24 óra, 2016. március (27. évfolyam, 51-75. szám)

2016-03-26 / 72. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP FELÜTÉS Megújulunk Nyolcvan közéleti személyi­ség, köztük huszonöt Kos­suth- és Széchenyi-díjas tu­dós és művész biztosította támogatásáról a fővárosi Vá­rosliget megújítását - mond­ta el Baán László, a Liget-pro­jektért felelős kormánybiz­tos a Kossuth rádióban. Szólt arról is, hogy a magyar tör­ténelem folyamán nem a Li­get-projekt az első olyan be­ruházás, amely komoly tár­sadalmi vitát vált ki, hiszen a Lánchíd vagy az Ország­ház építését, a maga idejében szintén óriási viharok kísér­ték. (MTI) A HUSZONÖTÖS csapaton kí­vüli Kossuth- és Széchenyi-dí­jas tudós és művész gondola­tait is megismerhetjük? F. K. HÍREK Új cég a köztemetőben TÁT A városi önkormányzat döntése nyomán a telepü­lés tulajdonában és fenntar­tásában lévő köztemető új üzemeltetője egy esztergo­mi székhelyű kft. lett. A cég megbízottja helyben is elér­hető. F. K. Nyugdíjas klubvezetők TATABÁNYA Márciusi ös­­­szejövetelét a székhelyén, KPVDSZ Művelődési Ház­ban tartotta városi nyugdíjas klubvezetők klubja. Kovács­­né Hetényi Mária intézmény­­vezető javaslatot tett egy vá­rosi nyugdíjas Ki-Mit-Tud megrendezésére, amellyel hagyományt kívánnak terem­teni. W. Zs. Hej: Dunáról fújt a szél PILISMARÓT A Muzsikás Együttes rendhagyó - in­gyenes - énekórát tartott az általános iskolásoknak a sportcsarnokban. A tanulók megismerhettek régi hang­szereket, szomorú és vidám nótákat hallgathattak, töb­bek közt elénekelhették az együttessel a Hej, Dunáról fúj a szél című éneket, tap­solhattak, táncra perdülhet­tek. A jó hangulatú óra na­gyon gyorsan eltelt. F. K. 2016. MÁRCIUS 26., SZOMBAT A főkapitány tovább javítana a bűnügyi felderítettségen Megfelelni az elvárásoknak TATABÁNYA Két és fél éve vezeti a Komárom-Esz­tergom Megyei Rendőr-főkapitányságot Farkas Gábor. Az ezredessel múltról, jelenről és jövőről, valamint feladatokról és kötelezettségekről is beszélgettünk­­ neve napján. - Boldog névnapot kívánok! Ünnepli? - Köszönöm! Igen, családi-baráti körben tartom. Korábban Sopronban is szolgáltam, ott barátkoz­tam meg a jófajta vörösborral, a koccintás azóta sem marad el. - Térjünk át a szakmára! Mit lehet elmondani a me­gyéről köz-és közlekedésbiztonsági szempontból? - Komárom-Esztergom szerencsére amolyan fe­hér foltnak számít az ország bűnügyi térképén. A százezer lakosra jutó bűncselekmények száma vi­szonylag alacsony, a bűnesetek száma tavaly jelen­tősen, 26 százalékkal csökkent 2014-hez képest. Ami a baleseti helyzetet illeti, tavalyelőtt 518 személyi sérüléssel járó baleset történt, 2015-ben 514, itt tehát gyakorlati­lag stagnálás figyelhető meg. Az elmúlt öt-hat évben húsz körül alakult évente a halálos balese­tek száma a megye közútjain.­­ Két és fél éve, hogy kine­vezték főkapitánnyá me­gyénkben, korábban Győr-Mo­­son-Sopronban szolgált. Felfe­­dezhetők-e alapvető különb­ségek a két megye között? - A két térség nagyon ha­sonló.­­ Mindkettőt átsze­li az M1-es autópálya, emel­lett iparosodottak is, no és alapvetően biztonságosnak mondhatók. Nálunk viszony­lag kevés bűncselekmény történik, ám sajnos azok sú­lyosak, olykor brutálisak.