Komáromi Lapok, 1943. április (64. évfolyam, 15. szám)

1943-04-10 / 15. szám

Hatvannegyedik évfolyam, 15. szám. Szombat 1943 április 10. Politikai, társadalmi és közgazdasági lap — A Komárom Vármegyei Közjóléti és Gazdasági Szövetkezet, a Vármegyei Tűzoltó szövetség, a Vármegyei Daloskerület és a Vármegyei Állattenyésztési Egyesület hivatalos lapja Előfizetés: Egész évre 10 pengő, félévre 5 pengő, negyedévre 2­50 pengő. Egyes példány ára 0.20 pengő. Alapította: néhai TUBA JÁNOS. Felelős szerkesztő: DR. KÁLL­AY ENDRE. Szerkesztő: DR. BARANYAY JÓZSEF. Főm­unkatársak: SZOMBATHY VIKTOR és NEHÉZ FERENC. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor ucca 29. sz. Telefon: 80. Megjelenik minden szombaton. Kéziratokat nem adunk vissza. Komáromi honvédek hazatérőben Ismét munkában a rögtönitélő bíróság Mátyás királyról az igazságosról emlékezik meg az ország e napokban az ötszáz évnek a távlatában, amely születése óta lepergett nemzetünk történelmé­ben. Ez az ünneplés, — ha a mai rendkívüli viszonyok között nem­ is lehet olyan fényes, amint azt a nagy király megérdemelné, — mé­gis meleg és őszinte, mert fölötte időszerű a rá való visszaemlékezés. Nevét büszkén emlegetjük, büsz­keségünkbe azonban a fájdalom cseppje vegyül, mert vele együtt ellemelkezett a félezeréves magyar nagyhatalom. Fájó szívvel gondo­lunk azokra az időkre, amikor a magyar hadsereg európaszerte fé­lelmes erőt képviselt, idegen ha­talmak képviselői egymásnak ad­ták a pompás királyi palota kilin­csét, amikor megszületett Európá­ban az első állandó hadsereg. Má­tyás híres fekete serege, amikor ma­gyar győzelmektől volt hangos egész Európa s amikor jólét, meg­elégedettség honolt az országban. Mintaszerű volt akkor a magyar bíráskodás és közigazgatás, kifej­lődött az ipar és a kereskedelem s megindult Budán az első magyar könyvnyomtatás, s a ciik­űröket is Nagyváradtól számítolták. Szinte el sem hiszi az utókor, hogy mind­ez így volt már 500 évvel ezelőtt. Legtanulságosabb számunkra Mátyás király amely legendás szociálpolitikája, igazságszereteté­­ből eredt. Nem nézhette egyfelől a jobbágyok elnyomatását, a nép sínylődését és szenvedését, másfe­lől a főurak kapzsiságát, élvhajhá­­szását, jólétben tobzódását. Letörte tehát a főurak féktelenkedését, le­verte és kiirtotta a népet sanyar­gató és fosztogató rablólovagokat, viszont enyhítette a jobbágyság helyzetét, felkarolta a nép, a városi polgárság és köznemesség sorsát és soraikban jólétet teremtett, mert jól tudta, hogy az ország ereje a népben gyökerezik. Ezért uralmát a főurak önkényesnek, erőszakos­nak tartották ugyan, ám kit nem tartanak ilyennek, aki rendet csi­nál és a maguknak élőket, az ön­zőket az ország egyetemes érdekei, a közösség szolgálatába állítja ? De legnagyobb csodálattal szem­léljük hatalmas koncepciójú kül­politikáját. Miután félkézzel elin­tézte Giskrát, Kázmért, Ulászlót, Podjebrádot s »nyögte bús hadát Ilécsnek büszke vára«, legfőbb gondja a török veszedelem elhárí­tása volt. Lángelméje átlátta, hogy erre a magyar nemzet egymagában képtelen. Szövetségeseket keresett tehát, de süket fülekre talált. El­határozta ezért, hogy ezt a szövet­séget kikényszeríti abból a nyugat­ból amelyért ez a nemzet már an­­­nyit vérzett. Ezért tűzte ki legfőbb céljául a nyugatrómai császári trón megszerzését. Kortársai ezt a törekvését hibáztatták, a történe­lem azonban neki adott igazat. Mennyivel másként fordult volna Magyarország és vele együtt Nyu­­gateurópa sorsa, ha Mátyás, mint nyugatrómai császár rendelkezhe­tett volna