Kossuth Hirlapja, 1848 (1-157. szám)

1848-09-16 / 67. szám

eltért, mert a felelős és független ministérium iránti kívánatot, a kereskedelem , a közmunkák a had- és pénzügy tárczáira is kiter­jesztette , a­nélkül, hogy a monarchia többi tartományaival a vi­szonyt tekintetbe venné, noha e tartományoknak is a bizottmány felérkezése előtti nap , t. i. mart. 15-én constitutio adatott. A magyar kir. és rr. bizottmánynak tanácskozásai előbb csak azt eszközlék, hogy gr. Batthyány Lajos ministerium-alakításra meghivatott, ki 1848-iki mart. 17-ikén minden magyar törvény­­hatóságokhoz intézett körlevele által megkezdő ugyan hivatalos működését, de magát a ministeriumot 1848-iki apr. 7-ike előtt, midőn az egyes ministerek lefelsőbb kinevezése bekövetkezett, elhatározólag nem létesítette. A bécsi felelős ministeri tanács már előbb, t. i. az 1848-iki mart. 17-ikei legfelsőbb elhatározás alkalmával volt elrendelve , s az 1848-iki márt. 20-ikai legfelsőbb elhatárzás által az egyes szakok, u. m. a kül-, bel-, had- és pénzügy számára ki voltak a felelős ministerek nevezve. A bécsben levő ezen ministerium azonban csak akkor gya­koroltathatott volna befolyást azon állásra, mellybe Magyarország­nak koronatanácsosai azt a nem-magyar országokhozi viszonyában hozni akarták, ha a külön magyar felelős ministerium alakításánál kellőleg tekintetbe vétettek volna azon viszonyok , mellyek a mo­narchia alkatrészeinek egységét képesek biztositni. Az István nádor főherczeghez 1848—ki ápril 7-ikén intézett legfelsőbb kéziratban érvényesíttetett ugyanazon szükség és stá­tusjogi kötelezettség, melly szerint a magyar pénzügy elkülönzése a közös státusadósság felosztására leendő méltányos tekintet nélkül meg nem történhetik. De már ugyanaz nap, mint ezt az uralkodó párt minden tö­rekvése által már előkészítő, egy külön magyar had- és pénzügy­­minister képeztetett, és nehogy a pragmatica sanctio megsértessék, ez intézkedés visszavételén, vagy e két magyar ministérium kor­látozottabb hatáskörének megalapításán kivül más menekülés nem lehetett. Az ugyane nap, 1848-ki ápr. 7-kén bekövetkezett hely­benhagyása a magyar kir. és rr. javaslatának a legfelsőbb udvar, diplomatia és a magyar hadseregekhez megkívántatb különféle testületek fedezése és föntartása iránt az összes pénzügyekbe le­endő beszámítás mellett, még hagyott hátra reményt, hogy a ma­gyar pénzügykezelés és a Bécsben levő középponti pénzügy közti bekövetkezendő kiegyenlítés mind azt el fogja hárítani, mi a birodalomhoz tartozó magyar és nem magyar országok össze­köttetésére hathatna. Az 1848-ki ápr. 10-én a nádor főherczeghez intézett kéz­iratban kimondatott egyszersmind, hogy a katonai határőrvidék­nek az országgyűlési követküldésbeni részvéte által a határőrvi­dék belső katonai alkotmánya meg nem zavartatik, hanem annak föntartása valamint az összes birodalomnak, úgy Magyarországnak biztosítása végett elkerülhetetlenül megkivántatik, s mindaddig változatlan marad, mig ez iránt a törvényhozás ő felsége hozzájá­rulásával máskép nem rendelkezik. (Folyt. köv.) ORSZÁGGYŰLÉS. Előleges közlés a képviselők házából sept. 15. Kossuth az urbériséget vesztett földbirtokosok kármentesíté­sére tett indítványt s adott be törvényjavaslatot, melly mihelyt ki­­nyomalik, tárgyalás alá jő. Ezen javaslat szerint a földbirtoko­­s­ok adósságait a státus a kármentesítési öszveg erejéig átveszi, s hogy 5°­0-et consolidált státuskötelezvénynyel vagy 5%-os ideig­lenes státuskötelezvénynyel fizettessenek-e, azt az illetők tetszé­sére bízza, az első szerint bizonyos mennyiség fizettetik és tör­lesztetik évenként, a második szerint csak a kamat fizettetik, és ha a status olly állapotban lesz, a tőkét egyszerre egészen fizeti. A kamarai jószágokon kívül a status alapítványi jószágok is ala­pul fognak szolgálni. A kisebb földbirtokosok, kik csak egy pár telket vesztettek, de ezáltal csaknem mindenöket elvesztették, bankjegyekben előlegesen 5000 ftot kapnak stb.