Közalkalmazott, 1970 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1970-08-08 / 8. szám

Ülést tartott a központi vezetőség (Folytatás az 1. oldalról) és a közigazgatásban már gya­korlati ismereteket szerzett fiata­lokat. Az államigazgatás területi és belső átszervezéseinél gondos­kodni kell arról, hogy a nők ne kerülhessenek hátrányos helyzet­be. A szakszervezeti bizottságok a nők és a fiatalok sokrétű mun­kájához, eddigi ismereteihez, ér­deklődési köréhez igazodva biz­tosítsák a továbbtanulás és mű-­ velődés szervezett formáinak al­kalmazását, szorgalmazzák az ön­képzést. Általános tapasztalat, hogy a nők és a fiatalok nagy felelősség­­érzettel, kellő szaktudás birtoká­ban végzik munkájukat és szíve­sen vállalnak társadalmi megbí­zatást is. A bizalmiak 62 százalé­ka nő, az szb-tagoknak 38,6 szá­zaléka, a központi vezetőség tag­jainak 23 százaléka. A megkér­dezett fiataloknak mintegy 70 szá­zaléka válaszolt igennel a kérdés­re, hogy vállalna-e társadalmi, mozgalmi munkát. A központi ve­zetőség állásfoglalása szerint a soron következő szakszervezeti vá­lasztások alkalmával fontos teen­dő, hogy mind a nők, mind a fia­talok megfelelő képviseletet nyer­jenek a választott szervekben. Ugyanakkor erősítsék a szakszer­vezeti bizottságok a fiatalokban azt a készséget, hogy eredménye­sen részt vegyenek a KISZ mun­kájában. Az eddiginél több alkal­mat kell teremteni a fiataloknak a közéleti szereplésre, az élet- és munkakörülményeiket érintő kér­déseket nyilvánosan a fiatalokkal is beszéljék meg. Az ügyintézői munkakörökben észlelhető olyan jelenség, hogy azonos iskolai végzettséggel és szakmai gyakorlattal rendelkező női és férfi munkaerők alapbére között eltolódás van a nők hát­rányára. A szakszervezet észrevé­telei nyomán ez ideig történt már több helyi intézkedés, de ez nem tekinthető általánosnak. Ahol je­lenleg is fennáll a béraránytalan­■yag, ott a szakszervezeti bizottsá­gok kezdeményezzék az 1970—71 évi bérfejlesztést és tartós bér­megtakarítások keretéből annak felszámolását. Fordítsanak nagy gondot az államigazgatási mun­kában fontos szerepet betöltő ad­minisztratív és kisegítő állomány­­csoport illetményeinek emelésére, mivel jelenleg indokolatlan elté­rések vannak az igazgatás külön­böző szintű hivatalaiban s külö­nösen a községekben dolgozók között. A fiatalok differenciáltabb, a képzettséget, a szakmai felké­szültséget jobban figyelembe­vevő bérezést javasoltak, s külö­nösen az alacsony kezdő fizeté­sekre hívták fel a figyelmet. Az egyetemről kikerült fiatal szak­ember ugyanis csak 4—5 év után, tehát 28—30 éves korában érhet el egy viszonylag megfelelő bér­­szintet. Ezért sokan átmeneti munkahelynek tekintik a közigaz­gatást. Természetesen sok prob­léma­ csak a bérrendszer reform­jával és központi intézkedéssel áldható meg, de törekedjenek a szakszervezeti bizottságok a helyi lehetőségek jobb kihasználására is. A szakszervezeti bizottságok is­merjék meg a nagycsaládosok és gyermeküket egyedül nevelő nők gondjait, segítsék őket azok le­küzdésében. Helyzetüket egyéb­ként az elnökség országos felmé­réssel kívánja még ebben az év­ben jobban megismerni. Az igé­nyek alapján támogassák a szak­­szervezeti bizottságok a hivatali ■aaját kezelésű, elsősorban családos üdülők építését. A nők érdekei miatt is keressék a szervezett ét­keztetés bővítésének lehetőségeit. Jelenleg például a községi taná­csoknál a dolgozók 5,5 százaléka étkezhet hozzájárulással támoga­tott módon, holott itt a nődolgo­­zók aránya több mint 50 száza­lék. Jogos igény, hogy a közalkal­mazottak, s ezen belül a fiatalok az eddiginél nagyobb számban lehessenek részesei a kedvezmé­­nyes lakásépítési akciónak. Érdemes felfigyelni a fiatalok véleményére, miszerint a szak­­szervezeti bizottságok jó része a