Komárom Megyei Dolgozók Lapja, 1958. november (13. évfolyam, 88-96. szám)

1958-11-01 / 88. szám

KOMÁROM MEGYEI DOLGOZOK LAPJA f VILÁG POGLETAGJAI EGYESÜLJETEK! ★AZ MSZMP ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA * Xm. ÉVFOLYAM, 88. SZÁm. Ara 60 fillér TATABÁNYA, 1958. NOVEMBER 1. *1 többség A­z osztálytársadalom története voltaképpen egyidős a há­ború történetével. Ebből a tényből sokan azt a követ­keztetést vonják le, hogy háború mindaddig lesz, amíg ember él a földön. E hamis, minden reális alapot nélkülöző felfogás sok kárt okoz a béke ügyének, mert belenyugvásra, tétlenségre akarja bírni az embereket, ahelyett, hogy csatasorba állítaná őket. Nem igaz, hogy a háború elkerülhetetlen. Az egyszerű emberek millióinak szívében a béke iránti vágyakozás él. A háborút sohasem azok akarták, akik a lövészárkokban fafiyos­­kodtak és hullatták vérüket, hanem azok, akik otthon, süppe­dő bársonyszékben ülve, üzletet csináltak százezrek és milliók pusztulásából. Ebből adódik a következtetés: minél jobban beleszólnak az egyszerű emberek sorsuk alakulásába, annál inkább elkerül­hető lesz a háború. A folyamat, amely az önkénytől, a zsar­nokságtól a polgári köztársaságon át a szocialista demokrá­ciához vezet, egyben a béke erőinek állandó növekedését is jelzi. E történelmileg kimutatható és állandóan nyomon követ­hető összefüggés a béke és a demokrácia, a béke és a szocializ­mus erőinek növekedése között, kiválóan érzékelhető 1917 óta, még jobban megfigyelhető 1945 óta és ennél is feltűnőbb nap­jainkban. Tekintsük át néhány mondatban e felfelé ívelő fo­lyamatot. 1917-ben, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme eredményeként a nép vette kezébe sorsa irányítá­sát Oroszországban. A béke szempontjából ennek az lett­ a kö­vetkezménye, hogy a világtörténelemben először létrejött és megerősödött egy olyan ország, amelytől többet nem kellett tartani, hogy háborút robbant ki, sőt, békegóccá alakult. A második világháború után újabb országokban, köztük a Kínai Népköztársaságban, vették kezükbe a vezetést a munkások és parasztok, s ezzel tovább növekedtek a béke erői. Ma már egy hatalmas, több mint 900 millió lelket számláló, földünk területének egyharmadát magába foglaló, fejlett iparral, mező­­gazdasággal, erős hadsereggel és mindenekelőtt szellemében új, egységében példa nélküli népekkel rendelkező szocialista tábor állja el a háborúra spekulálók útját. A szocializmust építő népeknek eme tábora a béke legfőbb biztosítéka. A­z említett összefüggésből adódik, hogy a béke hívei lel­kesen üdvözlik a szocialista tábor növekvő erejét. E növekedés az utóbbi években különösen nagy lendületet vett. A Daily Express című angol burzsoá lap 1958. június 23—24-i számában így ír Kínáról: Fredrick Ellis: A kitűzött cél az angol ipar túlszárnyalása: minden gyár falán ez a felirat ol­vasható „Tizenöt év alatt túlszárnyaljuk Anglia ipari terme­lését.” Ha fenntartják a jelenlegi munkaütemet, akkor a kis, sárgabőrű emberek rövidebb idő alatt is elérik céljukat. Mostanában sok cikk jelenik meg a nyugati lapokban a Szovjetunió tudományos előretöréséről, a rakéta­ technika, mesterséges holdak, a tudósképzés stb. terén kivívott