Dolgozók Lapja, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-27 / 227. szám
V^ARNAp7 *2 HS2HFfKOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA wT^nt fi Összehívták az országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 12. paragrafusa (2.) bekezdése alapján az országgyűlést 1970. szeptember 30-án — szerdán — délelőtt 11 órára összehívta. JUBILÁLÓ INTÉZET A miniszter tájékoztat Az élelmiszergazdaság helyzetéről A szverdlovszki Ural Gépgyár ■Mellett működő tudományos kutatóintézet nemrégen ünnepelte fennállásának tizedik évfordulóját. Az intézet a Szovjetunió első olyan tudományos intézménye, mely kimondottan egy gyár termelését szolgálja. Az exkavátorok, prések, szerszámgépek, bányászati, kohászati és más iparági berendezések több mint 140 új típusát kísérletezték ki, tervezték meg itt az utóbbi tíz évben. S ezeket a gépeket nemcsak a Szovjetunióban, de sok más külföldi országban is megtaláljuk. Az elmúlt negyedszázad legnehezebb nyara volt az idei — mondotta szombati sajtótájékoztatóján dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter — és az 1970. esztendőt a legküzdelmesebb évnek számíthatjuk most már, hiszen alig néhány hónap van hátra belőle. Az árvízi hetekben egész társadalmunk egy emberként aggódott. Az egész ország összefogásának eredményeként — az árvíztől, belvíztől párosulva pusztított vidékek lakosainak új jövőt formáló akaratával — nyomban megindult az építkezés, elkezdődött az élet a víztől elpusztított, nyargatott földeken,agyonsak nyár elején az árvíz után csak kicsit lélegezhettünk fel. A szeszélyes időjárás, a nagyfokú esőzés egyre inkább veszélyeztette gazdagnak ígérkező termésünket, anyagellátásában. A nagy tömeget adó zöldségek közül a paradicsomnál, zöldpaprikánál és vöröshagymánál jelentős termelési és felvásárlási kieséssel kell számolnunk. Ezért összességében a lakossági ellátásnál mintegy 15 százalékos, a feldolgozóiparok alapanyagellátásánál pedig mintegy 15—20 százalékos kiesés várható. Az ezután betakarításra kerülő zöldségek közül a petrezselyemből, sárgarépából és káposztából a terméskilátások szerencsére kedvezőek. A gyümölcsökből a legnagyobb tömeget adó télialma termése mintegy 15—20 százalékkal ugyancsak elmarad az előző évi jó terméstől. A szőlő terméskilátásait a peronoszpóra kártétele szintén jelentősen csökkentette. A jelenlegi állapotok mintegy 4,6 millió hl szerint körüli bortermés várható. biztosított AZ ORSZÁG KENYERE Bár a tervezettnél és vártnál az idei gabonatermésből kevesebb került a magtárba, ami azonban kiegészítve a tavalyi rekordtermésből maradt tartalékból — egész esztendőre biztosítja az ország kenyerét De azt is nyugodtan megállapíthatjuk, hogy ezeket a rendkívüli természeti csapásokat, az időjárás, belvíz okozta nehézségeket a Bak kipróbált, megerősödött Szocialista mezőgazdaságunk, szorgalmas parasztságunk tudta leküzdeni az ipar és kereskedelem összefogásával. Az idei év eddig sok tekintetben kedvezőtlenül érintette mezőgazdaságunkat. A késői kitavaszodás, a sok csapadék, az ár- és belvizek rendkívüli gondot okoztak. Fokozza nehézségeinket az a tény is, hogy éppen az előbb említett okok miatt 250 000 hold kalászos gabona, ezen belül 180 000 hold kenyérgabona, közel 100 000 hold kukorica pusztult ki és mintegy 700 000 holdnyi volt a vetetlen terület. Összességében: ár- és belvíz miatt a szántóterületnek kereken 9 százaléka esett ki, ami egyáltalán nem, illetve másodvetésből