Kossuth Hirlapja, 1848 (1-157. szám)
1848-11-19 / 122. szám
hogy abban róla is említés tétessék, sőt még azt sem engedé említetni, hogy bal karján sebet kapott, pedig itt is ő volt a vitézek vitéze, valamint Szent Tamásnál, és mindenütt, hol eddig még csak jelen volt. Ugyanis egy golyó lovának fülét sérte meg, egy másik pedig bal karjában akadt meg, de szerencsére ez utóbbi már bágyadtan repült, s ekként az okozott seb minden közetkezés nélküli. Batthyány be sem kötteté sebét, le sem szállott lováról. Az isteni gondviselés egyik legdaliább leventénk becses életét megtartván édes hazánknak, legyen áldva érettes reményem, hogy legőszintébb örömemben minden hű magyar osztozik. Meg vagyunk győződve, hogy a honvéd, bizottmány derék bajnokunk érdemeit méltánylandó, megajándékozandja őt azon zászlóval és ágyúval, mellyeket ő már előbb horvát ellenségeinktől zsákmányúl elfoglalt. Alig díszíthetné jobban más külsőjével a siklósi várat, Batthyányak birtokát, hol egykor a magyar egyik zsarnok királyát fogva tartotta, mint a nemzet nevében adandó ezen ajándékok. A KÖZLÖNY UTÁN. Rendelet. Minden gyalog sorezrednek két tartalék százada ugyanazon ezred főhadfogadó kormány helyén alakulandó, és e végre az ezredek tartalék-századjainak vázlatai (cadres) oda küldendők. Szinte az országban levő huszár ezredek tüstént oda küldjék vázlataikat, ahol tartalék-századjaik alakulnak E rendelet bővebb magyarázata okáért, közöltetik a magyar sorezredi gyalog fő, és fiók hadfogadó kormányok, és huszár-ezredek tartalék-század hivatalai állomásainak kimutatása. — Azokhoz, mik az egyetemnél rendezett hadi tanfolyamról hirdetve voltak, pótlólag még e következők adandók. 1. Czecz János százados, hivatalos szolgálatra Erdélybe rendeltetvén, helyette az utászatot Szodtfried őrnagy úr fogja előadni. 2. A gyalogsági egyetemes szabályokat (Reglement) Hartman József százados úr tanítandja. 3. Vasvári Pál úr hadtörténeti felolvasásokra önként ajánlkozván , ajánlata elösmeréssel elfogadtatott. 4. Chapon és Friedrich vivász , úgy Glembay rajztanitó urak ajánlkoznak a legméltányosb feltételek szerinti tanításokra; kikkeli értekezés az egyes tanulók dolga leszen. 5. A tanítások egy része már folyamatban van. Folyó hó 20-án a többi, folyamatba indúlnak, miről, valamint átalában az egyéb tárgyak óráiról, értesülést lehet meríteni az egyetem épületében közre kitett fekete tábláról. Budapest, nov. 16-án 1848. Vallás és közoktatási ministeriumi állodalmi titkár. — Szász Károly. — A pozsony-nagyszombati vasút személyzete 52 pfot és 17 krt a haza oltárára lefizetett. Ilkey Karolina a honért megsebesültek számára két vánkost, egy pokróczot, egy csomó tépést és pólyát. Mracskó Mári egy köteg tépetet. Kendelényi-Szily Betty asszonyság Pestről 1 madraczot, 1 paplant, 2 vánkost, 2 darab végvásznat, 6 darab pólyát a kórház számára. Valkay Emelka a megsebesült honvédek számára 3 pftot, egy font tépetet és 8 darab pólyát ajándékozott. Midőn ezen buzgó és dicséretre méltó áldozatokért a haza nevében hálás köszönetet mondok, biztosan reményem , hogy e szép példa számos utánzókra találand. — Nádosy Sándor, ezredes. — A honvédsereghez s nemzetőrséghez kineveztettek: I. A honvédsereghez. A 16-dik zászlóaljhoz, hadnagyúl: Számvald Ferdinánd. A 39-dik zászlóaljhoz hadnagyúl s segédtisztül: Mészáros Imre. A 13-dik zászlóaljhoz hadnagyúl: Dubraviczky Ádám. A 12-dik zászlóaljhoz főhadnagyai: Benedicti