Dolgozók Lapja, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-27 / 227. szám

V^ARNAp7 *2 HS2HFfKOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA wT^nt fi Összehívták az országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 12. pa­ragrafusa (2.) bekezdése alap­ján az országgyűlést 1970. szeptember 30-án — szerdán — délelőtt 11 órára összehívta. JUBILÁLÓ INTÉZET A miniszter tájékoztat Az élelmiszergazdaság helyzetéről A szverdlovszki Ural Gépgyár ■Mellett működő tudományos kutatóintézet nemrégen ünnepelte fennállásának tizedik év­­fordulóját. Az intézet a Szovjetunió első olyan tudományos in­­­tézménye, mely kimondottan egy gyár termelését szolgálja. Az exkavátorok, prések, szerszámgépek, bányászati, kohá­­szati és más iparági berendezések több mint 140 új típusát kí­sérletezték ki, tervezték meg itt az utóbbi tíz évben. S ezeket a gépeket nemcsak a Szovjetunióban, de sok más külföldi or­szágban is megtaláljuk. Az elmúlt negyedszázad leg­nehezebb nyara volt az idei — mondotta szombati sajtótájé­koztatóján dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezés­­ügyi miniszter — és az 1970. esztendőt a legküzdelmesebb évnek számíthatjuk most már, hiszen alig néhány hónap van hátra belőle. Az árvízi hetekben egész társadalmunk egy emberként aggódott. Az egész ország összefogásának eredményeként — az árvíztől, belvíztől párosulva pusztí­tott vidékek lakosainak új jö­vőt formáló akaratával — nyomban megindult az épít­kezés, elkezdődött az élet a víztől elpusztított, nyargatott földeken,agyonsa­k nyár elején az árvíz után csak kicsit lélegezhettünk fel. A szeszélyes időjárás, a nagy­fokú esőzés egyre inkább ve­szélyeztette gazdagnak ígér­kező termésünket, anyagellátásában. A nagy tö­meget adó zöldségek közül a paradicsomnál, zöldpaprikánál és vöröshagymánál jelentős termelési és felvásárlási ki­eséssel kell számolnunk. Ezért összességében a lakossági el­látásnál mintegy 15 százalé­kos, a feldolgozó­iparok alap­anyagellátásánál pedig mint­egy 15—20 százalékos kiesés várható. Az ezután betakarí­tásra kerülő zöldségek közül a petrezselyemből, sárgarépából és káposztából a terméskilá­tások szerencsére kedvezőek. A gyümölcsökből a legna­­­gyobb tömeget adó télialma termése mintegy 15—20 szá­zalékkal ugyancsak elmarad az előző évi jó terméstől. A szőlő terméskilátásait a peronoszpóra kártétele szintén jelentősen csökkentette. A je­lenlegi állapotok mintegy 4,6 millió hl szerint körüli bortermés várható. biztosított AZ ORSZÁG KENYERE Bár a tervezettnél és vártnál az idei gabonatermés­­­ből kevesebb került a mag­tárba,­­ ami azonban kiegé­szítve a tavalyi rekordter­mésből maradt tartalékból — egész esztendőre biztosítja az ország kenyerét De azt is nyugodtan megállapíthatjuk, hogy ezeket a rendkívüli ter­mészeti csapásokat, az időjá­rás, belvíz okozta nehézsége­ket a Bak kipróbált, megerősö­dött Szocialista mezőgazdasá­gunk, szorgalmas parasztsá­gunk tudta leküzdeni az ipar és kereskedelem összefogásá­val. Az idei év eddig sok tekin­tetben kedvezőtlenül érintette mezőgazdaságunkat. A késői kitavaszodás, a sok csapadék, az ár- és belvizek rendkívüli gondot okoztak. Fokozza ne­­­­hézségeinket az a tény is, hogy­­ éppen az előbb em­lített okok miatt 250 000 hold kalászos gabona, ezen belül 180 000 hold kenyérgabona, közel 100 000 hold kukorica pusztult ki és mintegy 700 000 holdnyi volt a vetetlen terü­let. Összességében: ár- és bel­víz miatt a szántóterületnek kereken 9 százaléka esett ki, ami egyáltalán nem, illetve