elvitat­a­hatatlan fölényéről. W. R. Hearst, az ismert amerikai Hearst­­újságtröszt tulajdonosa visszatérve a Szovjetunióból, többek között így ír: „A Prága és Moszkva közötti utat a TU—104 tí­pusú utasszállító gépen tettük meg. A vele összehasonlítható Boeing—70 és a Douglas DC—8 lökhajtásos repülőgépek csak 1959-ben jelennek meg rendszeresen a mi egünkön. A szovjet mérnököknek nem volt szükségük semmiféle „titkon repülés­re”, sem „fogságba esett” német szakemberek segítségére ah­hoz, hogy a TU—104-es, vagy a turboreaktoros TU—114-es gé­pet kihozzák.” . A többi szocialista országban is számottevőek az eredmé­nyek. Bulgária mezőgazdasága rendkívül elmaradott volt. Az 1946. évi összeírás adatai szerint az egyéni parasztgazdaságok­ban mintegy 727 000 faeke és csupán 504 000 vaseke volt. Mind­ez már a múlté. 1957 végére a mezőgazdaságban győzött a szo­cializmus. 3202 mezőgazdasági termelőszövetkezet alakult. A bolgár mezőgazdaságban jelenleg több mint 26 000 traktor (15 lóerős egységekre átszámítva), több mint 4300 kombájn, körül­belül 4800 cséplőgép, mintegy 5000 teherautó és sok egyéb me­zőgazdasági gép működik. Az öntözött területek nagysága 1944-hez képest tízszeresére emelkedett. R­omániában 1956-ban a munkáscsaládok 42,9 százalékkal több kenyeret, 51,7 százalékkal több zsiradékot, 48,2 százalékkal több húst, 45 százalékkal több tejterméket fogyasz­tottak, mint 1950-ben. 1938-hoz viszonyítva a hús- és cukorfo­gyasztás kétszeresére, a zsiradékfogyasztás pedig 3,5-szeresére emelkedett. Lengyelországban csupán ez év első hat hónapjában 621 lengyel falut és 161 állami gazdaságot, valamint termelőszö­vetkezetet államosítottak. A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa után, de különösen az 1956 őszi magyarországi és lengyelországi ese­mények hatására a nemzetközi reakció nagyerejű ellentáma­dásba ment át. Tervük kudarcot vallott, s az ütközetből meg­erősödve kerültek ki a szocializmus és vele együtt a béke erői. A békének persze nagyobb tábora van, mint a szocializmus­nak. Ezért a béke erőinek növekedéséről csak akkor nyerünk hű képet, ha figyelembe vesszük a háborút határozottan el­ítélő, semleges országok láncolatát, valamint a kapitalista or­szágok népeinek növekvő békemozgalmát is. A béke erőinek növekedését mutatja, hogy békepolitikát folytatnak és mind barátibb szálak fűzik a szocialista táborhoz Indiát, Indonéziát, Burmát, Kambodzsát, Ceylont, Afganisztánt, Nepált, az Egye­sült Arab Köztársaságot és Irakot. Ezeknek, valamint más elmaradott, gyarmati sorban élő népeknek mind nagyobb gaz­dasági segítséget nyújt a szocialista tábor. A felsorolt orszá­gokról szólva állapítja meg a Newsweek című amerikai bur­zsoá hetilap: ......a Szovjetunió és a vörös Kína együttes se­gítsége 11 milliárd dollárral múlta felül a 765 milliárd dollár összegű amerikai támogatást... A kommunisták többnyire hosszúlejáratú kölcsönt adnak, csökkentett kamatlábbal (2,5 százalék, szemben a szokásos nyugati 4,5—5 százalékkal). E felsorolt tények is jól szemléltetik nemcsak azt, hogy a béke erői legyőzhetetlenek, hanem azt is, hogy állan­dóan növekednek és nincs messze az az idő, amikor győzedel­meskednek az egész világon. Bány­ászfiatalok