Dolgozók Lapja, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-25 / 251. szám
.1970. okt. 25. VASÁRNAP V8UIO PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! ^vwwwwjwwwi^»V AwwwvwwAVA>i,jv>*ftwy . . . XXVI.évf.251 .sz. J, AZ MSZMP,KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ara. ,print ! Munkaerőforgalom, jövedelmek, termelékenység Terveink történetében elő— ■ször fordult elő, hogy a tervtörvény meghatározta azokat a szabályozási elveket is, amelyeknek célja a törvényben meghatározott népgazdasági feladatok valósításának elősegítése, megaz új szabályozók nem változtatják meg az elveiben 1968-tól érvényben levőket, hanem tapasztalatok alapján módosítanák azokat, hogy jobban érvényesülhessenek a reform kedvező tendenciái, segítik a gazdálkodás megjavítását. E szemszögből nagyon lemreméltó a kormány figyecsütörtöki ülésén, az új bérszabályozásról hozott rendelet. Az 1971. január 1-én életbe lépő új szabályozó meghatározza a nyereségadózást, az érdekeltségi alapok képzését, stb. is. A rendelet, érthetően, nagy érdeklődést váltott ki az ipar vezetői, s a dolgozók körében is. Az előző szabályozó negatív hatásait érezték, és vitatták is. Az elmúlt két év rendkívül nagy „munkaerőéhséget” teremtett az egész népgazdaságban. A munkaerő-felvétel kritikátlanná vált s ez maga is hozzájárult kialakult nagy munkaerőforagalomhoz. A vállalatok úsztak az árral, nem éltek kellően lehetőségeikkel. Valahogy olyan helyzet alakult ki, amelyben a játékos dirigálta az edzőt, nem pedig fordítva. A gyakorta munkahelyet cserélők nagy károkat okoztak. Ha e károkból leszámítjuk a mindig vándorúton levők termelésből kiesését, ott marad az a morális és anyagi veszteség, amely a munkafegyelem fellazulásában jeletkezett, s visszaütött a termelékenység nem kielégítő alakulásában. A további károk csökkentésére az állam ideiglenes szabályozókkal élt. Megyénkben — de az országban mindenütt, ahol erre szükség volt — bevezették a tanácsok kötelező munkaerő-közvetítést. A helyzet valamennyit javult, de gyökeres fordulatról még nem beszélhetünk. A munkahelycsere egy része indokolt, más része azonban nem. Sok benne a pszichikai tényező. Akik helyet változtattak, arra hivatkoztak, hogy a másik vállalatnál, többet kereshetnek. Ezt követően lebeszélték a kilépni szándékozót, s kapott a saját vállalatától többet, vagy pedig az újonnan felvetteknek fizettek többet. A bér, amely üzletelés .............. eszköz is, így elvesztette húzó erejét. Nem szabták meg az üzemekben adok-veszek alapon, hogy mit kívánnak a több bérért. Nem kötötték feltételekhez a kereseteket. Ebben az esztendőben, országosan 5,8 százalékkal növekednek a bérek, gyorsabban a termelékenységnél. A termelékenység nem kívánatos alakulását bírálták az elmúlt hetekben lezajlott pártvezetőség választó taggyűléseken is, s javaslatokat tettek a gyorsabb növelés módozataira. A törzsgárda jogosan, gyakran bírálta és sérelmezte az elmúlt években kialakult bérpolitikát. Sok helyen elhangzott: fizessenek többet a törzsgárdának, s ne vegyenek fel olyan embereket, akikre nem számíthatnak. Hogy ez az ésszerű mégsem valósult meg javaslat kielégítő módon, annak oka abban a tömegpszichózisban is rejlik, hogy sok ütemben inkább elviselik az új belépő több keresetét, a „revolverezők” követelését, mint azt, hogy maguk közül kapjon valaki többet munkájáért, terméért. Ennek káros szakérhatása sajnos sok helyen jelentkezett, s ez is hozzájárult ahhoz, hogy a béremelések egy részét termelési háttér nélkül adták ki. Mindez azt jelentené, hogy a gyakorta munkahelyet cserélők jobban jártak? Semmiképpen nem. Egyénenkint, az egyes embernél ez igaz lehet, általánosságban azonban nem ez a helyzet. Akik ugyanis elmentek, azoknak végső soron kevesebbet emelkedett a jövedelmük, mint akik helyben maradtak. A bérek azonban csak nivellálnak. Ehelyett a jövőben jobban rá kell térni a differenciálásra. Bért adni úgy, hogy megszabni annak ellenértékét is. Érdekeltté tenni az embert a több bérét úgy, hogy tudja, mi az, amit