csökkentett értékű termést adott csak. VESZTESÉGEK Az eddig betakarított növények közül a legnagyobb kiesés a kalászos gabonáknál következett be. A tél viszontagságai, az ár- és belvíz nyomán a vetés 8 százaléka kipusztult. Az időjárás nagyon kedvezett a gabonabetegségeknek is. Az ilyen nehéz körülményekhez képest kevés volt a gabonakombájn. A nagy teljesítményű arató-cséplőgépek száma a szükséglethez képest kevés volt. Az alkatrész-ellátásban is fogyatékosságok voltak. Mindezekért, valamint egyes mezőgazdasági üzemekben elkövetett különböző agrotechnikai hiányosságok és a nem eléggé előrelátóan betakarítási munkák szervezett miatt az összes kalászos gabonatermés előreláthatólag mintegy 25 százalékkal, ezen belül a kenyérgabonatermés 23 százalékkal elmarad az előző évben betakarított rekordterméstől. A terméskiesés miatt szükségessé vált, hogy a rekordtermésből maradt tavalyi tartalék egy részét a nyugodt, egyenletes kenyérellátás érdekében felhasználjuk. Emiatt az idén búzát nem exportálunk. A felhasznált tartalékot az új termésből kell majd mezőgazdaságunknak visszapótolnia. A már betakarított növények közül a borsó, a repce, a rostlen és a rostkender termése az előző évi szint körül alakult. Az elmúlt évit mennyiségileg valamelyest meghaladja a lucerna, a vöröshere és rétiszéna termése. Sajnos a sok csapadék a rostnövények és a szálastakarmányok minőségét jelentősen rontotta. Az előirányzott szint körüli, sőt némileg azt meghaladó a termésátlag-kilátás cukorrépából, és dohányból. A napraforgóból, cukorrépa Cukortartalma viszont alacsonyabb a kívánatosnál. A kukoricánál az átlagtermés-kilátások a múlt évihez hasonlóak a végső eredmény azonban még teljes egészében a további időjárástól, illetve áré» tól függ. Az időjárás és az ennek nyomán fellépő betegségek nem kímélték és kedvezőtlenül alakították a kertészeti növények többségének terméshozamát is. A késői kitavaszodásból eredő érési késedelem gondot okozott a lakosság és a feldolgozó iparok nyers az árak alakulása Az elmondottakból látható, hogy előirányzott célkitűzéseink maradéktalanul a kertészeti termelésben sem valósulnak meg. Szeretném hangsúlyozni, hogy a kiesések, a kisebb-nagyobb terméscsökkenés ellenére — szükség esetén még az export csökkentése árán is — gondoskodunk lakosságunk e termékekből való kielégítő ellátásáról! Számolni kell azonban azzal, hogy éppen a kisebb termés miatt az idénycikkek ára, a nyári időszakhoz hasonlóan, a télen is meghaladja majd az előző évi árszintet. Mindent összevetve azt mondhatom, hogy a nehéz, terhes év ellenére lényegében a társadalmi céloknak megfelelően alakul e fontos ágazat termelése! FELHASZNÁLJUK A TARTALÉKOKAT KIESÉS VÁRHATÓ A ZÖLDSÉGEKBŐL A szakszervezetek szerepe és feladata a vállalati lakásépítésben Személyi változások az SZMP vezetésében Ülést tartott szombaton Tatabányán a Szakszervezetek Megyei Tanácsa. Megvitatta a szakszervezetek szerepét és feladatait a vállalati lakásépítésben és az egyénileg jelentkezők támogatásában. A tanácsülésen részt vett Havasi Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára és Somoskői Gábor, a SZOT titkára. A tanácsülés elé terjesztett napirend beszámolt a vállalati lakásépítkezés eddigi eredményeiről, a vállalati támogatás kialakult gyakorlatáról, a végrehajtás során felmerülő gondokról és végül a feladatokról. Miután rövidesen megkezdődnek a munkálatok az új kollektív szerződés előkészítésére, az SZMT elnöksége