versenye Az oroszlányi külfejtésnél Kiss Lajos II-es lejtaknai frontbrigádja versenyre hív­ta az I-es lejtaknai Tardi és a II-es lejtaknai Nyerges ifjúsá­gi frontbrigádokat a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom évfordulója és a közelgő vá­lasztások tiszteletére. A ver­seny november 15-ig tart. El­bírálása a következők alapján történik: 1. Az anyagtakarékos­ságban, egyrészt a megfelelő méretfa felhasználásában és a visszarabolt anyag felhaszná­lásában, másrészt a robbantó­anyagnak — a kitermelt szén­hez arányított — megtakarí­tásában elért eredmények. 2. A balesetek száma. 3. A kima­radások és a munkaidő teljes kihasználása. 4. Az elért ter­melési százalék. A legjobb bri­gádot az üzemi KISZ-szervezet 500 forint pénzjutalomban ré­szesíti. MAI SZÁMUNKBÓL: A szocializmus országainak életéből 2. old. — Képviselőjelöltjeink 3. old. — Férfi sem végezné el jobban 3. old. — Ez nincs a borítékban 4. old. — A bányászok jóérzésében bízunk 4. old. — Nagy felelősség, komoly feladat tsz-könyvelőnek lenni 5. old. — Földművesszövetkezeti híradó 5. old. — A hetvenötödik mozi 6. old.. — Épül a szeretet turistaháza 7. old. — Sport — Hírek 8. old. Újítások, tervek a Lábatlani Papírgyárban A Lábatlani Papírgyár igaz­gatói irodájának falát hat be­keretezett díszoklevél díszíti, ékes bizonyítékai a hatszoros élüzem címnek, a papírgyári dolgozók munkájának. Az 50 éves üzem dolgozói ebben az évben, 1956-hoz viszonyítva papírból 35 százalékkal, szal­malemezből, a gyár másik gyártmányából 100 százalék­kal többet termeltek. 1958 első három negyedévében 680 000 forintot gyűjtöttek össze nye­reségvisszatérítésre. A harma­dik negyedévi kimagasló ter­melési eredmények után, most a negyedik negyedévben is szép eredményeket akarnak elérni és így megszerezni az élüzem címet. Az élüzem cím elnyerése ér­dekében sok minden történik ebben a félévszázados üzem­ben. Harminc éve dolgozik a papírgyártó gép a gyárban. Azóta állandóan 100 méter pa­pírt gyártott percenként. Min­dig több papírra van azonban szükség és a papírgyáriak szá­mára a terv túlteljesítése is fontos, mert nyereség jár utá­na. Szerettek volna még több papírt készíteni. — Hát mozog­jon gyorsabban az a gép! — mondták egyesek a gyárban. Vakán Sándor igazgató és Mitták Boldizsár főgépész meghallgatva a véleményeket, összeültek és kidolgoztak egy újítást, melynek célja a papír­gyártó gép meggyorsítása volt. Március 24-én bevezették az újítást, meggyorsították a gé­pet, s azóta 126 méter papírt készítenek percenként. Az őszi hónapokig, egy fél év alatt 100 tonnával több papír ilyen módon a gyárban­ készült A papírgyártó gép meggyor­sítása után sor került a szal­­malemez-gyártás növelésére is. A legfőbb akadály a műszárí­tó kapacitásának kötöttsége. A szárító csak 16 órát dolgozott naponta és fele annyi lemezt szárított, mint ma. Ismét egy újítás segített a problémán. Mélyítették azt a kis folyosót, melyen a szalmalemezeket vi­szik be a szárítóba. Ezután át­alakították a szalmalemezes kiskocsikat is és így a megszo­kott 40 lemez helyett, egy-egy kocsin 80 lemez jut be a szárí­tóiba. Emellett 24 órát működik a szárító. A sikeres termelésnövelés után még sincs megnyugvás. A