Közalkalmazott, 1970 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1970-08-08 / 8. szám
Ülést tartott a központi vezetőség (Folytatás az 1. oldalról) és a közigazgatásban már gyakorlati ismereteket szerzett fiatalokat. Az államigazgatás területi és belső átszervezéseinél gondoskodni kell arról, hogy a nők ne kerülhessenek hátrányos helyzetbe. A szakszervezeti bizottságok a nők és a fiatalok sokrétű munkájához, eddigi ismereteihez, érdeklődési köréhez igazodva biztosítsák a továbbtanulás és mű- velődés szervezett formáinak alkalmazását, szorgalmazzák az önképzést. Általános tapasztalat, hogy a nők és a fiatalok nagy felelősségérzettel, kellő szaktudás birtokában végzik munkájukat és szívesen vállalnak társadalmi megbízatást is. A bizalmiak 62 százaléka nő, az szb-tagoknak 38,6 százaléka, a központi vezetőség tagjainak 23 százaléka. A megkérdezett fiataloknak mintegy 70 százaléka válaszolt igennel a kérdésre, hogy vállalna-e társadalmi, mozgalmi munkát. A központi vezetőség állásfoglalása szerint a soron következő szakszervezeti választások alkalmával fontos teendő, hogy mind a nők, mind a fiatalok megfelelő képviseletet nyerjenek a választott szervekben. Ugyanakkor erősítsék a szakszervezeti bizottságok a fiatalokban azt a készséget, hogy eredményesen részt vegyenek a KISZ munkájában. Az eddiginél több alkalmat kell teremteni a fiataloknak a közéleti szereplésre, az élet- és munkakörülményeiket érintő kérdéseket nyilvánosan a fiatalokkal is beszéljék meg. Az ügyintézői munkakörökben észlelhető olyan jelenség, hogy azonos iskolai végzettséggel és szakmai gyakorlattal rendelkező női és férfi munkaerők alapbére között eltolódás van a nők hátrányára. A szakszervezet észrevételei nyomán ez ideig történt már több helyi intézkedés, de ez nem tekinthető általánosnak. Ahol jelenleg is fennáll a béraránytalan■yag, ott a szakszervezeti bizottságok kezdeményezzék az 1970—71 évi bérfejlesztést és tartós bérmegtakarítások keretéből annak felszámolását. Fordítsanak nagy gondot az államigazgatási munkában fontos szerepet betöltő adminisztratív és kisegítő állománycsoport illetményeinek emelésére, mivel jelenleg indokolatlan eltérések vannak az igazgatás különböző szintű hivatalaiban s különösen a községekben dolgozók között. A fiatalok differenciáltabb, a képzettséget, a szakmai felkészültséget jobban figyelembevevő bérezést javasoltak, s különösen az alacsony kezdő fizetésekre hívták fel a figyelmet. Az egyetemről kikerült fiatal szakember ugyanis csak 4—5 év után, tehát 28—30 éves korában érhet el egy viszonylag megfelelő bérszintet. Ezért sokan átmeneti munkahelynek tekintik a közigazgatást. Természetesen sok probléma csak a bérrendszer reformjával és központi intézkedéssel áldható meg, de törekedjenek a szakszervezeti bizottságok a helyi lehetőségek jobb kihasználására is. A szakszervezeti bizottságok ismerjék meg a nagycsaládosok és gyermeküket egyedül nevelő nők gondjait, segítsék őket azok leküzdésében. Helyzetüket egyébként az elnökség országos felméréssel kívánja még ebben az évben jobban megismerni. Az igények alapján támogassák a szakszervezeti bizottságok a hivatali ■aaját kezelésű, elsősorban családos üdülők építését. A nők érdekei miatt is keressék a szervezett étkeztetés bővítésének lehetőségeit. Jelenleg például a községi tanácsoknál a dolgozók 5,5 százaléka étkezhet hozzájárulással támogatott módon, holott itt a nődolgozók aránya több mint 50 százalék. Jogos igény, hogy a közalkalmazottak, s ezen belül a fiatalok az eddiginél nagyobb számban lehessenek részesei a kedvezményes lakásépítési akciónak. Érdemes felfigyelni a fiatalok véleményére, miszerint a szakszervezeti bizottságok jó része a