Dolgozók Lapja, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-14 / 38. szám

Vízig PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI uoiboiökém 1970. február 14. SZOMBAT AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA t!13,?:sz 1 Ara: 80 filler Kádár János fogadta Moszkva város küldöttségét Koszorúzási ünnepségek a főváros felszabadulásának évfordulóján Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára pénteken fog­adta Moszkva város küldöttségét, amely V. V. Grisinnek, az SZKP Politikai Bizottsága pót­tagjának, a Moszkvai Városi Pártbizottság első titkárának vezetésével hazánkban tartóz­kodik. A szívélyes légkörű találko­zón részt vett Németh Ká­roly, az MSZMP Politikai Bi­zottságának póttagja, a Buda­pesti Pártbizottság első titká­ra, Sarlós István, a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságá­­nak elnöke; jelen volt F. J. Tyitov, a Szovjetunió magyar­­országi nagykövete. MOSZKVA KÜLDÖTTSÉGE A MOM-BAN Moszkva város küldöttsége, pénteken délelőtt a Magyar Optikai Műveket kereste fel Társaságukban volt Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Bu­dapesti Pártbizottság első tit­kára. A vendégeket az üzem­­ben­ Tóth János, a XII. kerü­leti pártbizottság első titkára, Posch Gyula, a MOM vezér­­igazgatója és más helyi veze­tők köszöntötték. Az üdvözlések után a vezér­­igazgató a gyár eddigi ered­ményeit, a műszaki fejlesztés további feladatait ismertette. Elmondta a többi között, hogy a gyár egyik főprofilja külön­féle bonyolult számítástechni­kai berendezések készítése. Ezeknek termelését gyorsított ütemben növelik. Mátészalkán ezer munkást foglalkoztató gyár alapjait rakták le, ahol a MOM hagyományos termé­keit állítják majd elő. A MOM ismert óragyárát — előrelát­hatólag 1971 végéig — teljesen Dunaújvárosba költöztetik át Foglalkoznak azzal a gondo­lattal is, hogy a szemüveglen­cse-gyártást is vidékre, való­színűleg Mátészalkára helyez­zék át A következő években több tízmillió forint összegű berti­ KOSZORÚZÁSOK 25. Budapest felszabadulásának évfordulója alkalmából pénteken délelőtt koszorúzási ünnepség volt a felszabadító harcokban elesett szovjet hő­sök gellérthegyi emlékművé­nél. A talapzat előtt a fegyve­res erők tagjai álltak díszőr­séget, az emlékművel szemben katonai díszszázad sorakozott fel. A zenekar eljátszotta szovjet és a magyar Himnuszt, a majd megkezdődött a koszo­rúzás. A Budapesti Pártbizottság nevében Németh Károly első titkár, a Szovjetunió budapes­ti nagykövetségének képvise­letében F. J. Tyitov nagykö­vet, a Fővárosi Tanács nevé­ben Tarlós István, a végrehaj­tó bizottság elnöke, valamint a társadalmi szervezetek kép­viselői helyeztek el koszorút. A kegyelet­es megemlékezés az Internacionálé hangjaival ért véget. Ugyancsak koszorúzási ün­nepséget rendeztek a budai önkéntes ezred emlékművénél, a Vérmezőn. Koszorúzási ünnepség volt a főváros felszabadításáért ví­vott harcok során hősi halált halt román katonák síremlé­kénél a Rákosligeti temető­ben. Az MSZMP Budapesti Bizottsága nevében Szépvölgyi Zoltán titkár és Jávor János, a XVII. kerületi pártbizottság titkára helyezett el koszorút. A Román Szocialista Köztár­saság budapesti nagykövetsé­ge nevében Dumitru Turcus nagykövet, Ioan Bochis és tan­­ácsosok koszorúztak­ húzással új óvodát bölcsődét, Leontescu