avval az erővel, amely a hatalmas török birodalom letöré­sére elengedhetetlenül szükséges lett volna. Sajnos, korai halála de­­rékba törte a nagy tervet, hazánkat pedig nem sokk­l később Mohács­hoz juttatta. a város a harctérről hazaérkezőket A városi pénzügyi bizottság ülése Komárom város pénzügyi bizottsága április hó 8-án d. u. 5 órai kezdettel ülést tartott a­ városház tanácstermében Alapy Gáspár polgármester elnöklésével. " Na­piren­d előtt a polgármester bejelen­tette, hogy csapataink a harctérről ha­zatérőben vannnak és előreláthatólag a jövő hét folyamán haza is érkeznek. In­dokoltnak látja, hogy a város ünnepélyesen fogadja a hazatérő hő­söket és ezir­á­nyban már a katonai parancsnoksággal is értekezett. Minthogy­­ a vasúti állomás szűk ah­hoz, hogy ott méltó fogadásban tudnánk­ ré­szesíteni véreinket, ezért úgy határoztak, hogy az állomást feldíszítik ugyan, de az üdvözlés a Klapka-téren történik. Il­lő, hogy ne üres kézzel történjék ez a fogadás, ezért indítványozza, hogy a vá­ros közönségének önkéntes adományai­ból s amennyiben ez elegendő nem vol­na, a város pénztárából cigarettaadomá­­nyokat szerezzünk be részükre. A pénz­ügyi bizottság lelkes helyesléssel fogadta a bejelentést és ahhoz mindenben hoz­zájárult. Bejelentette ezenkívül a polgármester, hogy a régió bankkal is sikerült a város tartozása felől egyezséget létesíteni. Er­ről más helyütt részletesen beszámolunk. A pénzügyi bizottság köszönetet szava­zott a polgármesternek és munkatársai­nak, hogy a várost négy év­­ alatt meg­szabadították külföldi tartozásaitól. Ugyancsak jelentette a polgármester a volt Radeczky-huszárok tervezett ezred­­ünnepélyét, amelyről szintén másutt em­lékezünk meg részletesen. A pénzügyi bizottság az alapítvány elfogadását és kezelésének átvállalását javasolja a köz­gyűlésnek. Napirenden javasolja a pénzügyi bi­zottság a kisgyűlésnek, hogy az Aranyember síremlékét hozassa rendbe és e célra szavazzon meg 580 pengőt, de szavazzon meg több emléktábla léte­sítésére is bizonyos költségkeretet. Komáromi Kálmán, Petőcz János és a Dosztál és Beck cég a bencés gimná­zium bővítésével kapcsolatos munkála­tok során veszteséget szenvedtek azáltal, hogy az építkezés hosszú ideig­ húzódott és így a beépítésre szolgáló anyagok ára időközben jelentékenyen felszökött. Mint­hogy e tárgyban miniszteri­­ rendelet is intézkedik, a pénzügyi bizottság is java­solja a közgyűlésnek, hogy Komáromi Kálmán részére 15.580 P-t, Petőcz János részére 1004 P-t, a Dosztál és Beck cég­­­ részére 270­5 P-t kártalanítás címén tel­je­s kielégítésül szavazzon meg. Javasolja a pénzügyi bizottság a köz­gyűlésnek, hogy az árvaházi gyermekek tartásdíját fejenként és naponként 1.50 P-ben állapítsa meg az eddigi 1 I’ he­lyett, javasolja továbbá, hogy a Palko­­vich Diákotthon vízdíjtartozását­, amely csőrepedés következtében­ állott elő, tö­rölje és a díjtalan vízdíjh­asználatot 1 200 köbméterre emelje fel. Surányi Ferenc délkomáromi apátplé­bános kérelmére javasolja a pénzügyi bizottság a közgyűlésnek, hogy , ,, a Koppánmo­­ostoron építendő temp­lom céljaira 6 éven keresztül évenként 5000 P-t folyósítson. Néhány telek vételi­ ügyben, nyugdíj- és kegydíjügyben határozott még a bi­zottság, majd áttért az 1943. évi költség­vetés tárgyalására, amelyet Friedrich J­á­­nos főszámvevő ismertetett. A tervezetet néhány módosítással a bizottság elfoga­dásra ajánlja a közgyűlésnek. Eszerint a pótadó és kereseti adó változatlan marad. A költségvetés általában a ta­valyi keretek közt mozog, lényegesebb változás