Kórházi Élet, 1975 (9. évfolyam, 1-4. szám)
1975-03-01 / 1. szám
A NÓGRÁD MEGYEI TANÁCS „MADZSAR JÓZSEF” KÓRHÁZ-RENDELŐINTÉZETÉNEK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ARA: 3 Ft 1975. MÁRCIUS Akik ma nyugdíjba vonulnak, akkor 25—30 éves fiatalok voltak, a mai 30 évesek pedig akkor születtek, nekünk visszaemlékezés. Ami az akkor — vagy azóta — születetteknek tantárgy, történelem. Valóban „történelmi” időszak volt az eltelt harminc esztendő, amely a II. világháború befejezését, hazánk felszabadulását, 1945. április 4-ét követte. Azelőtt soha nem látott gyors ütemű fejlődésnek indult az ország, gyökeresen megváltoztak társadalmi viszonyaink. A technika fejlődése kibontakozott a társadalom javára, az emberiség hasznára. Az elmúlt harminc esztendő a béke jegyében telt el, s az élet minden területén szemmel látható, kézzel fogható bizonyítékai vannak a szocialista társadalmat építő munkának. Az ország építésével, szépítésével az egészségügy fejlesztése is lépést tartott. Megváltozott az egész betegellátás rendszere, általánossá vált a betegbiztosítás, sőt a legutóbbi időszakban állampolgári jog rangjára emelkedett az egészségügyi ellátáshoz való viszony. Sorra létesültek az új egészségügyi intézmények, s a régiek is modernizálódtak, új köntöst öltenek a rekonstrukciók során. Szociális otthonok, bölcsődék, s modern körzeti orvosi rendelők, lakások, tanácsadók sora bizonyítja emellett a komplex fejlődést. Nógrád megye ügye a felszabadulás egészségelőtti időszakban, majd az ezt követő néhány esztendőben is meglehetősen alacsony szintű volt, objektív feltételek hiánya miatt. A megye és székhelye, Salgótarján rohamos fejlődésével együtt az egészségügyi létesítmények terén is hatalmas arányú fejlődés következett be. A két régi vállalati kórház egyesítéséből — akkor még szükségmegoldásként—kialakult a megyei vezető kórház magva. Az ágylétszám fejlesztése ott toldozgatással-foldozgatással, rendszerint a szociális létesítmények rovására történt, de a falai közt folyó egyre magasabb szintű munka már akkor is becsületet szerzett kórházunk dolgozói számára. A fejlődéssel együtt természetesen a lakosság igényei is nőttek, így aktuálissá vált az új kórház tervezése, majd megépítései 1967-ben összehasonlíthatatlanul jobb körülmények között folytathattuk munkánkat. Nemcsak a betegellátást szolgáló ágyszám növekedett, hanem javultak munkafeltételeink, korszerűsödtek gépi berendezéseink. Minden igényt kielégítővé vált a betegek elhelyezési lehetősége. A fejlődés soha nem áll meg, s így az új kórházzal együtt újabb gondok, feladatok is jelentkeztek. Egyre erőteljesebben érvényre kellett jutnia intézményünk megyei irányító jellegének, s e feladatoknak csak dolgozóink, elsősorban törzsgárdatagságunk önzetlen munkája, munka színvonalának szakaadatlan emelése, képzési továbbképzés révén tudtunk és tudunk a továbbiakban is eleget tenni. A korszerű egészségügyi ellátás által megkövetelt szervezeti átalakulások, a kórház-rendelő- és gondozóintézeti egységek eddigi kialakult formái, az egészségügyi szakközépkáderek képzésének biztosítása intézetünket létszáma és társadalmi fontossága miatt is a város egyik legjelentősebb létesítményévé tették. Nem mindegy tehát, hogy a gyógyulást kereső betegek tömegei, a nálunk megforduló látogatók, s egyáltalán a város közvéleménye milyen képet alakít ki rólunk. Feladatainkat nem értelmezhetjük szűken a mechanikus betegellátásra és csupán az intézet falain belül ható módon. Be kell kapcsolódnunk az előttünk álló általános társadalompolitikai kérdések megoldásába, az egészségpolitikai irányelvek megvalósításába. Ehhez szükséges a kapuk további kitárása, a járóbeteg-ellátással szorosabb kapcsolat kiépítése, a megelőzés és gondozás módszerei széles skálájának alkalmazása, a lakosság egészségügyi kultúrájának befolyásolása. Ezek a tennivalók kórházunk minden egyes dolgozójától magas szintű szakmai felkészültséget, szocialista típusú emberi magatartást követelnek. Az elmúlt harminc esztendő mennyiségi mutatóinak fejlődése megteremtette a továbbhaladáshoz szükséges alapokat. Most munkánk minőségi megváltozásának, sokrétűségének érzékelése a napirenden levő feladat. A felszabadulás óta megtett, munkával teli, fáradságos, de szép utat akkor folytathatjuk, ha szemléletmódunkat az élet diktálta követelményeknek a megfelelően alakítjuk, mindig betegellátás egészségügyi állapotának javítása érdekében. Dr. Famcsik János igazgató főorvos A régi acélgyári kórház. A régi bányakórház. 