kulturális és sportprogramok elkészítésénél a fiatalok életkori sajátosságaiból eredő igényeket figyelmen kívül hagyja. Ezen a jövőben változtatni szükséges, amihez természetesen az anyagi alapokat is biztosítani szükséges mind helyi, mind központi szinten. Annak érdekében, hogy a nők és fiatalok sajátos érdekeinek képviselete a szakszervezeti munka egészén belül hatékonyabb és szervezetileg is biztosítottabb legyen, a központi vezetőség nőtagjai köréből megszervezi a nőbizottságot, s megalakulnak a megyei bizottságok mellett és a nagyobb létszámú hivatalokban is a nőbizottságok. Központi szinten és a megyékben is megszervezik az ifjúsági bizottságokat, azokban az alapszervezetekben pedig, ahol a fiatalok aránya a 30 százalékot meghaladja, ifjúsági felelősöket választanak a szakszervezeti bizottságba. E bizottságok kidolgozzák majd a nő- és ifjúságpolitikai munkával kapcsolatos részletes tennivalókat. Közreműködnek abban, hogy szakszervezetünknek az állami szervekkel kötendő együttműködési megállapodásaiban e két réteg érdekeit szolgáló helyes elhatározások szülessenek. A Központi Vezetőség ezután megtárgyalta és elfogadta a szakszervezeti szervek választásáról szóló irányelveket. Ennek alapján a szervek választásának időpontja , a következő: bizalmiak választása: november ■ Utol november 30-ig; osztálybizottságok, szakszervezeti bizottságok, szakszervezeti tanácsok: 1971. január 15-ig; középszervek: 1971. február 20-ig; a kongresszusra 1971. április 9—10-én kerül sor. Negyvenhárom ügy tanulságai Feszvelmi ÜGYek: országnfi ffiim t.nun trnknri 1 9 A Budapesti Bizottság Munkaügyi Bizottsága folyamatosan tanulmányozza a Munkatörvénykönyv hatályosulását a gyakorlatban. A vizsgálódásnak különböző témákban egyik láncszeme volt a 12 országos főhatóságnál előforduló fegyelmi ügyek elemzése. A vizsgált hivatalok közül három helyen — az Igazságügyminisztériumban, az Országos Anyag- és Árhivatalnál, az Állami Egyházügyi Hivatalban — 1968. január 1. és 1970. február 1. között egyetlen fegyelmi ügy sem fordul elő. A többi hivatalban 43 esetben került sor fegyelmi büntetés kiszabására. A fegyelmi vétségek a következőképpen csoportosíthatók: — a szorosan vett munkaköri kötelezettségek megsértésével elkövetett vétségek, ezek száma 7; — a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett vétségek, számuk 19. A magatartásbeli hibákból fakadóak, számuk 7. A munkaköri kötelezettségek megsértésével elkövetett fegyelmi vétség: az ügyviteli szabályok megsértése, a felületes, hanyag munkavégzés. Tapasztalataink szerint csak a súlyosabb esetekben került sor fegyelmi eljárásra, például magasabb számú ügyirat hátralék és annak eltitkolása, beérkezett ügyek iktatás nélküli elfektetése stb. miatt. Enyhébb esetekben fegyelmi eljáráson kívül figyelmeztetésben részesítették a dolgozókat. A társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett vétségek köre gondatlan kezeléstől a sikkasztásig terjed. Ez utóbbi okból vonták fegyelmi eljárás alá azt a szakmunkást, aki társadalmi tulajdonban álló anyagokat eltulajdonított és a gépkocsivezetőt, aki az eltulajdonított dolgokat a lakásra szállította. A magatartási hibával összefüggő fegyelmi eljárások változatosak: vámkezelési szabálytalanság külképviseletnél dolgozónál, külföldi kiküldetést teljesítő személynél erkölcsileg kifogásolható magatartás, munkahelyi felettessel szemben megengedhetetlen hang használata stb. A kiszabott büntetések arányban állnak a fegyelmi vétség súlyával. Azonnali hatályú elbocsátásra csak súlyos esetekben került sor, például anyagi természetű visszaélés, erkölcsileg súlyosan kifogásolható magatartás stb. miatt. Alacsonyabb munkakörbe való áthelyezés