Komáromi Lapok, 1934. július-december (55. évfolyam, 53-103. szám)
1934-07-04 / 53. szám
Ötvenötödik évfolyam Szerda, 1934. július 4, Előfizetési ár csehszlovák értékben. Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 KG, félévre 40 Ke. negyedévre 20 Ké. Külföldön 120 Ké. Egyesszám ára 1 korona. 53. szám. Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAALI GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Főmunkatársak: ALAKI GYULA dr. és FÜLÖP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Szegényes aratás, Komárom, július 3. Elmúlt Péter-Pál napja, mely előtt jó időben az arató nagy műgonddal kalapálta ki kaszáját, mielőtt azt beleeresztené az életet adó sárga kalásztengerbe. Mindez a munka tele volt bizakodással, reménységgel. Hiszen a jó termés a szegény munkás embernek is gazdag aratása volt, mert nagyobb volt az aratórész, igen sokszor el is tudott adni belőle. Az idén keresztülhúzta ezeket a jó reménységeket a természet, mely nem adott aranyakra májusi esőket, de hozott viharos felhőszakadást és jéggel bélelt záporokat, melyekből csapás és kár ömlött a földre. Most vágják az alig pár arasznyi gabonát és furcsa kis kévékbe kötik azt, még a szalmával is fukar volt a természet, nem adott belőle. Hogyan folyik majd ki a cséplőgép dobjából a rövid kévék kenyérmagja, nem tudhatjuk, de az egyes naiv, vagy hozzá nem értő jóslásokra csak azt mondja a magyar gazda: bolond likból bolond szél fúj. Ilyen bolond szél a Kisalföldnek beharangozott »jó« termése is. Hiszen kivételesen akad község, amelynek határa kapott egy-két ízben aranyesőt, de hány száz van olyan, amelyet elkerült májusban, június elején a szemképződés idejében. Ezek bizony aratnak, ha jól megy, közepesei, aratnak a közepesen alul és akad olyan határ is, amely csak a vetőmagot adja vissza fukarul. Hát így áll a gazdaember sora és így az aratóé is. Azután hány száz és hány ezer embernek nem jutott aratószerződés és azt a keveset se tudja megkeresni családjának. Azonban mindez csak látszat, mert a cséplőgép mellett sokan segítenek a zsákot tartani a gazdának: segít az adóvégrehajtó, annál van a zsák madzagja is, amellyel lezárja, beköti annak száját, segít tartani a bank is, amely a kamatokat várja, ott áll a boltos is, aki hitelezed ezt-amazt, mikor már a pénz nem futotta és tartja az aratógazda, aki rangsorban az első, mert a cséplőgépből az ő és társai munkabére folyik, tartja a gépész a cséplőrészért. Adót kell tartanunk, hogy igen könnyű lesz a számvetés a termés körül és a gazda fáradsága jó részben kárba veszett. Van ugyan gabonamonopólium, amely árát szabja a jószágnak, de mi haszna a jobb ár, ha kevés termett, ha abból piacra alig kerül a törpe gazdának. A gabona monopóliuma megvan, az agrár és a szociáldemokrata párt megegyezett, mert mindkettőnek szövetkezeteiről van szó, amelyek keresni fognak a szűk termésen is. De a többi párt most kezd felhördülni és nem akar belenyugodni a drágább kenyérbe és a gabona felvásárlására felveendő milliárdokba. A szegény aratómunkás nem is tudja, hogy milyen fontos dolog lett az ő munkájából. Gabonamonopólium, gabonaraktárjegy, gabonazáloglevél mind igen szép elgondolások, de vajjon van-e annyi pénz, hogy ezekből az Isten háta megett lakó földet bíró törpegazda valami kis előnyt is látna! Mert a szociális tartalmú reformok legtöbbnyire abban az eredendő hibában szenvednek, hogy végrehajtásuk leküzdhetetlen akadályokba