neki ezért adni kell. Elvileg mindezt tudta ...................... eddig is mindenki. Sőt több üzemünk, véd- és dacszövetséget akart kötni egymással a notórius vándorlókkal szemben. És hogy mégsem kötöttek ilyet, annak ez a fenntartás volt az oka: hátha a másik nem tartja be, s mégis felveszi az embereket. Nyilvánvaló, hogy így nem lehet gyökeres fordulatot elérni. Ha az új, 1971. január 1-től életbe lépő szabályozó nem is karmester, de ösztönzőivel abban az irányban hat, hogy a vállalatok a bérekkel üzleteljenek, hatékonyabban használják fel azt. A szabályozó rendszer ugyanis önmagában nem elég. Gyakorlati alkalmazása során nem nélkülözheti mindazoknak a szerveknek a felelősségteljes munkáját, amelyektől jogosan elvárjuk ezt. A tervtörvény kimondja: ,,A személyi jövedelmet a hatékonyság általános emelkedésétől, a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulás növekedésétől és az élőmunka ésszerű felhasználásától gően kell növelni”. Az ingyi szabályozó nem korlátozza a bérek emelését, nincsenek ilyen előírásai. A vállalat annyi embert vehet fel, amennyit akar, s annyit fizet, amennyit tud. A gazdasági megfontolások már figyelmeztetők. A azonban növelés feltételei ugyanis bérhatékonyabb munka, a termelékenység, a nyereség növekedése révén teremtődnek meg. A bérszabályozás új rendszere így abban teszi érdekeltté a vállalatokat, hogy a létszám jobb felhasználásával növeljék eredményüket A nyereség, a bér, a ter.......................melékenység jobban összefüggnek a jövőben egymással, eddig. A vállalatokat az mint új rendszer adózási kedvezménnyel is ösztönzi. Ha ugyanis azonos, vagy kisebb létszámmal érnek el jobb eredményt, úgy a bérnövekedés után még kisebb adót kell fizetniök, növekszik a jövedelmük. í A DÍVSZ Vili. kongresszusa elé 3. oldal Ráfizetünk-e a könyvre? 6. oldal Mai számunkban: Gondoskodás az emberekről 4. oldal Önállóság — a tömegkultúra fejlesztéséért 5. oldal AV.VAWAWAVAV///.VV_V_Wi*//_W.VVA*A A műszaki együttműködés továbbfejlesztése a KGST-ben Apró Antal nyilatkozata a TASZSZ-nak A TASZSZ tudósítója felkérte Apró Antalt, a Magyar Népköztársaság KGST-ben működő képviselőjét, nyilatkozzék a KGST-országok tudományos és műszaki együttműködésének további fejlesztéséről. A magyar forradalmi munkás—paraszt kormány elnökhelyettese részt vett KGST végrehajtó bizottságáaak Moszkvában, október 20— 22-ig tartott 49. ülésszakán. — A szocialista közösség országai fejlődésük olyan szakaszához érkeztek — jelentette ki Apró Antal —, amikor további gazdasági fellendülésük döntő mértékben függ az intenzívebb gazdálkodási módszerektől, a tudományos és műszaki vívmányok hatékonyabb felhasználása alapján. — A tudományos és műszaki forradalommal kapcsolatban felmerülő problémák széles körének komplex és bonyolult jellege, továbbá a gazdasági fejlődés gyors üteme a tudományos erők eszközök óriási koncentrációsját teszi szükségessé. A KGST- országok gazdasági integrációjának elmélyítése többek között ezt a célt követi és nagy szerepet játszik a tudományos és műszaki együttműködés további fejlődésében. — Olyan kis ország számára, mint Magyarország, különösen nagy jelentőségű a tudományos és műszaki együttműködés a KGST keretei között. Ezek az országok már létrehoztak egy szilárd tudományos és műszaki bázist,, amely biztosítja bonyolult tudományos és műszaki munkálatok elvégzését, az egymás közötti kooperáció és munkamegosztás megszervezését. — A KGST-országok integrációs programjának keretei között folytatni fogjuk a népgazdasági tervek összehangolását a tudomány, és a technika legfontosabb területein. Megvalósítjuk az együttműködést a távlati tudományos és műszaki prognózisok kidolgozásában is. E koordináció keretei között Magyarország irányítja olyan — a többi KGST-országgal egyeztetett — tudományos és műszaki kutatási témák kidolgozását, amelyekhez kutató-intézményekkel és rekkel rendelkezik. szakember mellett számolunk a megfelelő országok tudományos potenciáljával, felhasználjuk a többi ország kutatási eredményeit. — Az