Kossuth Hirlapja, 1848 (1-157. szám)
1848-10-18 / 94. szám
nagynak: Bayer Antal. A honvéd 17-dik zászlóaljban hadnagynak: Simonyi Simon. A honvéd 31-dik zászlóaljhoz hadnagynak: Kökényesi Imre, Szatmáry Dániel. A honvéd 29-dik zászlóaljhoz főhadnagynak: Tarnay Károly. Zemplén megyében: ö. s. őrnagynak s zászlóaljparancsnokul: Madarassy Miklós. Tolnamegyei Csapó Vilmos n. ö. s. őrnagy mellé segédtisztül mint hadnagy: Nagy János. Biharmegyei Marsó Imre n. ö. s. őrnagy mellé segédtiszttül mint hadnagy: Papp László. A honvéd 26 zászlóaljhoz 1-ső századosnak: Hrabetsy Miksa. — Mindazon n. ö. s. törzs és segédtisztek, kik akármelly oknál fogva hivatalukról lemondottak, ezennel felszólittatnak, hogy kinevezési oklevelüket, nem különben az újonnan alakított honvéd zászlóaljakhoz kinevezett, de kinevezéseket el nem vállalt tisztek is,lemondási leveleket az országos nemzetörségi tanácshoz rögtön beadni szoros kötelességüknek tartsák. Meghagyatik ezúttal a zászlóaljakhoz kinevezett minden rangú tiszteknek is, hogy ujabbi állomásukat felelet terhe alatt haladéktalanúl foglalják el. Pesten, oct. 12-én 1848. Nádasy Sándor. — A legutóbb kinevezett hadügyészek következendő zászlóaljaknál gyakorolják bírói eljárásukat. Az 1-ső és 7-dik zászló-aljnál Mátyás József 2-dik és 3-diknál Fehér József, 4.—5-nél Jászai Gábor, 6.—8-nál Mészáros Ferencz, 9. — 10-nél Pajor István , 11.— 12-nél Székely Dienes, 13.—14-nél Csaplovics Lajos, 15.—16-nál Perez Antal, 17., 18. és 23-nál Sárkány József, 19.—20-nál Tóth Elek, 21.—28-nál Csatári, (Voitsek) Mihály, 22.—26-nál Thán Sándor, 24.—25-nél Sallér István, 31.-32- nél Ferenczy Elek. A honvédtüzérségnél Vítkó József. A tiszántúli önkénytes nemzetőrsereghez Máriássy János Őrnagy alatt: Dobsa János. Közülök kik még a birói esküt le nem tették, jelentsék mielőbb magukat a nemzetőrseregi tanácsnál. — Felhívás. Miután a katonai igazságszolgáltatásra nézve a magyar hadseregnél a szükséges alkalmazások a magyar hadügyministerium által eszközöltetnek, azért mindazok, kik a hadbírói gyakorlatra kívánnak lépni, ezennel felhivatnak, okmányok folyamodásaikat e hadügyministeriumnál annyival inkáb benyújtani, minthogy a felveendők száma 50-re szóráttatik. — Kellékek: 1.) A magyar és német nyelv tudása. 2.) A jó sokkerrel végzett honi törvénytudományok. 3.) Nőtlen állapot. 4.) Jó egészségi állapot. 5.) Fedhetlen erkölcsiség. 6.) Kötelezettség magát jövendő alkalmazásig táplálni. Budapest, October 13. 1848. hadügyminister Mészáros Lázár. — A hazai kincstár felsegélésére sept. 26-kaig bezárólag összesen adatott ajándékul: 599,263 ft 57*/t kr, kölcsönképen: 782,248 ft 47 V t kr. — Csekonics Liptay Leona a sebesült harczosok számára nagyobb mennyiségű ruhát és tépetet gyűjtött; Szabó János pedig a magokat kitüntetők részére hét darab aranyat küldött a hadügyministériumhoz. ORSZÁGfeszLÉS. Rövid közlés. A képviselők oct. 17-kén d. u. 4 órakor tartott ülésében több rendbeli jelentés közöltetett a házzal. Batthyány Kázmér Pécsről oct. 14-kéről jelenti, hogy a ház rendelete szerint azon slavoniai foglyokat, kiknek haza bocsátása az ország kárára nem válik, miután a pécsi püspökkel nekik isteni tiszteletet tartatott, a dolgok mibenlétéről felvilágosította és a magyar alkotmányra megeskette — haza bocsátotta. ■ A bécsi országgyűlés oct. 12-kén a magyar országgyűlés segítségigérését a legnagyobb tetszéssel és felkiáltással elfogadta Jellachichot mint a civilisatio és szabadság ellenségét tekinti, s a magyar sereggel kezet fogva megsemmisítése iránt mindent elkövet. Ezen határzat