másodvetésből csökkentett ér­tékű termést adott csak. VESZTESÉGEK Az eddig betakarított növé­nyek közül a legnagyobb ki­esés a kalászos gabonáknál következett be. A tél viszon­tagságai, az ár- és belvíz nyomán a vetés 8 százaléka kipusztult. Az időjárás nagyon kedvezett a gabonabetegsé­geknek is. Az ilyen nehéz kö­rülményekhez képest kevés volt a gabonakombájn. A nagy teljesítményű arató-csép­lőgépek száma a szükséglethez képest kevés volt. Az alkat­rész-ellátásban is fogyatékos­ságok voltak. Mindezekért, valamint egyes mezőgazdasági üzemekben el­követett különböző agrotech­nikai hiányosságok és a nem eléggé előrelátóan betakarítási munkák szervezett miatt az összes kalászos gabonater­més előreláthatólag mintegy 25 százalékkal, ezen belül a kenyérgabonatermés 23 száza­lékkal elmarad az előző év­ben betakarított rekordter­méstől. A terméskiesés miatt szük­ségessé vált, hogy a rekordtermésből maradt tavalyi tar­talék egy részét a nyugodt, egyenletes kenyérellátás ér­dekében felhasználjuk. Emiatt az idén búzát nem exportá­lunk. A felhasznált tartalékot az új termésből kell majd me­zőgazdaságunknak visszapó­tolnia. A már betakarított növé­nyek közül a borsó, a repce, a rostlen és a rostkender ter­mése az előző évi szint körül alakult. Az elmúlt évit men­­­nyiségileg valamelyest meg­haladja a lucerna, a vöröshe­re és rétiszéna termése. Saj­nos a sok csapadék a rostnö­vények és a szálastakarmá­nyok minőségét jelentősen rontotta. Az előirányzott szint körüli, sőt némileg azt meg­haladó a termésátlag-kilátás cukorrépából, és dohányból. A napraforgóból, cukorrépa Cukortartalma viszont alacso­nyabb a kívánatosnál. A ku­koricánál az átlagtermés-ki­­látások a múlt évihez hason­lóak a végső eredmény azon­ban még teljes egészében a további­­ időjárástól, illetve áré» tól függ. Az időjárás és az ennek nyomán fellépő betegségek nem kímélték és kedvezőtle­nül alakították a kertészeti növények többségének termés­hozamát is. A késői kitavaszo­dásból eredő érési késedelem gondot okozott a lakosság és a feldolgozó iparok nyers­ az árak alakulása Az elmondottakból látható, hogy előirányzott célkitűzé­seink maradéktalanul a ker­tészeti termelésben sem való­sulnak meg. Szeretném hang­súlyozni, hogy a kiesések, a kisebb-nagyobb terméscsökke­nés ellenére — szükség ese­tén még az export csökken­tése árán is — gondoskodunk lakosságunk e termékekből való kielégítő ellátásáról! Számolni kell azonban az­zal, hogy éppen a kisebb ter­més miatt az idénycikkek ára, a nyári időszakhoz hasonlóan, a télen is meghaladja majd az előző évi árszintet. Mindent összevetve azt mondhatom, hogy a nehéz, terhes év ellenére lényegében a társadalmi céloknak megfe­lelően alakul e fontos ágazat termelése! FELHASZNÁLJUK A TARTALÉKOKAT KIESÉS VÁRHATÓ A ZÖLDSÉGEKBŐL A szakszervezetek szerepe és feladata a vállalati lakásépítésben Személyi változások az SZMP vezetésében Ülést tartott szombaton Ta­tabányán a Szakszervezetek Megyei Tanácsa. Megvitatta a szakszervezetek szerepét és feladatait a vállalati lakásépí­tésben és az egyénileg jelent­kezők támogatásában. A ta­nácsülésen részt vett Havasi Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára és Somoskői Gá­bor, a SZOT titkára. A tanácsülés elé terjesztett napirend beszámolt a vállalati lakásépítkezés eddigi ered­ményeiről, a vállalati támoga­tás kialakult gyakorlatáról, a végrehajtás során felmerülő gondokról és végül a felada­tokról. Miután rövidesen meg­kezdődnek a munkálatok az új kollektív szerződés előkészíté­sére, az SZMT