új tudományos eredmények eléréséhez nagy segítséget nyújtanak azok az új szervezési formák, amelyeknek célja a szocialista országok kutató erőinek koncentrálása. Nemzetközi intézményekről és kutató intézetekről, tudóskollektívákról van szó, amelyeket meghatározott témák kidolgozására hoznak létre, vagy pedig koordinált kutatóközpontokról. Az együttműködés ilyen formái lehetővé teszik majd a tudományos haladás meggyorsítását számos területen. Az alapvető és alkalmazott kutatásokat illetően a koordinációs központok meghatározhatják azokat a szocialista országok távlati népgazdasági tervei pontjából legfontosabb szemterületeket, amelyeken a tudományos-műszaki együttműködésnek meg kell nyilvánulnia. Van már szerződés a kollektív együttműködésre vonatkozólag az igazgatás, a szervezés és a kibernetika területével kapcsolatos kutatásokat illetően. Mi azonban együttes tervezőirodák létrehozását is lehetségesnek tartjuk, korszerű termékfajták kidolgozására és egységesítésére. Magyarország számára nagy jelentőségű egy nemzetközi tudományos és műszaki tájékoztató központ megteremtése is. E központ előmozdítaná tudományos és műszaki hálaadással kapcsolatos nemzetközi információk gyorsabb cseréjét a szocialista országok között. — A magyar tudósok és szakemberek munkái mindig tekintélyes helyet foglaltak el a világ technikai haladásának bizonyos területein. A szocialista országokkal együttműködés folyamán való a magyar tudósok előtt még nagyobb lehetőségek nyíltak meg az elért eredmények gyors és hatékony realizáld ■ sátra. A szovjet kultúra napjai Megnyíló az Operaházban Szombaton este, a szovjet kultúra napjai ünnepi megnyitóján, a budapesti Operaházban Ilku Pál művelődésügyi miniszter mondott beszédet. Bevezetőben meleg szavakkal köszöntötte a szovjet vendégeket, Jekatyerina Furceva asszonyt, a Szovjetunió művelődésügyi miniszterét és a hazánkba érkezett delegációk tagjait. — Most, a Nagy Október történelmi napjainak évfordulóján, Budapesten és vidéken a lakosság még szélesebb köreihez igyekszünk eljuttatni a szovjet kultúra, ének és zene, irodalom és képzőművészet, színház és film művészi alkotásait. Az a közvetlen kapcsolat, amely e művek alkotói, tolmácsolói és a magyar közönség közt kialakult, tovább mélyíti, emberi érzésekkel gazdagítja barátságunkat, folytatását jelenti a magyar és a szovjet művészek, alkotók, már korábban kialakult barátságának. A kulturális élet jelentős rendezvényei tovább folytatódnak mind hazánkban, mind a Szovjetunióban. Ezek az ünnepi alkalmak, éppúgy mint szépen gyarapodó mindennapi kulturális kapcsolataink, jól reprezentálják, s egyben új és új szálakkal erősítik a magyar és a szovjet népek testvéri barátságát, amely az emberek kapcsolatán, közös munkáján és törekvésein, internacionalista összefogásán alapul —, hangsúlyozta a többi között Ilku Pál művelődésügyi miniszter. Epöli képeslapok Hegyek ölében rejtőző, kicsiny, ám igen szép települése megyénknek Epöl. 1700 holdas termelőszövetkezetében tagok és alkalmazottak vállvetve fáradoznak azon, hogy könnyebb legyen a gazdálkodásból élők sorsa. Őszi délelőtt van, csendes a falu. A távoli gépdübörgés duruzsolássá szelídül, mire idáig ér. Szétnéztünk a termelőszövetkezet majorjában és az iroda környékén, íme az eredmény a lencsevégen. A tsz-iroda közvetlen közelében emberi kéz formálta, meredek sziklafal. Tövében most is emberek szorgoskodnak: itt üzemel a közös gazdaság kőbányája. A kitermelt mészköveket zömmel saját mészégetőjük használja fel Az így nyert bevétel fontos kiegészítője a hegyvidéki földeken, szerény termelési eredmények mellett gazdálkodó isz-tagság jövedelmének. Befejezéshez közeledik a búza vetése. A tervezett 330 hold területből 250 holdon már földbe került a gabona — a hátralévő nyolcvan holdnyi vetőmag csávázása tart. Gépműhelyük csaknem egész területét egy hatalmas D4K—B traktor foglalja el. Őljártunkkor éppen Barina Márton szerelő ügyeskedett azon, hogy mielőbb ismét teemelésbe állhasson az őszi munkákban oly nélkülözhetetlen erőgép