következtében seregünk Austriába benyomult. Auersperg tábornok, Moga vezérünk azon felszólítására, hogy viselné magát semlegesen, ha a magyar sereg austriai földre lép, azt felelte, hogy azt tűrni nem fogja. Urbánt, mint rabló főnököt a honvédelmi választmány proscribálta és fejére jutalmat tett. Hurbán, Hodzsa és rablótársaiéra szinte, Szintay kormánybiztos Munkács várát a nemzetőrséggel elfoglalta, s a határszéli utakat nemzetőrökkel úgy megrakta , hogy ellenséges beütéstől nem egy könnyen tarthatni. Leopold várát Jeszenák főispán és kormánybiztos biztosítá az országnak; az oláh katonaságot, melly az alkotmányra vonakodott az esküt letenni, Váczra küldi, hol a hitletétel és engedetlen tisztek megbüntetése iránt az intézkedések már megtétették. Fáik ezredes Ó Becsénél mintegy 3000 főből álló rácz sereget megvert; Kollár Ernő pedig Török-Becsénél verte meg a ráczokat. A székely katonaság az alvidéken több 100 ft. értékű zsákmányt nyervén a ráczoktól, azt nem tartotta meg magának, hanem a haza oltárára tette. Blomberg, Berger s más efféle czinkosok megfenyítésére öt vármegyének parancsolt a honvédelmi bizottmány fölkelést. Lajthai táborunk után ma 24 ágyú indult Pestről. Végre Kossuth Lajos, a honvédelmi bizottmág elnöke, holnap indul a lajthai táborba , hogy ott a körülményekhez képest gyorsabban és erélyesebben intézkedhessél Útközben a Duna körül népfölkelést rendez, mint már rendezett a Tisza körül, s így nem maga, hanem táborral megy a táborba. Reményijük, hogy a Duna a népfölkelés dolgában nem kisebb lelkesedést fejtene ki a Tiszánál. Oct. 15. 80-dik ülés a képviselőknél. Kezd. reg. 9 órakor. Pálfy János elnöklete alatt. A jegyzőkönyv hitelesíttetett. Elnök. Jelentem a tisztelt háznak, miszerint legutóbbi tudósítások szerint, Simonits nevezetű ember, ki az altábornagyi főtiszt czimet bitorolja, mint rabló Lengyelországból beütött, és Bártfához közelget három zászlóalj gyalogsággal és egy csapat lovassággal s azt mondja, hogy ő a király nevében jött e hazába; az alkotmányt és rendet föntartani. Azt hiszem, a honvédelmi bizottmány tudni fogja kötelességét, miként kell az illy rablók ellen eljárni. Jelentem továbbá, miszerint lajthai táborunkból az ottani királyi biztosok azon felszólítást,intézték a honvédelmi bizottmányhoz , hogy miután a háznak nyílt parancsa következtében seregeink hihetőleg egy ideig nyugodni fognak, azon időt múlhatatlanul fel kell használni a hadsereg-reorganisatióra, s erre legszükségesebbnek tartja a tisztektől kezdve a közemberig le, a magyar színeket, zászlókat rögtön felvenni. Ez iránt tehát szükséges lenne határozatot hozni, hogy ez tüstént megtörténjék, azon nyilvános hozzátétellel, miszerint a tisztek is köteleztessenek arra, hogy a magyar színeket és jeleket hordják; kik ezt tenni nem akarják , adják be az elmehetés iránti kérelmüket. Szükséges továbbá az is, hogy az országgyűlése ma szólítsa föl a hadsereget az iránt, hogy a ház mindennemű határozatának elsőtől az utolsóig engedelmeskedni tartozik, és aki nem teszi, a törvények szigorú értelmében fogja a büntetés sújtani. Ez egyrészt az, mit kötelességemnek tartottam a tisztelt háznak határozathozatal végett bejelenteni. A másik az, hogy miután a nagyobb pénzjegyek sajtója is elkészült, méltóztassanak határozatot hozni, hogy a nagyobb bankjegyek is forgásba jöjjenek (Elfogadjuk). Kik elfogadják : méltóztassanak felállani (mindnyájan felállanak). Tehát az általam elmondottakat határozatkép kimondom. Aidinger Pál. Az előbbeni előadás kapcsában azon észrevételem van, hogy Pécsújvárosában számtalan