­­ 2013 őszén nagy port kavart például a tatai ékszerboltrablás, amit szlovák bűnözők követtek el. A tettesek azóta is ismeretlenek. - Jól szervezett bűncselekmény volt. Az elkövetők autóval menekültek el a hely­színről, majd motorcsónakkal menekültek át Szlovákiába a Dunán keresztül, mindkét jár­művet felgyújtották. Látókörbe kerültek szlo­vák elkövetők, de további információkat kell gyűjtenünk, hogy kézre kerülhessenek.­­ Ha már Szlovákia: mennyire jellemző, hogy a szomszéd országból jönnek át bűnözők a me­gyébe? - Bolti lopások fordulnak elő például Komá­romban, de ugyanennyi magyar is átmegy a szomszédba. - Milyen az összhang a szlovák kollégákkal? - Példás: Győr-Moson-Sopron és Komárom- Esztergom megye együttműködik a nyitrai és a nagyszombati, valamint a pozsonyi kerülettel. Félévente értékeljük a migrációs helyzetet és a határokon átnyúló bűnözést. Közösen járőrözünk Esztergomban, Komáromban és Szlovákiában is. - A megyében a migránsválságra is figyelni kell ta­valytól. - így igaz. Az autópályán több ízben is fogtunk em­bercsempészeket, akik migránsokat szállítottak. - Manapság is szükséges intézkedniük az illegális be­vándorlók kapcsán? - Szinte naponta. Az autópá­lyán, vagy a Bécs-Budapest vasútvonalon gyakran van dolguk kollégáimnak. Tavaly egyébként csaknem 1800 migránst fogtunk el. Mű­ködtetünk egy külön egysé­get, mely kockázatelemzés­sel kiválasztja, hogy me­lyik járművet kell megál­lítanunk és ellenőriznünk.­­ A migránsok mellett az Európában elkövetett terrortá­madások is rónak feladatot az állományra? - Természetesen. A pályaudvarok környékén erősebb a rendőri jelenlét, gyakrabban ellenőrzünk ott, ahol nagy tömegek fordulnak meg. Készülünk a húsvétra is, a feltámadási körmeneteken is nagyobb létszámban le­szünk jelen. - Jut-e elég rendőr a feladatok ellátására? Keresnek-e egyenruhásokat? - Ha van fiatal, aki szívesen állna rendőrnek, öröm­mel látjuk. - Van-e olyan terület, amin javítana? - Szeretnénk elérni, hogy a bűnügyi felderítettséget il­letően a megyék között az első tízben legyünk. - Mi szükséges ehhez? Pénz, paripa, fegyver? - Ezek rendelkezésre állnak. Nekünk kell jobban megfelelni a szakmai kihívásoknak. Fokoznunk kell a szakszerűséget és a szervezést. Emellett csökkenteni kell a balesetek számát is, különösen az ittasan okozotta­­két. Év elejétől elrendeltünk egy akciót is, mely az imént említett elemek kiszűrését szolgálja. Húsvétkor termé­szetesen külön odafigyelünk minderre. - Ne hallgassuk el a sikereket sem, nyilván van, amivel elégedett főkapitányként. - Tavaly minden súlyos, élet elleni bűncselekményt felderítettünk. Rendőrkézen van a vértesszőlősi gyors­­éttermi lövöldöző, mint ahogy az a férfi is, aki tavaly nyáron Tatabányán agyonlőtte az anyját és annak élet­társát. - Mi az, ami megoldásra szorul a városokban, elsősorban Tatabányán? - A megyeszékhelyen a garázdaságot kell visszaszo­rítani, a szórakozóhelyek környékén többen is veréssel vesznek elégtételt vélt vagy valós sérelmeikért. Emel­lett sok trükkös lopást követnek el időskorúak sérelmé­re, foglalkoznunk kell ezzel a jelenséggel is. - Utóbbi esetek csökkentésére terveznek-e felvilágo­sító kampányt? - Két éve már volt