elnöksége java­solta a tanácsülésnek, hogy rögzítsék az új kollektív szer­ződések és az ehhez kapcsolódó szabályozók a lakásépítés tá­mogatásának lehetőségeit és módszereit. Erre azért van szükség, hogy a dolgozók ne csak egy évre, hanem hos­­­szabb távon is ismerjék a lehe­tőségeket. Miután több forrás­ból fedezik a vállalatok dolgo­zóik lakásépítésének támogatá­sát, a tanácsülés felhívta a szakszervezetek hogy a támogatás figyelmét, mértéke mindig a vállalat gazdálkodá­sának eredményeitől függ. Ez­ért a szakszervezeti szervek igen fontos feladata a termelés segítése, a munkaverseny jobb megszervezése, hogy segítsék a gazdasági reform gyorsabb ütemű kibontakoztatását, amely előfeltétele az eredmé­nyesebb tevékenységnek. A vi­tában felszólalók egyetértettek a beterjesztett javaslatokkal, s módosító indítványaikkal is a szakszervezetek tevékenységé­nek eredményességét igyekez­tek növelni. Havasi Ferenc elvtárs fel­szólalásában a negyedik ötéves terv megyei feladatait ismer­tette. A tervek szerint me­gyénkben a következő öt esz­tendőben 16 ezer lakást kívá­nunk felépíteni, ami öt-hat­ezerrel több, az eddigi tervpe­riódusokban felépülteknél. Ez az erők összefogását igényli a tanácsoktól, egészen a kivite­lezésig, a lakások kiutalásáig. A tanácsülés a beterjesztett javaslattal egyetértett. Októ­ber 5-én megyei nagyaktíva vitatja majd meg a vállalati lakásépítés eddigi eredménye­it, hogy a következő öt év ilyen irányú munkáinak üte­mét, a felhasználható erőket, forrásokat meghatározza. A tanácsülés a beterjesztett napirendet és a határozatokat elfogadta, majd Baksa Sándor, az SZMT titkára ismertette a­­ két tanácsülés között végzett tevékenységet. Ezután Somos­kői Gábor, a SZOT titkára kért szót, aki személyi válto­zásokra vonatkozó javaslato­kat terjesztett a tanácsülés elé. — Az SZMT elnöksége a megyei pártbizottsággal és a SZOT titkárságával egyetér­tésben javasolja a tisztelt tanácsülésnek, — mondotta — hogy Boda László elvtársat ér­­­demeinek elismerése mellett mentse fel az SZMT elnökség­­éből és vezető titkári tiszt­­­ségéből. Kérte a tanácsülést, értsen egyet azzal is, hogy Bo­da László elvtársat kinevezzék­ a Tatabányai Cement- és Mészművek igazgatójává. Somoskői elvtárs ezután ja­­vasolta a tanácsülésnek, hogy Budai Károly elvtársat, a me­­­gyei pártbizottság tagját kooptálja soraiba, és válassza meg az SZMT elnökségébe, s egyben az SZMT vezető titká­rának. Budai elvtárs ismert politikai vezető. 1949-től dol­gozik a pártapparátusban, 1954 -től az MSZMP oroszlányi vá­rosi bizottságának titkára. Kérte a tanácsülést, az elfoga­­­dás után támogassa Budai elvi társat új beosztásában. A személyi változásokat a tanácsülés jóváhagyta. Somos­kői Gábor átadta Boda László­nak a SZOT­E Szakszervezeti kitüntetését, a Munkáért’] érem arany fokozatát. Kitüntetések a fegyveres erők napja alkalmából Szeptember 29-én ünnepel­jük a fegyveres erők napját. Ez alkalomból megyénk fegy­veres erőinek egy részénél szombaton ünnepségeket ren­deztek, ahol a szolgálat példás ellátásáért kitüntetéseket, ju­talmakat adták át. Szocialista hazánk védelmi képességének erősítése érdeké­ben kifejtett példás munkáért állami és társadalmi szervek vezetőit tüntették ki szombaton délelőtt a megyei tanács szék­házában. A kitüntetések át­adásakor megjelent Kreszner László a megyei tanács V. B. elnöke is. A kitüntetéseket Szabó Kálmán alezredes, a Magyar Néphadsereg rom megyei kiegészítő Roma­pa­rancsnokságának vezetője adta át. A „Haza Szolgálatáért Ér­demérem” arany