Körösvidék, 1920. június-augusztus (1. évfolyam, 50-125. szám)

1920-08-04 / 103. szám

4 Körösvidék Békéscsaba, 1920. augusztus 216. Sok a munka, kevés az erő A franciák helyzete. — Ellentétek az orosz kérdésben. Kopenhálga, aug. 3. Mint Zürichből jelentik, az első francia csapatok Lengyelország segítségére Danzigba érkeztek és a danzigi kikötőbe számos francia csapat­szállító hajó futott be, melyen Lengyelország részére hadianyagot hoztak. Angol lapok őszintén megírják ennek a csapatszállításnak a hát­terét. A franciák nem jó szemmel nézik csapatjaiknak Lengyelországba való szállítását, mert ezzel nyitva minden út a német kérdés komplikálásának lehetőségére. A francia hadsereg Európa és Ázsia minden részében, Szíriában, Mezopotámiában, Görög- és Törökországban és a német területeken úgy szét van szórva, hogy egy váratlan hadművelet a francia hadseregre katasztrófát jelenthet. TT IT3 XT TZ rllixrLJx Uj előfizetés Augusztus hó 1-ével lapunkra, a „Körösvidék"-re új­­ előfizetést nyi­tunk. Felhívjuk olvasóink táborából azokat, kik még nem fizettek elő, vagy előfizetésük lejárt, előfizetni szíveskedjenek. Előfizetési díjak: Félévre 130 K Negyed évre 70 „ Egy Iwra 25 „ Lapunkat előfizetőink már a kora reggeli órákban házhoz hordva kap­ják. Hogy volt Oroszországban ? A krasznojarszki színház A fogságnak egyik legkegyetlenebb nyomorúsága az unalom, amely a hazájától, családjától bizonytalan időre elszakított katonát állandóan gyötri, idegeit tönkreteszi s a két­ségbeesés felé hajtja. Ezért voltak azon különösen tisztjeink, hogy az unalmat elűzendő, szórakozzanak s másokat is mulattassanak. A szóra­kozások legnemesebbje a színmű­vészet gyakorlása volt. Főként a ma­gyar foglyok váltak ki e téren. Szín­házaik híresek, igen jók és sokkal látogatottabbak voltak, mint akár­melyik más nemzet tagjainak mutatói. Minden fogolytáborban volt leg­alább színpad, de a legnagyobb, legmagasabb nívójú színház mégis Krasznojarszkban volt. Itt a tisztek kérésére egy nagy istáló-épületet engedtek át a magyar foglyoknak színház céljaira. Természetesen úgy nem lehetett használni, de az ott levő építészek és mérnökök csak­hamar megcsinálták az átalakítás tervét, a tisztek pedig egyesült erővel végrehajtották azt. Egészen modern, minden igényt kielégítő színház lett a kozák istálóból. Hatalmas színpad, 600 embert befogadó nézőtér, büffé, dohányzó, ruhatár, mintha csak itthon lettek volna egy nagy vidéki vá­rosban. A színház, különösen a színpad rendbentartását külön műszaki sze­mélyzet intézte. Igen tehetséges ve­zetőjük volt Farkas Imre nagyváradi iparművész, aki 1919-ben egészen újjáalakította s művészileg is nagy­szerűvé tette a színházat. Igen nagy gondot fordítottak a díszletezésre, korhű bútorok s ruhák készítésére. Csodás dolgokat alkotott tralettek­ben Németh főhadnagy, kiválóságos zseni volt a szabászat terén. A mű­szaki személyzet olyan tökéletes munkát végzett, hogy az oroszok elámultak, ha a krasznojarszki szín­házba vetődtek. Természetesen a művészeti részre is igen nagy gondot fordítottak. Ki­tűnő zenekara volt a magyar szín­háznak, melyet Boldis főhadnagy dirigált. A művészgárda két csoportra oszlott: operett-művészek és prózai művészek. (Ez volt a hivatalos el­nevezés.) Az operettművészek veze­tője Dobos László (Király Színház), a prózaiaké Zátony Kálmán (Víg­színház) volt. Az ő vezetésük mellett olyan pompásan együttműködő szí­nészgárdája volt a tábornak, hogy megirigyelné bármelyik legnagyobb vidéki színpad is. A női szereplők is a tisztek közül kerültek ki. Fiatal „gyerekarcú" tisz­tek, akik tudtak fisztulával énekelni, csakhamar ünnepelt primadonnák lettek. A sok kis kadettból pedig bőven telt kórusra. Legnépszerűbb női szereplők voltak