Róbert. A 13-dik zászlóaljhoz, hadnagyúl: Csikász János. A bocskai lovascsapathoz századosokúi: Török József, Kovács Endre. Főhadnagyokúi: Vörösmarti Sándor, Rácz János. Hadnagyokúi: Harsány Bálint, Varga János, Réti Mihály, Oláh Jakab. A bocskai önkénytes gyalog csapathoz, századosokéi: Eresei Lajos, Borbély Dán, Kálmán György. Főhadnagyokéi: Tischner Kristóf, Karap Sándor, Eötvös György. Hadnagyokéi: Balogh József, Csepely Ferencz, Nábrády Benedek, Radó János, Jakó Pál, Tóth Mihály, Simon Pál. Pécsi honvédseregi főparancsnok, Csanádi Pál alezredes ur mellé segédtisztül hadnagyi ranggal: Béressi Samu. II. A nemzetőrséghez. Középszolnoki n. ő. őrnagy Nagy Károly mellé segédtisztül hadnagyi ranggal: Décsey Ferencz. Középszolnoki őrnagy, báró Eglefstein mellé segédtisztül hadnagyi ranggal: Balog Áron. Kohlman ezredes ur mellé nemzetőrségi segédtisztül főhadnagyi ranggal: Helle Ferencz. — Kossuth Lajos, a honvédelmi bizottmány elnöke. — A november hó 14-től Győrben, Veszprémben, Somogyban, Kaposvárott, Pécsett, Szegszárdon és Székesfejérvárott megtartatni hirdetett levásárlások határnapjai ezennel érvényteleneknek nyilváníttatnak, miután az illető kormánybiztosok által a végre már azelőtt más napok rendeltettek, s annálfogva a felírt helyeken a kormánybiztosok által meghatározott és áltatok már közhirré tétetett napokon fognak a pótló vásárlások megtörténni. Kelt Budapesten, nov. 15-én 1848. Répásy, tábornok. — Bém tábornok emlékirata. (Vége.) Végre 1648—diki február havában kitört Párisban a forradalom, s hogy mindent megakaszszon, mi okos viselet által Legyelhonnak használhatott volna, a Franczia- és Angolhonban tartózkodó kivándorlottakat Posen nagyherczegség és Krakkóba nyomta, a democrat társulat, hogy ott mielőtt felfegyvereztethettek volna, az osztrákok és poroszok által szétszaggattassanak s megsemmisíttessenek. Hogy munkáját befejezhesse, több legfinomabb orosz ágensek maradtak Krakkóban, sőt többen Lembergig tolakodtak, s a nép közé vegyülve, communismust és a birtoklás eltörlését hirdetve igyekeztek azok halálát előmozdítani, kiktől féltek. Eközben Gallicziának minden kerületében egy egy nemzeti tanács alakult, Lembergbe követek küldettek egy középponti tanács alkotására. E város----------ei is alkottak egy tanácsot, és mivel nagy többségben mindenkit maguk közé vettek, többséget tudtak maguknak szerezni a különböző kerületek követei felett. E vezetők egyesültek a democrat társulattal, és egyesülten dolgoztak. A középponti tanács legmunkásabb ágense Dzirzkowsky volt. Érezte az ország a veszedelmet, mi fenyegető ha illyen emberek a státusok sorsára befolyást gyakorolhatnak — fontos panaszok, visszahívások voltak napirenden, s végre a középponti bizottmány végzéseinek jóváhagyását megtagadta az ország, ha azt nem reorganizálják. A főpont volt Czirzkowsky elmozdítása, ki már Frankfurt és Párisba utazott vala. Én Párisban láttam, bár communistáink egyike volt, eltagadd azt nyilvánosan, hogy a becsületes embereknél szabad bejárása legyen. Parisban történt, hol felkértem, hogy mentői előbb térjen vissza Gallicziába, egyesüljön Magyarhonnal, s egyesülve munkálkodjanak, mert mondom neki, fájdalommal kell tapasztalni, miszerint több lengyelek a panslavismusnak hódolnak. Iren Hogy az e gondolat által okozott bajt jóvá tegyem, mondám s nekie, miszerint én is rövid időn Magyarhonba menendek, s ott szót egy lengyel-szláv légiót