gyár vezetői tovább akarják bővíteni a termelést. Szeret­nék megszerezni a Petőházi Cukorgyárban levő három le­mezgyártó gépet, melyeket ott nádlemezek gyártására alkal­maznak. A Lábatlan­ Papír­gyár vezetői elkészítettek egy tervezetet, ezt benyújtották az illetékes felsőbb szervekhez felülvizsgálás végett. Eszerint a három gépet Lábatlanra szállítanák és igényelnének 2,8 millió forint beruházási költsé­get üzembehelyezéséhez. Száz százalékos gépkihasználás mellett, melyre mód van a gyárban, 2500 tonna súlyú szalmalemezzel növekedne a termelés. A Lábatlani Papír­gyár a többlettermelésből ere­dő tiszta haszonból, mely éven­te elérné az 1 250 000 forintot, 2 és fél év alatt visszatérítené a beruházási költséget. A papírgyáriak bizakodnak, hogy a felsőbb szervek nekik juttatják a három gépet. Ha ez sikerül, akkor a jövő év végé­re 4 szalmale­mezgyártó gép működik a Lábatlani Papír­gyárban. „ Családunkért népünkért, a békéért!“ Nagy érdeklődés mellett zajlott le a Magyar Vöröskereszt küldöttgyűlése A Magyar Vöröskereszt alapszerveinek küldöttei ok­tóber 27-én ültek össze Tata­bányán a Zsdanov kultúrott­­honban. A megyei küldöttgyű­lés feladata volt, hogy meg­válassza e fontos egészségügyi tömegszervezet 23 tagú me­gyei vezetőségét 3 póttaggal, a­­ 3 tagú számvizsgáló bizottsá­got és a 10 küldöttet az orszá­gos kongresszusra. A Vöröskereszt megyei Ve­zetőségének beszámolóját Or­mos Imréné megyei titkár ter­jesztette a küldöttgyűlés elé. Ismertette — többek között —, hogy a vöröskereszt a felsza­badulás előtt úgynevezett „po­litikamentes” szervezet volt. Nem a dolgozó nép érdekeit, hanem az urak szolgálta. A Magyar kedvtelését Népköz­­társaság kormánya támogatja a vöröskereszt munkáját, így a mozgalom most célkitűzéseit megillető helyre kerülhetett. A fejlődés megköveteli, hogy tömegszervezetként dolgoz­zék tovább a vöröskereszt. A mostani vezetőségválasztások ennek megfelelően zajlottak le. Majd így folytatta a beszá­molót: megyénkben óriási mértékben fejlődött minden, ami az egészségügyi ellátással összefügg. Például 1945-ben a megyének 122, ma pedig 283 orvosa van. A kórházak száma megkét­szereződött. A felszabadulás előtt egyetlen szülőotthon sem volt a megyében, ma három van. Az üzemegészségügyi há­lózat komoly mértékben kifej­lődött. Dolgozóink egészségé­ről többek között hat fő- és 34 mellékfoglalkozású üzemi or­vos is gondoskodik — mon­dotta Ormosné. Ha tovább akarunk haladni ezen az úton — folytatta a beszámoló — akkor a kereszt minden tagjának vörös­­be­csülettel segítenie kell a párt és a kormány célkitűzéseinek megvalósítását. Különösen fontos ennek megértése most a választások előtt. Dolgozó népünk megérti és helyesli ezt az elgondolást. Ezt bizonyítja, hogy a szervezet jelenlegi tag­létszáma a megyében 1250-nel haladja túl az ellenfor­radalom előttit. A nagy tetszéssel fogadott beszámolót élénk vita követte. A húsz felszólaló mindegyike egyetértett a beszámolóval. A felszólalások visszatükrözték azt a felelősséget, hogy a Ma­gyar Vöröskereszt tagjai „Csa­ládunkért, népünkért, a bé­kéért!” végzik jelentőségteljes munkájukat. Ezt igazolta töb­bek között az, hogy Kozári Já­­nosné komáromi küldött javas­latára