Korunk, 1937. július-december (12. évfolyam, 7-12. szám)

1937 / 7-8. szám - Szabó Ervin: A középkori parasztforradalmak és az 1437. évi felkelés

Szabó Ervin: A középkori papaszt forry^daÁmiak 581 SZABÓ ERVTIN: A KÖZÉPKCni PAiRíASZTFORRAI>AjLMAK ÉS AZ 1437. ÉVI FELKELÉS Ha a hasonló szellemi áramlatok, mint pl. a vallásmozgalmak, ugyanazon gazdasági folyamatok lelki tükörképei, a parasztháborúk lefolyása viszont azt bizonyítja, hogy hasonló gazdasági mozgalmak azonos lelki folyamatokat vál­tanak ki. Meglepően egyforma a középkori parasztforradalmaknak a lefolyásuk. A közvetlen alkalom, amely kitörésüket előidézte, a szereplő személyek, követe­léseiknek stílusa, szóvirágai országok szerint különböznek; maguk a követelé­sek, az uralkodó osztályok állásfoglalása velük szemben, a harc viselésének módja és végül __a parasztság bukása mindenütt olyan, mintha egy mintáról m ásolták volna. 1358-ban játszódik le Franciaországban a legnagyobb parasztfölkelés: a jacquerie. Követelik a robotok és adók eltörlését. Az egymással véres versen­gést folytató angol és francia nemesség hirtelen kibékül és egyesült erővel leveri a lázadást. Tizezerszámra gyilkolták le a fölkelöket. 1381-ben Anglia a színhelye a nagy parasztforradalomnak, ök is szabad parasztok akarnak lenni, őket is leverik. És igy tovább, egész Európán végig. Mi ezeknek a fölkeléseknek a közvetlen oka? A 13., 14. és 15. század naturálgazdaságból a pénzgazdaságba való átmenet kora. A földmivelés mellett, amely ezidöben majdnem kizárólagos módja a gaz­dasági termelésnek, lassan-lassan városok keletkeznek, melyekben ipar és ke­reskedelem fejlődik. Iparos és kereskedő osztályok alakulása szükségképpen maga után vonja a város és falu közötti árucserét: a mezőgazdasági termé­nyeknek piacuk képződik. A városi piacon lassankint a pénz lesz az általános csereeszköz. A parasztok pénzhez jutnak. Sokhelyt előnyös lesz számukra, hogy tarto­zásaikat a földesumak ne terményekben, melyeket jobban tudnak értékesíteni, .hanem készpénzben róják le. Általában azonban nem a jobbágyok azok, akik a készpénzadóra rátérnek: a földesurak és az egyház azok, akik erre kényszerítik. Már a keresztes-háborúk uj ismeretekkel és uj szükségletekkel töltötték meg a nyugati európai nemességet, vágyakkal, amelyeknek kielégítését jobbá­gyaik terményszolgálbatásadban nem nyerték. A városi élet kifejlődése magá­ban Európában, Kelet és Nyugat ösiszes gyönyörűségeinek fölhalmozása a ke­reskedelmi gócpontokban, a városi fényűzés, a városnak változatosabb, izgatóbb élete közelebb hozták ezen vágyak kielégítésének lehetőségét. Párhuzamosan ezzel a folyamattal, amely a nemességet elsősorban indít­hatta arra, hogy parasztjaitól pénzt igyekezzen szerezni termények helyett, folyt a középkori világ föloszlásának másik mozzanata: a kisbirtokú szabadok­nak és a kisebb nemeseknek a nagyok hübéruralma iálá kényszerítése és to­vábbi folyományban a központi abszolút királyság fölülkerekedése. Ebben a harcban nagy szerepet játszottak a zsoldosseregek. Aki nagyobb, jól fegyverzett, begyakorolt kísérettel birt, természetesen könnyebb szerrel győzött vetélytársain. Divatba jött a hűbéres kiséret mellett, rendesen fizetett zsoldoesereg tartása. Ez sok pénzbe került és a pénzt a jobbágyoknak kellett küzzadmiok. A nemesség mellett az Egyház siettette a naturálgazdaság felbontását. Mint földesurak és hatalmas hübérurak, kik ezen kor politikai versengéseiből éppen úgy kivették részüket, mint világi társaik, természetesen éppen úgy pénzre is törekedtek, mint ezek. őnekik azonban, még mint egyházfőknek is tartozott adóval a parasztság. S azonkívül a pápai adószedők járták a keresz­tény országokat.

Next

/
Thumbnails
Contents