Komáromi Lapok, 1920. július-december (41. évfolyam, 47-97. szám)

1920-08-04 / 56. szám

Negyvenegy­ed­ik. évfolyam. 58. szám. Szerdai 1920. augusztus 1. KOMÁ­ROMMEGYEI KÖZLÖNY Előfizetési ár helyben és vidékre: Illeh-Sol­­­ák értékben: Egész évre 40 K, félévre 20 K, negyedévre 10 K. Egyes szám ára: 60 fillét. Magysz­­ék­ekben: Egész évre 120 K, félévre 60 K. negyedévre SO K. Egyes szám ára 1 , 50 fillér. Politikai lap. Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Főmunkatárs: BARANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Mádor­ u. 29., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési díjak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik minden szerdán és szombaton. SIÉiljlfrt minden demokratikus állam alkotmányá­ban első hel­yen vannak becikkelyezve. A demokrácia fogalmával nem fér össze a kivételek statuálása és mégis lépten-nyo­­mon ezzel találkozunk. Demokratikus ál­­lam-e az, mely megtűri, hogy hatóságok és azok exponensei a törvényeket félre­tegyék, vagy azokat úgy hajtsák végre, ahogy nekik tetszik ? Ez nem az igazi demokrácia, csak áldemokrácia. Próbálná meg valamely hatóság Angliában valakit szabadságától törvényes ok és jogcím nélkül csak egy órára is megfosztani, az megtanulná a törvényt, miért hivatalából kiseperné a kormány és a közvélemény. A rend­őr­állam ne tartson igényt a demokratikus elnevezésre és annak min­denki által megbecsült és tisztelt fogal­mára, a rendőrállam osztályállam, mely kivételeket biztosít egyes társadalmi vagy faji kategóriáknak és polgárait is osztá­lyozza- Egyeseknek mindent megenged, másoknak ellenben ellenőrzi a lélegzetvé­telét is. Egy szociális állam, mely a mo­dern világnézetek alapján kívánja állami életét berendezni ezt meg nem engedheti magának. élések Ezek a kis és aprónak látszó vissza­voltaképpen csak magánvállalko­zások és az állammal vagy annak kor­mányával talán vonatkozásba sem hoz­hatók. De arra mindenképpen alkalmasak, hogy a polgárság egy részét vérig sért­sék és kezét ökölbe szoríttassák. Szociális érzékű és látókörű kormány a megértést nem fogházzal és egyesületek bezárásá­val, a szabadságjogok durva megsértésé­vel kívánja szolgálni, mert ez a Balkán­nak Közép-Európába való átültetését je­lentené. Az, hogy az ember Középeurópában él, bizonyos kultúrigények támasztására tesz jogosultá az állammal szemben. Kultúráról, amely annyira összefonódik a demokratikus szabadság fogalmával, csak ott lehet beszélnünk, ahol betartják azt az elemi szabályt,­ hogy ember és ember, polgár és polgár közt a törvény szem­pontjából különbség nincs s ahol a tör­vény azért törvény, hogy azt a polgár is megtartsa és az a hatóság se fütyüljön rá, amelyiknek az volna a kötelessége, hogy annak megtartására felügyeljen. Hirdessünk C­sallóközi Naptárba, fürdetéseket jutányos árban felvesz Spitzer Sándor könyvkereskedése. Két akta* [ A főgimnázium ellen emelt vádak. — Az igaz­­­­gatóság cáfolata. — A tanügyi referátus leg­­­­újabb támadása a magyar középiskola ellen. —­­ A Magyar Népszövetség veszi a kezébe az ügy elintézését. Másfél millió itt élő magyarságnak három­­ magyar középiskolát juttatott a Szobár—Stefanek - féle állambölcsesség. Ez a három iskola is mérhetetlen szenvedés árán tudja magát fenn­tartani. Arról, hogy tanáraik nem olyan fizetést kapnak vagy egyáltalán kapnak-e fizetést, most nem is beszélünk. Hogy rendeleteket milyene­ket kapnak, azt most tudjuk meg a Magyar Népszövetség útján, amelynek a komáromi fő­gimnázium igazgatósága rendelkezésére bocsá­totta a tanügyi referátus rendeletét. Erre a rendeletre önérzetes hangon felel meg az igaz­gatóság, de mi is fentartjuk a jogot, hogy Stefinek az e legújabb vitézi tettét megvilá­gítsuk. A Magyar Népszövetségtől megkívánjuk, hogy ebben a kérdésben erélyesen foglaljon állást, mert nem fogjuk tűrni egy percig sem, hogy magyar középiskoláink ki legyenek szol­gáltatva a kormány kénye-kedvének. A nyilvá­nossági joggal való megvonással ne tessék fenyegetőzni, mert a magyar középiskolához kétségtelen jogunk van és pedig vegyék tudo­másul, hogy nem háromhoz, hanem annyihoz, amennyi számarányunkhoz és faji kulturáltságunk arányában megillet. ’ Egyelőre ennyit a főgimnáziumról, amely­nek ügyével behatóan és részletesen foglalko­zunk jövő számunkban, íme a két akta: 1. A kormány rendelek. ad. 229. sz. főgim. igazg. 19207 A magyar forditás másolata. 26971 /II- as szám , lm A pozsonyi cseh-szlovák iskolai referensi hivataltól.