontos ennek megértése most a választások előtt. Dolgozó népünk megérti és helyesli ezt az elgondolást. Ezt bizonyítja, hogy a szervezet jelenlegi taglétszáma a megyében 1250-nel haladja túl az ellenforradalom előttit. A nagy tetszéssel fogadott beszámolót élénk vita követte. A húsz felszólaló mindegyike egyetértett a beszámolóval. A felszólalások visszatükrözték azt a felelősséget, hogy a Magyar Vöröskereszt tagjai „Családunkért, népünkért, a békéért!” végzik jelentőségteljes munkájukat. Ezt igazolta többek között az, hogy Kozári Jánosné komáromi küldött javaslatára egyhangú határozattal az alábbi táviratot küldték az ENSZ-nek: „Komárom megye vöröskeresztes tagjai nevében tiltakozunk az atom- és hidrogén fegyverkísérletek folytatása ellen. Követeljük, hogy azonnal és végérvényesen szüntessék be az atomenergia háborús célokra való felhasználását.” Harasta Katalin, a Síkvölgyi Állami Gazdaság igazgatója felszólalásában javasolta, hogy a kórházaknak, napköziknek és csecsemőotthonoknak csak megvizsgált, baktériummentes tejet juttassanak. Vadász Istvánná kecskédi küldött elmondotta, hogy alapszervezetük sikeres kultúrmunkával szerzett bevételét az iskola egészségügyi helyzetének megjavítására fordították. Dr. Bodor Sándor kérte: javasolja a vöröskereszt, hogy az üzemi elsősegélynyújtás szabályozására hozzanak új, átfogó rendelkezést, mert az 1890-es már idejét múlta. Boda László elvtárs, a megyei pártbizottság munkatársa hangsúlyozta felszólalásában, hogy minden, amit a vöröskereszt tesz, tulajdonképpen politika, mint ahogy minden, amit elértünk — így az egészségügy javulása is — nem más, mint a népi demokrácia politikájának eredménye. Aki politikamentességet hirdet, az ezeket az eredményeket szeretné letagadni, esetleg megsemmisíteni. A hozzászólások után a küldöttek megvitatták és elfogadták a jelölőbizottság javaslatait. MEGEMLÉKEZÉSEK a Komszomol születésének negyvenedik évfordulójáról Megyénkben számos helyen ünnepélyes körülmények között emlékeztek meg a KISZ- szervezetek és az úttörőcsapatok a Komszomol létrejöttének negyvenedik évfordulójáról. A héten ünnepélyes csapatgyűléseket tartottak Komárom, Almásfüzitő, Szőny, Nagyigmánd, Bábolna és Kisbér úttörői. Ezekre a gyűlésekre a csapatok komszomolistákat is meghívtak. 29-én a komáromi járás KISZ-szervezetében valamennyi ünnepi taggyűlésen, illetve ifjúsági esten emlékeztek meg az évfordulóról. Bábolnáin, a szőnyi és az almásfüzitői kőolajipari vállalatoknál komszomolista fiatalok is részt vettek ezen. Dorogon vasárnap délután megrendezték a komszomolisták, kiszesek és úttörők baráti találkozóját. A héten 4 dorogi üzemben, a Lábatlani Cementgyárban és a Viscosában a KISZ-szervezet ugyancsak baráti találkozót rendezett szovjet fiatalokkal. Esztergomban csütörtökön a KISZ választási nagygyűlést tartott az évforduló alkalmából. A nagygyűlésen komszomolista fiatalok is részt vettek. Ünnepélyes körülmények között emlékeztek meg az évfordulóról a hiszisták és az úttörők a tatai járásban és Tatabányán is. Almásfüzitőn a lakótelep általános iskolájának úttörői a szovjet katonákkal, komszomolistákkal együtt emlékeztek Komszomol megalakításának 40. évfordulójára. Az úttörők meleg szeretettel vették körül a szovjet elvtársakat, s elhatározták, hogy legközelebb a szovjet pionírokkal rendeznek közös estet Almásfüzitő Felsőn. A szovjet elvtársak viszonzásul Komáromban látják vendégül a Damjanich János és a Hámán Kató úttörőcsapat tagjait. Az Almásfüzitői Felső Általános Iskola úttörői szeretettel vették körül a szovjet vendégeket. A kép azt a percet örökíti meg, amikor az egyik szovjet elvtárs meleg baráti sorokat írt emlékül kis magyar barátainak (Fényképezte: dr. Kóbori Béla)