­­ Indítványt ten továbbá Kossuth, miszerint a képviselők háza küldjön egy küldött­séget Bécsbe egyenesen az austriai országgyűléshez. Tegnap, úgymond , egy csapat érkezett Bécsből részt venni Magyarország harczaiban, mert tudja az austriai nemzet, hogy a magyar sza­badság megdöntése, halálharangja lenne az austriai nemzet sza­badságának is. Azért tehát, mivel a camarilla közös ellenségünk, hogy egyik nemzet szólhasson a másikhoz, nem az udvarhoz, hol ármány űzi játékát a nemzetek szabadsága felett, hanem egyene­sen az országgyűléshez indítványozá küldeni az említett küldött­séget. A küldöttség 12 tagból állandó Batthyány Lajos jelenté, hogy még válasz nem érkezett Bécsből; a fővárost erősítték­; a Hunyady-csapatot, egy osztály lovasságot 32 ágyúval a verbászi táborba küldte, és parancsot adott, hogy mihelyt megérkeznek , azonnal foglalják el Sz. Ta­mást, s ha ez megtörténik, Jellachich háza megéli hatalmas di­­versiót tehetni. Teleki Ádám tábornoknak, ki a nélkül, hogy egy lövés történt volna, Keszthelyig visszavonult, parancsot adott, hogy egy talpalatnyi földet se engedjen át ellenállás nélkül, s ha tenni nem akarja, adja át a parancsnokságot az utána rangban első tisztnek stb. Vezérünk nincs, de hogy legyen, már megtette a lé­péseket; a budai várban magyar tüzérek vannak; Komáromban a Turszky-ezred váltotta fel az olaszokat. — Bogdanovics interpel­lálta a ministerelnököt: tett-e az iránt intézkedést, hogy a temes­vári idegen szellemű őrsereget magyar érzelmű őrsereg váltsa fel? Felelet: A külföldről útban levő magyar ezredek, ha megérkeznek, majd fölvállalja, de most nem teheti, mert ha nem engednének, nem tudná mivel kényszeríteni. — Kubinyi Ferencz pedig azt kérdé: van-e biztosítva a munkácsi vár ? Felelet: nincs. Végre az úrbéri törvényjavaslat nem lévén még kinyomva , a nélkül pedig tárgyalni nem lehetvén, a ház előlegesen határoza­­tilag kimondja , hogy a bor - és szőlödézma kárpótlás mellett eltöröltetik, s e határzat az esti 8 órakor folyta­tandó ülésben hitelesíttetvén, országszerte kihirdettetik. Sept. 11. 49-ik ülés a képviselőknél. (Folyt.) Kossuth: Két indítványt vagyok bátor a háznak tenni. E napokban a Közlönyben egy rendeletet bocsátottam közre, melly rendelet által tudtul adom, hogy az 5 ftos bankjegyek a törvény­­hozó test határozata nyomán kibocsáttatnak. Kérem a házat, hoz­zon határozatot, melly ezen rendeletemet helyesli, helyben­hagyja , s a törvényhozó test részéről is megerősíti. (Mindnyájan felállnak, elfogadjuk). Halljuk a végzést. Elnök. Az ország jelen körülményeiben az 5 forintos bankjegyeknek kibocsátását rögtön eszközlésbe veheti a pénzügy­­miniszer. Kossuth. 2­or a katonaállításra nézve: kérem a házat, méltóztassék határozatot hozni, hogy addig is, míg az ő felsége eleibe terjesztett törvénye­ikk minden részleteiben sanctionáltat­­nék, a haza megmentésének kérdése időhalogatást nem szenved­hetvén, a ministérium hatalmaztassék meg arra, hogy ideiglene­sen az ismeretes adatok szerint, minden törvényhatóságnak illető­ségét vesse ki, minden törvényhatóságot hatalmazzon fel arra, hogy az viszont községenként is kivethetvén, ezen seregnek to-■■ borzás útjáni egybegyűjtése megengedtessék, és csak azon eset­ben, ha