Dolgozók Lapja, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-21 / 273. szám

VHAG fzÖLETARJAl, EGYESÜLJETEK! OlbOlQKém ^ szombat AZ MSZH? KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Mai számunkban: Holnap vasárnap Zajos napok a csend világában !|"1W Ciprusi barangolás A hazai vegyiszál-gyártás helyzete 5. oldal 4. oldal Leonyid Brezsnyev vezetésével SZKP-küldöttség utazik Budapestre Az SZKP küldöttsége Leonyid Brezsnyev vezetésével pénteken elutazott Budapestre. A küldöttséget a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusára hívták meg. A delegáció tagjai: Viktor Grisin, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a moszkvai városi pártbizottság első titkára, Konsztantyin Katusev, a Központi Bizottság titkára, Grigorij Romanov, a Központi Bizottság tagja, a leningrádi területi pártbizottság első titkára és Konsztantyin Ruszakov, a Köz­ponti Revíziós Bizottság tagja, a Központi Bizottság osztályvezetője. Fjodor Tyitov a Központi Bizottság tagja, a Szovjetunió magyarországi nagykövete Budapesten csatla­kozik a szovjet pártküldöttséghez. Moszkva kijevi pályaudvarán a delegációt Alekszej Koszigin a minisztertanács elnöke, Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, vala­mint más hivatalos személyiségek búcsúztatták. Intézkedések a nődolgozók helyzetének javítására A SZOT nőbizottságának sajtótájékoztatója — A felsőszintű párt- és szakszervezeti fórumok után most az üzemekben is napi­rendre került a nők helyze­tének gyorsabb ütemű javí­tása — mondotta pénteki saj­­tótájékoztatóján Czerván Mártonná, a SZOT nőbizott­ságának elnöke. Sorra érkez­nek hírek arról, hogy az üze­mekben felülvizsgálják az azonos munkát végző férfiak és nők bérének arányait, ja­vítják a nők munkakörülmé­nyeit, fokozottan gondoskod­­nak a nagycsaládosokról. Központi Bizottság határoza­­­tának megjelenése óta eltért néhány hónap alatt a vállala­toknál többet tettek a nők helyzetének javításáért, mint az elmúlt öt évben együttvé­ve. Különösen hatékony in­tézkedések történtek a bér­aránytalanságok felszámolá­sára, illetve azok csökkenté­sére. A leggyorsabban a pos­tánál intézkedtek: a szakszer­vezet kezdeményezésére — július 1-től visszamenőleg — 1400 nő dolgozó bérét emel­ték, s ezzel megszüntették a legszembetűnőbb aránytalan­ságokat. A bányaiparban és a bőriparban a nők számára minimális bérszintet állapítot­tak meg, ami azt jelenti, hogy 1200—1300 forintnál kisebb jövedelme általában egyetlen nőnek sem lehet. A Dunaúj­városi Gázművekben az azo­nos munkát végző férfiak bér­szintjét alapul véve az eddi­gi átlagos 5,60-ról emelték a nők órabérét.6,50-re Sokkal nehezebb feladat a gyermekes anyák éjszakai mű­szakjának régóta sürgetett megszüntetése. Mindenesetre a szakszervezetek azt szorgal­mazzák, hogy belátható időn belül szűnjön meg először a gyermeküket egyedül gondo­zó, majd a többgyermekes anyák éjszakai műszakja. Né­hány vállalatnál, ahol annak feltételei megteremtődtek, már tapasztalhatók örvende­tes kezdeményezések. A martfűi Tisza Cipőgyárban 80, az Új­pesti Bőrgyárban 12 nagycsaládos dolgozó nő éj­szakai műszakját máris meg­szüntették. A nőbizottság elnöke rá­mutatott, hogy a nők helyze­tét elsősorban nem központi intézkedésekkel, hanem a he­lyi lehetőségek jobb kihaszná­lásával lehet és kell javítani. Sok helyütt máris példamuta­tóan segítik anyagilag és er­kölcsileg a nagycsaládos anyákat gyermekeik iskoláz­tatásában, a lakásépítésben, s arra is van példa, hogy vál­lalatok egymással összefogva létesítsenek új bölcsődét, óvo­dát. A