Komárom Megyei Dolgozók Lapja, 1959. április (14. évfolyam, 26-34. szám)

1959-04-01 / 26. szám

KOMÁ­ROM MEGYEI DOLGOZOK LAPJA *AZ MSZMP ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA* XIV. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM. Ara GO fillér TATABÁNYA, 1959. ÁPRILIS 1 VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A megyei pártbizottság felhívása nyomán megyénk üzemeinek dolgozói csatlakoznak a kongresszusi versenyhez Gál István a Tatabányai Szénbányászati Tröszt igazgatója: 70-80 ezer tonna szén évi tervünkön felül Az évi tervfeladatok birto­kában már az év elején fel­mértük az önköltségcsökken­tés és a terv-túlteljesítés lehe­tőségeit üzemeinkben. Akkor úgy számoltuk, hogy az ön­költséget két százalékkal csök­kentjük. A párt Központi Bi­zottsága határozata azonban új feladatokat nyomán tűz­tünk magunk elé. Az első ön­­költségcsökkentési tervünket még 1 százalékkal megemel­tük. Ez azt jelenti, hogy az év végéig 3 százalékkal, 8—10 millió forinttal csökken a ta­tabányai szén termelési költ­sége. Terven felül az év vé­géig 70—80 ezer tonna szenet termelünk. Az összteljesít­mény 2,5 százalékos növelését tűztük célul. A termelés és a termelé­kenység növekedését nem munka intenzitásának növelé­­­sével kívánjuk biztosítani, ha­nem elsősorban műszaki szer­vezéssel­ gépesítjük. A rakodást tovább Az év végéig a széntermelés 15 százalékét géppel rakjuk fel. A rakodás gépesítésének ezt a fokát ere­detileg csak másfél év múlva kívántuk megvalósítani El akarjuk érni, hogy a munkás js,, •< megerőltetés nélkül magas Hb teljesítményt érjen el.­A tröszt bányáinak anyag­igénye ez évben több száz­millió forint. Ha csak egy-két százalékkal tudjuk csökkente­ni anyagfelhasználásunkat, az is több millió forint megta­karítást jelent. Ezért anyagta­karékossági tervet dolgozunk ki, hogy figyelemmel kísér­hessük az anyagok útját a ki­vételezéstől a felhasználásig. Jelenleg sok üzemben anyag­takarékosságnak nevezik, ha a bányából kihordják az el­használt, de még használható anyagokat. Ez nem anyagtaka­rékosság. Ezzel még nem taka­rítanak meg semmit, ezt kö­telessége megtenni minden üzemnek. Az anya­gtakarékos­­sági terv nem ilyen takarékos­­sági célkitűzéseket tartal­maz. A második negyedévi ter­melési tanácskozásokon min­den üzem dolgozóival megbe­széljük feladatainkat, azok teljesítésének biztosítjuk nyilvánosságot. A cél érdeké­­­ben még a termelési tanácsko­zások előtt üzemvezetői ér­tekezleten megszabják a mű­szakiak, a vezetők feladatát. A pártkongresszus tiszteleté­re indult versenyben a tata­bányai szénbányászati tröszt teljesíteni akarja vállalását. Kanovszky Ferenc, a Dorogi Szénbányászati Tröszt igazgatója: Közel 6 millió forinttal csökkentjük a dorogi szén önköltségét A hároméves terv idő előtti teljesítése fokozott követelmé­nyeket állít a Dorogi Szénbá­nyászati Tröszt bányászai elé is. A kongresszusi versenyhez az üzemekben megindult pá­­rosversenyek során csatlakoz­tak bányászaink. Lelkes küz­deni akarásukat bizonyítja az is, hogy az első félévi terven felül vállalt 15 ezer torma sze­net április negyedikéig, felsza­badulásunk ünnepéig kitermel­jük. úgy látjuk, hogy az összüze­­mi