lisztek vannak nyugalmazva, kik az alkotmányra nem tették le hitöket; tehát-méltóztassék a ház intézkedni az iránt is, hogy ezek megeskettessenek, mert különben ezek mindig schwarzgelbek lesznek. Elnök. A bizottmány fog ez iránt intézkedni.. Kubinyi Ferencz. Azon hozzáadással, hogy, kik az esküt le nem teszik, nyugpénzöket elvesztik. (Közfelkiáltás: nem csak Pécs városában, hanem az egész hazában). Elnök. Egyéb tárgy nem lévén az ülést eloszlatom , délután 5 órakor fogván a jegyzőkönyv hitelesíttetni. Az ülés este 5 órakor folyt a 11 óván, a délelőtti jegyzőkönyv hitelesíttetett. Beer Antal: Tisztelt ház! biztos tudomásból állíthatok némelly tárgyakat, mellyeket a t. háznak tudomására kivánok juttatni , koránsem azon okból, mint talán némellyek gondolják t. i. félelemből, de ha a határozás előre nem megy, a rosszat bajosabb azután kiirtani.. Sokszor hallottam azt, hogy az erdélyi dolgok roszul mennek, mert a kormánybiztos nem elég erélyesen működik. Biztosan mondhatom, s azt gondolom, kik a dolgok folyásában igenis jártasak , meg fognak abban egyezni, hogy ott levő korm.biztosunk erélyesen működik és tesz, de rendeletei nem teljesítetnek az illetők által, úgy a mint kellene, s ennek legnagyobb oka rejlik ott is a katonaságban. Az erdélyi commandirozó b. Puchner a kormánybiztos rendeletei némellyikét nem teljesíti, másokat későre, másokat pedig egészen ellenkező irányban. így történt, hogy Gyulafejérvár Erdélynek egyetlen erőssége, hogy a nemzetnekbiztosíttassák, a kormánybiztos által honvédek rendeltettek oda és székelyek, s ahelyett hogy ezeket küldték volna oda, a reactionális szellemű oláh katonaságból küldöttek oda. Melly eset értésére jutván a kormánybiztosnak, megparancsolta, hogy az ne történjék. Jelenleg hogyan vagyunk, azt tudni nem lehet, még odéb. 11-én úgy tudom , nem volt ott oláh katonaság. Marosvásárhelyen van egy kisded erősség, nem nagy, de elég arra, hogy az ott levő magyar elemű város egypár óra alatt porrá lövessék. S anélkül, hogy valamit tudott volna a városban levő mintegy ezeret tevő nemzetőrség, éjszaka idején 1200 lengyel katonaság ágyúkkal ellátva vitetett a várba. Naponként készítik a lólyukakat a várban. Én helyesnek látnám, ha a tisztelt ház határozatot hozna, minthogy az erdélyi commandírozó, mint tudomásomra van, most hat heti engedelmet kér a távozásra, ez alkalmasint inkább arra szolgál, hogy az utána következő Förstner vagy a még azután következő Schultner tábornok vegye át az igazgatást. E kettő közöl egyik sem jó, de van ott egy még roszabb is, az Eszter Ferdinand iskolájában nevelkedett Gedeon. Én óhajtanám, ezen határozat , melly most hozatott és hitelesíttetett, oda terjesztetnék ki, hogy nem a táborban levő tisztek, de minden a hazánkban levő tábornokok és azon aluli tisztek is legyenek kötelesek a képviselőház határozata iránt engedelmességgel viseltetni, és a magyar alkotmányra hitet letenni. Mellyik ezt tenni nem akarja, bocsáttassák szabadon, de olly hozzátétellel, hogy a bizottmány által kitűzött idő alatt a magyar haza határain túl takarodjék. És ha ezt nem teszik, nyilváníttassanak törvényen kívülieknek, kiket bárkinek szabad legyen lelőni, sőt jutalom tétessék fejekre. Úgy hiszem eljött azon idő , midőn fel kell lépni, hogy magunkat biztosítsuk. Ha mindig csak a lojalitás terén maradunk, alkalmasint oda szoríttatunk, hogy mozogni is bajosan lehet; mert a tábori szerencse változó; eshetik alkalom, hogy egy kis vérszemet kap a reactionális párt. — Én pedig azt hiszem, hogy született magyarok között is sok reactionárius van, és