egyhangú határozattal az alábbi táviratot küldték az ENSZ-nek: „Komárom megye vöröskeresztes tagjai nevében tiltakozunk az atom- és hid­rogén fegyverkísérletek foly­tatása ellen. Követeljük, hogy azonnal és végérvényesen szüntessék be az atomenergia háborús célokra való felhasz­nálását.” Harasta Katalin, a Síkvölgyi Állami Gazdaság igazgatója felszólalásában javasolta, hogy a kórházaknak, napköziknek és csecsemőotthonoknak csak megvizsgált, baktériummentes tejet juttassanak. Vadász Ist­vánná kecskédi küldött el­mondotta, hogy alapszerveze­tük sikeres kultúrmunkával szerzett bevételét az iskola egészségügyi helyzetének meg­javítására fordították. Dr. Bo­dor Sándor kérte: javasolja a vöröskereszt, hogy az üzemi elsősegély­­nyújtás szabályozására hozzanak új, átfogó ren­delkezést, mert az 1890-es már idejét múlta. Boda László elvtárs, a megyei pártbizottság munka­társa hangsúlyozta felszólalá­sában, hogy minden, amit a vö­röskereszt tesz, tulajdonkép­pen politika, mint ahogy min­den, amit elértünk — így az egészségügy javulása is — nem más, mint a népi de­mokrácia politikájának ered­ménye. Aki politikamentessé­get hirdet, az ezeket az ered­ményeket szeretné letagadni, esetleg megsemmisíteni. A hozzászólások után a kül­döttek megvitatták és elfogad­ták a jelölőbizottság javasla­tait. MEGEMLÉKEZÉSEK a Komszomol születésének negyvenedik évfordulój­ár­ól Megyénkben számos helyen ünnepélyes körülmények kö­zött emlékeztek meg a KISZ- szervezetek és az úttörőcsapa­tok a Komszomol létrejötté­nek negyvenedik évfordulójá­ról. A héten ünnepélyes csa­patgyűléseket tartottak Komá­rom, Almásfüzitő, Szőny, Nagyigmánd, Bábolna és Kis­­bér úttörői. Ezekre a gyűlé­sekre a csapatok komszomolis­­tákat is meghívtak. 29-én a komáromi járás KISZ-szervezetében valamennyi ünnepi taggyűlésen, illetve ifjúsági esten emlékeztek meg az év­fordulóról. Bábolnáin, a szőnyi és az almásfüzitői kőolajipari vállalatoknál komszomolista fiatalok is részt vettek ezen. Dorogon vasárnap délután megrendezték a komszomolis­­ták, kiszesek és úttörők baráti találkozóját. A héten 4 dorogi üzemben, a Lábatlani Cement­gyárban és a Viscosában a KISZ-szervezet ugyancsak ba­ráti találkozót rendezett szov­jet fiatalokkal. Esztergomban csütörtökön a KISZ választási nagygyűlést tartott az évfor­duló alkalmából. A nagygyűlé­sen komszomolista fiatalok is részt vettek. Ünnepélyes kö­rülmények között emlékeztek meg az évfordulóról a hiszis­­ták és az úttörők a tatai járás­ban és Tatabányán is. Almásfüzitőn a lakótelep ál­talános iskolájának úttörői a szovjet katonákkal, komszo­­molistákkal együtt emlékeztek­­ Komszomol megalakításának 40. évfordulójára. Az úttö­rők meleg szeretettel vették körül a szovjet elvtársakat, s elhatározták, hogy legközelebb a szovjet pionírokkal rendez­nek közös estet Almásfüzitő Felsőn. A szovjet elvtársak vi­szonzásul Komáromban látják vendégül a Damjanich János és a Hámán Kató úttörőcsa­pat tagjait. Az Almásfüzitői Felső Általános Iskola úttörői szeretettel vették körül a szovjet vendégeket. A kép azt a percet örökíti meg, amikor az egyik szovjet elvtárs meleg baráti sorokat írt emlékül kis magyar barátainak (Fényképezte: dr. Kóbori Béla)

Next