ütközik. Holott éppen azok lennének a törvény kedvezményeire ráutalva, akik abból kimaradnak. Ezek azok a szegény emberek, akik hosszú kilométerekről beszállították eddig gabonájukat a piacra és a kereskedő kimondott egy számot és ezért oda Komárom, július 3. A magyar nemzeti párt nagysikerű gyűlései Gután és Felsőszelin. Június 29-én, Péter-Pál napján Gúta községben igen sikerült népgyűlést tartott a magyar nemzeti párt, amelyen a kiküldött szónokok: Koczor Gyula volt nemzetgy. képviselő, a magyar nemzeti párt országos ügyvezető alelnöke és Müller Rudolf közp. párttitkár voltak. A gútai helyi szervezet alelnökének, Tánczos Vendelnek megnyitó szavai után Koczor Gyula nagyhatású és zajos tetszésnyilvánításokkal, helyesléssel megszakított beszédben fejtette ki a magyar nemzeti pártnak a kisemberek adósságai rendezéséről szóló törvényjavaslatának szükségességét. Ez a javaslat igazán az utolsó órában kísérli meg a gazdasági nyomor megszüntetését. A gazdasági életet tönkretették a banktörvény és a kartelltörvény, az eddigi félintézkedések hiábavalóknak bizonyultak, itt mélyreható intézkedésekre van szükség. A köztársaság gazdasági jóléte a mezőgazdaság helyzetétől függ. A gazdasági helyzet előbb, vagy utóbb kényszeríteni fogja a kormányt, hogy a magyar nemzeti párt törvényjavaslatának szellemében oldja meg a mezőgazdasági válságot. Zúgó tapsviharral köszönte meg a hallgatóság a nagyszabású beszédet. Ezután Müller Rudolf közp. párttitkár ismertette részletesen a törvényjavaslatot. Általános helyeslés közben mutatta ki az eddigi gazdasági gazdasági intézkedések: a gabonaszindikátus, a behozatali jegyek, az intervenciós alap, moratórium és a gabonamonopólium hiányait, amelyek alátkellett adnia az egész évi munkájának termését. És ez a szám nem változott. Ha kevésnek hangzott, visszavihette a gabonáját. És a legtöbb — száz közül kilencvenkilenc — nagy sóhajtozva oda is adta. Igen sok nem keresett a kocsi gabonán egy pár csizmára valót, mert a gabona ára az üzemi költséget, munkát, adót, betegsegélyzőt, gépet, kovácsmunkát nem kereste meg. Most is bizonytalanságban van az őstermelő és várja a jó szerencsét: hány méter mázsát mér az ütött-kopott mérleg. Azután számít szegény feje, nincs se éjjele, se nappala, számít az iskolát végzett fialánya. És az eredmény ugyanaz: kevés. Nem futja belőle sok minden, tehát össze kell húzódni. Jó, ha beörletnek télire és meghizlalják a süldőket. Se csizmára, ruhára, bekecsre, keszkenőre, vetőgépre, ami úgy kellene, mint a falat kenyér, — nem tellik. Ez az idei aratásságok nem enyhítettek, sőt, inkább állandósították a bajt. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után a nagyszámú párttagok egyhangúan biztosították a magyar nemzeti pártot osztatlan bizalmukról. Ugyancsak Péter-Pál napján ,1. u5 órakor tartotta meg a párt igen sikerült népgyűlését Felsőszeli községben, ahol szintén Koczor Gyula orsz. ügyv. alelnök, Müller Rudolf köz.]), titkár és Morvai Jenő vágsellyei titkár fejtették ki a magyar nemzeti párt által, a kisemberek adósságainak rendezésére megindított akciót. A felsőszeli helyi szervezet egyhangú lelkesedéssel tette magáévá a javaslatot és a párt vezetőségének és törvényhozóinak legteljesebb bizalmat szavaztak. Dérer szociáldemokrata miniszter a katolikus politikáról. Dérer Iván dr. igazságügyminiszter Rózsahegyen megjelent a szociáldemokrata és a eseti nemzeti szocialisták együttes