ha az okát fürkészszük, alkalmasint kitaláljuk. Ezen oknak bevégzésére annak idejében, mikor a ház teljesebb számban lesz , bátor leszek egy indítványt tenni. (Most is lehet). Indítványom röviden az, hogy egyik legnagyobb oka a reactionak az aristocratia vesztett birtoka, melly még semmi kárpótlást nem kapott. Törvény van arról, de teljesedésbe nem vézetett. Nagyon czélszerűnek látnám, ha bizonyos mennyiséget megállítván minden telekre, annak kamatja folyni kezdene. Így élelmet kapna azon csekély birtokát vesztett birtokos , kinek semmi egyéb módja élelemre nincs, és élelmet kapván, úgy hiszem inkább simulna a haza fenállásához, a szabadsághoz, mint azon Töménységhez, hogy talán az idegen szolgaság visszavarázsolható lehessen. Elnök. Jelentem a tisztelt háznak, miszerint az előttem szólt érdemes követ urnák előrelátása a honvédelmi bizottmány által megelőztetett, kivévén utolsó indítványát; így például a kormánybiztos ezutáni teendője, Puchner, úgy szinte Gyula-Fehérvár és Vásárhely várak iránt is a rendelkezés már meg van téve. Mi sikere lesz, annak idejében a tisztelt házzal tudatni fogom. Ami az utolsó indítványt illeti: nem tudom, ha méltóztatnak-e most tárgyalni. (Nem). Ha nincs valakinek előadni valója , egyéb tárgy nincs. (A táborból). A táborból semmi hiteles tudósítás nincs. Ezzel az üléskor eloszlott. FŐVÁROSI ÚJDONSÁGOK. Múlt vasárnap az ágostai hitvallású egyházban Székács József jeles szónoklata buzdítá a hallgatóságot. Derék lelkészünk a kor eseményeit a veszélyezett haza állapotát tűzé tárgyul, s tiszte ihlettével s lelke világos erejével festé helyzetünket, s magyarázd jogainkat, s királyunk szentesítette törvényeinket, mellyek megvédéséért támadtatánk meg, s mellyeket megvédenünk szent kötelesség. Élőnkbe tükröző a vallást, melly harczunkat, mint igazságost szentesíti, s győzzünk vagy vesszünk lelkünket az igazságos uralom és tett öntudatával fogja megnyugtatni, hogy szent Pállal, a hit nagy harczosával, nyugodtan várhassuk sorsunk befejezését, mert az igazságért harczoltunk. Magasztos jelenet vala látni Székácsot a szónokszéken magasra emelve az 1848. törvényeket, azok megtámadását nemes haraggal fejtegetve sutalmakra híveit buzdítva. Világos példa volt Székács e föllépése, milly temérdek jót tehetnének lelkészeink a szent szószéken az isten törvényei mellett az embereket is magyarázva. A vallás is csak törvény, mellynek rémületes sanctiója a jövő élet. Emberi törvényeink csak a sírig terjednek, de a vallás szerint ez élet készít elő a rejtélyes jövőre, azért egyházi tekintetben is csak kötelességét teljesíti azon pap, ki az isten s emberi törvényeket együtt magyarázza, s nincs ok kelleni, hogy mint eddig is többször történt, ezután még gyakrabban fog történni. ? — Hétfőn más maga nemében rendkívüli szónoklat tanúi valánk. Tausenau orvos tudor, s a bécsi democrata egyesület elnöke, Pesten mulatván, a muzeum terén népgyülést tartott. Beszédének fő czélja volt a tiszta democratia igazságát és végdiadalmát mint bizonyost festeni, s egyszersmind a németeket, s különösen hazánk német ajkú lakóit a német Austria nevében a magyar ügygyeli szoros kapcsolatra figyelmeztetni s élethalál szövetségre buzdítani, mert e két nemzetnek az absolutismus hydrája irányában együtt kell győzni vagy veszni. A szónok hatalmas egyénisége, tehetségei, s az igaz ügy, mellyért kebelrázó szavát emelő, egy 422 iránt követelnek bővebb jellemzést, ilyen német szónokit még nem hallottunk. Eszmegazdagság s praecisio, kiváló tulajdonai, hosszú beszédében nem ■ volt egy mondat, melly üres