Korunk, 1931. január-június (6. évfolyam, 1-6. szám)
1931 / 1. szám - Szilágyi András: A háború a faluban
A HÁBORÚ A FALUBAN Irta SZILÁGYI ANDRÁS (Facset) A völgy legmélyebb pontján folyók és vásárok sodrában lakik Truca Ádám gazdag paraszt, akinek földjei vannak és állatai, mialma és pálinkafőzői. Deszkával kereskedik, gabonát vesz és elad, vásárokra jár. Hajcsárokat tart, akik hazaviszik a disznókat, a juhokat, a megvett párökröket a vasútak és városok sorompóin át. Földjeit beszántják ezalatt otthon. Malmában szorgalmasan dolgoznak a molnárok. Állatai felnevelődnek és meghíznak. Vemhes kocái sokat és szépeket fiadzanak. * Apja uzsorás paraszt volt, pénzét kiadta kamatra, bárányos vagy disznós gazdáknak vagy favágóknak, akik valamikor szép pénzeket kerestek télen. Mindenre biztosítéka volt, ház vagy állat vagy egyéb. Hiába volt kint a falkákkal és nyájakkal együtt a kisparaszt egész télen át! Hiába kaparták ki a füvet a juhok szorgalmasan a hó alól. A haszon mégsem azé volt, aki őrizte őket. A kamatmegette a pásztort a juhokkal együtt! A gazda szép vagyont gyűjtött össze. Házak kerültek a kezébe kamat révén. Nyájak, disznók és pénz. A fiú ott folytatta a meggazdagodás mesterségét, ahol apja elhagyta. Kamat lett mindenből: földből, termékenységből és emberi izzadságból. Truca Ádám, a fiatal, új vállalkozásokba kezdett. Szerette az üzleteket, melyek vámmal járnak. A vám olyan, mint a kamat. Biztos bolt! Két pálinkaüstöt vett, fölállította őket az őszi folyóparton. Malmot vásárolt, tönkrement rajta egyszer. Sok volt a reparatúra rajta. Kezdte elölről. Rendbehozta magát megint. 913-ban bíróvá választották a gazdag parasztok. A háború alatt odahaza maradt, mint falusi bíró. Szüksége volt rá a Monarchiának. Nem törődött a bírósággal, csak a saját sejtjeivel. Téli áremelkedésre várt. Összevásárolt mindent: fát, disznót, gyümölcsöt és gabonát. Mikor megjött az ideje, vásárra dobta, amije volt és nyert mindenen. * Gabonainség jött a völgyre. Parasztok házaiba requirálni mentek. Ő bíró volt és tudta előre mikor jönnek. Eldugott gondosan mindent. Malma veszettül dolgozott. A korpát és kukoricalisztet, ami befolyt vámban, föletette táskájával. A disznókat henteseknek adta el. A lisztet városban dobta piacra, maximális árnál drágábban. * Egy nap szólt neki a molnár: — Családom van, apró gyermekeim vannak. A drágaság nagy. Emelje fel a fizetésemet legalább negyven koronával.