alakítandok, mellynek czélja leend, min- iden szláv néptörzseket, kik századok óta a magyarokkal egyesül- is atten képzik a magyar királyságot, felvilágosítva, meggyőzhetni, miszerint a magyaroktól el ne szakadjanak, sőt velük egyesülten maradjanak. Az erkölcsi és anyagi befolyás, mellyet így gyakorolhattunk volna, bizonyosan a legjobb eredményt idézte volna elő. Ezután nem sokára Lembergbe mentem. Ott találtam az úgynevezett középponti tanácsot, mellyben semmivel egyébbel nem foglalkoztak, mint a magyar dolgokkal, sőt azon hibát követték el, hogy a csehekkel egyesültek. Én erre nyilvánosan Magyarhon mellett nyilatkoztam. Hazámfiai , kik e nagylelkű nemzet iránt öröktől fogva rokonszenvvel viseltetnek, felhívták az ifjúságot, magyarhoni szolgálatba lépni; több követek siettek akkor oda, mielőtt én megérkeztem volna, hogy bizonyos feltételeket csaljanak ki. Bécsben visszatartóztattatva, hogy a szabadság ügyét védelmezzem , mit tehettem, mindent megtettem e város megmentésére. Egy barrikád védelmezésében October 28-kán megsebesíttetem, s midőn beláttam, mert egy része a külvárosoknak már be volt véve, hogy a nemzetőrség az ellenséget, melly tűzzel pusztítva minden erejével nyomult a város ellen, fel nem tartóztathatja, engedtem barátim s különösen az Aula kérésének hátralevő napjaimat még a szabadság kivívására áldozandó, hogy ne szolgáljak az ellenségnek, egy hosszas rombolás és megsemmisítés ürügyéül, eltávoztam Bécsből, hamis útlevéllel, s nagy kerület után megérkeztem Pozsonyba, hogy Magyarhonnak szenteljem szolgálataimat. De milly nagy volt meglepetésem, midőn itt Wysocki urat, hajdan tüzér alhadnagyot,egy lengyel követ szerepét játszva, találtam, ki az úgynevezett democrat társulat, mellynek czéljait már előbb előadom, a legmunkásabb ágense volt. Krakkóban hagytam őt el , hol az ifjúság szellemét igyekezett megrontani, és egyenetlenséget szórt a polgárok közé, mialatt néhány lengyel szökevények által, kiket prosektálvá tett, aláírásokat gyűjtött a lakosság közt, s az aláírásokat „hazafiúi adakozások“ czímmel szépítő. Itt Magyarországban ezredes és krakkói követ szerepet viselt. A második személy, ki nekem feltűnt Dzierzkowski úr volt. Ez is, mint a másik, communista volt, de nyilvánosan megtagadván barátit, annál veszedelmesebb, mert ravasz volt; ez gallicziai követnek mondá magát, bár Gallicziából távoztamkor az egész ország által látván szándékát és czéljait, a lembergi bizottmányból, hová befurta magát — eltávolítását kívánta. Ezen két férfiú egyesülése megerősítő bennem azon meggyőződést , hogy társaik, kik szinte gallicziai követekül mondák magukat, épen ollyanok, azaz communisták,az orosz és osztrák cabinettek zsoldjában. Látásukra mindazon szerencsétlenségek felmerültek bennem, mellyeket e gyilkoló seda szerencsétlen hazánkra halmozott. A kivándorlónak közti és a honbani egyenetlenség,az 1846. évi Gallicziábani mészárlás, a krakkói köztársaság megsemmisítése azon időben, az 1848. évi poseni véres történetek, s rá a krakkói ágyúztatás, s végre Galliczia népei közti legújabb bonyodalmak, mind az ő műveik. Meggyőződve arról, hogy ezen emberek csak azért jöttek Magyarhonba, hogy itt az ifjúságot demoralizálják, hogy a nép közt az egyenetlenség magvát elszórják, s így romlásba vezessék, midőn a szabadság és egyenlőség legerélyesebb férfiét gyanúsítani, sőt legyilkolni törekedtek, kötelességemnek ismerem, a kormány elnökének megmondani, hogy