szavakból állott, vagy helyére nem illett volna. Képei világosan egyszerű magasztossága gyakran az ótestamentum legszebb helyeire emlékeztető, mig az epithelonok gazdagsága s eredetisége Heines Börnét juttató eszünkbe. Mit sem kímélő erővel mit sem félve rohan czélja felé, sújtva, vágva jobbra balra, hogy ellenségein egy ép folt nem marad, ebben Izland szabaditójához a mennydörgő O’Conellhez hasonlón. S mindezekhez a meggyőződés szenvedélye által lelkesített előadás, melly áradatként képes tömegeket magával ragadni, együtt olly szónokot képzenek, minőnek a legfásultabb nép keblébe is lelket kell önteni, és zsarnokai ellen haragot gyújtani. Vesztesség, hogy beszédét nem bírjuk. Lángba mártott ecsettel festi abban a camarilla gaz politicáját, melly annyira ocsmány, hogy — úgymond a szónok — még maga az álnokság apja a vén Metternich is elpirulna s visszarettenne tőle. S mégis sokak e galádság diadalma reményében már ördögileg örvendenek. A haza atyja (Landesvater) mosolyg; az udvar — így folytató tovább — Bombelles, Cibini, elfojtva nevetnek ; a nagy urak — az aristocratia — a magasban már szörpölik a remény boldogító levegőjét; a rendőrség szaglál, s a cancellariák völgyi marhája lent a mélyben már orrongja a diadalzsoltárokat, s a koronás szörnyeteg a Néva partján nyerít örömében! S a Habsburgok táplálva minden őseik s jelen tetteik alávalósága által, készülnek bakói lenni a népjogoknak, s míg nekik a trón nem lesz egyéb, mint az absolutismus torlasza, a népnek ellenükben a szabadság torlaszait kell építeni. Mert köztök a leggyávább is bebizonyító, milly elvetemültségre képes, ha keblében kitör a fejedelmi ördög, s kész emberszívekkel kövezni az utat trónja felé. S hogy illy galád eszközökkel működő ellenségeinken diadalmaskodjunk, szükséges, hogy német, magyar élethalálra együtt tartson, s népírása mindazon német, ki a magyar ügyért életét áldozni nem kész. Mindezek ellenében a demomocratiát kell állítani, melly nem írott papíros, mellyen Jellachich biztossá neveztetése áll, s mellyet szét lehet tépni, mellynem pergamentre írott, s egy tollvonással megsemmisíthető, vagy aristocratia s absolutismussal beindokítható alkotmány. A democratia a népek Messiása. A democratia isten, mint isten vala az üdvözítő, kit mindnyájan ismerünk, s a democratiának győzni kell, habár a reactionarius pokol kapui támadnának is ellene. — Képzelhető, hogy ezen Ámmen-nel befejezett beszéd milly hatást tett a nép ezreire. Vállaikon vivék a szónokot a muzeum teréről. Ekkor valami Bazilovics nevű ember, az ezrek közt egyetlen, kire Tausenau beszéde ellenkező hatást gyakorlott, felkiált. ,,Fel kellene akasztani a bujtogatót.“ A fellángolt nép neki rohan, s a tébolyodottnak talán éltével kellett volna adózni, ha a nemzetőrség erélyes közbelépte meg nem menti, de a nép ennek is csak azon föltétellel engedi át, hogy tüstént fogházba vitessék, mi rögtön meg is történt, Bazilovics az országos rendőrigazgatóságnak adatván át. A — Kőszeg, oct. 12. Hazám, tudd, hogy a téged boa constrictorként körüllövedző ellenség egy része, a gaz horvát csoport ma éjfélkor futva szökött ki holdvilágnál határaid közöl, a kőszegi kertek alatt, a tőlünk 6—7 órányi távolra fekvő Austriába, szennyes , nyomorult tán 15,000-re menő csoportjával, a vele rokon érzésű istenfeledte camarillának ott tiszteletét teendő. Nálunk ugyan 20,000 ember számára rendelt elegendő kenyeret, bort, sót, fát, zabot, szénát, de annyian bizonyosan nincsenek. Fájdalom hogy ezen végső perezben is éreznünk kell az ominosus későnek súlyát. Mert elszökése után , öt órával , azaz reggeli hat órakor csütörtökön itt termett a kőszegi, s játékbeli mintegy 3000-re menő honvédseregnek segítségére a lelkesedett szombathelyi szinte annyi főből álló szépen fegyverzett honpolgárság, sőt még Lékáig utánunk is iramodott, de a horvátok futván, azokat el nem érte. S midőn onnét boszonkodva visszatérünk , mit látunk? Látjuk vitéz Vidos tábornagyunkat, a sárosi honvédsereg élén, Kőszeg mellé ugyan azon úgy nevezet cholera után vonulni, mellyen az előtt néhány órával szökött nem Pestre , hanem Austriába a rémült csoport; s alig foglalta el itt táborhelyét, jön a Sándor, jön a Miklós, jön a Rábaközi huszároknak derék lelkes csapatja, s jön a porosz herczeg ezrednek , tegnap a horvát sokasággal szembe szállott volt, de erejének csekélysége miatt azon tökéletes győzelmet nem vehetett zászlóalja, melly sereg ha egy fél nappal előbb érkezik Kőszeg alá, csak az lett volna hírmondója a rabló csoportnak,kit kegyelemből a magyar nép haza eresztendött, de késő, késő! A csoport főnöke maga Jellachich,úgy mondják, Schwechaton,Bécs mellett áll. Miután egy része kikürtölt rongyos vitézeinek tőlünk, úgy mint Velencze alól, megszökött, ha az itteni seregből ki nem alszik a benne most lobogó láng, az sem menekülhet meg máskép, mint ha per avia et devia,olly népnek veti magát karjai közé, melly az illy piszkosokkal czimboráskodni képes. — Turcsányi Lajos, tanító és m. hitszónok.:—Temes vár, oct. 2-kán., Hitelt érdemlő személyek állítják, hogy az itteni börtönökbe zárt rácz rablók mindenek tudomásában vannak, mi künn a mozgó világban történik. Mi igen valószínű, mert minap bizonyos Illich nevű nyugalmazott katonatiszt annyira izgatta ablakom előtt a rablókat, hogy ezek iszonyú káromlásokat és fenyegetéseket szórtak tömlöcztartóik ellen. Egy lengyel őrkatona ezen veszélyes izgatást nyugodtan tűrte. Ez ránk nézve annál kellemetlenebb, mert a vár is ellenséges kézben, azaz báró Rukavina parancsnok kezében van, ki horvát érzelmeiről ismeretes. Kár, hogy hazánk védelmére szánt ágyúink és lőszereink az itteni fegyvertárba küldetnek, honnan nem minden körülményekben kaphatjuk vissza szabadságunk védelmére, sőt tartani kell, hogy ellenünk fognak használtatni. Az itt tanyázó Rukavina ezredféle zászlóaljban meglehetős szellem uralkodik, mondják, hogy közölök kétszázada honvédekhez akarna áttérni, de keményen őriztetnek. Mi temesváriak, kik Urban alezredest, ha az alatt, míg ezt iromi ezredessé nem tett, körünkben ismertük meg, tudósíthatjuk a közönséget, hogy ő párját ritkítja az ármányban, és mint Lajos főherczeg kegyencze, bizonyosan jó utasítás szerint fog szerepelni a Királyhágón túl. Ezen mérges féreg is az insbrucki jesuita-fészekből került elő. Boszanió e városban seregenként a határvidéki katonatiszteket látni, kik magukat futamodóknak nevezik. Gyávaság-e ez vagy részlelkűség ? Ha nem az első, miért nem támogattátok önkényes csapatainkat földetek védelmében? Vagy ha talán igazságos ügyünk nem bírja annyira rokonszenveteket, mint a szerb rablóké, miért vagytok Temesvárt, emésztve semmittevésért az álladalom olly sok részről igénybe vett kincstárát? Topolovacz, oláh falu szomszédságunkban fellázadt. Nemzetőreink egy osztálya oda menvén, rohammal vette be a falut, de amint látszik, még több ideig őrködniük kell az ottani nyugalom felett. Kajasich pápa meghagyta Boballichnak, hogy a fejértemplomi vitézsereget ki ne bocsássa mostani helyéből, hanem tegye semmivé. Azonban a lelkes fejértemplomiska rendeletét igen nevetségesnek tartják, mert ők bizony nem félnek, r. Tihamér.