Dolgozók Lapja, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-14 / 11. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1970. január 14. SZERDA AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXV. évf. 11. sz. Ára: 80 fillér A jószomszédság légkörében Megkezdődtek a magyar—jugoszláv külügyi tárgyalások Péter János külügyminisz­ter, kedden délelőtt hivata­lában fogadta Mirko Topava­­cot, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság kül­ügyminiszterét. A látogatást követően a Külügyminisztéri­umban Péter János és Mirko Tepavac megkezdte hivata­los tanácskozásait. Délután Tepavac megtekintette Vármúzeumot, este pedig Pé­­­ter János vacsorát adott a ju­goszláv külügyminiszter és kí­sérete tiszteletére. A magyar—jugoszláv tár­gyalások megkezdése előtt Péter János külügyminiszter újságírókkal beszélgetve­­ el­mondta, hogy nagy jelentősé­get tulajdonít Mirko Topavac jugoszláv külügyminiszter ma­gyarországi látogatásának, nagy várakozással tekint meg­beszéléseik elé. A második világháború óta ez az első jugoszláv külügyminiszteri lá­togatás Magyarországon, bár — mint emlékeztetett rá — korábban Tito elnök kísé­retében már járt Magyaror­szágon Kocsa Popovics akko­ri külügyminiszter. A továbbiakban elmondta, hogy hétfő este a megérke­zés után már megkezdték a nem hivatalos eszmecserét, amikor is megbeszélték a lá­togatás programját, a tárgya­lások, munkamódszerét, s szó esett a kétoldalú kapcsolatok­ról is. Mirko Topavacnak na­gyon jelentős a szerepe a ma­gyar—jugoszláv kapcsolatok alakulásában. Az az időszak, amely budapesti nagykövet­ségének idejére esett, a ma­gyar—jugoszláv fejlődésének nagyon kapcsolatok kedvező szakasza volt. Egy kérdéssel kapcsolatban, amely a Magyar Népköztár­saság kormányának az euró­pai biztonsági konferencia előkészítésével kapcsolatos kezdeményező tevékenységé­re vonatkozott, Péter János elmondta, minden európai or­szág kormányára felelősség hárul, hogy kezdeményezően vegyen részt az európai biz­tonsági konferencia előkészí­tésében. A Magyar Népköz­­társaság kormánya ezzel a felelősséggel vesz részt az európai diplomácia életében, s már eddig is tett kezdemé­nyező lépéseket és újabbakra is készül. Annak a reményé­nek adott kifejezést, hogy a Mirko Tepavaccal való tár­gyalások is alkalmat nyújta­nak új kezdeményezésre. A belgrádi Politika keddi számában közli tudósítója, Dusan Pesics budapesti te­lefonjelentését: „Mirko Tepa­vac külügyminiszter és ma­gyar kollegája, Péter János küszöbönálló megbeszélései, mint ahogy azt a budapesti rádió híreiben is megállapí­totta, az utóbbi években je­lentős eredményeket hozó jó­szomszédi viszony légkörében fognak lezajlani”. * Az újvidéki Dnevnik is hangsúlyozza: „A magyar közvélemény a jugoszláv—ma­gyar politikai megbeszélése­ket úgy jellemzi, mint a két ország közötti jószomszédi kapcsolatok újabb jelét”. A zágrábi Vjesnik megálla­pítja: „Mirko Topavac kül­ügyminiszter budapesti láto­gatása világosan tartalmazza azt a jugoszláv és magyar óhajt, hogy folytassák az egy­más közti kapcsolatok fejlesz­tése új lehetőségeinek kuta­tását. Mindaz amit eddig el­értek, arra mutat, hogy a sok különbség létezése, ha azokat nem dramatizálják, nem za­varja a jószomszédságot”. „Logikus egyébként az a várakozás, hogy az együtt­működés új területeinek fel­kutatása lesz a magyar—jugo­szláv dialógus egyik témája, különösen azért, mivel ma­gyar részről készség mutat­kozik a legkülönbözőbb kooperációk iránt”. Több segítség a családiház-építéshez — Telekadók megállapítása — Határozottabb kisajátítások — OIP és a t­ZEP tájékoztatók A komáromi járásban­­ eb­ben az