nagykövetségi fo­­orvosi rendelőt étkezdét, egyéb szociális és kulturális­­ intézményeket építenek. A tájékoztató után a szov­jet vendégek megtekintettek néhány fontosabb üzemrészt. Jártak a szerelőüzemben és felkerestek két forgácsoló­részleget. Utána a pártbizott­ság tanácstermében találkoz­tak a vállalati párt-végrehaj­tó bizottság tagjaival és a gyár kitüntetett dolgozóival Pénteken a Csepel Vas- és Fémművek valamennyi műhe­lyében röpgyűlést tartottak, s ezeken több mint 2500 brigád elhatározta, hogy február 13- tól március 31-ig ünnepi mű­szakot tart hazánk felszabadu­lásának negyedszázados jubi­leuma alkalmából. A gazdasá­gi és műszaki vezetők is min­denütt csatlakoztak a felaján­lásokhoz, együttműködnek minőség javításában, a gazda­a­ságos, a keresett cikkek beve­zetésének gyorsításában. FELSZABADULÁSI MŰSZAK CSEPELEN Korszer­űbb szállítási formák, tartózkodás az óttól A megyei szállítási bizottság ülése A megyei szállítási bizott­ság pénteki ülésén értékelte az elmúlt évi munkát, meg­tárgyalta az AKÖV első fél évi munkaprogramját, s meg­vitatta a jelentést, a konté­nerszállítás kiszélesítésének lehetőségeiről. Köztudott, hogy megyénk vasútjai és közútjai óriási forgalmat bonyolítanak le. Az igény évről évre nő, s a közlekedés nehezen tud lé­pést tartani vele. Az állomá­sokon a tehervagonokat sok esetben későn rakják ki és be a vállalatok, s ezt a munkát a sokszor jelentős összegre felmenő kocsiálláspénzek sem gyorsítják meg. Amikor a ta­nácskozás vitatta a múlt évi munka tapasztalatait, kereste a jobb megoldások lehetősé­gét is. Megyénk áruforgalma vas­úton, közel tizenötmillió tonna, a közúti szállítás vi­szont ennek a kétszerese. A fuvaroztató vállalatok között szinte harc folyik, melyik tudja magának az évi teher­­fuvart biztosítani. A szállítás meggyorsításának egyik fon­tos követelménye a vasút kor­szerűsítése is — ami egyéb­ként is napirenden szerepel — de megyénkben évről évre felvetődik, s mind erősebben a Duna alaposabb bekapcso­lása a szállításba. Különösen kedvező ennek a lehetősége a Duna mentén működő üzemek számára. Az áruszállítás se­bességének növelése és a gaz­daságosabb megoldások alkal­mazása azonban előtérbe he­lyezi több közlekedési ág szervezetteli együttműködését. A kulturáltabb, gyorsabb szál­lítási formához tartozik az úgynevezett konténerszállítás is, amelynek szélesebb alkal­mazási területét kereste a ta­nácskozás. A konténerszállí­tás egyaránt érinti a vasúti s a közúti áruszállítást. De miután nálunk ez a szállítá­si forma még nem fejlődött ki, a megyei­­állítási bizott­ság további szervezésével mág a vállalatokhoz fordult: részt kívánnak-e venni e szál­lítási formában, s ismertette annak előnyeit is. Az előzetes felmérés azonban nem járt nagy eredménnyel, a megkér­dezett ötven vállalat közül ugyanis, csupán tíz érdeklő­dött a konténerszállítás iránt. Az új szállítási forma ismer­tetése és kiterjesztése — s technikai megoldása is — alapos előkészítést igényel. A számítások szerint 1972-ben kerülhet rá sor. Jelenleg hazánkban, csupán a kereskedelem alkalmaz kis konténereket, elsősorban a da­rabáru szállításnál. A jövő azonban az új formák alkal­mazására ösztönzi a közleke­dési szakembereket. A vasút — felismerve az új szállítás­ban rejlő lehetőségeket — a jelentkező igény kielégítésére