Korunk, 1930. július-december (5. évfolyam, 7-12. szám)
1930 / 7-8. szám - Érsek Anna: Vissza a dámához
482 Érsek Anna: Vissza a dámához! hoztak, tényleges élettartalommal töltsék meg, íme néhány adat. Minthogy a legtöbb országban a választások titkosak és a nők nem szavaznak természetesen külön, részletes kimutatás arról, hogy a nők mennyire gyakorolják szavazati jogukat, nincs. Néhány helyen azonban statisztikai célokból csináltak próbákat vagy úgy hogy a nők külön adták le a szavazatukat vagy pedig úgy hogy más színű cédulával szavaztak. Csehszlovákiában, ahol kötelező a választáson való résztvétel, a nőknek 90,9 százaléka leszavazott 1920-ban és 1925- ben, nagyobb arányban, mint a férfiak, ami talán egyedülálló eset. Ausztriában 1927-ben 88 százaléka szavazott le a jogosultaknak, csak három százalékkal kevesebb, mint férfi. Németországban az első nemzetgyűlési választásokon 68,4 százalék szavazott le a női jogosultak közül, 1929-ben a községi választásokon már csak 66,4 százalék (a férfiak közül 74 százalék). Norvégiában csak 60, Finnországban csak 54 százaléka szavaz le a nőknek. Általában a férfi választók résztvétele 8—16 százalékkal nagyobb, mint a nőválasztóké. Pedig a nők mindenütt többségben vannak, a választójogosultak is s ha összeállanának, „leszavazhatnák” a férfiakat s egy teljesen kedvük szerinti parlamentet állíthatnának össze. De nemcsak hogy eszükbe sem jut ezt tenni, hanem pl. nőjelöltre sem szavaznak szívesen s ami a politikai iskolázottságnak sokkal nagyobb hiányát jelenti s ami a női egyenjogúsítás gyakorlati keresztülvitelének legnagyobb akadálya; a nők nem szavaznak azokra a pártokra, amelyek őszintén akarnák a nő teljes felszabadítását s amely pártoknak az eddig elértek is köszönhetők, hanem olyan pártokat segítenek be a parlamentbe, amelyek mindig ellene voltak a nők egyenjogúsításának s most is a legkonzervativebb elveket képviselik. Az 1924. évi decemberi német parlamenti választásoknál a jobboldali pártok mind nyertek a nők szavazataival, a baloldaliak mind vesztettek. Csak a szélsőjobb, a nemzetiszocialista párt képezett ez alól kivételt. A nők bevonása a választásba a jobboldal, tehát a nő egyenjogúsítás ellenes pártok javára tolta el a pártok számarányait. A kommunista választóknak alig 40 százaléka volt nő, a szociáldemokratáké és a demokratáké is alul maradt a nők általános részvételi arányánál. Ezzel szemben a jobboldali néppártra 3 százalékkal, a német nemzeti pártra 4 százalékkal több nő szavazott le, mint a nők általános részvételi arányszáma. De a legtöbb nő szavazott a legkonzervatívebb bajor néppártra és a katholikus centrumpártra; a centrum választóinak 59 százaléka nő, tizenhárom mandátummal kevesebbet ért volna el, ha a nők nem szavaztak volna. Viszont a kommunisták nyolccal, a szó