büntetést szintén indokolt esetben alkalmaztak, például tetemes hátralék eltitkolása miatt. Általában figyelembe vették a súlyosbító és enyhítő körülményeket A fegyelmi büntetéseket minden hivatalban a Munka Törvénykönyve rendelkezései szerint állapították meg, illetve a Mt-ben felsorolt fegyelmi büntetéseket alkalmazták. A büntetések kiszabásánál azonban bizonyos egyhangúság észlelhető. A munkáltatók ugyanis nem éltek az új Munka Törvénykönyve differenciáltabb fegyelmi büntetési rendszerének a lehetőségével. A legáltalánosabban alkalmazott a megrovás büntetés és csak kivételesen fordul elő például a szolgálati cím vagy rangfokozat megvonása, a személyi alapbér csökkentése stb. Találkoztunk olyan esettel, amikor a gondatlan vagyonkezeléssel megvalósult fegyelmi vétség elkövetésére éppen az ügykezelési szabályok fogyatékossága adott lehetőséget és olyan esettel is, amikor a fegyelmi, vétség éppen abban állt, hogy az ügyviteli utasítás kiadására illetékes személy nem készített ilyen utasítást. Az ilyen — egy-egy részlegre vonatkozó — hiba azonban nem jellemzi a főhatóságok egészét, mert valamennyi vizsgált szervnél érvényes ügyrend, illetve szervezeti szabályzat van, azonban ezek ismerete nem kielégítő. A hatályos munkaügyi rendelkezések a szakszervezeti bizottságoknak a fegyelmi eljárással kapcsolatos véleménynyilvánítási jogot nem biztosítanak. Ennek ellenére csaknem valamennyi hivatalnál értesítik a szakszervezeti bizottságokat a fegyelmi eljárásról, néhány helyen pedig a büntetés kiszabása előtt kikérik a szakszervezeti bizottság véleményét. Ez a szakszervezeti bizottságok elismerését és a hivatalvezetéssel kialakult jó kapcsolatát mutatja. I)r. Garancsy Mihálync _____________________ <■ i war? uram 400 ágyas gyógyszálló 9 A közelmúltban adták rendeltetésének a gyulai várkertben a SZOT-MFDOSZ új gyógyszállóját, amely 50 millió forintos költséggel épült. Az új létesítményben egyidejűleg 400 mozgásszervi beteget tudnak elhelyezni lakosság ügyeinek intézése Zala megyében . Szakszervezetünk Zala menegyei Bizottsága legutóbbi ülésén a munkaszervezési bizottság elentése alapján megvizsgálta, hogyan fejlődött megyénk tanácsi terveinek kapcsolata a lakosságiak a törvényes előírásoknak megfelelően intézik-e ügyeiket. A tanácsi szakigazgatási szervek által 1967—69-ben hatósági ügyekben hozott több mint 110 000 határozat 96,8 százaléka elsőfokon jogerős lett, az ügyészségek a tanácsi szervek döntései ellen az utóbbi években csökkenő arányin éltek törvényességi óvással. Az államigazgatási panaszok számának alakulása ugyancsak a hatósági munka törvényességének erősödését mutatja. 1969-ben öszzesen 130 panaszbeadvány érkezett a megyei tanács végrehajtó bizottságához, 6,5 százalékkal kevesebb az előző évinél. A legtöbb panasz az építési, a közlekedési és vízügyi osztályok hatáskörébe artozó ügyekben fordul elő. Emelkedett a mezőgazdasági vonatkozású panaszok száma is, ami a zártkert-rendezésekkel, a tsz földmegváltásokkal és területentesítésekkel függ össze. Az alaptalan panaszbeadványok aránya a múlt évben 60,4 százalékról 71,5 százalékra emelkedett, mert az ügyfelek jogát vagy jogos érdekét sértő elsőfokú államgazgatási határozatok száma csökkent és az ügyfelek sérelmét már a fellebbezési eljárásban orvosolják. A tanácsi munka korszerűsítését szolgáló kormányrendeletek és határozatok — a többi között a szabálysértések intézéséről, a községi tanácsok egységes szakigazgatási szerveinek irányításáról, a szabálysértések, a községi tanácsok egységes szakigazgatási szervéről és a hatáskörök decentralizálásáról szóló jogszabályok — hozzájárultak ahhoz, hogy a tanácsok jobban lássák el sokrétű feladataikat. Valamennyi