­­ A benedekrend­i főgimnázium igazgatóságának Komárom, Az iskolaügy és a nemzeti kultúra minisz­tériuma 1920. julius S-iki 37367. sz. rendele­tében csodálkozásának ad kifejezést azon kö­rülmények felett, hogy dacára annak, miszerint az 1919. év május 27-én hozott 203. sz. tör­vény értelmében a Cseh, Morva és Sziléziában középiskolákra vonatkozó rendelkezések Szlo­­venszkón is érvényesek, az ottani intézetben mégis a magyar tanterv szerint és magyar állambeli tankönyvek használatával folyt a ta­nítás. Az intézet igazgatósága nem iparkodott, hogy a kar tagjai idejekorán tegyék le a Cseh­szlovák Köztársaságnak a fogadalmat és az is­kolai hatóságnak konferenciáiról nem küldött jelentéseket. Dacára annak, hogy a Benedekrend Szlo­­venszkón idegen és tagjai nem bírnak itteni állampolgársággal, nincsen nekik itten honos­sági joguk, valamint iskolákra vonatkozó joguk, mégis a tagok kizárólag nem szentelték magu­kat tanügyi és iskolai kötelességeiknek, amint az állam által nyújtott vendégszeretetért illő d­olog lett volna, hanem az állammal szemben ellenségesen léptek fel. * . • A tagok ezen tevékenységén­­ az igazgató nem* tett­ jelentést azon > iskolai hatóságoknak, amiből arra kell következtetni, hogy a tagok tevékenységét takargatja, ha esetleg velük tel­jesen egyet nem ért. A minisztérium az iskolai szolgálatban meg nem erősítheti az olyan fér­fiakat, akik az állammal szemben ilyen állás­pontot foglalnak el. A tanügynek ilyen állása és az ottani in­tézetben uralkodó ilyen szellem miatt az iskola­ügy és nemzeti kultúra minisztériuma az ottani intézetnek nyilvánossági jogot csak kivételesen és ideiglenesen 1919,20. tanévre engedélyezi és megengedi, hogy a tanulásra a nevezett tanévre jogérvényes bizonyítványok kiadassanak. Meghagyjuk az igazgatóságnak, hogy tizennégy napon belül felülvizsgálat és jóváha­gyás céljából a jövő tanévre vonatkozólag az intézet tankönyveit ide terjessze fel. A jövő tanévre a nyilvánossági jog meg­adása függővé tétetik az általános állami közép­iskolákra vonatkozó rendelkezések teljesítésén kívül az intézet fentartójával és a róm. kath. egyházi referenssel közölt feltételek teljesítésétől. Bratiszlava, dhe 16. Cervenu 1920. Müller s. k. iskolai referens. 2. A főgimnázium igazgatójának válasza. Ad. 229|1920. sz. főgym. igazgató. A komáromi szent benedekrendi főgymnásium igazgatóságától. 2291 1920. sz. A Cseh-Szlovák Iskolai Referensi Hivatalnak Bratiszlava Pozsony. F. évi 269751 1920. 11. a. i. sz. megkere­sésre következőkben válaszolok: 1. Komárom város állami hovatartozásá­nak kérdésében a magyar béke aláírásáig mi azon állásponton voltunk, hogy Komárom nem képezi a Cseh-Szlovák Köztársaságnak kiegé­­szítő részét, tehát a Cseh-Szlovák Köztársaság iskolai rendelkezései sem kötelezők ránk nézve; azért tanítottunk a magyar iskolai tanterv és tankönyvek szerint. A magyar tantervhez és tankönyvekhez való alkalmazkodásunkat helyes­lőig vette tudomásul Stefanek pozsonyi szlovák iskolai referens úr is, aki 1919. október 14-én meglátogatta intézetünket, — úgymond — cseh­szlovák tanterv még nincs, új tankönyvek sin­csenek, tehát nem is tehettünk másképen. Az államkormányzat több ágazatában is érvényben hagyta a Cseh-Szlovák Köztársaság a magyar törvényeket és rendeleteket. Ha iskolai referensi hivatal azt akarta volna, hogy intézetünkben az 1919|20. iskolai évben a cseh-szlovák iskolai tanterv és tan­könyvek szerint haladjunk, bizonyára megküldte volna intézetünk részér­e az új tantervet és új tankönyveket, amit más középiskoláknál bizo­nyára megtett, de hozzánk ily tantervet és tan­könyveket nem küldött, sőt ily nemű felhívást sem. Az iskolai referensi hivatal is megvárta 1920 junius 4-ét, a magyar béke aláírása nap­ját, akkor és junius 5-én jelentek meg intéze­tünkben előbb dr. Hattala István főigazgató úr, utóbb Müller Vencel pozsonyi szlovák iskolai referens úr és csak akkor jelentették ki, hogy junius 4-étől kezdve, intézetünkben is érvénybe lép a cseh-szlovák iskolai rendszer, de tan­tervet, tankönyveket ők sem adtak. Amint tudomást vett a Cseh-Szlovák Köz­társaság deáki-i és komáromfüssi birtokainkról és azokat — nem kívánván be tőlünk előzetes jelentést­­*­■ zárgondnokság alá helyezte és meg­fosztott bennünket nevezett jogos birtokaink jöved­elm­eitől, méltán számíthattunk arra, hogy isk­olálfi­iról is tudomást vesz és megküldi ide » CeCfE-Szlovák uj iskolai tantervet és tant

Next