javasolta a tanácsülésnek, hogy rögzítsék az új kollektív szerződések és az ehhez kapcsolódó szabályozók a lakásépítés támogatásának lehetőségeit és módszereit. Erre azért van szükség, hogy a dolgozók ne csak egy évre, hanem hosszabb távon is ismerjék a lehetőségeket. Miután több forrásból fedezik a vállalatok dolgozóik lakásépítésének támogatását, a tanácsülés felhívta a szakszervezetek hogy a támogatás figyelmét, mértéke mindig a vállalat gazdálkodásának eredményeitől függ. Ezért a szakszervezeti szervek igen fontos feladata a termelés segítése, a munkaverseny jobb megszervezése, hogy segítsék a gazdasági reform gyorsabb ütemű kibontakoztatását, amely előfeltétele az eredményesebb tevékenységnek. A vitában felszólalók egyetértettek a beterjesztett javaslatokkal, s módosító indítványaikkal is a szakszervezetek tevékenységének eredményességét igyekeztek növelni. Havasi Ferenc elvtárs felszólalásában a negyedik ötéves terv megyei feladatait ismertette. A tervek szerint megyénkben a következő öt esztendőben 16 ezer lakást kívánunk felépíteni, ami öt-hatezerrel több, az eddigi tervperiódusokban felépülteknél. Ez az erők összefogását igényli a tanácsoktól, egészen a kivitelezésig, a lakások kiutalásáig. A tanácsülés a beterjesztett javaslattal egyetértett. Október 5-én megyei nagyaktíva vitatja majd meg a vállalati lakásépítés eddigi eredményeit, hogy a következő öt év ilyen irányú munkáinak ütemét, a felhasználható erőket, forrásokat meghatározza. A tanácsülés a beterjesztett napirendet és a határozatokat elfogadta, majd Baksa Sándor, az SZMT titkára ismertette a két tanácsülés között végzett tevékenységet. Ezután Somoskői Gábor, a SZOT titkára kért szót, aki személyi változásokra vonatkozó javaslatokat terjesztett a tanácsülés elé. — Az SZMT elnöksége a megyei pártbizottsággal és a SZOT titkárságával egyetértésben javasolja a tisztelt tanácsülésnek, — mondotta — hogy Boda László elvtársat érdemeinek elismerése mellett mentse fel az SZMT elnökségéből és vezető titkári tisztségéből. Kérte a tanácsülést, értsen egyet azzal is, hogy Boda László elvtársat kinevezzék a Tatabányai Cement- és Mészművek igazgatójává. Somoskői elvtárs ezután javasolta a tanácsülésnek, hogy Budai Károly elvtársat, a megyei pártbizottság tagját kooptálja soraiba, és válassza meg az SZMT elnökségébe, s egyben az SZMT vezető titkárának. Budai elvtárs ismert politikai vezető. 1949-től dolgozik a pártapparátusban, 1954 -től az MSZMP oroszlányi városi bizottságának titkára. Kérte a tanácsülést, az elfogadás után támogassa Budai elvi társat új beosztásában. A személyi változásokat a tanácsülés jóváhagyta. Somoskői Gábor átadta Boda Lászlónak a SZOTE Szakszervezeti kitüntetését, a Munkáért’] érem arany fokozatát. Kitüntetések a fegyveres erők napja alkalmából Szeptember 29-én ünnepeljük a fegyveres erők napját. Ez alkalomból megyénk fegyveres erőinek egy részénél szombaton ünnepségeket rendeztek, ahol a szolgálat példás ellátásáért kitüntetéseket, jutalmakat adták át. Szocialista hazánk védelmi képességének erősítése érdekében kifejtett példás munkáért állami és társadalmi szervek vezetőit tüntették ki szombaton délelőtt a megyei tanács székházában. A kitüntetések átadásakor megjelent Kreszner László a megyei tanács V. B. elnöke is. A kitüntetéseket Szabó Kálmán alezredes, a Magyar Néphadsereg rom megyei kiegészítő Romaparancsnokságának vezetője adta át. A „Haza Szolgálatáért Érdemérem” arany