szakszervezet kezdemé­nyezésére a bányászoknak az üzemek havonta 250 forint ösztöndíjat folyósítanak gyer­mekeik középiskolai oktatásá­hoz, a Vörös Október Férfi­ruhagyár dunaújvárosi rész­legében 17 szülőnek fizettek ki eddig beiskolázási segélyt, hasonló segélyt kapnak az 1. számú AKÖV arra rászoruló dolgozói. A MEDOSZ kezde­ményezésére egyes az eddigi 800 helyett helyeken 1200 négyszögöl illetményföldet kapnak a nagycsaládosok. Szövetkezeti lakás vásárlásá­ra, illetve lakásépítésre je­lentős összegeket fizetett ki a­ Vörös Október Férfiruhagyár, a Budapesti Távbeszélő Igaz­gatóság, a Gyöngyösi Lakás­építő Vállalat pedig hat la­kást épít fel ingyen, legin­kább rászoruló dolgozóinak. A kezdeti eredmények­ te­hát biztatóak, s bár valamen­­­nyi jogos igényt máról hol­napra nem lehet kielégíteni, a következő öt évben a szak­­szervezetek álláspontja sze­rint meg kell szüntetni a főbb aránytalanságokat, s lényege­sen tovább kell javítani a nők helyzetét. A rövidesen sorra kerülő szakszervezeti választásokon valamennyi üzemi szb mellett a nőbizott­­ságok is megalakulnak, s köz­reműködnek abban, hogy a vállalati ötéves tervek és kollektív szerződések kidolgo­­­zásakor érvényre jussanak a nők egyenjogúságát biztosító elvek. Átadták a dorogi egészségügyi kombinátot Pénteken délután bensősé­ges ünnepségen megyei és já­rási vezetők jelenlétében Her­­bály János, a dorogi járási tanács végrehajtó bizottságá­nak elnöke átadta Dorog nagyközségének az egészség­­ügyi kombinátot. Dr. Kovács József, a nagyközségi tanács végrehajtó bizottságának el­nöke vette át a lakosság ne­vében a maga nemében egye­dülálló létesítményt. A kombinátban kapott he­lyet a tüdőgondozó, az anya- és csecsemőgondozó, a bőr­és nemibeteg gondozó, a gyógyszertár és négy lakás. Az intézmény nem minden része kezdi meg azonnal a m­űködését. A fontos intézményt a Do­rogi Szénbányák szolgáltató üzemének építőipari részlege készítette. Olyan kiválóan dol­goztak, hogy a műszaki át­adáskor egyetlen hibát sem találtak az átvevő szakembe­rek. A tegnapi ünnepélyes át­fedéskor az Egészségügy Kivá­ló Dolgozója kitüntetést nyúj­tották át Herbály Jánosnak, a járási tanács végrehajtó bi­zottsága elnökének, Kéri Ven­celnek, a Dorogi Szénbányák igazgatójának, Bonyhádi Fe­rencnek, a szolgáltató üzem vezetőjének és Puchner Ala­josnak a szolgáltató üzem fő­mérnökének, mert közremű­ködésük révén sikerült létre­hozni az egészségügyi kombi­­n­áiót.­­ Az egészségügyi miniszter dicséretben részesítette kivá­ló munkájáért Schneider Fe­rencet, a létesítmény tervező­jét, Gádorosi József építésve­zetőt, Világos József műveze­tőt, Kaszner Ferenc, építő­munkást és Lilli István épí­tőmunkást. wAWW/WvVA*«%WW»VVA*AVVA%Vv,iVi^ Kommunista pedagógusok megyei aktívaértekezlete T­atabányán A kommunista pedagógusok megyei aktíva­­értekezletét pénteken tartották meg Tatabá­­nyán, a megyei pártbizottság székházában. Az értekezleten jelen voltak az iskolaigazgatók, a pedagógus pártszervezetek titkárai, kommu­­nista tanítók és tanárok, továbbá a pártbi­­zottságok, a tanácsi és más állami szervek és tömegszervezetek illetékes vezetői és munka­­társai. Az értekezletet Horváth István, a me­­gyei pártbizottság propaganda, és művelődési osztályának vezetője nyitotta meg, majd Mokri Pál, a megyei pártbizottság titkára tar­tott vitaindító előadást. Korunk jellemzője:a tudományok gyors fejlődése Tisztelt aktívaülés! Kedves állami és társadalmi szervek, elvtársnők és elvtársak! A közoktatás, és ezen belül a nevelés, a társadalmi ér­deklődés