Korunk 1961 (20. évfolyam)

1961 / 1. szám - SZEMLE ES BÍRÁLAT - Tudomány - LADÁNYI LÁSZLÓ: Az élet keletkezése a Földön

lét körülményei között az ember kapcsolatba kerül, amivel meg kell küzdenie, amit, hogy birtokába vehesse, meg kell ismernie. E tekintetben nincs, és nem is létezhet elvi különbség a művészet és a tudomány között. A­ MŰVÉSZET ESZMEI HIVATÁSA A marxista—leninista esztétika az esztétikai gondolkodás legjobb hagyományait ki­teljesítve a művészet eszmei hivatása mellett tör lándzsát. De a művészet megismerő és nevelő funkcióit nem választja el sajátos megnyilvánulási formájuktól: az esztétikai élvezet keltésétől. A marxista—leninista esztétika alapjai tovább viszi azt a kétfrontos harcot, amelyet a marxista kritika és művészettudomány újult erővel vívott az utóbbi évek során. Tudományos érvelése, a művészetek történetéből vett gazdag bizonyító anyaga elsősorban a formalista elméletek és nézetek ellen fordul. Elméleti okfejtése és példatára azt bizonyítja, hogy a nagy művészet minden korban eszmékben gazdag, a kor haladó erőit képviselő és támogató mű­vészet volt, és hogy a szorosan vett „esztétikum“ kiragadása, elszakítása, abszolutizálása csak a művészet elszegényedéséhez, nemcsak politikai és társadalmi, hanem emberi tartalmá­nak elapadásához is vezet. De a helyes művészi gyakorlat megköveteli a művészet eszmeiségének árnyalt és dif­ferenciált értelmezését is. Ehhez segít hozzá bennünket a művészetnek mint ideológiai jelen­ségnek elmélyülő vizsgálata mind a művészetek között történelmileg kialakult „munkameg­osztás“, mind a művészet és a más ideológiai formák történelmi kapcsolatainak vonat­kozásában. Ezek a kérdések jelentkeznek a marxista—leninista esztétika alapvető kategóriáinak elemzésében. A művészet és a társadalom kölcsönös viszonyának kategóriái (osztálytartalom, népi jelleg, pártosság), valamint a szorosabban vett művészi ábrázo­ás kategóriái (tartalom és forma, a szép, a tragikum és a komikum stb.) valóságos elméleti csatatérré válnak. Itt kell a marxista—1­ninista esztétikának teljes fegyverzettel felvonulnia. És fel is vonul nagy művészi hagyaték védelmében, a dekadens művészet elleni harcában a szocialista realista a művészet kibontakozásának, kivirágoztatásának szolgálatában. Csehi Gyula Az élet keletkezése a Földön Egyik legutóbbi sajtónyilatkozatában­­ Opa­rin professzor ötletesen szemléltette az emberi­ség történetének eltörpülő arányait a Föld történetének óriási méreteihez kép­est. A tudomány jelenlegi eredményei alapján Földünk kora mintegy 5 milliárd évre tehető, de élet csupán 2 milliárd esztendeje található rajta, az ember megjelenése pedig legfeljebb 1 millió éve következett be F Ha tehát az esemé­nyeket egyenletesen osztatták szét az időben, s Földünk történetét tíz, egyenként 500 lapnyi kötetben kívánnók megírni, akkor az élet le­írására négy kötet jutna, az emberiség törté­netét egyetlen lapra kellene sűrítenünk, és az emberi kultúra története csak néhány sor­ban kapna helyet. Rengeteget olvastunk ennek a képzelt enciklopédiának utolsó lapján tár­gyalt kérdés­­ről és még inkább a befejező so'­eil'an m­alatfekről, de az előző könyvek tartalmáról alig-alig hallottunk valamit. Éppen ezért örömmel vesszük kézbe A. I. Oparin Az élet erednte a Földön című könyvét, me­lyet nemrég román és magyar nyelven egy­aránt kiadtak. Művében Oparin professzor a fentebb em­lített tíz képzelt kötet és részletesebben az utolsó kötetek felvázolására vállalkozott. A feladat rendkívül szép és érdekfeszítő, de tudományos szempontból legalább olyan ne- 121

Next