Veresek kadett, Magda főhadnagy, Lengyel zászlós, Klenár kadett, Tóth hadapród, Markó hadapród, Vince zászlós és Wilkner zászlós. Néhánynak fényképe is hazakerült, aki látja, nem hinné el, hogy azok férfiak. . A férfi szereplők közül különösen kiváltak: Főidényi (Kassa), Lóránd (Nagyvárad), Gábor (Budapest), Mé­száros (Vígszínház), Mészáros II., Czeglédy és Németh. Legjobb ama­tőr művész volt Békefy, aki ott pusztult el a fogságban. Az előadott darabok közül leg­nagyobb sikere volt a következők­nek : Csárdáskirályné, Leányvásár, Tatárjárás, Vígözvegy, Próbaházas­ság, Elvált asszony és Bolondos szivek (hadifoglyok irták), Testőr, Tolvaj, Ördög, Taifun, Hősök és Grün Lili. A színház minden nap zsúfolva volt úgy, hogy jó előre kellett jegy­ről gondoskodni. Bérlet is volt. Egy bérletszezon 10 előadásra szólt. A jövedelmet a színház fejlesztésére s a hadiözvegyek gyámolítására for­dították. Csak a legutóbbi időben, mikor a vörös uralom alatt már nyo­morgott az egész tábor, ekkor ré­szesedtek a színház jövedelméből még­pedig minden ott működő tiszt egyenlő arányban. Az operettársulat ebben az időben a városba is bejárt, ahol megalku­dott díjért játszottak, mindenkor óriási sikerrel. Ha a hadifoglyoknak vannak ked­ves emlékeik, úgy bizonyára ezek közé számítják azokat a gondot, bát elűző estéket, amikor ott sok ezer kilométerre a magyar Házatól, magyar művészetet élvezhettek rab­társaik jóvoltából. Itália a sír szélén Pusztító éhínség Több ezer halott Itália történelmének legszomorúbb fejezetéhez érkezett. Éhínség fenye­geti az olasz népet. Solari állam­titkár szomorúan szólalt m­eg teg­nap az olasz kamarában és megálla­pította, hogy üresek az olasz kama­rák. Itáliának a népélelmezés bizto­sítására évenkint 30 millió méter­mázsányi gabonabehozatalra volna szüksége. Argentinia azonban meg­tiltotta a gabona kivitelét s az Egye­sült­ Államok sem biztatják sok re­ménnyel Itáliát. Rómában nagy az ijedelem és több ezer halott reménység mellett nincs egyebe olasz kamarának, mint bő alkalma arra, hogy a fejét főzze. Persze, könnyű volt a régi jó békevilágban, amíg minden itt Ró­mába vezetett, de most, amióta divatba jöttek a bojkottok, bizony nagyon sok helyen megváltozott a helyzet. Nálunk is például már napok óta minden ut csak a — Vidéki olvasóinkhoz. Öröm­mel adjuk vidéki olvasóközönségünk tudomására, hogy lapunk ezentúl minden irányba a hajnali postával indul széjjel. Tehát megint sikerült titáni harcunkban egy akadályt le­gyűrnünk s közelebb férkőznünk egy hatalmas lépéssel célunkhoz. Elértük, hogy ezentúl vidéken is, (ugy mint Csabán már régtől fogva) megelőzzük az összes fővárosi reg­geli lapokat legfrissebb kü­l- és bel­politikai hireinkkel. — Személyi hir. Nemrégen volt alkalma városunk közönségének szemtől-szemben gyönyörködni Pa­taky József kiváló művészetében az Ébredő Magyarok nagysikerű hang­versenye keretében. Most arról ér­tesülünk, hogy Pataky, a Nemzeti Színház kiváló tagja megnősült. E hónap elején kötött házasságot Seiler Gabriellával, özv. Seiler Dé­nesné, született Omazta Vilma le­ányával. — Vásárhely új jelöltje. Emich Gusztáv dr., volt kereskedelemügyi miniszter lemond vásárhelyi mandá­tumáról, mert az uj kormánynak rendkívüli követje lett. Szathmáry Tihamér kormánybiztos-főispán el­nöklete alatt értekezletet tartottak Hódmezővásárhely választói, melyen egyhangú lelkesedéssel Bethlen Ist­ván grófot jelölték Emich utódjaként. A főispán táviratilag közölte Bethlen­nel a határozatot és már meg is kapta a választ, mely szerint Bethlen elfogadja Vásárhely első kerületének mandátumát. — Uj csehországi magyar követ, A­ kormányzó tahvári és tarkeői dr. Tahi László első osztályú konzult a magyar ál­lamügyek prágai képviseleté­vel