teljesítmények 2,5 százalék­kal még javíthatók. Az elmúlt hét végén ezt a célkitűzést meg is tárgyaltuk az üzemek veze­tőivel, a párt és a szakszerve­zet üzemi képviselőivel. A pro­duktív teljesítményt az össz­­üzemi teljesítményen belül 1,5 százalékkal növeljük. A pro­duktív teljesítmény növelésére gépesítünk. Egy Hidasi felra­kógépet már munkába állítot­tunk a cso­rnoki I-es aknán. Je­lenleg a többi üzemekből ta­pasztalatcserére járnak ide a vezetők, hogy megismerkedje­nek a gép működésével, annak képességeivel. Az év végéig kö­zel hatmillió forinttal keveseb­bet használunk fel a szén ter­vezett önköltségénél. Majdnem másfélmillió forintos önköltség­csökkentés új takarékossági intézkedésekkel A Dorogi Szénfeldolgozó Vegyipari Vállalat vezetősége az idén az önköltség csökken­tését jelölte meg az üzemré­szek legfontosabb feladatául. Ezért a dolgozók észrevételei és a műszakiak javaslatai alap­ján takarékossági intézkedési tervet állítottak össze. A gene­­rátorüzemnek például előírták, hogy a berendezéseik kezelésé­nek tökéletesítésével minden tonna szénből 30 köbméterrel több gázt fejlesszenek, ezzel az év végéig mintegy negyven va­gon szenet takarítanak meg. A vállalat tatabányai karbidgyá­­rában a minőség javításával fokozzák a termelés gazdasá­gosságát. Tisztább nyersanyag kiválasztásával és az égetési hőveszteségek csökkentésével kevesebb költséggel is értéke­sebb karbidot állítanak elő. Csupán ez a két intézkedés több mint félmillió forinttal csökkenti az önköltséget, így az intézkedési terv 18 pontjá­nak megvalósításával csaknem másfélmillió forintot takaríta­nak meg az idén a vállalat dol­gozói. Naponta értékelik a versenyt, megjutalmazzák a jól dolgozó bányászokat a tatabányai XV/a aknán Tatabánya egyik legfiata­labb bányájának, a XV/a­ ak­­náinak dolgozók az év első két hónapjában ezerhétszáz tonna szénnel kevesebbet ter­meltek előirányzatuknál. Az adósság törlesztése és a gazda­ságosabb termelés érdekében az üzem vezetői a párt Köz­ponti Bizottságának márciusi határozata szellemében a mű­szaki segítségen kívül eleve­nebbé tették a versenyt. Röp­­gyűléseken és egyénemként is ismertették a csapat- és szak­vezető vájárokkal, hogy mi­lyen munkát várnak tőlük. Az akna brigádjai nemcsak napi a terveik túlteljesítésére, hanem lefejtett munkahelyekről visszarabolt TH-gyűrűk és bá­nyafák többszöri felhasználá­sára is versenyt indítottak. Több brigád azt vállalta, hogy két-három hétig kizárólag használt TH-gyűrűvel biztosít. Az elért eredményeket rend­szeresen ismertetik a bányá­szokkal. Az akna felolvasóter­mében naponta kiírják, hogy egy-egy brigádnak még hány csille szén hiányzik felajánlá­sa valóra váltásához. A vállalá­sukat teljesítő csapatok veze­tőit és tagjait ajándéktárgyak­kal jutalmazzák. A jó verseny­nyilvánosság is hozzájárult ah­hoz, hogy az akna bányászai már rendszeresen teljesítik tervüket, s az elmúlt hetekben 750 tonna szenet törlesztettek adósságukból. Másfélmillió forint értékű anyagot takarítanak meg Száz lakóikocsival többet ké­szít a tervezettnél ez évben a Sportárugyár. Ezt a száz lakó­kocsit a mezőgazdaságnak kül­dik. A nagy vállalást belevet­ték a kongresszusi felajánlás­ba. Emellett