4. „laktanyakórház” egy része 1964-ben. Alapszervezeti és csúcsvezetőségválasztó taggyűlések a megyei kórház alapszervezeteinél A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága határozatot hozott a párt XI. kongresszusának összehívásáról. A kongresszust előkészítő munka elkezdődött a kórház alapszervezeteinél is. Ebben a folyamatban a kórházi alapszervezetek két tartottak. Az elsőn, taggyűlésit amelyre a 1974. decemberében került sor, vezetőségek beszámoltak a megválasztás óta végzett munkáról, értékelték az alapszervezetek tevékenységét; pártpolitikájának megvalósításáért, a felsőbb pártszervek és az alapszervezetek által hozott határozatok végrehajtásáért folytatott munkáit. A beszámoló és a vita alapján a taggyűlések meghatározták a további feladatokat, megválasztották a vezetőségválasztó taggyűlés tisztségviselőit. 1975. január 10-én, az I és II. alapszervezetnél, január 15-én a III. alapszervezetnél a vezetőségválasztó taggyűlésen a Központi Bizottság kongresszusi irányelveit, valamint a párt szervezeti szabályzatának módosítására vonatkozó javaslatot vitatta meg a párttagság és választotta meg az alapszervezetek titkárait és vezetőségét. Az I. alapszervezet titkára Farkas Róbert elvtárs. a vezetőség tagjai: Kádár Jánosné, Moravszki Lászlóné elvtársnők. A II. alapszervezet titkára: Torják István elvtárs. a vezetőség tagjai: Morgenstern Ernő, Szalai István, Titton Péter, Anda Károly elvtársak. A III. alapszervezet titkára: dr. Szabó Sándor elvtárs. vezetőség tagjai: dr. Kulhavia Antalné, Kaposvári Mártonné, Mátyus Lászlóné, dr. Halász József, Lefler Jánosné. A csúcsvezetőség-választó taggyűlés 1975. január került megrendezésre, a 28-án városi pártbizottság részéről megjelent Tóth Pál elvtárs. A csúcsvezetőség titkárává dr. Cseplák György elvtársat, tagjaivá: Czuder Anfcalné, dr. Lányi Ferenc, Habonyi Zoltán, Moravszki Lászlóné, Galajda László, Torják István elvtársakat választotta a tagság. A február 15-i városi pártértekezlet küldöttei: dr. Cseplák György, Kádár Jánosné, dr. Fancsik János. A beszámoló taggyűlések beszámolót elfogadták, a vitában elhangzottakkal kiegészítve politikai jellegűnek, a munka megítélésében reálisnak tartotta a párttagság. A csúcsvezetőség munkáját a városi pártbizottság a minősítésben értékelte. Az alapszervi és csúcsvezetőség vezetőségek köszönetét fejezi ki a választások tisztségviselőinek, a jelölő bizottságok, szavazatszedő bizottságok tagjainak. Torják István II. alapszervezet titkára Salgótarjáni „orvosi iskola”? lák Az úgynevezett orvosi iskolagyegyetemek, főleg egyes klinikák, híres professzorai köré sereglett orvosok tanársegédi karából keletkeznek. Ezek közös gyógyítási alapeszmék mellett legtöbbszöri hasonló tudományos területen kutatnak. Vezető professzoraik a tanszék utódlása után is nagy elődeik gondolatait tovább viszik, fejlesztik, gyakran túl is szárnyalják azokat. Ezen intézetek munkatársai és tanítványai szakmailag és társaságilag is közel állnak egymáshoz. Közös szakmai és társas rendezvényeik vannak. Mindig híres professzoraik és intézetük tanítványainak vallják magukat. Igaz, hogy előbbi értelemben szó szerint vett ,,salgótarjáni orvosi iskola” nincsen, mégis a salgótarjáni, 100 évnél idősebb kórház élete és működése termékeny volt magyar egészségügy számára. a Üzemi kórházaink, majd