kulturális és sportprogramok el­készítésénél a fiatalok életkori sa­játosságaiból eredő igényeket fi­gyelmen kívül hagyja. Ezen a jövőben változtatni szükséges, amihez természetesen az anyagi alapokat is biztosítani szükséges mind helyi, mind központi szin­ten. Annak érdekében, hogy a nők és fiatalok sajátos érdekeinek képviselete a szakszervezeti mun­ka egészén belül hatékonyabb és szervezetileg is biztosítottabb le­gyen, a központi vezetőség nőtag­jai köréből megszervezi a nőbi­zottságot, s megalakulnak a me­gyei bizottságok mellett és a na­gyobb létszámú hivatalokban is a nőbizottságok. Központi szinten és a megyékben is megszervezik az ifjúsági bizottságokat, azokban az alapszervezetekben pedig, ahol a fiatalok aránya a 30 százalékot meghaladja, ifjúsági felelősöket választanak a szakszervezeti bi­zottságba. E bizottságok kidolgoz­zák majd a nő- és ifjúságpolitikai munkával kapcsolatos részletes tennivalókat. Közreműködnek ab­ban, hogy szakszervezetünknek az­­ állami szervekkel kötendő együttműködési megállapodásai­ban e két réteg érdekeit szolgáló helyes elhatározások szülessenek. A Központi Vezetőség ezután megtárgyalta és elfogadta a szak­­szervezeti szervek választásáról szóló irányelveket. Ennek alapján a szervek választásának időpontja , a következő: bizalmiak választása: november ■ Utol november 30-ig; osztálybizottságok, szakszerve­zeti bizottságok, szakszervezeti ta­nácsok: 1971. január 15-ig; középszervek: 1971. február 20-ig; a kongresszusra 1971. április 9—10-én kerül sor. Negyvenhárom ügy tanulságai Feszvelmi ÜG­Yek: országnfi ffiim­ t.nun trnknri 1­ 9 A Budapesti Bizottság Mun­kaügyi Bizottsága folyamatosan tanulmányozza a Munkatörvény­könyv hatályosulását a gyakorlat­ban. A vizsgálódásnak különböző témákban egyik láncszeme volt a 12 országos főhatóságnál előfor­duló fegyelmi­ ügyek elemzése. A vizsgált hivatalok közül három helyen — az Igazságügyminiszté­riumban, az Országos Anyag- és Árhivatalnál, az Állami Egyház­ügyi Hivatalban — 1968. január 1. és 1970. február 1. között egyet­len fegyelmi ügy sem fordul elő. A többi hivatalban 43 esetben ke­rült sor fegyelmi büntetés kisza­bására. A fegyelmi vétségek a­ kö­vetkezőképpen csoportosíthatók: — a szorosan vett munka­köri kötelezettségek megsér­tésével elkövetett vétségek, ezek száma 7; — a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett vétségek, számuk 19. A magatartásbeli hibákból fakadóak, számuk 7. A munkaköri kötelezettségek megsértésével elkövetett fegyelmi vétség: az ügyviteli szabályok megsértése, a felületes, hanyag munkavégzés. Tapasztalataink szerint csak a súlyosabb esetek­ben került sor fegyelmi eljárásra, például magasabb számú ügyirat hátralék és annak eltitkolása, be­érkezett ügyek iktatás nélküli el­­fektetése stb. miatt. Enyhébb ese­tekben fegyelmi eljáráson kívül figyelmeztetésben részesítették a dolgozókat. A társadalmi tulajdon sérelmé­re elkövetett vétségek köre gon­datlan kezeléstől a sikkasztásig terjed. Ez utóbbi okból vonták fe­gyelmi eljárás alá azt a szakmun­kást, aki társadalmi tulajdonban álló anyagokat eltulajdonított és a gépkocsivezetőt, aki az eltulaj­donított dolgokat a lakásra szállí­totta. A magatartási hibával összefüg­gő fegyelmi eljárások változato­sak: vámkezelési szabálytalanság külképviseletnél dolgozónál, kül­földi kiküldetést teljesítő személy­nél erkölcsileg kifogásolható ma­gatartás, munkahelyi felettessel szemben megengedhetetlen hang használata stb. A kiszabott büntetések arány­ban állnak a fegyelmi vétség sú­lyával. Azonnali hatályú elbocsá­tásra csak súlyos esetekben került sor, például anyagi természetű visszaélés, erkölcsileg súlyosan ki­fogásolható magatartás stb. miatt. Alacsonyabb munkakörbe való át­helyezés büntetést szintén indo­kolt esetben