fokozatát dr. Fábián László, a megyei ta­nács vb. titkára, dr. Túró An­tal, a komáromi városi tanács elnöke, Csordás Mihály a ko­máromi városi titkára, Magyar pártbizottság Henrik, az oroszlányi városi tanács elnök­­helyettese kapta meg. A „Ha­za Szolgálatáért Érdemérem” ezüst fokozatát Hack Antal, a bronz fokozatot pedig dr. Hlo­gyik László kapta. Dr. Eke Já­nost, a komáromi járási tanács titkárát .Honvédelmi Érdem­éremmel tüntették ki. A tarta­lékos tisztek rendkívüli előlép­tetéséről szóló parancsot is ez alkalommal olvasták fel. Schrammer József és Zsíros János tartalékos hadnagyokat főhadnaggyá léptették elő. Honvédelmi munkáért minisz­teri dicséretben és jutalomban Paksi Zoltán, Szabó Pál, Do­mokos Ede és Deák­ Ferenc részesült. A Munkásőrség Országos Pa­rancsnoka a „Haza Szolgálatá­ért Érdemérem” arany fokoza­tát Hidas Miklós, az ezüst fo­kozatot Mórócz József, a bronz fokozatát Kiss Imre munkásőrnek adományozta. A kitüntetéseket az MSZMP me­gyei bizottságán Mokri Pál, a megyei pártbizottság titkára és Gunyó József, a munkásőrség megyei parancsnoka adta át. Ez alkalommal több munkás­őrt tüntettek ki a belügymi­niszter által adományozott „Közbiztonsági Érem” arany, ezüst és bronz fokozatával. A munkásőrséggel való együtt­működésért nyolc személyt tüntettek ki Emlékjelvén­”-nyel. „Munkásőr Kozsel József és Gődér Ferenc mun­kásőröket „Szolgálati Érdem­­érem”-mel tüntették ki. Ugyancsak szombaton adták át a BM. megyei rendőr-főka­pitányságon is a fegyveres erők napja alkalmából adomá­nyozott kitüntetéseket. Né­meth Nándor rendőrezredes, a megyei rendőr-főkapitányság parancsnoka a következő ki­tüntetéseket adta át: A „Haza Szolgálatáért Érdemérem” arany fokozatát Szendrei Gé­za r. őrnagynak, Vágó László r. őrnagynak és Hurai János r. hadnagynak. Az ezüst fokoza­tot dr. Osztrogonácz Gábor r. főhadnagy, Bartus János r. fő­hadnagy, Sirkó András r. had­nagy, Herczeg István r. fő­törzsőrmester és Csapó László r. törzsőrmester kapta meg. Az érdemérem bronz fokozatát Gruber Mihály r. főhadnagy­nak és Németh László r. őr­mesternek nyújtotta át. He­ten a „Közbiztonságért Érem” fokozatait kapták munkájuk elismeréseképpen. Nyolc rend­őrnek az árvízvédelmi kor­mánybiztos az „Árvízvédelem­ért” érmet adományozta. A kitüntetettek egy csoportja: Szabó Pál, Deák Ferenc, dr. Eke János, dr. Hlogyik László és Magyar Henrik. a javaslatok 70 százalékát megvalósították Dorogon a legutóbbi válasz? tások idején és azóta 60 közér?­dekű tennivalót jelentettek be. A nagyközségi tanács végre? hajtó bizottsága megvizsgálta az ügyek elintézését és megál­lapította, hogy 70 százalékuk megvalósult. Aszfaltozták például a Mun­­­kás, a József Attila, a Marx és a Radnóti utcát. Csatornázták a József Attila, a Somogyi Bé­la és a Marx utcát. Előrelátha­tóan még az idén megkezdik a 10-es számú főközlekedési út átépítését. Több jogos és fontos kíván­ságot csak később, az anyagi fedezet megteremtése után tudnak teljesíteni. Kiállítás Szombaton a Belügyminisz?­térium kiállító­termében ün­nepélyesen nyitották meg Magyar Népköztársaság fegy? a veres erői KISZ-szervezetei­­nek X. képzőművészeti-, fotó- és barkácskiállítását. Kárpáti Sándor, a KISZ Központi Bi­zottságának titkára, megnyitó beszédében hangsúlyozta: 53 kiállítás beszédes bizonyítéka annak, hogy fegyveres erőink­nél mind nagyobb számban és mind eredményesebben von­­ják be a művelődés iránt ér­­deklődő fiatalokat az alkotás izgalmas, szép világába. A be­­mutatott anyag figyelemre méltó fejlődésről tanúskodik^

Next