több különleges gépkocsi gyártását is megkez­dik ez évben. Többek közt a hűtőgépkocsiik, termoszkocsik és az áruszállító kocsik gyár­tását. Külföldön bevált a nyer­gesvontatóval készült áruszál­lító kocsi. Ennek tizennégy tonnás változatát készítik ez évben majd a gyárban. Száz darabbal több hűtőszekrényt gyártanak terven felül. Decem­ber 10-re teljesítik az éves ter­vet és 10 millió forint érték­kel magasabb termelési érté­ket érnek el. A tervezet vég­rehajtására mozgósították a gyár valamennyi üzemének dolgozóit. Takarékossági tervet készítettek, melynek során 1 millió forint értékű nyers­anyagot akarnak megtakarí­tani. A kongresszusig kö­zel másfélmillió forintot ta­karít meg a Sportáru­gyár különböző anyagokból. 2000 tonna gázolajat és 1500 tonna kenőolajat adnak terven felül a mezőgazdaságnak az almásfüzitői olajgyár dolgozói Az Almásfüzitői Kőolajipari Vállalat lényegesen dolgozóinak az idén több nyersolajat kell feldolgozniuk, mint tavaly. Ez nagy feladatot jelent szá­mukra, mégis elhatározták, hogy a pártkongresszus tiszte­letére a tervezettnél is többet adnak. Elsősorban a mezőgaz­daságot akarják ezzel segíte­ni. A műszakiak és a fizikai munkások megbeszélései alap­ján a termelékenység növelé­sére saját terveik és elgondo­lásaik alapján, minden beru­házási költség nélkül módosít­ják egyes berendezések tech­nológiáját. Az úgynevezett kon­­taktüzemiben például a fiatal műszaki dolgozók javaslatára változtattak a technológián, s ennek eredményeként havonta 600—700 tonnával növekedik itt a termelés. Most kisebb át­alakításokat végeznek a­z at­moszférikus és a vákuumtor­nyokon is, így az év végéig tervükön felül 2000 tonna gáz­olajat és 1500 tonna különböző minőségű kenőolajat adnak a mezőgazdasági dolgozóknak. Csökkentik az öntvények selejtjét A Komáromi ,,Munka” Vas­öntödében röpgyűléseken jóvá­hagyták a dolgozók az öntöde kongresszusi vállalását. Az 1959. évi tervet száz százalék­ra teljesítik, ez mennyiségben 20—25 százalékkal magasabb, mint az elmúlt évi terv volt. Ebben az évben a legnagyobb feladat az öntött termékek mi­nőségének javítása. Ennek ér­dekében továbbképző elméleti szaktanfolyamot indítanak az öntödében. A vasöntöde öntvé­nyeket készít az Elekthermax és a­ Budapesti Cin­am­ógyár ré­szére, melyek külföldre expor­tálnak. Az öntvények minősé­ge érdekében a technológiai utasításokat szigorúan betart­ják. Ennek eredményeként a kongresszusig 0,5 százalékkal csökkentik a selejtet 1958-hoz viszonyítva. Több mint 70 ezer forintot takarítanak meg így. Korszerű gyártási technológiá­kat alkalmaznak. A gépi formá­zást fejlesztik. A jelenlegi 8 formázógép mellett még továb­bi 5 formázógépet állítanak üzembe. dolgozói: Vállalták az öntöde hogy a mezőgazda­ság számára különböző öntvé­nyeiket készítenek. A napok­ban elkészítették egy közeli ál­lami gazdaság számára a mű­trágyaszóró berendezésekhez az öntvényeket. A Nagyszent­­jánosi Állami Gazdaság Hoff­­her-traktorához dugattyúkat öntöttek. MAI SZÁMUNKBÓL Nemzetközi szemle 2. old. — Dicső napokra em­lékeznek 3. old. — Az MHS felkészült a tavaszra 3. old. — Kultúr­ rezervátum létesül Dorog kör­nyékén 4. old. — A belterjesség útján halad a baji Vörösbrigád