középpontjában áll. Ez nem véletlen. A mai di­namikusan­ fejlődő lomnak jellemzője a társada­tudo­mány és a technika felgyor­sult fejlődése, a tudományok gyakorlati alkalmazása a ter­­melésben és a társadalom kü­lönböző területein — kezdte beszédét Makri elvtárs. — Je­lentős fejlődést értünk el a szocialista építő munkában, s fejlődésünket segíti, sőt gyor­sítja a végbemenő tudomá­nyos-technikai forradalom. A párt-, állami és társadal­mi szervezetek, tudományos intézetek széleskörűen fog­lalkoztak az oktatás és ne­velésügy feladataival. Sok fel­mérés és elemzés történt ennek során kibontakozott a­­ megoldás útja és mikéntje is. Fontos dokumentumok jelen­tek meg: a Központi Bizott­ság tudománypolitikai irány­elvei, a Központi Bizottság határozata és állásfoglalása az ifjúságpolitikai kérdésekről, a negyedik ötéves tervtörvény megfelelő, erre vonatkozó ré­sze. Az MSZMP X. kongres­­­szusának tézisei, s nem utol­sósorban az ötödik nevelés­ügyi kongresszus anyagai. A megyei párt-végrehajtó bizott­ság is széles körű felmérés és elemzés alapján fogalmazta meg állásfoglalását és hatá­rozta meg a pedagógusok tár­sadalmi helyzetével, anyagi és erkölcsi megbecsülésével kap­csolatos tennivalókat. Meg­kezdődött a dokumentumok­ba foglaltak gyakorlati vég­rehajtása. — Úgy véljük azonban — mondta Makri elvtárs —, hogy a problémák megoldá­sában egyre növekvő szerepe van a helyi tevékenységnek. Ezért a területeken lévő párt-, tanintézetek kommunistáinak meg kell ismerniök a doku­mentumok tényleges monda­nivalóját, értsék meg azokat, s jussanak egyetértésre a bennük foglaltakkal. A helyi tennivalók mennyisége, sze­repe, legalább ugyanolyan fontos, mint a fentről vár­ható intézkedéseké, azért kell szólni, mert Erről ma még nem mindig azok aka­rata és véleménye érvénye­sül, akik valóban tenni is kí­vánnak a problémák megol­dásáért. Makri elvtárs a továbbiak­ban arról beszélt, hogy az oktatást irányító szervek munkájában, elsősorban az iskolákban és a tantestüle­tekben, feszültség tapasztalha­tó. E feszültségek okát nem kevesen, egyes valóban meg­oldásra érett gondok meglété­ben látják, de nagyon sokan szinte egyetlen okra vezetik vissza: a pedagógusok anyagi és bérezési elmaradására,körülményeinek Ez az utóbbi azonban túl­zott leegyszerűsítése a hely­zetnek. A megyei párt-végre­hajtó bizottság a bérezés rendezését jogosnak és idősze­rűnek ítéli meg. A feladat azonban az, hogy megfelelően felkészüljünk annak fogadásá­ra és bevezetésére. ösztön­zőbb, differenciáltabb bérezé­si rendszert kell kialakítani, hogy a jobb munkát végző, odaadással dolgozó pedagógus nagyobb anyagi elismerésben részesüljön. A kor ellentmondásainak megoldása nagy erőfeszítése­ket követel a társadalmi élet különböző területeitől, s ez vonatkozik az oktató-ne­velő munkára is. Ezeket a gondokat az ötödik nevelés­ügyi kongresszusra készülve szakszerűen feltárták­, megvi­tatták, és megjelölték a meg­oldások lehetőségeit, módsze­reit. Természetesen a felada­tok megoldása nem megy si­mán, konfliktusok nélkül. Tu­datos cselekvésre, irányításra van szükség. Szabadabb te­ret kell kapnia a bátrabb kí­sérletezéseknek is. Az ilyen tevékenységgel együtt járnak az alkotó munka gyötrődései, esetenként kudarcai is. Egy ilyen fajta alkotó légkör meg­valósításának segítését kérjük a pártszervektől, az oktatás­üggyel foglalkozó állami társadalmi szervektől, az és területen dolgozó kommunis­­­táktól. Az oktatás­, nevelésügy helyzetéről és annak eredmé­nyeiről szólva Makri elvtárs elmondta, hogy a párt X. kongresszusára