Korunk, 1931. július-december (6. évfolyam, 7-12. szám)

1931 / 7-8. szám - Bálint László: A kamatnélküli gazdálkodás problémája

Bálint László: A kamatnélküli gazdálkodás problémája 483 la­m — legalább elvileg — az összes kölcsönigénylések fedezé­két magára vette. Az összes kölcsönigényeket tehát nem lehet kielégíteni. Te­gyük fel azonban, hogy egy meghatározott nagyságú összeg kiosztásra kerül a kamatnélküli kölcsönigénylések fedezésére. Mi fogja akkor azt eldönteni, hogy melyik vállalkozó mennyit kapjon ? Az illető vállalkozó kitűnősége, vagy „nemzeti“ meg­bízhatósága, vagy az, hogy mennyire képviseli az északi fajt, tehát a fajtisztasága? Színes és zsidó kapitalisták természetesen nem fognak kamatnélküli kölcsönt kapni; azok a vállalkozók, akik nem eléggé nemzeti érzésűek, szintén nem"? Ezzel szem­ben, ha egy jól bevált, esetleg terrorista nemzeti szocialista muníciógyárat akar alapítani, kap kamatnélküli kölcsönt vitézi tetteinek jutalmául"? Azok, akiknek jó „nemzeti összeköttetéseik“ lesznek, a­zok fogják körülülni a kamatnélküli kölcsönök húsosfazekát. Egy­úttal milyen nagyszerű ker­eseti lehetőségek a „nemzeti“ politi­kusok részére! Az eltiltott kamat nem kis része az ő zsebükbe fog csúszni, mint provízió. Az exportőrök és importőrök a kü­lönböző országok politikusai részére mindig jó kereseti lehető­ségeket nyújtottak, csak export-, illetőleg importtilalmak (vagy vámok) voltak szükségesek és utasítás ezeknek az intézkedések­nek „rugalmas“ kezelésére, „rendkívüli körülmények esetén való sporadikus felfüggesztésére“. A „rendkívüli körülmények“ megállapítása az illető politikusok jóvoltától függ. Hogy melyik vállalkozó mennyi kamatnélküli kölcsönt fog kapni, az a „rendkívüli körülmények“ elbírálásától fog függni. A „kamatrabszolgaság megtörése“ a gazdasági élet összes motí­vumait „rendkívüli körülményekké“ fogja avatni. A „Harma­dik Birodalom“ tehát erkölcsi gátlásoktól nem zavart egyénisé­geknek lesz az eldorádója s a többieknek nem marad más hátra, mint tilalmak ellenére, büntetések rizikóját magukra véve a „zsidó“ kölcsöntőke szolgálatait igénybe venni. Minthogy a nemzetközi kölcsöntőkének minden valószínűség szerint üldöz­tetésben vagy legalább is sikánkrozásban lesz része, a tényleges kamatláb nőni fog. „Oroszországban a pénzügyek szintén államosítva vannak.“ Hallom az ellenvetést- igaz, — de ott a termelés is államosítva van. Addig, amíg a termelőeszközök magántulajdonban vannak, lehetetlenség a pénzügyek szocializálása­ ”­ Feder, a nemzeti szocialisták fő gazdasági szakértője azzal dicsekszik, hogy ő az első, aki a „kamatrabszolgaság“-tól belsőleg felszabadult. Volt pedig már előtte valaki, aki ezt megtette, nála valamivel jelentősebb ember, Marx Károlynak hívták. Marx is függetle­nítette magát a kamatrabszolgaságtól, de avval a különbséggel, hogy a „kamatrabszolgaságot“, mint a kapitalizmus nélkülöz­hetetlen tartozékát és előfeltételét ismerte fel. Ő sohasem jutott arra az abszurd gondolatra, hogy a kamatrabszolgaságot „meg­szüntesse“, a kapitalizmust azonban változatlanul virulni

Next