Tsz 5. old. Színvonalas bemutatók a József Attila kulturális seregszemlén Lezajlottak a József Attila kulturális seregszemle helyi bemutatói. Az onnan tovább­jutott csoportok részvételével folynak a körzeti bemutatók. Dorogon március 22-én József Attila művelődési ház­á­ban a helyi csoportokon kívül a csévi, dági, leányvári, együtt­­esek tartották meg bemuta­tójukat. A dorogiak szimfo­nikus, fúvós és tánczenekar­ral, továbbá színjátszó és né­pi tánccsoportokkal léptek fel. A zenekarok sikert arattak. Kár, hogy a tánczenekar mű­sorából kirekesztették a ma­gyar szerzőket. A leányvári színjátszók tel­jesítménye is említésre méltó. Egyik jelenetük az Átok ta­nya, a másik Az adósság volt. Az elsőben a 17 éves Kisvöl­­gyi Antal, a 65 éves Borbás Iván alakját személyesítette meg. Az alakítást olyan gond­dal dolgozta ki, hogy a néző­téren senki sem sejtette meg a színész fiatal korát. Hege­dűs Ibolya Veronia is jól áb­rázolt jellemet hozott a szín­padra. A másik jelenetet Far­kas János leányvári pedagó­­gus írta és rendezte. Pedagó­giai tapasztalataiból merített mondanivalója hatásos segít­séget nyújt a gyermekneve­léshez. A hallgatóság mind a mondanivalót, mind a színé­szi teljesítményt elismerő tapssal jutalmazta. A dorogiak Fábián Zoltán Utolsó este című, egyfelvoná­­sos tragédiájában a dicsőséges Tanácsköztársaság bukásának napjait jelenítették meg. Az élettel teli alakok színrehozá­­sából az áruló Judanics és az elvei mellett következetesen kitartó vörösdandár-parancs­­nok alakítását kell kímélni. A tánccsoportok vetélkedésé­ben a pálmát a csévieik és a dorogiak vitték el. Oroszlányon a dicsőséges Tanácsköztársaság kikiáltá­sának 40. évfordulójára ren­dezték meg a bemutatót. Ve­teránok, úttörők, KISZ-fiata­­lok élvezhették a hónapok óta készülő csoportok színvonalas szereplését. A lendületes elő­adás legjobb szereplőit nehéz lenne kiválasztani. Elismerés illeti a KISZ színjátszóit, a Petőfi művelődési ház és a KISZ közös tánccsoportját, valamint fúvós zenekarukat. Kerületi népfront-b­izottságokat hoznak létre Tatabányán A Hazafias Népfront tata­bányai bizottságának elnök­sége, felmérve a város hely­zetét, már régebben javaslatot tett az országos elnökségnek kerületi bizottságok életrehí­­vására. A tatabányai elnökség arra alapozta javaslatát, hogy a nagy kiterjedésű város dol­gozóit — kerületi bizottságok segítségével — hatásosabban tudja majd mozgósítani. A nagyobb városok elnöksé­geitől hasonló javaslatok fu­tottak be a Hazafias Népfront országos titkárságához. Az alulról jövő kezdeményezé­sekkel az országos titkárság is egyetértett. Ennek megfele­lően Tatabánya városi el­nöksége legutóbbi ülésén el­határozta, hogy kerületenként egy-egy bizottságot hoz létre. A városi elnökség egy-egy tagja vállalta, hogy segítséget nyújt e bizottságok megszer­vezésénél. Ezek szerint Tata­bányán négy bizottságot hív­nak életre tíz-tíz taggal. A bizottságok feladata az lesz, hogy szorosabb kapcsola­tot teremtsenek a kerület la­kóival, fokozottabban támogas­sák a tanácstagok munkáját a dolgozók kívánságainak fel­kutatásánál. E kapcsolat meg­javítása elősegíti többek kö­zött a társadalmi munka jobb megszervezését is. Elhatározta