ülésén és hosszabb beszédet modell az autonómista politika ellen. Beszédében többek között hivatkozott a csehszlovák köztársaságban vzett konstruktív katolikus politikára, amelyet a cseh néppárt folytat és Srániek minisztert állította oda a katholikus politika példányképének. Az igazságügyminiszter szerint a szlovák katholikus politikának is Srámek, Faulhaber és Brünning methódusai szerint kell dolgoznia. Beszéde folyamán kifejtette, hogy a háború utáni európai államokban a szocialisták igen gyakran együtt dolgoztak a katolikusokkal és együtt alkottak koalíciós kormányokat. Ez sohasem volt ártalmára sem a szocializmusnak, sem a katholicizmusnak. Majd rátért Dérer miniszter Hlinka András politikájára, amelyet éles bírálatban részesített és kijelentette, hogy Hlinkának az ő politikai programját hozzá kell alkalmaznia az állam követelményeihez. A politikai eljárás megváltoztatása megszokott dolog, az egészséges politikai életben. Egyetlen politikai párt sincsen a világon, amely az ő követeléseit és eszközeit ne változtatná meg. A programoknak kell a megváltozott viszonyokhoz alkalmazkodniuk és nem megfordítva. A kisemberek adósságainak rendezése. A magyar nemzeti párt által a gazdák, iparosok és kereskedők adósságainak rendezése tárgyában megindított akció érdekében a magyar nemzeti párt szlovenszkószerte több népgyűlést tartott. Nagysikerű népgyűlés volt Érsekújváron, ahol Ilolota János dr. nemzetgyűlési képviselő mondott nagy hatás mellett beszámolót és ismertette a pártnak nagy horderejű akcióját. A párt tagjai nagy lelkesedéssel hallgatták Ilolota dr.-t, aki iránt teljes bizalmukat fejezték ki. Június 29-én Dunaradvány és Marcelháza községekben is látogatott gyűléseket tartott a magyar nemzeti párt, a gyűléseken Katiza Sándor komáromi központi titkár ismertette általános tetszés mellett a párt javaslatát, amelyet mindkét helyen egyhangúan elfogadtak. A koalíciós képviselők legnagyobb része semmi rokonszenvet sem érzett az új sajtónovellával. A cseh néppárt Prágában megjelenő Prazsky Vecsernik c. lapja a sajtónovella képviselőházi megszavazásával kapcsolatban vezető helyen többek között azt írja, hogy annak a sajtónak tiltakozása, amely még becsülni tudja szabadságának fontosságát, elérte célját a koalíciós pártoknál. Kezdeményezésére a novella legélesebb részeit és megvalósíthatatlan rendelkezéseit legalább egy kissé mérsékeltek. Tény az, írja a lap, hogy a szociáldemokraták kivételével, akik teljesen a javaslat mellett álltak, a koalíciós képviselők semmi rokonszenvet nem éreztek a javaslat iránt. Hogy a kiharcolt változtatások után mellette szavaztak, ezt csak a kormány kedvéért tették. A már eléggé feszült helyzetet nem akarták még tovább rontani s azonkívül lehetővé akarták tenni a kormánynak, hogy a sajtótörvény után, ami oly sok munkába került, végre hozzáláthasson sokkal komolyabb s a népre nézve hasznosabb dolgokhoz. A csütörtöki ülést kétszer kellett megszakítani, mert a koalíciós képviselők távol voltak. Hír szerint arra vártak, hogy a képviselőházban a kormány is állást foglaljon és szavazzon maga is a javaslat mellett, amely csak az ő akaratából jött létre s amelyet egyedül maga a kormány védett. Ezért a szociáldemokrata képviselőkön kívül a koalíciós padsorok látogatottsága elég gyér volt s ez főleg a cseh néppártra és a köztársaságiakra vonatkozik. Főként Stasek és Udrzsal távollétét magyarázták tüntetésnek. POLITIKAI SZEMLE I