esztendőben is nagy gondot fordítanak a munkás­­osztály helyzetének javítá­sára. Ezt célozza az a prog­ram is, amit az 1970-es esz­tendőre dolgozott ki a­­ járási tanács végrehajtó bizottsága. tan Ennek értelmében fokozat­kívánják támogatni a családi házak építését. A te­lekadók gyors megállapításá­val igyekeznek növelni a beépítésre alkalmas parcel­lák számát. A több telekkel rendelkezőkre alkalmazzák Elsősorban a vonatkozó jog­szabályokat. Azt akarják, hogy a tulajdonosok mielőbb érté­kesítsék az ilyen ingatlano­kat A községi végrehajtó bi­zottságokat kötelezték, méginkább szorgalmazzák hogy házhelyek kialakítását. A ki­a sajátításokat hajtsák végre az eddiginél határozottabban. A járási tanács építési és közlekedési csoportja tájé­koztatókat szervez az ácsi, a bakonyszombathelyi, a kis­béri és a komáromi TÜZÉP- telepek vezetőjének közre­működésével. Ilyen módon kívánják ismertetni az építő­anyagok vásárlásának leg­kedvezőbb lehetőségeit Ugyanekkor az érintett OTP vezetők tájékoztatást adnak a köles­­igénylések, vetkezeti lakásépítések a szó­lehe­tőségeiről. A járási tan]ács végrehajtó bizottsága beszámoltatja járásban működő TÜZÉP te­­­lepek vezetőit arról, hogy milyen intézkedéseket tettek az építőanyag-ellátás megja­vítása érdekében. A beszá­moltatásra meghívják a TÜZÉP területi vezetőjét is. 2890 új mesterember A KIOSZ összesítése szerint a különböző kisipari szak­mákban tavaly összesen 2890- en tettek sikeres mestervizs­gát. A jelentkező jóval több volt, körülbelül 1500-an azon­ban nem feleltek meg a nö­vekvő követelményeknek, így a mesterlevelet sem kaphat­ták meg. 2000 televízió az iskoláknak A Művelődésügyi Miniszté­riumban összegezték a „tele­víziót minden iskolának” ak­ció eredményeit A nagy vissz­hangot kiváltó kezdeményezés nyomán 1500 tanintézet — el­­sősorban falusi, tanyai kisis­kola — kapott tv-készüléket, különböző társadalmi és tö­megszervezetektől, továbbá üzemektől, vállalatoktól, in­tézményektől, termelőszövet­kezetektől. Minisztérium A Művelődésügyi és a tanácsok együttesen további 500 televí­ziót juttattak 1969-ben az is­koláknak. számunkban: Nyúlvadászat 3. oldal Húsz éve könyvtáros 4. oldal Pulaiék sorsa, és a közös 5. oldal Hócsata - kérdőjelekkel 6. oldal Megnyílt az első üzemi élelmiszerbolt a megyében — A dolgozó nők érdekében történt — Három kiló rétes liszt, 2 kiló cukor, 2 liter olaj, egy kenyér, 1 kiló rizs, fél kiló zsemlyemorzsa, fél kiló sza­lonna. Ez volt az első ren­delés, amely az esztergomi szemüvegkeretgyárban 12-én megnyílt élelmiszerbolthoz befutott. Ezt az első megren­delést megannyi követte, s ez így lesz most már na­ponta. Az utóbbi négy hétben már hírt adtunk arról a kezde­ményezésről, amelyet a sze­müvegkeretgyár és a Dorogi Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat azóta megvalósított. Közös erővel élelmiszerbol­tot létesítettek a gyár terü­letén belül, hogy ezzel mint­egy 550 női dolgozó bevásár­lási gondjait enyhítsék. Szilágyi János, a gyár igazgatója elmondta, határozták el a gyáron miért be­lüli bolt létrehozását. — Régóta figyeltük — mondotta, hogy a reggeli órákban, s úgy déltájban női dolgozók körében ideges a hangulat uralkodik. Ebben az is közrejátszott, hogy második műszak gondjai elé­ a bük siettek, a bevásárlásra, főzésre, takarításra, egyszó­val az otthoni teendőkre gondoltak. Károsan hatott ez az egészségükre, de mi taga­dás a munka ütemére, ha­tékonyságára is. Ekkor gon­doltunk arra, hogy a bevá­sárlási lehetőség­gal jó szolgálatot biztosításá­t ennénk dolgozó nőinknek, s egyben a munka is zavartalanabbá egyenletesebbé válna. A gyár vezetői a