Korunk, 1931. július-december (6. évfolyam, 7-12. szám)

1931 / 7-8. szám - Bálint László: A kamatnélküli gazdálkodás problémája

A KAMAT NÉLKÜLI GAZDASAG PROBLÉMÁJA (MI LESZ HA HITLEREK HATALOMRA JUTNAK) Irta BÁLINT LÁSZLÓ (Berlin) Hogy a magas kamatláb a gazdasági élet számára elvisel­hetetlen terhet jelent, az a következő meggondolásokból kivi­láglik. Valamely ipari, kereskedelmi vagy mezőgazdasági vál­lalkozásnak csak akkor van értelme, ha a belőle származott ha­szon az eszközölt tőkebefektetésnek megfelelő kamat fölött elég magasan áll. Ha nem ez az eset, akkor az egész vállalkozásnak nem volt értelme, akkor egyszerűbb lett volna a tőkét kiköl­csönözni. Minél magasabb a kamatláb, annál nagyobb profitot kell egy vállalatnak hajtani, hogy jövedelmező legyen. Magas kamatláb mellett tehát csakis azok a vállalatok jövedelmezők, amelyek különösen nagy profitot hajtanak. Evvel ellentétben: minél alacsonyabb valamely államban a kamatláb, annál ren- tábilisabbak a vállalkozások, annál inkább szaporodnak és ki­terjednek- De ha a termelés növekszik, úgy a vállalatok közötti verseny is kiélesedik és az árak esnek, azonkivül a termelés kiterjedése következtében a munkanélküliség is lecsökken és a kereslet és kínálat (törvényénél fogva a munkabér automa­tikusan nő. A magas kamatláb következményei tehát: gyenge és jöve- delmezőtlen termelés, magas árak, nagy munkanélküliség és alacsony bérek. Ezzel szemben az alacsony kamatláb következ­ményei: rentábilis és folyton növekvő termelés, alacsony árak, csökkenő munkanélküliség és növekvő bérek. Ha tehát azt akarjuk, hogy a gazdasági élet (a kapitalizmus keretein belül) feléledjen, akkora kamatlábat a lehető legalacsonyabbra kell le­szorítanunk. A felületes szemlélő előtt úgylátszik, ebben a tekintetben a nemzeti szocialisták mennek a legmesszebbre, mert ők — ere­deti tervük szerint — a hatalom átvétele esetén egyszerűen proklamálni akarják a — kamatnélküli gazdaságot. Fő gaz­dasági szakértőjük, Gottfried Feder szerint a „Harmadik Bi- dalom“, (így nevezik eljövendő uralmukat) az „alkotó ipari tőkének“ kamatmentes kölcsönökkel lesz segítségére, ami által meg fogja törni a „nemzetközi zsidó kölcsönző tőke uralmát“. Ha bármelyik ipari tőkés minden kölcsöntőkeszükségletét kamatnélküli kölcsönnel fedezhetné, akkor csakugyan meg­szűnnék a kamatrabszolgaság: — ez azonban nyilvánvaló lehe­tetlenség, mert ki van zárva, hogy az állam annyi pénzt elő tudna teremteni. De tegyük fel mégis, hogy ez lehetséges! Ha mindegyik ipari tőkés annyi kamatnélküli kölcsönt kaphatna, amennyire az invesztícióhoz szüksége volna, ezáltal megszűnnék a taka­rékoskodás minden indítéka. (Már pedig tudvalévő, hogy az 31

Next

/
Thumbnails
Contents