Körösvidék, 1920. március-május (1. évfolyam, 1-49. szám)
1920-05-23 / 44. szám
Békéscsaba, 1920. május 23. Vasárnap I. évfolyam 44. szán, Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István tér 18. szám A szerkesztőség telefonszáma : 60 Független keresztény politikai napilap Előfizetési árak: Egy hóra 25 K, negyedévre 70 K, félévre 130 K. Egyes szám ára 1 korona 50 fillér A pünkösdi Lélek az írás szerint azon az első, szent pünkösd ünnepén kettős tüzes nyelv alakjában szállott reá arra a tizenegy hű lélekre, akik áthatva a megfeszített Mester hatalmas eszméitől, „egy akarattal együtt valának egy házban." A nagy tragédia óta sokat gyötrődtek, sokat szenvedtek, féltek az apostolok- De a Lélek hatása alatt egyszerre megértették, hogy annak, akiben a názáreti szelleme él, nincs más kötelessége, mint hirdetni ezt az eszmét ezer akadályon, ezer gyötrelmen keresztül is, hirdetni és élni azt a kereszténységet, mely minden igazi boldogságnak alapja. És hirdették. Sokan csúfolódva, nevetve fogadták, a Lélek ereje azonban áttörte a gúnyolódók szavát s meghódított mintegy 5000 embert. Flztán tovább terjedt az eszme, máglyán, üldöztetésen, ártatlan lelkek fenevadaktól széttépett véres hulláján keresztül terjedt feltartóztathatatlanul, mert a Lélek igazsága legyőzhetetlen. Sokszor elhomályosította ezt az igazságot az emberi önzés és a kapzsiság szelleme. Ilyenkor mindig lezüllött az emberiség, de amikor legnagyobb volt a nyomor, a lelki sötétség, a pünkösdi Lélek valahol újra fellángolt s a felébredt igaz keresztyénség szelleme uj, virágzó életet teremtett pusztuló romok felett. Ezt láttuk a nemrég lezajlott viharos időkben is. Sötétség, rémitő komor sötétség ülte meg ezt a mi szerencsétlen országunkat. A krisztusi szellem már szinte kialvóban volt, meg akarta fojtani, ki akarta irtani a Lelket az emberi szivből egy undok, önző eszme, mely tagadott mindent, ami szent előttünk: Istent, hazát, családot, vallást . . . s krisztusi erkölcsök helyébe, mely pedig egyedüli biztos fundamentuma minden társadalmi egyesülésnek, egy tébolyodott, bűnös elmélet hazug elveit igyekezett beleplántálni a megtévedt, meggyötört szivekbe. Al pusztítás rémítő volt. De a sötétség, az aljasság legcudarabb tobzódásában, az elvetemültség legdermesztőbb kínos éjszakáin itt is, ott is felcsillant a Lélek tüze. Mind erősebb lett fénye, mígnem világánál meglátta e meggyötört nép a valót. Megértette, hogy nincs élete, nincs jövendője, nem lehet reménye, ha vissza nem tér a régi, ős keresztyén alapra, ha le nem rázza magáról azt az erkölcstelen, nemzetközi, bitang szellemet, amelyet céltudatos munkával észrevétlen tertettek reá évtizedeken keresztül. Fellobbant a pünkösdi Lélek tüze, fénye rémségesen megmutatta a sivár valót, hogy az uj szellem gaz agitátorai nem voltak egyebek, mint önző tolvajok, lelketlen rablók, akik kitépték az emberek szivéből a legdrágább kincset: az Isten hitét s a haza fogalmát, helyébe pedig nem adtak semmit, csak rablást, gyilkolást, vért és gyalázatot. Feleszmélt a megcsalt nemzet. Most már újra hisz a pünkösdi Léleknek. Hiszi, érzi, tudja, hogy csak az az eszme lehelhet új életet az elalélt, megalázott országba, amely azon az első pünkösdön áthatotta a názáreti tanítványait. A krisztusi lélektől áthatott apostolok bejárják most az elpusztult tereket s hirdetik- nagy hatalmassággal az igaz eszme diadalát. Útjukon, munkájuk nyomán virágok fakadnak: a hitnek, reménységnek uj, szebb jövőbe vetett birodalomnak virágai. Mint azon az első pünkösdön, egyre szaporodik a hivők száma, a nevetők csuknék szava meg egyre halkul. Lassanként letűnnek, el fognak pusztulni, helyet adva a hódító keresztény eszme végtelen térfoglalásának. De jaj! Vájjon nem-e imbolygó fény csupán a pünkösdi Lélek fellobbanása? Vájjon nem-e olyan mint a csalóka lidércfény, mely fel-feltünik, de azután kialszik, hogy még sűrűbb legyen utána a sötétség? Nem. Hiszen ez borzalmas volna. Ha mégegyszer kialvána szivünkben a most lángralobbant igaz, szent