községben megalakult az egységes községi szakigazgatási szervezet, s ezzel létrejött az igazgatási munka színvonala emelésének egyik legfontosabb feltétele. Az apparátus egységes irányítás alá került. Az egyes szakemberek munkakörét elhatárolták, új munkamódszerek, alakultak ki. A vb. elnökök többsége ma már a megváltozott hatáskörnek megfelelően a testületek munkájával, a társadalmi és gazdasági élet irányításával, a község politikai tevékenységgel, a szakigazgatási szerv irányításával és ellenőrzésével foglalkozik. Az 1969. július 1-i átszervezéssel — a közös tanácsú községek létrehozásánál — az önálló községi tanácsok száma 66-tal csökkent, a közös tanácsok száma pedig 12-vel emelkedett. A kialakuló igazgatási egységek székhelyei és területei a lehetőségekhez képest megegyeznek a gazdasági, az iskolai, az orvosi és egyéb ellátási körzetekével. Így a múlt évben kialakult 29 közös tanácsú székhely községből 25-ben ott van a termelőszövetkezet központja is, 22-ben körzeti iskola, 21-ben körorvos, 16-ban közállatorvos, 9-ben ÁFÉSZ van. Az átszervezéssel kapcsolatos személyi problémákat sikerült mindenütt megnyugtatóan megoldanunk. Az 1970. július 1-vel kialakított közös tanácsok szervezésének előkészítő munkáit mind a községben, mind pedig a járásokban gondosan végezték. A megye községi tanácsainak száma 140-ről 74-re csökkent. Folyamatban van Zalalövő, Pacsa és Zalakomár községek nagyközségekké szervezése is. Szakszervezeti szerveink az illetékes tanácsi szervekkel együtt a jogszabályok módosítására 77 javaslatot terjesztettek fel a Minisztertanács és az Igazságügyminisztérium által alakított országos munkacsoporthoz. A munkacsoport a felterjesztett javaslatokból 59-et talált megalapozottnak. A megyei bizottság eredményesnek tartja a szakszervezeti bizottságoknak a hivatalvezetéssel szoros együttműködésben kialakított munkaszervezési tevékenységét. Benedek Tibor a megyei bizottság titkára Nem olyan egyszerű . Egy nő és egy férfi beszélgetett a Balaton-parti sétásnyon. Aznap ismer-kedtek meg. Q — Imádom a Bala étont! — áradozott a férfi. I — Én is. Gyönyörű, a csodaszép! ! Pár perc múlva már hivatásukról beszélgettek. Kiderült, hogy mindketten az államigazgatásban a dolgoznak, egyforma hivatali beosztásuk is van, de a nő képesítő a se nagyobb, főiskolát is végzett. Azután elhangzott a férfi kérdése: — Fizetése? A nő felsóhajtott. v — Biztosan kevesebb, mint a magáé. — Mégis mennyi? Kitűnt, hogy valóban kevesebb. — Igazságtalan! — mondta meggyőződésrel a férfi. — Az. Régi hiba, dejó lenne már orvosolni. Persze, mondák, a háztartás, a gyerek, a szülés ... no is nem a nő a családfenntartó ... Pedig a hivatalban nem akadályozza a gyerek a munkát. A háztartásiak sincs köze a hivalhoz. A munkát se aszerint adagolják, hogy egyedül keres-e családban ... — De mennyire gaza van. De nem ez az egyetlen igazságtaanság a nők körül. — A vezető állásokra gondol? — Igen. — Maguknál sok nő van vezető állásban? — Nagyon kevés. — Na ugye. Pedig alán néhol a nő alkalmasabb lenne vezetésre, mint sok hivatalban a főnök. — Ajaj, de menynyire! — helyeselt a férfi. — szép, hogy igazat ad nekem. í r ! — Igazságos va- gyok. Egyébként nekünk is van egy súlyos problémánk. J Egyik csoportveze- t tőnk nyugdíjba megy * és most kell kinevezni * az utódját. Nekem is ez van némi szavam az ügyben. '• — És mi a problé- * ma? ‘ — Van ugyan egy 1 remek női munka- erőnk, az nagyon al- l kalmas lenne. i — Hát akkor ne- i vezzék ki, ha olyan c alkalmas! — Nem olyan egy- 1 szerű a dolog. A nők- nél sok minden akadályozza a folyamatos munkát. A gyerek, az háztartás, esetleg az s újabb gyerek ... Ne-héz, nagyon nehéz a nőkkel... Palásti László