Közgazdasági és Közigazgatási Szemle – 1894.
I. Értekezések - Az államtudományok oktatása és állami életünk igényei. — Dr. Jekelfalusay Józseftől
AZ ÁLLAMTUDOMÁNYOK OKTATÁSA. De térjünk át a budapesti, vagyis inkább egyetlen műegyetemünkre. Azt hihetnek, ha valahol, úgy itt virágzik a nemzetgazdaságtan és annak gyakorlati támasza, a gyakorlati üzletember tájékoztatója, a gazdasági statisztika. Ám mit látunk ? Van összesen 30 rendes tanszék. Van állattani és növénytani tanszék stb., de külön nemzetgazdaságtani tanszék nincs. Van ugyan egy, jelenleg ép üresedésben levő tanszék, melynek tárgyai: nemzetgazdaságtan, jog- és törvényisme, tehát valami olyan egyveleg, mely alatt az egész jog- és államtudományok körét lehetne érteni, ha nem volna még egy külön tanszék a közigazgatási és magánjog számára. Ami ez utóbbin kívül esik, az tartozik tehát az előbbihez s ha visszaemlékezünk arra, hogy e tanszék boldogult betöltője tényleg adott elő váltójogot, azt kell kérdenünk, miért nem adják elő a kereskedelmi jogot, melyre tán csak volna szüksége a technikai pályára menőnek ? Erre és hasonló egyéb kérdésekre ugyan azt felelhetné valaki, hogy ám ott a szomszédban az egyetem. De e felelet a viszonyok nem ismerésének volna jele. Az egyetem szaktanára — eltekintve attól, hogy túlon-túl elég neki a saját hallgatósága — nem rendezheti be előadásait úgy, mint azt a műegyetem tanrendje kivánja és ami még szembeszökőbb, nem mehet el a műegyetemre a vizsgákra. Következik ebből, hogy mindazt, mit a technikusnak tudnia kell, a műegyetemnek a saját erejéből kell nyújtania. Az irányzat e részben meg is van, így látjuk, hogy u. n. meghívott szakférfiak adják elő e műegyetemen a »számtartást«, a »közegészségtant«, a »művelődéstörténetet, irodalmat s aesthetikát«. Mindez ellen semmi kifogásunk, de az már mégis érthetetlen, hogy a statisztikára nincs sem tanszék, de még csak meghívott szakember sem. Avagy a statisztika veszített azóta fontosságában, mióta a statisztikának egy rendes tanszékét megszüntették ? De tán hosszasan is időztünk főiskoláink tanszékeinél. Azonban szükség volt arra, hogy előkészítsük a talajt a most mondandókra. A következő kérdés ugyanis az: minő államtudományi képzettség tanúsítása képesíti a jogvégzett ifjakat a hivatalnoki pályára? Anélkül, hogy az egyetemi stb. vizsgarendszer útvesztőjébe bele kellene mennünk, elég a köztudomásra hivatkozó