megbízta a Szállítmányozási Főnökséget a kontén­erszállí- Kai számunkban: A nő és a társadalmi háztartás Életek 3. oldal A szakmunkásképzés új törvénye Cirkuszos könyv 4. oldal Járási tanulmányi verseny Vértesi Napok — 1970 5. oldal Beszélgetés a rákszűrésről 6. oldal Terjed az influenza Robbanásszerű járvány Budapesten Február 5 és 11 között az ország egész területén tovább emelkedett az influenzás meg­betegedések száma. Különösen erőteljes az emelkedés a fő­városban, ahol a bejelentési kötelezettséget 6-án vezették be. Egy hét alatt kereken 100 ezer megbetegedést je­lentettek, míg vidéken 200 ezer új beteg jelentkezett az orvosoknál. A lakosság több mint öt százaléka betegedett meg Ba­ranya, Bács-Kiskun, Fejér, Győr-Sopron,­ Heves, Komá­rom, Pest, Somogy, Szolnok, Tolna, Vas és Zala megyé­ben. A járvány az esetek nagy többségében változatlanul enyhe lefolyású, a szövődmé­nyek aránya a korábbi jár­ványokéhoz hasonló. Egészségügyi szakemberek szerint a Budapesten robba­násszerűen kialakult járvány — napi húszezren felüli meg­betegedéssel — valószínűleg elérte tetőpontját Hogy med­dig tetőzik, arra nézve nem bocsátkoznak jóslatokba. Egészségügyi szempontból indokolatlannak tartanák is­kolai szünet elrendelését, ilyet a korábbi nagy járvá­nyok idején sem javasoltak. A szülőknek viszont nyoma­tékosan ajánlják a gyerekek megfelelő, de nem túlöltözteté­­sét és különösen azt, hogy még kisebb lázzal is tartsák ott­hon gyerekeiket. A budapesti járványban egy hét alatt harminchárman haltak meg, főleg idősebb ko­rúak és szervi megbetegedés­ben szenvedők. A szövődmé­nyes esetek száma kétezer körül volt, ami a szokásos két százaléknak felel meg. Az ország egyes területein a megbetegedések számának további növekedésével kell számolni. Az egészségügyi ha­tóságok mindenütt megteszik az intézkedéseket a betegek zavartalan ellátására. A MEZŐGAZDASÁGI SZAKMUNKÁS ISKOLÁBAN LÁTTUK Közel 3 hónapja új épület- hogy az itt látottak valami­­ben folyik a mezőgazdasági­lyik gyengén fejlett ország szakmunkástanulók képzése, mezőgazdasági szakember. Korábban több éven kérész­ képzésének fejlesztésénél je­­tüi Ács. Oroszlány, legu­öbb lent majd segítséget. pedig Majk adott otthont az ország különböző érkezett tanulóknak.részéből A közel 18 millió forintos költséggel épült iskola és a hozzá tartozó diákotthon mél­tó helyet adott a mezőgazda­­sági szakmunkás-utánpótlás magasszintű képzésének. Az új iskolában kapott he­lyet a sütőipar utánpótlása is­ A Sütőipari Vállalat tatai üzemében külön tanműhely kapott a Győr-Sopron, vala­mint Komárom megyéből ér­kezett népes tanulósereg. A halászok és a lótenyész­tők a helyi állami gazdaság­Mivel az országban egyedül van, míg a kertészeti szak. Tatán folyik lótenyésztő és halász szakmunkásképzés, így érthető, a FAO érdeklődése Tata iránt- A legutóbbi érte­sülés szerint külföldi szak­emberekből álló delegáció kí­vánja tanulmányozni a tatai­munkások a környező terme­lőszövetkezetekben ismerked­nek a gyakorlati Igen jó kapcsolat munkával. alakult ki a baji Növényvédő Állo­mással, ahol a korszerű nagy­üzemi növényvédelem gépei­nk munkáját. Lehetséges, vel találkoznak a tanulók­ A korszerű természettudományi előadóteremben Csenkei Jánosné kémia szakos tanár a növényvédelem laboratóriumi gyakorlatait irányítja. Megyeri Gyula