ezen úgynevezett követek, nem azok, kiknek magukat mondják. Sőt állítom, hogy ha bizonyítványokat mutatnak elő, azok vagy hamisak, vagy ámítások által kicsalt aláírásúak. Nagyon által látták, hogy megérkezésem által tekintélyük nagyon csökkent. Hozzám jöttek és miután szemrehányásokat tettek volna, kinyilatkoztatták, miszerint ha őket elismerem, és velük munkálkodandóm, megegyezendenek velem, ellenkező esetben azonban ellenem fognak fellépni. Miután mindent megmondottam nektek mit róluk gondoltam , kinyilatkoztatom: miként lelkiismeretem tiltja, hogy őket elismerjem, vagy velük együtt munkálkodjam, hozzáadván még, hogy jobban ismerem őket, miként azt ne tudhatnám, hogy közönségesen használt fegyverük, hazugság, rágalom és gyilkolás, s jól tudom, hogy tagadó válaszom által mindezeket várhatom, így vál-unk el. És már a következő napon megtörtént mit előre láttam. Ezen nyomorultaknak és czinkosaiknak nem volt sietősé tenni valójuk,int a Pesten levő lengyel ifjakat ellenem fölingerelni,s előttük a leg-nevetségesebb módon engem rágalmazni, arra használván őket, hogy valamint úton útfélen, úgy a lapok szerkesztőségeinél,mint a szabadság elárulóját feladjanak, pedig egész életemben azért haraczoltam, sőt annyira vitték a dolgot egy ifjú ember fanatizálása ! Utal, hogy ő, ki engem soha sem ismert, hozzám jővén, azon pillanatban, midőn pártfogásomért esdett, egy zsebpisztolyt fejemnek szegezve rámsütött, miáltal majd életemet vesztem. Rögtön elsői falván azt mondá, hogy ögy democrát, s egy aristocratát akart megölni. Én aristocrata! ki fel sem gyógyultam azon sebből, mellyet a nép jogainak védelmében egy bécsi barikádon kaptam. Bizonyia megölettem volna, ti gyáva gyilkosok, kik egy szeles ifjat anlyira vihettetek, kinek azonban én megbocsátok, vérem díjját j Windischgrätz kezeiből kaptátok volna meg, ha ez már talán előre neg nem történt volna; mert a bécsi capitulatio első pontja kiada-ásom volt. ] És mi lenne a democratia szép és szent ügyéből, melly e pil ]anatban despotismus és aristocratia ellen vl, ha néhány gonoszi evőnek sikerülne azt épen az ellenkező talán borzasztóbb bajba azinarchia és communismus örvényeibe rántani. Mi lenne belőle hainden gyilkos nevének szent utalma alá bújna, hogy az igazsáos büntetést kerülje ? Mi lenne Magyarhon szabadságából, ha az ország ellenségeinek zsoldjában álló néhány nyomorult ember büntetlenül dől - hózhatnék, az ifjúság szellemének megrontásán, hogy a gonosz- evőnek könnyű legyen, a legjobb polgárokat,talán a dicső elnököt, g Kossuthot is hűségtelenséggel vádolva , egy esztelen gyilkoskéz legrohanásának kitenni! Figyelmeteket, ti magyar státusférfiak, e kérdéshez kivánom vezetni, legyetek szigorúak, sújtsátok a valódi bűnösöket, távolra látok el országtokból főkép azokat, kik ifjuságtok nemes szellétét megmételyezhetik; de ne hárítsátok néhány gonosztevők tét- nyit a lengyelekre, kik e pillanatban Magyarhonban vannak, vagys sokra , kik még eljöhetnek, mert a tömeg szíve jó és nagyérzetű, Sát azok is, kik elhagyták magukat tántoríttatni, be fogják hibáikat zóni, és mindnyájan vitézül fognak ügyetekért harczolni, míg satthonunk nem fogja őket segítségül hívni. Pest, nov. 12. 1848. án 536 ORSZÁGGYŰLÉS. Nov. 17. 