a ministérium által meghatározandó határnapra vala­­melly törvényhatóság, vagy annak valamelly egyes községe ille­tőségét toborzás útján ki nem állíthatná, csak azon esetben legyen kötelessége suppleálni azon cathegóriából, mellyel a törvény fel­állított , de mindig a gazdálkodás folytatására szükséges tekintet­tel, s azért nem úgy, hogy az egyetlen fiú is állítassék. (Mind­nyájan felállnak, elfogadjuk.) Kérem a házat, határozza meg azt, hogy az ekként kiállítandó hadsereg csak azon hasison szerkeztessék össze, mellyen a már kiállított honvéd zászlóaljak vannak. (Mindnyájan felállnak, elfogadjuk). Kérem a házat, határozza meg azt, hogy a­kinek a most szolgálatban levő rendes sorkatonaságból, akár telt ki capitulatió­­ja, akár nem, az ekként felállítandó honvédzászlóaljba állasa lépni tetszik, nem csak elfogadtatik , hanem veteránnak tekintet­vén azon javadalomban részesíttetik, mellyben az újra capitulálók részesülnek. (Elfogadjuk). Kérem a házat, határozza meg azt, hogy valamint az eddigi honvédzászlóaljak, s az ezentúl illy módon felállítandó honvéd zászlóaljak is az ország rendes sorkatonaságának tekintetvén, mind azon javadalmakkal, mind azon ranggal, állással és tekintélylyel bírnak tisztjei és legénysége, mint akármelly sorezred volt eddig; úgy azon önkénytes csapatok is, mellyek akár önszántukból fog­nak felállani, akár pedig azok organisatiójára a ministerium egyet­­mást alkotni fog, annak tisztjei meg fognak tartatni, s háború után általtétetnek a rendes katonasághoz, s megtartják azon rangot, melylyel birnak a sorkatonaságnál levők. Jelentem egyszersmind a háznak, hogy valamint egy részről a feudális viszonyok meg­szüntetése által kárt szenvedett földes­urak rögtönös indemnisa­­tiójára nézve, úgy más részről az úrbériekkel nem egynemű de hasonló nyomasztó természetű és súlyos praestatióknak eltörlése iránt is holnap indítványt fogok tenni, ma csak azért nem, mert azt formulázni kell. (Hosszas éljenzés.) Ivánka. Kossuth indítványához következőket kívánja adat­ni : határozza el a ház, hogy minden külföldi ezrednél szolgáló magyarok, a ház határozata következtében, szólíttassanak fel, hogy szolgálatukat a hazának szenteljék (helyes); hogy a magyar test­őrség tagjai, kik képzettségüknél fogva tiszti állomásra képesek, hivassanak fel, hogy illető helyüket elfoglalni siessenek; végül hogy a külföldön levő magyar ezredekhez a ministerium felhívást intézzen, mellynek folytán s az őfelsége által kiadott rendelet nyo­mán a hazába leendő visszajövetelre szólitassanak fel. Kossuth Lajos: Előterjesztéseimmel, mellyeket bátor voltam proponálni, koránsem akartam azt elérni, nem is óhajta­nám, hogy más részről is az követtetnék , hogy igazán joggal le­hessen szemünkre vetni, mit egyik tisztelt barátom ma délelőtt em­lített , hogy a ház még a maga tanácskozási formáit sem kívánván megtartani, valamit rögtönöz. Én tehát indítványaimra a háznak határozatát kikérvén, a­mint az meglesz, jelentem, hogy azokat be fogom adni írásban, és holnap a ház hitelesíteni fogja. Azokra nézve mit az előttem szólott képviselő úr mondott, hasonlót lehet tenni. A két elsőre nézve kijelentvén, hogy a külföldön lévő ka­tonaságnak az országba leendő behozatalát a­mi illeti, e részben , a szükséges intézkedéseket már ő felsége rendelete nyomán is a ministérium megtenni a legszorosabb kötelességének ismeri. Azon­ban e részben most e peretben valamelly új határozatnak szüksé­gét nem látom, kijelentvén, hogy a­meddig a kormányzatban részt fogok venni, ha szükség lesz i­lyen határozat hozatalára , azonnal fel fogom kérni iránta