alkalmaztak, például tetemes hátralék eltitkolása miatt. Általában figyelembe vették a sú­lyosbító és enyhítő körülménye­ket A fegyelmi büntetéseket min­den hivatalban a Munka Törvény­­könyve rendelkezései szerint álla­pították meg, illetve a Mt-ben felsorolt fegyelmi büntetéseket alkalmazták. A büntetések kisza­básánál azonban bizonyos egy­hangúság észlelhető. A munkálta­tók ugyanis nem éltek az új Mun­ka Törvénykönyve differenciál­tabb fegyelmi büntetési rendsze­rének a lehetőségével. A legálta­lánosabban alkalmazott a megro­vás büntetés és csak kivételesen fordul elő például a szolgálati cím vagy rangfokozat megvonása, a személyi alapbér csökkentése stb. Találkoztunk olyan esettel, ami­kor a gondatlan vagyonkezelés­sel megvalósult fegyelmi vétség elkövetésére éppen az ügykezelési szabályok fogyatékossága adott lehetőséget és olyan esettel is, amikor a fegyelmi, vétség éppen abban állt, hogy az ügyviteli uta­sítás kiadására illetékes személy nem készített ilyen utasítást. Az ilyen — egy-egy részlegre vonat­kozó — hiba azonban nem jellem­zi a főhatóságok egészét, mert va­lamennyi vizsgált szervnél érvé­nyes ügyrend, illetve szervezeti szabályzat van, azonban ezek is­merete nem kielégítő. A hatályos munkaügyi rendel­kezések a szakszervezeti bizottsá­goknak a fegyelmi eljárással kap­csolatos véleménynyilvánítási jo­got nem biztosítanak. Ennek elle­nére csaknem valamennyi hiva­talnál értesítik a szakszervezeti bizottságokat a fegyelmi eljárás­ról, néhány helyen pedig a bünte­tés kiszabása előtt kikérik a szak­­szervezeti bizottság véleményét. Ez a szakszervezeti bizottságok elismerését és a hivatalvezetéssel kialakult jó kapcsolatát mutatja. I)r. Garancsy Mihálync _____________________ <■ i war? uram 400 ágyas gyógyszálló 9 A közelmúltban adták rendeltetésének a gyulai várkertben a SZOT-MFDOSZ új gyógyszállóját, amely 50 millió forintos költség­gel épült. Az új létesítményben egyidejűleg 400 mozgásszervi beteget tudnak elhelyezni ­ lakosság ügyeinek intézése Zala megyében . Szakszervezetünk Zala me­­negyei Bizottsága legutóbbi ülé­sén a munkaszervezési bizottság elentése alapján megvizsgálta, hogyan fejlődött megyénk tanácsi terveinek kapcsolata a lakosság­iak a törvényes előírásoknak megfelelően intézik-e ügyeiket. A tanácsi szakigazgatási szer­vek által 1967—69-ben hatósági ügyekben hozott több mint 110 000 határozat 96,8 százaléka elsőfokon jogerős lett, az ügyészségek a ta­­nácsi szervek döntései ellen az utóbbi években csökkenő arány­in éltek törvényességi óvással. Az államigazgatási panaszok számának alakulása ugyancsak a hatósági munka törvényességének erősödését mutatja. 1969-ben ösz­­­zesen 130 panaszbeadvány érke­zett a megyei tanács végrehajtó bizottságához, 6,5 százalékkal ke­vesebb az előző évinél. A legtöbb panasz az építési, a közlekedési és­­ vízügyi osztályok hatáskörébe artozó ügyekben fordul elő. Emelkedett a mezőgazdasági vo­­natkozású panaszok száma is, ami a zártkert-rendezésekkel, a tsz földmegváltásokkal és terület­­­entesítésekkel függ össze. Az alaptalan panaszbeadványok ará­nya a múlt évben 60,4 százalék­ról 71,5 százalékra emelkedett, mert az ügyfelek jogát vagy jo­­gos érdekét sértő elsőfokú állam­­gazgatási határozatok száma csökkent és az ügyfelek sérelmét már a fellebbezési eljárásban or­vosolják. A tanácsi munka korszerűsíté­sét szolgáló kormányrendeletek és határozatok — a többi között a szabálysértések intézéséről, a köz­ségi tanácsok egységes szakigaz­gatási szerveinek irányításáról, a szabálysértések, a községi taná­csok egységes szakigazgatási szer­véről és a hatáskörök decentrali­zálásáról szóló jogszabályok — hozzájárultak ahhoz, hogy a ta­nácsok jobban lássák el sokrétű feladataikat. Valamennyi községben megala­kult az egységes községi szakigaz­gatási szervezet, s ezzel létrejött az igazgatási munka színvonala emelésének egyik legfontosabb feltétele. Az apparátus egységes irányí­tás alá került. Az egyes szakem­­berek munkakörét elhatárolták, új munkamódszerek, alakultak ki.