megbízta. — Nagyvárad törvényha­tósága — Budapesten, fi megszállott Nagyvárad törvény­hatósága elsején Budapesten megalakult. A­ törvényhatóság nevében Budai Gyula követ memorandumot adott át a kor­mányzónak, melyben statisz­tikai adatokkal igazolja Nagy­várad színtiszta magyarságát. — Kereskedők összeírása. A pénzügyminisztérium erélyesen látott­hozzá a fényűzési adóról szóló tör­vény végrehajtásának előkészítésé­hez. Legújabban rendelet jelent meg, mely szerint mindazok a belföldi keresetezők, vagy belföldi képvise­lettel bíró külföldiek, akik a törvény­ben meghatározott fényűzési cikkek átruházásával (eladásával) a kiske­reskedelemben foglalkoznak, kötele­sek ezt a körülményt augusztus 14-ig az illetékes pénzügyigazgatósághoz bejelenteni, hogy a fényűzési adóról szóló törvény életbeléptetése alkal­mával pontos adólerovás szempont­jából nyilvántarthatók legyenek. — Felhívás: Felkérem Békés­csaba r. t. város közönségét, hogy» mindazok, akik menekült magyar főiskolai hallgatókat nyaraltatás cél­jából magukhoz vennének — ebbeli szándékukat legkésőbb folyó évi aug. hó 1-ig dr. Gally Géza nép­jóléti tanácsnoknál a városi mun­kásotthon 2. sz. helyiségében jelent­sék be. Dr. Berthóty István polgár­mester. — Gazdák ! A kincstári erdőgaz­daság miskolci és visegrádi raktá­raiban keréktalpak és küllők, kü­lönféle gazdasági szerszámnyelek, lőcsfák, kocsi eleje és hátulja, kocsi­kerekek stb. vannak készleten. A földmivelési miniszter intézkedése alapján az említett készletek a sú­­­lyos helyzetbe került tiszántúli gaz­daközönség számára jutányos áron fognak kiárusításra kerülni. Az esz­közöknek a gazdaközönséghez való juttatását a vármegyei gazdasági egyesületek végzik. Akik tehát ré­szesülni akarnak a szétosztásban, a mai nap folyamán okvetlenül je­lentkezzenek a gazdasági egyesü­letnél. — Nincs jövedelemmaximum. A kormány azzal a tervvel foglal­kozott, hogy egy bizonyos határ­vonalat húz meg a nem termelők között jövedelmük nagysága szerint a közellátásra való igényjogosult­ságuk megállapítása céljából. A ter­­v­­ezett határ 25 ezer koronás maxi­mális évi jövedelem lett volna. Amint most értesülünk, elejtette a kormány ezt a tervét, mert ugy találja (amint igaz is) hogy nagy családok még 36 ezer koronás évi jövedelemből sem tudnának meg­élni, ha minden téren a kiszipolyozó zsidó közvetitőkereskedelemre vol­nának utalva s kizáródnának az államilag ellátottak sorából. Nagyon helyeseljük, hogy a kormány fi­gyelme erre is kiterjedt s nem zár­kózik el az ilyen kivételes körül­­mények méltánylása elől sem. Re­méljük azonban, hogy ez nem azt jelenti még, hogy foglalkozásra és jövedelemre való tekintet nélkül mindenkit fog részesíteni az állam úgyis szülő porcióra összeszedett vagy összeszedendő állami gabo­nából. Sajnálnók például a lánco­sokat s a hadimilliomosok diszes gárdáját a lisztes bódék előtt ácso­rogni látni. — Hölgyolvasóinkhoz. Höl­gyeink köréből sürün érkezett kívánsá­goknak szívesen teszünk eleget és bár az óriási anyag és kevés hely csak rit­kán engedi, mégis hetenkim egy-két jó novellát hozunk ezentúl, kitűnő írók tofz Iából. Egyben felkérjük a csabai iroda­lomkedvelőket, hogy munkáikkal keres­senek fel bennünket, m­ert amikor iro­dalmi rovatunkat megnyitjuk, célunk első­sorban a helybeli, illetve megyei írógárda munkáinak helyet adni, amennyiben azok lapunk nívójának és szellemének­­ meg­felelnek. — A törökök Párisban. A török delegátusok Handi­basával, élükön, ma Párisba érkeztek és kijelentették, hogy a békét aláírják. Az aláírás napja még nincs kitűzve. KÖRÖS VIDÉK-BÓDÉ-hoz vezet már, ahol újságot, ceruzát, ké­peslapot, gyufát, levélpapírt, szipkát s ezer más kincset potom áron vesz­teget egy rokkant katona.

Next