a házat. Mi a gárdát illeti, kijelentem, mint­hogy a gárda a maga instituciójánál fogva a mellett, hogy a feje­delem kiszerzésére használtatik, egyszersmind iskolája a tudomá­nyosan kimivelt katonatisztségnek, annak kell lenni dessinaliójánál fogva, nekünk pedig a jelen perc­ekben igen nagy szükségünk van ollyan lelkes honfiakra , kik egyszersmind a katonai pályára tudományosan kiművelve legyenek, részemről is megvárom azon honfiaktól, hogy midőn a haza veszélyben van, tudományukat a hazának fogják felajánlani; de egyszersmind kijelentem, hogy kötelességemnek fogom ismerni, minden hiányzó helyről, melly ez által ő felsége körében támad, azonnal más ifjak odaküldésével gondoskodni. A­mi pedig a külezredekben szolgáló hazafiaknak hazahívását illeti: erre nézve igen szívesen egyetértek indítvá­nyozó követ úrral, s kijelentem, hogy a­meddig én a kormányban részt fogok venni, azokra, kik jelentkeznek, kellő megválasztással — mert nem minden ember, ki jelentkezik, egyszersmind alkal­mas is — minden kitelhető figyelemmel lenni, s az ő szíves ajánl­­kozásukat felhasználni igen gyors teendőnek ismerem. A haza­hívás iránti indítványát elfogadom, de nem kívánom olly értelem­ben vétetni, mintha abból az következnék, hogy minden olly tisz­tet, ki nem magyar, szolgálatából elbocsátani akarnék. Azon nem­magyar tiszt, ki a magyar hadseregnél szolgál, és híven szolgál, kétszeresen méltó a haza hálájára, mert őt a rokonszenv ösz­tönzi , de nem az önfentartás kötelessége, mellyel a magyarnak érezni kell. Tehát kétszeresen becsülöm annak hívségét, de ellen­ben kijelentem: egy perczig sem fogom tűrni, akármelly nemzet­beli vagy nyelvű tiszt legyen,hogy ő válogasson az engedelmesség azon körében, mellyet neki követni kell. Ha egy katonatiszt m­eg meri tagadni az engedelmességet, hogy ott hátráljon, hová őt az ország törvényes kormánya parancsolja, a felett haditanácsot fo­gok tartatni. Bátorkodom az érdemes követ urakat, kik Erdélynek viszonyaival közelebbről ismeretesek, szívesen felkérni, hogy a roppant mostani teendők közt, az ollyan dolgokra, mellyek várhat­nak, vagy kormányilag is elintézhetők, az ollyanokra most az időt nem pazarolva, a legszükségesebb teendők iránt, mellyeket Erdély­­nek tenni kell, szíveskedjenek velünk nyomban közölni a maguk törvényjavaslatát, miszerint Erdély tekintetében is a törvényhozás megmutathassa, hogy midőn Erdély Magyarországgal egyesült, nyert jogban, szabadságban, jóllétben, terhei pedig keveslekedtek. Ezt kívánnám velök éreztetni, s felkérem a követ urakat, eddigi munkálataikat a ministeriumnak általadni szíveskedjenek. (Éljen !) Ezután Almásy Pál, mint a budai küldöttség elnöke, jelen­tést tesz. A ház határozata következtében,ő fenségével tudattuk a ház határozatát, mellyre ő fensége válaszolta, hogy igen sajnálja , mi­szerint a mai napon a ház elnökéhez intézett levele mint törvény­telen el nem fogadtatott, mert jól tudja , hogy határozatnak vagy törvénynek hozatalához ministeri ellenjegyzés szükséges, s arra szükségesnek is tartotta volna az ellenjegyzést megszerezni, de ezen levelet sem határozatnak, sem törvénynek nem tekintvén, hozzá miniszeri ellenjegyzést szükségesnek nem tartott. A 2-ikra nézve sajnálja, hogy az ő mellőzésével méltóztat­­ták Kossuth és Szemere urakat a kormány folytatásával megbízni, mert ő azt hiszi, hogy 1848-ban megmutatta, mit tud, és mit tett ezen hazáért. S annál fogva ezen mellőzést bizalmatlanságnak nézi. Mondta, hogy azon esetben, ha a ház a bizodalmát elvonná tőle, arra is kész lenne, hogy szeretett és imádott hazáját elhagyja. Kijelentette, hogy