93-ik ülés a képviselőknél (vége). b) Hegedűs Imre törvényjavaslata a községek rendeléséről kinyomatik, s az osztályokhoz utasíttatik. fi c) Murgu Eufém törvényjavaslata a román nép jogai kindezéséről. Többen az osztályokhoz akarják utasítani. Záborszky Alajos felvilágosítást kér az inditványo elmés Murgu Eufém. Akkor, midőn ezen népgyűlés tartatott, le annak határozatai hozattak, más körülmények voltak, mint most, s öt és más szellem uralkodott azon tartomány nagy részében mint jelenleg. Akkor ezen dolog jó gyümölcsöt hozott volna, most ezt nem tudhatom, régen nem lévén ott, azon tartománynak miben létét sem tudom, annál fogva inkább a 1. honvédi bizottmány tudhatja, miben áll a dolog, s megítélheti, valljon ezen javaslat hozhat-e gyümölcsöt vagy sem. Részemről tehát felvilágosítást kellene kérnem. — (Midőn szóló kétszer is tartományt említe, roszaló zúgás, s ezen kiáltás hallatszott a követek közt: „nem tartomány.“) — Elnök. Nem szükség a honvédelmi bizottmányt megkérdeni; képviselő úr tudhatja, hogy állnak a dolgok; ha indítványát viszszaveszi, nem tárgyaltatik, hanem tárgyaltatni fog. Murgit: Indítványát vissza nem veszi. Drágos. Míg a normális állapotba vissza nem tér az ország , addig a törvényjavaslat nem ugyan visszaveendő, hanem elhalasztandó. Asztalos. Halasztani kívánja, mert a nélkül is azt szokták mondani, hogy a magyarok más nép vallásdolgaiba igen szeretnek avatkozni. Először ki kell hallgatni az oláh püspököket, ez pedig csak akkor történhetik, ha a béke helyre áll. — Besze szinte elhalasztani kívánja. Gál szerint nem lehet elhalasztani, mert a bujtogatók a ház ezen határzatát bujtogatásra majd felhasználják, és azt mondják, hogy még csak tanácskozni sem akarnak az oláhok dolgairól. Kolozsvárt az unitus püspök a haza érdekében a legjobb szellemben működik, azt ki lehet hallgatni. Utasíttassék az osztályokhoz. Egy követ azon szempontból kívánná tárgyaltatni, hogy az oláhok a ráczoktól függetlenítessenek. G o r o v e. Tárgyaltatni kívánja, mert bár a németet felbujtogatta a bécsi camarilla a magyar ellen, az mégis a magyarnak természetes szövetségese, az oláhokra is, bár fel vannak hajtogatva, szinte ez áll. A többség az osztályokhoz utasítja. d) Törvényjavaslat a birtokviszonyoknak a közálladalomhoz leendő meghatárzásáról. Minthogy a honvédelmi bizottmány által előterjesztendő kármentesítési tervvel összeköttetésben áll, kinyomatik, és az osztályokhoz utasíttatik. e) Boczkó Dániel törvényjavaslata Magyarország függetlensége épségben tartásáról. (Ezzel a honvédelmi bizottmány különben is foglalkozik.) f) Omaszta Zsigmond törvényjavaslata a közös legelők elkülönítéséről. (Akkorra halasztatik, mikor a honvédelmi bizottmány urbériségrőli törvényjavaslatát a ház ebbe terjeszti.) g) Kereskedelmi minister törvényjavaslata a vámszabályzásról.h) Szász Károly törvényjavaslata a vízaknai örökös királyi biróság eltörléséről. i) Törvényjavaslat a pest-kolozsvári vasút iránt. (Mindenik iránt meg fog tétetni az intézkedés). k) Drágos törvényjavaslata: az oláh nyelv és nemzetiség iránti határozatokról. (Osztályokhoz utasíttatik.) Ezután az elnök jelenti, hogy Mán József képviselő részére, ki jelenleg Marmarosban a haza érdekében működik, a kormánybiztos , minthogy az említett képviselő úr az ottani lakosságra lágy befolyással bír, a távozási időt meghosszabbítatni kéri. [Megadatott.) Bujcsics György hadnagy folyamodást intézett az elnökhöz, és így a házhoz, miszerint Perczel Mór megígérte, hogy a tiszteknek mindenük, miek van, meghagyatik, mégis azok tőlük elszedettek. Azokat azért kéri visszaadatni. (A honvédelmi