nem történt. Remény van azonban arra, hogy a szük­­­ségletek további csökkentésével a köz­gyűlés a pótadót néhány százalékkal csökkenteni tudja, bár kétségtelen az is,­ hogy a mai folyton változó árak mellett­­teljesen reális költségvetés nem remél­hető. Hogyan kell érdeklődni a hadifoglyok után A pápai államtitkárság mellett működő­ Ufficio Informazioni Presso »Hírközve­­títő Iroda« az utóbbi időben sok üzenetet továbbított úgy a katonai, mint a polgári internáló-táborokból. Ezen munkáját to­vább fejleszti. Folytatja a hadifoglyok és a polgári internáltak utáni kutatást is. Mindezeket előrebocsátva a magyar félhivatalos katolikus, a sajtóiroda a „Ma­gyar Kurír útján újból a következőket közli: Hogy a megkeresések könnyebben áttekinthetők legyenek, kéri az érdekelte­ket, hogy az alábbi utasításokat tartsák szem előtt: 1. Minden levélbeni megke­resés a következő címre küldendő: »Uf­­ficio Informazioni Presso La Soge­­taria Di Stato Di S. Santita« Gitta del Vaticano. 2. A megkeresések olasz vagy latin nyelven írandók. 3. A megkeresé­sek géppel írandók. 4. A megkeresendő katonának a következő adatai tüntetem­dők fel: atyja neve, — az „eltűnt, vagy hadifogoly katona születési- és lakóhe­lye, megjelölése annak a frontnak, ahol a katona eltűnt. Továbbá feltünte­tendő rétég utolsó katonai beosztása és hogy utoljára az eltűnt, vagy hadifogoly katonáról honnan érkezett hír. 5. Csak egyszer küldjünk megkeresést. A­­ meg­keresés a szülőktől, a legközelebbi roko­noktól, vagy az egyházi hatóságtól in­dulhat ki. 6. A további levelezés esetén: hivatkozni kell a »Hírközvetítő Iroda« előzetes számára. Ezt a számot két nulla előzi meg, mint pl. 00223.204, vagy a közvetítést kísérő betűjelzés, így pl. ív 34. A.) 7. A Hírközvetítő Iroda a kér­dezett adat pontos birtokában rögtön megindítja a hadifogoly katona vagy polgári internált utáni érdeklődést. Kéri az érdekelteket, hogy türelemmel várják meg a Hírközvetítő Iroda válaszát. S éppen ezért sürgetés, vagy további meg­keresések teljesen fölöslegesek. 8. Végül felhívja a hadifoglyok és a polgári inter­náltak után érdeklődők figyelmét arra, hogy a hadifogoly vagy polgári internált számára küldendő üzenet legfeljebb­­ 25 szóból álljon. Mátyás hatalmas méretű ,egyéni­sége félelmetesen nagy volt a na­gyoknak, de fölemelően magasren­dű a kicsinyeknek. Alakja túlnőtt korán, századokon keresztül táp­lálta a nemzet képzeletét, végül is mindaz, ami a következő nyomo­rúságos évszázadok alatt hiányzott, benne testesült meg, reá ruházta a nemzet hálája. Az utána jövők so­hasem tudták feledtetni nevét. Mátyás királlyá választásakor büszkén vallotta, hogy soha nem ijed meg. Ezt egész uralkodása igazolta. Fölényes lelki nyugalom­mal fogadta a legrosszabb híreket és lángelméje nyomban megtalálta a megfelelő ellenszert. Időszerű tehát, hogy róla emlékezzünk s megtanuljuk, hogy soha sem sza­bad megijedni. Ne ijedjünk meg múló sikertelenségektől, ne csüg­gedjünk pillanatnyi elesettségünk­­ben, hanem bízva az igazság meg­váltó erejében, — mely Mátyást is naggyá és népe előtt feledhetetlen­né tette, — küzdjünk hazánk fel­virágoztatásáért, a magyar nép jó­létéért és megelégedettségéért. Elaltatott nemzeti öntudatunkat, felsőbbrendűségünk s egyben nagy­­rahivatottságunk szendergő érzését az ő nevével kell ébresztget­­nünk, a magyar katonai erények mintaképét az ő egyéniségében kell meglátnunk. És akkor ünneplésünk fényes külsőségek helyett komoly belső elhatárolássá válik. Tábori postaszám: A lapot küldi: CÍM: .......................

Next