Korunk, 1931. július-december (6. évfolyam, 7-12. szám)
1931 / 7-8. szám - Bálint László: A kamatnélküli gazdálkodás problémája
Bálint László: A kamatnélküli gazdálkodás problémája 483 lam — legalább elvileg — az összes kölcsönigénylések fedezékét magára vette. Az összes kölcsönigényeket tehát nem lehet kielégíteni. Tegyük fel azonban, hogy egy meghatározott nagyságú összeg kiosztásra kerül a kamatnélküli kölcsönigénylések fedezésére. Mi fogja akkor azt eldönteni, hogy melyik vállalkozó mennyit kapjon ? Az illető vállalkozó kitűnősége, vagy „nemzeti“ megbízhatósága, vagy az, hogy mennyire képviseli az északi fajt, tehát a fajtisztasága? Színes és zsidó kapitalisták természetesen nem fognak kamatnélküli kölcsönt kapni; azok a vállalkozók, akik nem eléggé nemzeti érzésűek, szintén nem"? Ezzel szemben, ha egy jól bevált, esetleg terrorista nemzeti szocialista muníciógyárat akar alapítani, kap kamatnélküli kölcsönt vitézi tetteinek jutalmául"? Azok, akiknek jó „nemzeti összeköttetéseik“ lesznek, azok fogják körülülni a kamatnélküli kölcsönök húsosfazekát. Egyúttal milyen nagyszerű kereseti lehetőségek a „nemzeti“ politikusok részére! Az eltiltott kamat nem kis része az ő zsebükbe fog csúszni, mint provízió. Az exportőrök és importőrök a különböző országok politikusai részére mindig jó kereseti lehetőségeket nyújtottak, csak export-, illetőleg importtilalmak (vagy vámok) voltak szükségesek és utasítás ezeknek az intézkedéseknek „rugalmas“ kezelésére, „rendkívüli körülmények esetén való sporadikus felfüggesztésére“. A „rendkívüli körülmények“ megállapítása az illető politikusok jóvoltától függ. Hogy melyik vállalkozó mennyi kamatnélküli kölcsönt fog kapni, az a „rendkívüli körülmények“ elbírálásától fog függni. A „kamatrabszolgaság megtörése“ a gazdasági élet összes motívumait „rendkívüli körülményekké“ fogja avatni. A „Harmadik Birodalom“ tehát erkölcsi gátlásoktól nem zavart egyéniségeknek lesz az eldorádója s a többieknek nem marad más hátra, mint tilalmak ellenére, büntetések rizikóját magukra véve a „zsidó“ kölcsöntőke szolgálatait igénybe venni. Minthogy a nemzetközi kölcsöntőkének minden valószínűség szerint üldöztetésben vagy legalább is sikánkrozásban lesz része, a tényleges kamatláb nőni fog. „Oroszországban a pénzügyek szintén államosítva vannak.“ Hallom az ellenvetést- igaz, — de ott a termelés is államosítva van. Addig, amíg a termelőeszközök magántulajdonban vannak, lehetetlenség a pénzügyek szocializálása ” Feder, a nemzeti szocialisták fő gazdasági szakértője azzal dicsekszik, hogy ő az első, aki a „kamatrabszolgaság“-tól belsőleg felszabadult. Volt pedig már előtte valaki, aki ezt megtette, nála valamivel jelentősebb ember, Marx Károlynak hívták. Marx is függetlenítette magát a kamatrabszolgaságtól, de avval a különbséggel, hogy a „kamatrabszolgaságot“, mint a kapitalizmus nélkülözhetetlen tartozékát és előfeltételét ismerte fel. Ő sohasem jutott arra az abszurd gondolatra, hogy a kamatrabszolgaságot „megszüntesse“, a kapitalizmust azonban változatlanul virulni