eszme, ha mégegyszer hűtlenek lennénk a felismert igazsághoz, akkor olyan éjszakája következne a magyarnak, amelyből nem volna többé felébredés. Pünkösdi Lélek! Igazságnak, szépségnek, jóságnak szelleme. Szállj rá ma, piros pünkösdnek napján minden magyarra, értesd meg velünk ezt, hass át mindnyájunkat, hogy akarjunk, tudjunk ne csak szóval, hanem eleven élettel is magyarok, keresztyének lenni s megalázott hazánknak uj ezer évet megalapozni ! Az északi protestáns államok rokonszenvénk megnyerésében elévülhetetlen érdemei vanna A nagy vendég fogadását előkészítő biroság már megállapította e három nap részlet programmját, mely — hacsak valami előre ne látható akadály fel nem merül — a következ Szerdán (26-án) d. u. 2 óra 50 perckor ékező vonattal jön Raffay püspök kíséretével. Főadására megjelennek az állomáson zilahi K. Jenő főispán kormánybiztos, Bertóthy István polgármester, Sailer Vilmos dr. főgimn. felügye kik köszöntik a főpásztort megérkezésekor. Ugya csak kinn lesz az állomásnál az evang. egyh és a főgimnázium képviselete. Az üdvözlés itt a város diszhintója hozza be Raffayt, hosszú késisor és lovasbandérium kisérvén őt. Az iskolák evang. növendékei a Szent Iván és Kossuth téren állanak fel. A nagytempó előtt a presbitérium, élén az esperessel és a 1 készekkel, a főgimnázium, az evang. s az egyház elnöksége, nőegylet fogadja a püspök ki bevonul hívei ezreivel a nagytemplomba, ha megáldja a gyülekezetet. A rövid istentisztelet után az esperesi hvatalban (Szeberényi parochia) fogadja dr. Rafl Sándor azokat a küldöttségeket, melyek tisztegni óhajtanak az evang. egyház egyik főpátorának. A küldöttségek dr. Rell Lajos főgri igazgatónál jelentendők be. Este 8 órakor közvacsora lesz, melyen egyházi szerveken kivül a város és megye I tóságainak, egyházainak képviselői részt vesz. Az ünnepi vacsorát az evang. egyház adja. főzést az evang. nőegylet asszonyai őrzik el, a terítést és felszolgálást pedig az evang. egylet leány tagjai végzik. F. hó 27-én délelőtt a főgimnáziumot lágatja meg Raffay. Délután 5 órakor ünnep lesz a Vigadó nagytermében, ahol a főgimn juság bemutatja képességeit. Az ünnepen, mel dr. Rell Lajos vezet be, beszédet mond Ra is, a befejező imát pedig Vidovszky Kálmán adástanár tartja. F. hó 28-án délelőtt még folytatja látózását, melyet 10 órakor konferencia zár le. Ez az értekezleten jelen lesz a tanári karon kivi fenntartó testület képviselete, hogy meghallga a püspök észrevételeit, melyben összefogl és nyilvánítja itt szerzett tapasztalatainak élményét. Pénteken a déli vonattal vissza ut; dr. Raffay Sándor Budapestre. Püspöklátogatás Csabán. D. Raffay Sándor megvizsgálja a főgimnáziumot. Nagy ünnepe lesz Békéscsabának f. hó 26, 27 és 28. napjain, különösen örvendetes ünnepe az evang. egyháznak és a Rudolf főgimnáziumnak. Ezeken a napokon lesz alkalmunk falaink közt üdvözölni dr. Raffay Sándor bányakerületi evang. püspököt, aki az ág. h. ev. Rudolf főgimnázium látogatására érkezik városunkba. Dr. Raffay Sándor nemcsak az evang. egyháznak, hanem a magyarságnak is egyik legkiválóbb vezérférfia, aki különösen ezekben a nehéz időkben igen értékes szolgálatokat tett nemzetünknek úgy itt az országban, mint külföldön. A cionizmusról. A világ zsidóságának egy a mult sz. második felében keletkezett, ma már hazai szervezete annak a célnak megvalósításán dczik, hogy egy nemzetközileg elismert, zárt 1 rokkal bíró földterületet szerezzen a szét: zsidó nép számára. Ez a cionizmus és ai nemzetközi szervezete a „Cionista szövetség, cionista egyletek országok szerint tagozódné szövetség pedig a világ összes egyleteinek : vezető, világszövetsége. Az érintkezés és öltöztetése gyorsabb és könnyebb fenntartására várnak a kerületi beosztások, melyek több ezret kapcsolnak össze. A kerületek vezetője a két bizottság, a világszövetségé a kongresszus, mí ugy az egyletek, mint a kerületek delegátus küldenek. A világszövetségnek van nemze irodája, bankja s a kerületekben és egylet —-— * -wm. -ra VÁBA«! ZFNFwF HFNI