Mindszentről, Lévai Elek Dun­a szigetről ér­kezett, hogy a halász­mesterséget kitanulják. Igaz otthon már dolgoztak is a helyi termelőszövetkezetben, de­ elméle­ti szaktudás nélkül kevésnek tartják a gyakorlati tapasz­talatokat. m Újabb önjáró berendezéseket várnak az oroszlányi bányákba­n 38,5 százalékkal magasabb teljesítmények A jövő bányáját a gépek alakítják, s nem a fizikai munka mennyisége­ határozza meg fejlődésüket. Oroszlány­ban a bányagépek nem is­meretlenek. A tömegtermelő munkahelyek el sem képzel­hetők nélkülük. Új színt vitt a bányamunkába az önjáró berendezések megjelenése. Oroszlányban az angol cég gyártotta Dobson önjáró be­rendezések évekkel ezelőtt kezdtek működni olyan sike­resen, hogy az első Dobsonok költségei két év alatt vissza­kerültek. Jelenleg egy pajzsos biztosító berendezés dolgozik a bányákban, három Dobson önjáró, amelyből az elhaszná­lódott darabokat kiválasztják, s a jó állapotban lévőkből kettő komplett berendezést alakítanak ki. Ez évben ismét nagyot lép­nek előre a munkahelyek kor­szerű biztosításával, mert há­rom önjáró berendezés be­szerzését tervezik. Az első még februárban megérkezik a Szovjetunióból. Működésének megismerésére nyolctagú szakemberküldöttség — köz­tük három frontmester — utazik a jövő héten Tulába, ahol három hétig tanulmá­nyozzák munka közben a szovjet gyártmányú önjárókat. A berendezést a XXIII-as aknában helyezik üzembe még az első negyedévben, egy ki­lencven méter hosszú front­homlokon. Az új önjáró biz­tosító berendezést megisme­rik Oroszlányban, s eközben felkészülnek az újabb foga­dására, amelyik a negyedik negyedévben" érkezik. Ezt a XVI-os aknában állítják üzembe. A két szovjet gyártmányú önjáró berendezés mellé régi angol kereskedelmi rüktől is vásárolnak partne­egyet. Ez egyszer azonban nem az egész komplett berendezést, hanem csak a hidraulikákat, még a lemezmunkák hozzá Oroszlányban, a vállalat köz­ponti műhelyében készülnek el. A kooperációban gyártott berendezés így hatvanezer dollárral kerül kevesebbe. Az angol önjárónak az első fél­év végéig kell elkészülnie, s a XX-as aknában helyezik üzembe. A három új beren­dezés 45 millió forintjába ke­rül az Oroszlányi Szénbá­nyáknak. Nagy gépi beruhá­zás ez, vajon mennnyi idő alatt térül vissza? A számítások szerint a há­rom berendezés évi amortizá­ciója, háromszáz bányász bé­rének felel meg. Ezt kell meg­­termelniök, illetve ennél töb­bet, hogy ráfizetéses ne le­gyen Miután a Dobson önjá­rókkal már elég tapasztalati múlt áll az oroszlányiak mö­gött, alaposan kimunkálták, mit tegyenek a visszatérülés meggyorsítására. A begyakor­lással csökkenthető a fronto­kon dolgozó bányászok szá­ma, de mindenekelőtt növel­hetők­­ a teljesítmények. Je­lenleg az önjárókkal biztosí­ tett frontokon a­ teljesítmé­nyek 38,5 százalékkal maga­sabbak az átlag fronti pro­duktív ugyanakkor teljesítményeknél, a munkahelyi költségek 13,5 százalékkal ala­­csonyabbak azokénál. Ha eze­ket a számokat tovább javít­hatják, tovább csökkenthetik a munkahelyi költségeket, s növelhetik a teljesítménye­ket. Ez nagy nyereséget je­lentene a vállalat számára, miután a három berendezés árának a számítások szernt négy év alatt kell visszaté­rülnie. Az év végéig az oroszlányi bányákban összesen hat kor­szerű önjáró biztosító beren­­­dezés működik majd,

Next