fokozatát dr. Fábián László, a megyei tanács vb. titkára, dr. Túró Antal, a komáromi városi tanács elnöke, Csordás Mihály a komáromi városi titkára, Magyar pártbizottság Henrik, az oroszlányi városi tanács elnökhelyettese kapta meg. A „Haza Szolgálatáért Érdemérem” ezüst fokozatát Hack Antal, a bronz fokozatot pedig dr. Hlogyik László kapta. Dr. Eke Jánost, a komáromi járási tanács titkárát .Honvédelmi Érdeméremmel tüntették ki. A tartalékos tisztek rendkívüli előléptetéséről szóló parancsot is ez alkalommal olvasták fel. Schrammer József és Zsíros János tartalékos hadnagyokat főhadnaggyá léptették elő. Honvédelmi munkáért miniszteri dicséretben és jutalomban Paksi Zoltán, Szabó Pál, Domokos Ede és Deák Ferenc részesült. A Munkásőrség Országos Parancsnoka a „Haza Szolgálatáért Érdemérem” arany fokozatát Hidas Miklós, az ezüst fokozatot Mórócz József, a bronz fokozatát Kiss Imre munkásőrnek adományozta. A kitüntetéseket az MSZMP megyei bizottságán Mokri Pál, a megyei pártbizottság titkára és Gunyó József, a munkásőrség megyei parancsnoka adta át. Ez alkalommal több munkásőrt tüntettek ki a belügyminiszter által adományozott „Közbiztonsági Érem” arany, ezüst és bronz fokozatával. A munkásőrséggel való együttműködésért nyolc személyt tüntettek ki Emlékjelvén”-nyel. „Munkásőr Kozsel József és Gődér Ferenc munkásőröket „Szolgálati Érdemérem”-mel tüntették ki. Ugyancsak szombaton adták át a BM. megyei rendőr-főkapitányságon is a fegyveres erők napja alkalmából adományozott kitüntetéseket. Németh Nándor rendőrezredes, a megyei rendőr-főkapitányság parancsnoka a következő kitüntetéseket adta át: A „Haza Szolgálatáért Érdemérem” arany fokozatát Szendrei Géza r. őrnagynak, Vágó László r. őrnagynak és Hurai János r. hadnagynak. Az ezüst fokozatot dr. Osztrogonácz Gábor r. főhadnagy, Bartus János r. főhadnagy, Sirkó András r. hadnagy, Herczeg István r. főtörzsőrmester és Csapó László r. törzsőrmester kapta meg. Az érdemérem bronz fokozatát Gruber Mihály r. főhadnagynak és Németh László r. őrmesternek nyújtotta át. Heten a „Közbiztonságért Érem” fokozatait kapták munkájuk elismeréseképpen. Nyolc rendőrnek az árvízvédelmi kormánybiztos az „Árvízvédelemért” érmet adományozta. A kitüntetettek egy csoportja: Szabó Pál, Deák Ferenc, dr. Eke János, dr. Hlogyik László és Magyar Henrik. a javaslatok 70 százalékát megvalósították Dorogon a legutóbbi válasz? tások idején és azóta 60 közér?dekű tennivalót jelentettek be. A nagyközségi tanács végre? hajtó bizottsága megvizsgálta az ügyek elintézését és megállapította, hogy 70 százalékuk megvalósult. Aszfaltozták például a Munkás, a József Attila, a Marx és a Radnóti utcát. Csatornázták a József Attila, a Somogyi Béla és a Marx utcát. Előreláthatóan még az idén megkezdik a 10-es számú főközlekedési út átépítését. Több jogos és fontos kívánságot csak később, az anyagi fedezet megteremtése után tudnak teljesíteni. Kiállítás Szombaton a Belügyminisz?térium kiállítótermében ünnepélyesen nyitották meg Magyar Népköztársaság fegy? a veres erői KISZ-szervezeteinek X. képzőművészeti-, fotó- és barkácskiállítását. Kárpáti Sándor, a KISZ Központi Bizottságának titkára, megnyitó beszédében hangsúlyozta: 53 kiállítás beszédes bizonyítéka annak, hogy fegyveres erőinknél mind nagyobb számban és mind eredményesebben vonják be a művelődés iránt érdeklődő fiatalokat az alkotás izgalmas, szép világába. A bemutatott anyag figyelemre méltó fejlődésről tanúskodik^