Közgazdasági Értesítő, 1914. április-május (9. évfolyam, 14-19. szám)
1914-04-02 / 14. szám
IX. évfolyam. 1914. április 2. 14. szám. A hamis származási megjelölésekről. 1. Régi időkre kell visszamennünk, amidőn a származási megjelölések jelentőségét és eredetét kutatjuk. A nemzetek életének abban az időszakában, amikor a kézműves iparok gyakorlása és a művészi ipartermékeknek titka apáról fiúra szállott, ezek az ipari titkok az illető családnak az ipari verseny terén különleges jogállást biztosítottak, ezek az iparos családok t. i. az ipari titkok birtokában mintegy monopóliumot élveztek. Mindenütt bekövetkezett azonban a fejlődésnek egy további fokozata, az a korszak t. i., amidőn az ilyen titkok birtokában levő iparosmesterek alkalmazottai (segédei) eltanulva a titkokat, önállósításuk idejének elérkeztével maguk is alkalmazták azokat, s fölvették a versenyt mestereikkel. Az ipari titkok nyilvánosságra jutásának processzusa ezzel megkezdődött s hovatovább odavezetett, hogy egy-egy községnek összes iparosai egy és ugyanazt az eljárást és készítési módszert alkalmazták. Az ipar történetéből tudjuk, hogy egy-egy városnak vagy vidéknek később nagy hírnévre szert tett iparát egy-egy iparos család, illetve az ennek birtokában levő ipari titkok nyilvánosságra jutása alapozta meg. Az illető községben aztán az ilyen előnyösebb helyzetben levő ipar a többi iparágakkal szemben nagy fejlődésnek indult, ami természetes is, mert az illető iparnak termékeit vásárokon könynyebben lehetett eladni, az ezzel való foglalkozás tehát nyereségesebbnek mutatkozott. Ilyképen egyes városok egy-egy iparágról lettek nevezetesek, így Damaskus az acélpengékről, Strassburg a pástétomairól, Kordova a bőr-