az elnökségi ülés egy városi gazdasági bi­zottság létrehozását. Ennek a feladata lesz a népfront ren­dezvényeiből származó bevé­telek, jövedelmek kezelése és ellenőrzése. A gazdasági bi­zottság — melynek tagjai so­rába több pénzügyi szakem­bert választottak — felhatal­mazást kapott az elnökségi üléstől arra, hogy kiadásokat ezentúl csakis az ő hozzájáru­lásukkal eszközölhetnek a vá­ros népfront-szervei. Felszabadulásunk tizennegyedik évfordulójának ünnepségei A tavasz kezdetén a magyar munkásosztály és a dolgozó nép történelmének jelentős eseményeiről emlékeztünk meg. Az eddig lezajlott, vala­mint az április 4-re, április 21-re és május elseje ünnepsé­gére folyó készülődések azt mutatják, hogy a magyar dol­gozók szívében kitörölhetetle­nül él felszabadulásunk, Lenin munkásságának és a munkás­osztály nemzetközi összefogá­sának nagy jelentősége. Április negyedikére megye­­szerte készülődnek. Na.i. lesz olyan város, község, üzem, hi­vatal vagy vállalat, ahol vala­milyen formában meg ne em­lékeznének felszabadulásunk 14. évfordulójáról. A legjelentősebb ünnepségek városainkban lesznek. Tatabá­nyán a felszabadulás előestéjén délután fél hat órakor koszo­­rúzzák meg a szovjet hősi em­­­lékművet. Utána a Népházban díszünnepségen Kreszner László elvtárs, a megyei tanács elnöke mond ünnepi beszédet. A város más részén is tarta­nak ünnepségeket, így délután négy órakor a Dózsa művelő­dési otthon falán a kommunis­ta mártírok emlékére elhelye­zett táblát koszo­rúzzák meg. Az újvárosi általános iskolá­ban már délelőtt 10 órakor megkezdik az ünnepségeit. Az iskola ez alkalommal veszi fel Mező Imre — az 1956-os ellen­­forradalom hős kommunista áldozatának — nevét. Az isko­la fiataljai és Mező Imre csa­ládja közötti kapcsolatnak már hagyományai vannak. Az isko­la úttörőcsapata régebben fel­vette a mártír nevét. Azóta az úttörők és Mező Imre elvtárs gyermekei állandó kapcsolat­ban állnak, rendszeresen leve­leznek egymással. Legutóbb a tatabányai iskolások küldöttei felkeresték Budapesten Mező Imre gyermekeit. Hasonló bensőséges ünnep­ségekre kerül sor Komárom­ban is. Itt 3-án az ifjúság ko­­szorúzza meg a szovjet hősi emlékművet és megemlékez­nek a magyar hősökről. Látvá­nyos fáklyás felvonulást ren­deznek a Jókai-ligetbe, ahol a KISZ-fiatalok tábortűznél mű­sort adnak. A szovjet elvtársak pedig tűzijátékkal kedvesked­nek a város dolgozóinak. A másnap délelőtti ünnepséget a Lenfonógyár zenés ébresztője vezeti be, majd a Hősök terén Kozári János, a járási tanács elnöke mond ünnepi beszédet. Esztergomban is 3-án kez­dődnek az ünnepségek. Az is­kolákban osztályfőnöki órán emlékeznek meg a nap jelen­tőségéről. A szovjet hősi em­lékműnél a fegyveres alakula­tok díszőrséget adnak. A ko­szorúzásra 3-án délután fél 4 órakor kerül sor. A központi ünnepséget 19 órakor a Petőfi utcai új művelődési házban tartják. Hasonló ünnepségeket tarta­nak Tatán, Oroszlányban, Do­rogon és másutt. Felszabadu­lási ünnepségek alkalmából jelentős sportrendezvények is lesznek. Többek között Tata­bányán megyei röplabda vil­­lámtornát és mezei bajnoksá­got Komáromban, Győr és Ko­márom megyék közötti asztali­­tenisz csapatbajnokságot ren­deznek.

Next