míg törvényesen jár el a ház, addig ő reá mindig számolhat, azontúl egy perczig sem. Ezután a képviselőház Kossuthot éljenezve eloszolni kezdett. Almásy. (Ismét szószékre lép.) Úgy látom, nem méltóz­­tattak megérteni. Ő herczegsége azt mondta, hogyha elvonná tőle a ház bizodalmát, akkor arra is kész volna, hogy szeretett és imádott hazáját elhagyja. Nem ezen esetre vonatkozólag, hanem általánosságban véve a bizodalmatlanságot. (Éljen Kossuth.) Elnök: Holnap 11 órakor folytatjuk az ülést. Az ülés esti 9­/1 órakor eloszlott. Sept. 12. 50-ik ülés a képviselőknél. Kezdete 1. 11 órakor. Kossuth a terembe lépvén harsány éljennel üdvözölte­­tik. A jegyzőkönyv olvastatik. Az elnök jelenti, hogy a nádor kijelentette, miszerint legkevésbbé sem volt szándékában, hogy törvényt sértsen, hanem csak a felsőházat és képviselőházat hívta fel, hogy addig őt tanácsaikkal gyámolítsák, míg az új ministé­rium megalakul. A jegyzőkönyv tehát ezen kijelentés szerint len­ne módosítandó. P­a­­­ó­c­z­y szerint a kibocsátandó manifestumot minden nyelvre le kell fordítani. N­y­á­r­y indítványozza, hogy a nádor levelére adandó vá­laszban a ház azon kívánsága kijelentessék, miszerint ő fensége ezután is szokott erélyességével járjon el. Ezt a ministerium fogja közleni ö fenségével. Ezután olvasá Kossuth a tőle formulázott határozatokat, mellyek köv. hangzanak: I. A pénzügyre nézve. Addig is, míg az ország szük­ségeinek fedezése végetti hitelnyitás iránt alkotott törvényc­ikk ő felsége által szentesíttetnék, a pénzügyministernek a Közlöny 90. számában közrebocsátot azon rendelete, miszerint az 5 ftos pénz­jegyeknek kibocsátását elhatározd, ezennel helyeseltetik, s a nemzet képviselői ezen pénzjegyek teljes név szerinti értékét a törvényjavaslat értelmében az ország minden közjövedelmeivel biztosítván, azoknak minden közpénztárakban ezüst pénz gyanánt elfogadását elrendelik. II. Az ország védelme iránt. Addig is, míg a ka­­tonaállítás iránti törvényc­ikk ö felsége által szentesíttetnék, a nemzet képviselői az országot védelmi eszközök nélkül nem hagy­hatván , következőket határoznak: 1. A ministérium megbizatik, hogy azon seregmennyisé­get, melly az ő­felségéhez felterjesztett törvényjavaslatban nyom­ban kiállíttatni rendeltetik, toborzás útján állítsa ki. 2. Ennek sikeresb eszközlése végett, a ministerium fölha­­talmaztatik, ezen seregmennyiséget a törvényhatóságok között fel­osztani, s a törvényhatóságoknak kötelességök leeni, a reájok eső illetőséget viszont községenként olly módon kiszabni, hogy minden község a maga illetőségét a ministérium által megszabandó határ­napig toborzás útján akként tartozzék kiállítani, hogy ha a kisza­bandó határnapig illetőségét ki nem állítaná, a törvényhatóság a fenmaradandó hiányt az illető községnek azon ifjai közöl, kik az őfelségéhez felterjesztett törvényjavaslat 11-ik, 16-ik és 18-ik szakaszában kijelöltetnek, sorshúzás útján legyen köteles azonnal kipótolni. 3. A sorshúzásnál az említett 11-ik §-ban foglalt kivétele­ken kívül, még a család fentartására mulhatlanul szükséges egyet­len fiúra, vagy vőre is tekintet legyen , s ha a sors illyet, vagy pedig egy család tagjai közöl többeket érne, ezeknek a helyettesí­tés megengedtessék. 4. Az ekként kiállítandó sereg egyenesen s kirekesztőleg csak a már felállíttatni kezdett honvédzászlóaljak szaporítására fordítandó, s új hon­védzászlóaljakká alakítandó, mellyeknél az ügyvezetési s vezényleti nyelv, zászló, ruha és jel azonnal magyar leend. 