Közgazdasági Szemle – 1955.
1. szám - Friss István: A magyar népgazdaság fejlődése a felszabadulás óta (II. rész: A fordulat évétől pártunk II. kongresszusáig)
FRISS ISTVÁN A magyar népgazdaság fejlődése a felszabadulás óta (II. A fordulat évétől pártunk II. kongresszusáig) Az 1947 augusztus végi választásokból a Kommunista Párt az ország legerősebb pártjaként, a többi párt pedig meggyengülve, az ellenség megtizedelten és csoportokra szakítottan került ki. A baloldali blokk a választások eredményeként többségre jutott a parlamentben. Most már nem fért kétség ahhoz, hogy rövidesen tető alá kell kerülnie a bankok államosításának. Kezdtek kirajzolódni a jövő körvonalai, mégpedig olyan formában, hogy a munkásosztály a kommunisták vezetésével a parasztság által támogatva diadalra fogja vinni nemcsak a 3 éves terv, hanem a szocialista átalakulás ügyét is. Ezzel már mélyen benn vagyunk a fordulatban, az átmenetben népi demokráciánk első szakaszából a másodikba. Ezt jelezte egyébként a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodájának ülése is 1947 szeptember végén. A Tájékoztató Iroda határozata megállapította, hogy Magyarország a többi népi demokratikus országgal együtt kiszakadt az imperializmus rendszeréből. Két tábor alakult ki: az imperialista demokrácia-ellenes tábor és a demokratikus imperialista-ellenes tábor. Magyarország a többi népi demokratikus országgal együtt ebben az időben már szilárdan a demokratikus táborban állt. A választások után pártunk, amely addig is a fejlődés motorja volt, a magyar politikai élet uralkodó tényezőjévé vált. Elértük a magát függetlenségi pártnak nevező fasiszta szervezet, a Pfeiffer-párt feloszlatását. Néhány nappal később, 1947 novemberben ,megvalósult a nagybankok államosítása. Ezzel a magyar állam — s ez már a dolgozó nép állama — kezébe került a magyar ipar jelentékeny része. 1947-ben tehát megtörtént a fordulat. A fordulatig különböző osztályok: a munkásság, a dolgozó parasztság, más kispolgári, sőt polgári rétegek (köztük a kulákság) képviselői osztoztak a hatalomban. Az ország gazdasága alapvetően kapitalista jellegű volt, de — hála a munkásság nagy és erősödő befolyásának — megtörténtek a szocialista fejlődés irányába vivő első lépések is. Most a magyar népi demokrácia jellege megváltozott. Ennek az átalakulásnak jelentősége — tudniillik, hogy népi demokráciánk mint állam a proletárdiktatúra funkcióit tölti be — csak egy évvel később, Sztálin útmutatásai nyomán vált előttünk teljesen világossá, de ahhoz már akkor sem férhetett kétség, hogy rátértünk a Közgazdasági Szemle