­­ A vb. elnökök többsége­ ma már a megváltozott hatáskörnek meg­felelően a testületek munkájával, a társadalmi és gazdasági élet irányításával, a község­ politikai tevékenységgel, a szakigazgatási szerv irányításával és ellenőrzé­sével foglalkozik. Az 1969. július 1-i átszervezés­sel — a közös tanácsú községek létrehozásánál — az önálló köz­ségi tanácsok száma 66-tal csök­kent, a közös tanácsok száma pe­dig 12-vel emelkedett. A kialaku­ló igazgatási egységek székhelyei és területei a lehetőségekhez ké­pest megegyeznek a gazdasági, az iskolai, az orvosi és egyéb ellátási körzetekével. Így a múlt évben kialakult 29 közös tanácsú szék­hely­ községből 25-ben ott van a termelőszövetkezet központja is, 22-ben körzeti iskola, 21-ben kör­orvos, 16-ban közállatorvos, 9-ben ÁFÉSZ van. Az átszervezéssel kapcsolatos személyi problémákat sikerült mindenütt megnyugtatóan meg­oldanunk. Az 1970. július 1-vel kialakított közös tanácsok szervezésének elő­készítő munkáit mind a község­ben, mind pedig a járásokban gondosan végezték. A megye köz­ségi tanácsainak száma 140-ről 74-re csökkent. Folyamatban van Zalalövő, Pacsa és­­ Zalakomár­­ községek nagyközségekké szerve­zése is. Szakszervezeti szerveink az illetékes tanácsi szervekkel együtt a jogszabályok módosítá­sára 77 javaslatot terjesztettek fel a Minisztertanács és az Igazság­ügyminisztérium által alakított országos munkacsoporthoz. A munkacsoport a felterjesztett ja­vaslatokból 59-et talált megalapo­zottnak. A megyei bizottság eredményes­nek tartja a szakszervezeti bi­zottságoknak a hivatalvezetéssel szoros együttműködésben kialakí­tott m­unkaszervezési tevékenysé­gét. Benedek Tibor a megyei bizottság titkára Nem olyan egyszerű . Egy nő és egy férfi beszélgetett a­­ Balaton-parti sétá­­s­nyon. Aznap ismer-­­­kedtek meg. Q — Imádom a Bala­ é­tont! — áradozott a­­ férfi. I — Én is. Gyönyörű, a csodaszép! ! Pár perc múlva­­ már hivatásukról be­­­­szélgettek. Kiderült,­­ hogy mindketten az­­ államigazgatásban a dolgoznak, egyforma hivatali beosztásuk is van, de a nő képesítő­ a se nagyobb, főiskolát­­ is végzett. Azután elhangzott­­ a férfi kérdése: — Fizetése? A nő felsóhajtott. v — Biztosan keve­sebb, mint a magáé. — Mégis mennyi?­­ Kitűnt, hogy való­­­­ban kevesebb.­­ — Igazságtalan! — mondta meggyőződés­­r­­el a férfi.­­ — Az. Régi hiba, dejó lenne már orvo­­solni. Persze, mond­ák, a háztartás, a gyerek, a szülés ... no is nem a nő a család­fenntartó ... Pedig a hivatalban nem aka­­dályozza a gyerek a munkát. A háztartás­iak sincs köze a hiva­­­lhoz. A munkát se aszerint adagolják, hogy egyedül keres-e­­ családban ... — De mennyire gaza van. De nem ez az egyetlen igazságta­­anság a nők körül. — A vezető állások­­ra gondol? — Igen. — Maguknál sok nő van vezető állásban? — Nagyon kevés. — Na ugye. Pedig alán néhol a nő al­kalmasabb lenne ve­­zetésre, mint sok hi­vatalban a főnök. — Ajaj, de meny­nyire! — helyeselt a férfi. — szép, hogy iga­zat ad nekem. í r ! — Igazságos va-­­ gyok. Egyébként ne­künk is van egy sú­lyos problémánk. J Egyik csoportveze- t tőnk nyugdíjba megy * és most kell kinevezni * az utódját. Nekem is ez van némi szavam az­­ ügyben. '• — És mi a problé- * ma? ‘ — Van ugyan egy 1 remek női munka-­­ erőnk, az nagyon al- l kalmas lenne. i — Hát akkor ne- i vezzék ki, ha olyan c alkalmas!­­ — Nem olyan egy- 1 szerű a dolog. A nők-­­ nél sok minden aka­dályozza a folyamatos­­ munkát. A gyerek, a­z háztartás, esetleg az s újabb gyerek ... Ne-­­­héz, nagyon nehéz a­­ nőkkel... Palásti László

Next