5. A rendes hadseregben szolgáló tiszteknek s katonaság­nak ezen honvédzászlóaljakba átlépése megengedtetik, s ha Polly közkatonák s altisztek lépnek át, kik már szolgálati idejöket ki­töltötték , eddigi zsoldjuknál js-val nagyobb díjt hozandnak. 6. Az ekkép kiállítandó honvédsereg az ország békéjének tökéletes helyreállításáig szolgáland, s ha ezen idő nem tenne an­nyit, mint a­mennyi rendes katonáskodási idő gyanánt törvény által meg fog állapíttatni, a kitöltött honvédi szolgálat mindenki­nek be fog számíttatni. 7. A­kik a már felállított, vagy még felállítandó önkénytes csapatokban tesznek szolgálatot, ezeknek szolgálati ideje hason­lóképen beszámoltatik, s az önkényteseknék­, valamint a honvéd­­zászlóaljaknál a tisztek mindenesetre legalább is rangjuknak meg­tartása mellett, ha kivánandják, a rendszeresen felállítandó ma­gyar katonasághoz át fognak tétetni. 8. Úgy az önkénytesekre, mint a toborzás útján egybeállí­­tandó s illetőleg kipótolandó honvédzászlóaljakba beállásnál a nem­zet képviselői által föltételül biztosíttatik, hogy a vezetési testi büntetésnek helye nem leszen. 9. A­kik magukat a haza védelmében kitüntetendik, azok­ra , ha birtoktalanok, a kincstári javak telepítésénél különös te­kintet leend. 10. Ezen határozatok rögtönös végrehajtása a ministerium­­nak kötelességévé tétetik, s a képviselő test megvárja a nemzettől, hogy a haza vészes perczeiben lelkesülten sietend a királyt és ha­zát megmenteni, s megvárja a törvényhozás mind­azon tagjaitól, kik vidékeiken e határozatok lelkes végrehajtására sükerrel köz­­remunkálhatni vélnek, hogy ezen közremunkálási készségüket a ministériumnak haladéktalanul bejelentvén, a hazát megmenteni fáradhatlan buzgalommal törekedjenek, mert a képviselőház úgy magára, mint az összes nemzetre nézve jelszavál tűzi ki, hogy az nem érdemli a magyar hazafi nevet, a­ki mindent meg nem tesz, a­mit tehet, a király és haza megmentésére. Kubinyi Ferencz indítványozza, hogy jelen rendkí­vüli körülmények közt, a követek is gyakorolják magukat és külön csapatot képezzenek. (Tovább). Az elnök jelenti, hogy a többi kérvények közt Josipovich, Draskovich és Jellachich Béla a ház erőszakoskodásinak határt kívánnának vettetni. Kossuth Lajos: Ha a tisztelt ház méltóztatik ebben meg­egyezni , óhajtanám, hogy a mai estvéli ülésben a hűbéri viszo­nyok iránt tehessem meg azon előterjesztést, mellyet tegnap meg­ígértem, de mellyet azóta nem volt időm formulázni. Ha form­u­­lázhatom egyszersmind a kármentesítési törvényt is, azt is rögtön még ma be fogom adni, ha pedig ma nem tehetném, engedelmet kérek, hogy azt holnap beadhassam. Erdélyre nézve a­melly tör­vényes intézkedéseket kitételesen szükségesekne­k tartok,azokat kü­lönösen Pálfi képviselő úrnak szíves közremunkálásával bevégeztük, s az elnökségnek be is adtuk. Ha méltóztatnak azoknak kinyomatását megrendelni, az hasonlókép holnap tanácskozás tárgya lehetne. Nem gondolnám , hogy i­lyen dolgokat, mellyek részletességekbe nem mennek, bizottmány útján kellene tárgyalni. A ház választhat a módok közt, a szabályok értelmében is. De én ezen kívül azt, hogy a ház a horvátok irányában mit tenni akar, azt haladék nél­kül tegye meg, és mondja ki, azt hasonlókép a teendők legsürge­­tőbbjei közé számítom, s engem e tekintetben semmi ellenséges lépés, a­mit én nem a horvátoknak, hanem a bécsi camantiának tulajdonítok, vélekedésemben nem fog megingatni; de óhajtanám, hogy a ház akkor határozna ezen dolgok felett, mikor még a méltó bosszankodás nem hágott fel a nemzet képviselőinek kebelében azon fokra, mellyre fel kell hágni, ha hírét vennénk, hogy sike­rült a bécsi ármánynak a horvát sereget Magyarországba bevi- 304

Next