készülve ös­­­szegezték az eredményeket. Minden hivalkodás nélkül ki lehet jelenteni; szégyenkezni, magyarázkodni valónk nincs. Közoktatási eredményeink ki­bírják a nemzetközi összeha­sonlítást. Addig, amíg gazda­­ságilag közepesen fejlett or­­szág vagyunk, az oktatás te­rületén a nemzetközi élvonal­ban járunk. Javultak az ok­tató-nevelő munka társadalmi, anyagi és személyi feltételei. A magyar fiatalok többsége megfelel a kor­követelményeknek. támasztotta Többször bebizonyították, hogy szükség esetén képesek nagyobb erő­feszítésekre, tudnak áldozatot hozni, ha kell. Jogos büszke­ség töltheti­ el azokat, akik ezekért az eredményekért dol­goztak, elsősorban a pedagó­gusokat. Mindemellett szólni kell azokról a lehetőségekről is, amelyeket nem használunk ki kellően. Irány: Calcutta Szövőipari üzemek részé­re készítenek nagyobb men­­­nyiségű orsót és vetélőfát a kisbéri erdészet feketevíz­­pusztai fagyártmány-üzemé­­ben. Legutóbb Indiába és az NSZK-ba szállítottak nagyobb tételt, de a vásárlóik közé tartozik ország is.több nyugat-európai A négy évvel ezelőtt létesí­tett üzemben 26 dolgozó ta­lált állandó munkalehetősé­get. a kétműszakos üzemben tavaly még 7—8 köbméter fát dolgoztak fel naponta, ma már — egy újabb fűrész és egy nagyobb teljesítményű gatter beállításával — 15 köb­métert készítenek el. A két szocialista brigád a kisbéri erdészet többi brigád­jával páros versenyben dolgo­zik. Az orsó és vetélőfán kívül nagy mennyiségű parketta alapanyagot, rakodólapokhoz szükséges deszkát és bányafát bányái részére naponta 15 készítenek Feketevízpusztán. köbméter, jó minőségű bánya- Tatabánya és Oroszlány szén­­deszka kerül elszállításra. A parkettaanyagot gondos válogatás, majd szárítás után szállítják el. A megye lehetőségei nagyobbak az eredményeknél Ha egy kissé szigorú tár­gyilagossággal vizsgáljuk helyzetünket, úgy látjuk azon­ban lehetőségeink jobb ered­mények elérését biztosíthat­ták volna. A végrehajtó bi­zottság felmérése, értékelése, s a statisztikák azt mutatják, hogy eredményeink egyes te­rületeken jobbak az országos átlagnál. Magasabb az általá­nos iskolát végzettek száma, ezek továbbtanulási aránya a középiskolákban, a szakmun­kásképző iskolákban, s vi­szonylag kedvező az aránya a gimnázium és szakközépis­kolának is. Fejlődés van pedagógus, a szakos tanár el­­ látottságban, a tanterem el­látottságban. A megye álta­lános helyzete, gazdaságának fejlettségi színvonala, a tele­pülési viszonyok, a kulturált­ság színvonala olyan kör­nyezetet biztosít az oktató-ne­velő munkának, amely a na­gyobb eredmények eléréséhez is feltételeket biztosít. És mégis, az országos átlag alatt vagyunk az össztanulók lét­számához viszonyítva az egye­temekre és a főiskolákra fel­vettek arányában. Ennnek a nem kívánatos jelenségnek, okainak feltárása folyik, és viszonylag rövid idő alatt lé­nyeges javulást kell elérni. A továbbiakban Makri elv­társ beszélt az oktatás-neve­­lés anyagi ellátottságáról, amely nélkülözhetetlen része a továbbfejlődésnek­. Korunk­­ban megnőtt az oktató-neve­lő munka eszközigényessége, s ezek az eszközök korszerűsé­güket tekintve, minőségileg mások, mint azelőtt. Egyet lehet érteni azzal a felfogás­sal, amely az oktató-nevelő­­munka tárgyi, anyagi feltéte­leinek bővítését, hosszú távú beruházási tevékenységként fogja fel. Ez megfogalmazó­dott a nevelésügyi kongres­­­szuson, de a IV. ötéves terv­­törvény is e felfogás szelle­mében biztosítja a fejlesztést. Ez nemcsak központi feladat. El kell érni, hogy a járási. (Folytatás a 3. oldalon.)

Next