megyei tanáccsal együtt megteremtették vállalkozás anyagi fedezetét, a a kiskereskedelmi vállalat Gyakorlatilag négy hét le­forgása alatt valóra vált az elképzelés. December tizedi­kén még két lakó foglalta el azt az épületet, amely ma impozáns, igényes, élelmiszer-választékkal gazdag ren­delkező volt. A gyár dolgozói, főleg az asszonyok, nagy megelége­déssel nyugtázták a törődés­nek eme megnyilvánulását. A szemüvegkeretgyár és kiskereskedelmi vállalat pél­a­dás együttműködése nagy visszhangra talált a város más üzemeiben is, s min­den bizonnyal követik a dolgozó nők gondjainak eny­­­hítéséről mind több szó esik napjainkban. Az a kezdemé­nyezés, amely a megyében elsőnek az esztergomi szemü­vegkeretgyárban valósult , , , meg, igen hatásos, eredmé­pedig késznek mutatkozott az e­gyes módszer lehet a törekvés üzlet üaen a be helyezésére, gyakorlati kivitelezésében. * Pion­ír- látogatás Évről évre gazdag program várja a téli szünidőre a me­gyei rendőr-főkapitányságon dolgozók gyermekeit. Ez év­ben a különösen hosszúra nyúlt szünetben az eddigiek­ 7­ánk tájaival meg a gyerekeket­ ismertesse A szünidő utolsó program­ját az utolsó keddre szervez­­ték. Ekkor a fiatalok szov­jet pionírokat kerestek fél,­nél is változatosabb progra­mot dolgoztak ki a tanulók­nak. Voltak gyárlátogatáson, s a tatabányai II. számú erő­akiknek a rendőrség életéről egy mini filmet vetítettek, vala­kedves ajándékokat nyújtottak át. A gazdag téli művel, a nyergesújfalui vis­­­szünidei program összeállító­­kórával, a tatai szőnyeggyár­­i­val és cipőgyárral ismerked­tek meg a diákok. Megtekin­tették a Bábolnai Állami Gazdaságot és az ácsi Egyet­értés Termelőszövetkezetet. Jutott idő még arra is hogy sóhoz nagy segítséget kaptak a szülőktől és a külfö­nböző társadalmi és tömegszerveze­­tektől, valamint az üzemek­től, •­­ így többek­­ között a Tata­bányai Szénbányák Vállalat autóbuszt, adón a távolabbi szakképzett TIT előadók ha­­tárák lebonyolításához. Indulnak a pionír-látogatásra a főkapitányság „küldöttei" Legalább 4600 munkahely 1975-ig A megyei tanács végrehajtó bizottságának határozata A nők helyzetét hazánkban össze sem lehet hasonlítani a felszabadulás előtti körülmé­nyekkel. Az egyenjogúság tár­sadalmi érvényesüléseinek tel­jes megvalósítása érdekében azonban még sokat szükséges tenni. Elsősorban elegendő olyan munkaalkalmat szüksé­ges teremteni, ahol az asszo­nyok és leányok biológiai adottságaiknak megfelelően vehetik ki részüket a termelő és egyéb feladatok elvégzésé­ből. Figyelembe kell venni a női hivatás követelményeit és ehhez igazodva szükséges gyermeknevelési, egészségügyi, kulturális és szociális intéz­ményeket szervezni, illetve a meglévőket bővíteni. A nők helyzetének további javításáról szóló széles körű programot fogadott el keddi ülésén a megyei tanács vég­rehajtó bizottsága. Felmérték például, hogy mennyi munka­helyet tudnak biztosítani az asszonyok és leányok számára 1975-ig. A bedolgozó rend­szerben várható fejlődéstől el­tekintve mintegy 4600 új mun­kahelyre van kilátás, a nyer­gesújfalui Magyar Viscosa­­gyár, és a Beloiannisz Hír­adástechnikai gyár tatabányai részlege például 1000—1000 nőt kíván folyamatosan fel­venni a következő esztendőtől kezdve. A mezőgazdasági ter­­melőszövetkezetekben csaknem 1000 új nődolgozót várnak eb­ben az időszakban. A megyei tanács végrehajtó bizottsága elrendelte, hogy a szakosztályok a maguk műkö­dési területén kövessenek el mindent a nők munka- és életkörülményeik javítására. A komplex lakásépítési terv megvalósítása során 320 új bölcsődei férőhelyet létesíte­nek. Az óvodák hálózatát úgy növelik, hogy