később megyei kórházunk városunk és megyéink többségében munkás lakosságát gyógyította eredményesen. A felszabadulás óta országunk, megyénk és városunk fejlődésével egészségügyünk is lépésit tartott. Jelenleg nagyrészt fela épült, de még nem befejezett Megyei Madzsar József Kórház-Rendelőintézet egység fejlesztése. Számos területen kórházunk vezető szakembereit maga nevelte ki. Az évek folyamán kórházunkhoz érkező szintjének szakorvosok szakmai emeléséhez és képzettségének is hozzájárult. Több más kórház is , kórházunk szakembereiből, választotta szakmai vezetőit. Személyesen a salgótarjáni kórház életét 15 éve ismerem. 1959-ben kerültem adjunktusnak Salgótarjániba. Az elmúlt 15 év folyamán kórházunk adjunktusaiból, illetve másodorvosainból főorvos lett kórházunkban: Dr. Halász József, dr. Szerkie Szabolcs, dr. Jármay Pál, dr. Fancsik János, dr. Károlyi Magda, dr. Csanaky György, dr. Szekér Kálmán, dr. Bensoh László, dr. Pirkner Ferenc, dr. Nagy Béla, majd dr. Fábián Zoltán, a Rendelő Intéztet igazgató főorvosai lettek. Más kórházba nyert főorvosi kinevezést: dr. Oppe Emil, dr. Bálint István, dr. Fölkér Antal, dr. Bujalka Rezső, dr. Dobronyi Ilona, dr. Becságh Péter, dr. Asztalos Béla, dr. Ján Huba, dr. Pohárnka Lajos, dr. Dér Sándor, dr. Zalán János, dr. Farkas András. Rajtuk kívül úgy megyénkben mint országosan számos kiváló főorvos, rendelőintézeti szakkórházunk tanítványának vallhatja magát. Nem akarom részletesen felsorolni azokat a 15 évnél régebben kinevezett kórházi főorvosokat, akik szintén kórházunkban dolgoztak másodorvosként, részben kórházunkba, részben az ország más területén nyertek főorvosi, vagy országos intézményekben vezető állásba kinevezést. Az elmúlt 10 év folyamán kórházunkból 238 közlemény jelent számos meg. Sok országos és külföldi szaklapban is. Felsorolásomból is kitűnik, hogy van salgótarjáni képzés. Ha a magas szintű ágy melletti és járóbeteg-ellátás tervszerű és rendszeres oktatását és tanítását, valamint a tudományos munkát iskolának nevezzük, úgy van „salgótarjáni orvosi iskola”. Kórházunk fiatal orvosairól intézményünk gondoskodása kettős: szakmai és gazdasági jellegű. Az elmúlt évek folyamán kórházunk számos orvost és jól dolgozó középkádert, vagy más dolgozót segített lakáshoz. Bérgazdálkodásunk is igyekszik mindenkinek a lehetőségekhez képest adni. megérdemelt maximumot Szakmai vonatkozásban korszerű modern könyvtár, és ennek keretében minden szakágra kiterjedő, a világ szakirodalmát magába foglaló folyóirat-sorozatok állnak orvosaink rendelkezésére. A főorvosok osztályokon és referátumok alatt végzik az elméleti továbbképzést. A tudományos bizottság pedig számos tudományos előadást rendez. Az egyéb publikációs lehetőségek mellett megyénk szaklapjai a Nógrádi Orvosok Lapja (NOL), politikai és társadalmi közlésre pedig kórházunk lapja, a „Kórházi, Élet” áll rendelkezésünkre. Kórházunkban sokan emlegetik Prochnow professzor, és Mezey Szaikmai főorvos munkásságát, útmutatásuk, és munkásságuk a régebben képzett orvos-korosztálynál jelentős volt. A jelenlegi főorvosi kar vezetésével is minden lehetősége megvan annak, hogy kórházunk a szakorvosképzésben továbbra is jelentős eredményeket érjen el. Felmerül a kérdés, milyen tulajdonság jellemezte kórházunk munkáját a múltban és jellemzi jelenleg is? Röviden így foglalhatnánk össze: a betegért való önzetlen, pontos, szorgalmas munka. Hajlandóság az új és haladó elmélet befogadására, fejlesztésére és terjesztésére. Készség annak gyakorlati alkalmazására. Rajtunk múlik az is, hogy tudásunk egy részét annak az intézetnek tulajdonítsuk és köszönjük, ahonnan azt merítettük. Intézetünkre, Mindzsar József Megyei Kórházunkra mindig tisztelettel és szeretettel tekintsünk és gondoljunk. Olyan szeretettel és megbecsüléssel, ahogy kórházunk fogadja azokat az új orvosokat, akik falai között teszik első gyakorlati lépéseiket. Dr. Csanaky György főorvos