bizottmányhoz tétetik át.) Zelenay Gedeon, Szunyogh Rudolf, Kricsfalvi Lajos képviselő uraknak néhány napi távozásra engedetem adatik. Ezzel az ülés 12 órakor eloszlott. FŐVÁROSI ÚJDONSÁGOK. Milly szükséges lépés volt a fegyvergyárnak az álladalom részéről elfoglalása, első pillanatra átlátható. Még annál üdvösebbnek fog azonban látszani, ha röviden elmondjuk azon rendetlenségeket, mellyek — mint ezelőtt a fegyvergyárban történtek — közbeszéd tárgyai, így, az éjjeli munkáért drágán fizetett egyének ellenőrködés nélkül lévén, ott nagánosoknak és saját hasznukra is dolgoztak. Nagy zavart okozott az igazgató drácói és részrehajlással kezelt fegyelmi szabászata, melly azonban meg van már semmisítve, s a hanyag munkások ellen czélszerübb szigorú büntetés határozva. — Az üllői úton levő új kaszárnyában szállásolt újonczok közt dühöng a cholera. A kósza hír a velök együtt szállásoló erdélyi oláh határőröket vádolá a kút megmérgezésével, mit azonban képzelni sem lehet, miután magok is azon, kútból isznak és főznek. Hihetőbb, hogy talán azon mint posványos helyen ásott, lút vize természettől ártékony. Sőt még hihetőbb, hogy a nyavalya oka azon körülményben fekszik, hogy, hír szerint, az újonczok tenérdek számmal szorítják az egyes szobákba. Mi, ha igaz, annál nkább roszalandó, mert kényelmesebb szétosztásokra hely elég van a két városban, így nem is említve a pesti roppant laktanyákat, horvát foglyok elszállítása óta, Budán is két nagy s több apró kaszárnya áll egészen üresen. — A székelyek uj nemzeti lobogójok alatt, és sokan közölök már honvéd-dolmányokba öltözve, tegnap hagyák el városunkat számra mintegy 800-an, Erdélybe menendők- Isten koszorúzza fiadallal uj zászlójokat, s tegye azt annyival dicsőbbé a réginél, mennyivel szentebb ügy jelképe a fekete sárga lepedőnél, mellyre, mint bálványra, volt esküdni kénytelen a magyar katona. — Vásárunk, — mint hazánk állapota természetessé teszi - csak árnyéka volt a régiebbeknek. Mindazáltal sok czikkeken érezhetőbb volt az áruk,mint a vevők hiánya, bár ezek is igen véren jelentek meg. Az itt volt kevés szerb hozott egy furcsa írt. — Karageorgievics Sándor, Szervia fejedelme, a szentséges arloviczi patriarcha közbenjárására meglepetvén a szent lélek falasztja által, amannak — nem a szent léleknek, hanem a patrirchának — tízezer darab aranyat kézbesített Szervia közpénzírából, s ellenjegyzés nélkül, mi nem példa nélküli dolog alkotmányos országokban. A híres patriarcha mi czélra fordítá e pénzt könnyen gondolható. Néhány becsületes szerb azonban megtudáa elvtelen kiadást, s köztök, mint mondatik, maga Vuchich, ollyast ütöttek, melly szinte forradalmikig dörgött. Mire is a magába irt fejedelem saját erszényéböl téríté meg a 10,000 aranyat az irodalomnak. Mikor térítendi meg neki Rajachich, az a herczegek alkalmasint több gondot adand,mint a patriarchának. A — Tegnap délelőtt érkezett Váczról 528 újoncz a vasúton. — A zászlóaljfölöslegek apránként gyülekeznek fövárosunki; egy részök az üllői úton levő kaszárnyába szállásoltatok, hol ilig kész ablaktalan szobákban kénytelenek nyomorogni, pedig azony az egy szál ingre és gatyára már csípős idő jár, és ez emíreknek még most sincs ruhájuk, mi miatt közölök már többen haltak. Sajnáljuk, hogy nem tudjuk, hol ez iszonyú rendetlenségi hanyagság forrása, mert bizony azok az illető urak megérdemnék, hogy a nyilvánosság közlönyei a legkíméletlenebbül sújtsák Let.