még 1400 gyermeket tudjanak elhelyez­ni. Az általános iskolai nap­közis csoportok számát 25-el szaporítják. Az idényóvodák­ból állandó óvodák lesznek. A kollégiumi férőhelyeket a je­lenlegi 1582-ről 2042-re eme­lik a megyében. Az általános iskolákban hat új kisegítő osz­tályt nyitnak. Növelik gyógypedagógiai intézetekben a a felvételi lehetőséget. Ezek tervek 1975-ig évről-évre fo­­­lyamatosan valósulnak meg. Esztergomban egészségügyi szakközépiskolát nyitnak két osztállyal­ már a következő tanévben. Újabb napközis nyári táborokat létesítenek vá­rosokban, nagyobb települése­ken 1972 végéig. Nagyobbít­­­ják a meglévőket és gondos­kodnak felszerelésük gazdagí­tásáról. Különös gondot for­dítanak arra, hogy fizikai dol­gozók, egyedülálló édesanyák gyermekei kerüljenek előnybe az óvodai és egyéb felvételek­nél. Az óvodából kimaradt gyermekek számára 1973 vé­géig iskolai előkészítőket szer­veznek. A szülők fokozott segítségét várja a végrehajtó bizottság a program megvalósításához. Az iskolák igazgatóinak feladatá­vá tették, hogy a szülői mun­kaközösségeket jobban vonják be a munkába. Fordítsanak rá gondot, hogy sokkal több édesapa tevékenykedjék ezek­ben a kollektívákban. Az eredményes nevelés alapvető feltétele a pedagógu­sok közreműködése. A prog­ram külön intézkedéseket tar­talmaz a pedagógusnak hely­zetének javítására. Előnyben részesítik például a gyógype­dagógiai intézetben, óvodák­ban, napközi otthonokban, ne­velőotthonokban dolgozókat. Rendkívüli feljebb sorolások, jutalmazások alkalmából el­sősorban őket veszik számí­tásba. A munkaszünet idején kímélni kívánják azokat a pedagógusnőket, akik álta­lában kiveszik a részüket a társadalmi munkából. Arra törekszenek, hogy hosszabb távon növekedjék a nők arányszáma az iskolák veze­tésében. A programon belül nagyob­­­bítják a szociális otthonokat. Ebben az esztendőben nyílik meg a tokodaltárói új otthon és a pervátpusztai újabb rész­lege. A negyedik ötéves terv időszakában még 2­00 öreg fel­ helyezését teszik lehetővé szociális otthonokban.­ Külön kívánnak gondoskod­­ni az elöregedett és magukra maradt termelőszövetkezeti ta­gokról. Elhelyezkedésükről tárgyalások kezdődtek a me­gyei tsz-szövetséggel. Városon és falun­ 12 új öregek napkö­zijét nyitnak. Elkészítik a há­zi betegápoló hálózat átfogó értékelését. Ennek ismeretében kiterjesztik ezt a gondozási formát. Jelentős intézkedéseket tesz­nek a jobb ellátás érdekében. Szorgalmazzák az előfizetéses étkeztetés kiterjesztését Nép­szerűsíteni kívánják a boltok­ban az előrendelést, az áruk hazaszállítását Arra töreksze­nek, hogy a nagyobb élelmi­szerboltok forgalmának leg­alább 10—15 százalékát a ha­zaszállított áruk képezzék. Az üzletek nyitva tartását a dol­gozó nők munkabeosztásához kívánják igazítani. A negyedik ötéves tervben nyíló új üzletek alapterülete eléri majd a 28 000 négyzet­­métert Fenntartásuk révén kívánják javítani a peremte­rületeken, a gyorsan fejlődő helységekben élő lakosság el­­látását. Ezt a célt szolgálja, hogy a jelenlegi 53-ról leg­alább 70-re növelik az olyan zöldség- és gyümölcsboltok számát, ahová az árut köz­vetlenül a földekről szállít­ják. A szolgáltatás javításában leglényegesebb, hog­y a kö­­vetkező tervidőszakban meg­épül a megyei mosoda. Kiter­jesztik a vegytisztító felvevő hálózatot. Új fodrász, cipész, szabó és egyéb műhelyek nyíl­nak megyeszerte. Kisipari szö­vetkezetek és a GELKA újabb elektroakusztikai és háztartá­si kisgép javítóműhelyeket lé­­tesítenek a megyében. Az elfogadott intézkedési tervet megkapják a városi és járási tanácsok­ valamint megvalósításban érdekelt caeage safe./

Next