erre példa, de időről időre meg kell ismételni. Nagyobb hangsúlyt fektetnénk a megelőzésre, és a tájékoztatásra egyaránt. - Mi a helyzet a kis falvakkal? - Ott a betörések okoznak gondot. Megpróbálunk olyan járőrszolgá­latot szervezni, hogy a legkisebb faluba is érjünk el, váljunk látha­tóvá. - Meddig szól a megbízatása? - 2013 őszén neveztek ki, öt évre, mely egyszer, újabb öt évvel meghosszabbítható. - Ha az első ciklus végén beszélgetnénk, mivel lenne elé­gedett? - Ha a bűnügyi felderítettség javulna, és megfelel­nénk mind a feljebbvalóink, mind a lakosság elvárásai­nak. Szeretném, ha a tatai és a kisbéri kapitányság is új épületbe költözhetne, ezáltal az állomány munkakörül­ményei is javulnának. - Szívesen maradna 2018 után is? - Igen, azt gondolom, örömmel vállalnám. - Húsvét közeledik. Munkával telik az ünnep, vagy jut idő kikapcsolódásra is? - Is-is. Vezetőként nem hagyom magára az állományt, erősíteni kell a kollégákban a bizalmat, meglátogatom őket. Részt veszek egyházi szertartáson, és a családom körében pihenek. Kérem, végezetül engedje meg, hogy munkatársaim nevében is áldott húsvétot és baleset­­mentes közlekedést kívánjak minden olvasónak! Várvizi Tamás tamas.varvizi@partner.mediaworks.hu A fiatalok hagymahéjjal, vöröskáposztával, céklával festhették a tojásokat A gyerekek megismerkedtek a sibákkészítéssel OROSZLÁNY Több mint száz ap­róságot vártak húsvét nagy­csütörtökjén az oroszlányi Rá­kóczi kultúrotthonba, ahol a szlovák önkormányzat rende­zett kiállítást és játszóházat a város óvodásainak. Szabó Istvánná (Betka) ön­­kormányzati elnök elmondta: programjuk kiemelten foglal­kozik a hagyományok, az ősök­től örökölt szokások ápolásával és gondozásával, a húsvéti ün­nepkör pedig kiváló alkalom, hogy ennek szlovák jellegze­tességeivel megismertessék a felnövekvő generációt. Az Ócskái Simon vezet­te Kridlovka ifjúsági zenekar muzsikája fogadta a gyereke­ket, akik rögtön megismerked­hettek a sibák készítésével. Ez egy nyírfavesszőkből font, kor­bácsszerű alkalmatosság, ami­vel annak idején kiűzték a le­gények a leányokból a rosszat, a betegségeket. Tovább haladva a tojás deko­rálásának titkait mutatták be a falusi településrész asszonyai, akik kiállítást is rendeztek munkáikból. A kicsik megnéz­hették, hogyan színezik hagy­mahéjjal, vöröskáposztával, céklával a tojásokat, hogyan festik, batikolják, sőt, horgolják körül azokat. Talán nem túlzás azt állítani, hogy a kiállított ha­talmas strucc-, emu-, kacsa- és libatojások is ámulatba ejtették őket. Egy átlagos strucctojás körülbelül 20 tyúktojásnak fe­lel meg, így a nagyságából és a több mint egy kilogrammos sú­lyából adódóan jóval nagyobb felületet kell és nehezebb is ki­festeni, mint azt az apróbb test­vérénél megszoktuk. Az ajándéktárgyak készíté­sébe szintén bevonták a látoga­tókat a Bakfark Bálint művésze­ti iskola pedagógusai, Jucika pe­dig a szlovák népi táncok rejtel­meibe avatta be a bátrabbakat. Az ellátásra sem lehetett pa­nasz, hiszen volt tea, hagymás zsíroskenyér, és annak, aki a parkban eldugott tojásokat megtalálta, csokoládé volt a ju­talma. W. Zs. A szlovák önkormányzat húsvéti játszóházában a nemzetiségi hagyományokkal ismerkedtek

Next