Közgazdasági Szemle – 1958.

1. szám - Göncöl György: Gazdaság és politika Lenin imperializmus-elméletében

GÖNCÖL GYÖRGY Gazdaság és politika Lenin imperializmus-elméletében* Az imperializmus lenini elmélete és az imperializmus elleni harc lenini stratégiája egy tőről fakad. A világot nemcsak különféleképpen értelmező, de a világot megváltoztató forradalmi elmélet és forradalmi gyakorlat egységének tökéletes megvalósulása ez, ezért igazolódik oly diadalmasan kidolgozásának időpontjától kezdve napjainkig. A forra­dalmi elméletnek és a forradalmi gyakorlatnak ez a mesteri ötvözete biztosítja, hogy Lenin imperializmus-elmélete nem dogma, hanem a cse­lekvés vezérfonala. Ennek tulajdonítható, hogy a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom győzelme óta eltelt négy évtized alatt ez az elmélet százmilliós tömegeket ragadott magával és történelemformáló anyagi erővé vált. Ez teszi lehetővé minden felszabadulásáért küzdő nép számára, hogy az imperializmus lenini elméletét és az imperializmus elleni harc lenini stratégiáját magáévá tegye és hatékony fegyvert kovácsoljon be­lőle. A kínai forradalom győzelmének nem utolsósorban az az egyik fő magyarázata, hogy e forradalom vezérkara Lenin imperializmus-elméle­tét és az imperializmus elleni harc lenini stratégiáját tökéletesen elsajá­tította — nem mint dogmát, hanem mint a cselekvés vezérfonalát. Mao Ce-tung ennek kezdettől fogva teljes tudatában volt. Az ellentmondásról szóló híres filozófiai művében írja: ,,Az Októberi Szocialista Forradalom nemcsak Oroszország történetében, hanem az egész világ történetében is új korszakot nyitott. Befolyással volt különböző országok belső változá­saira, mégpedig különösen nagy erővel befolyásolta Kína belső átalaku­lását. Ezek a változások azonban Kínában és különböző más országokban egyaránt az ország belső törvényszerűségei szerint mentek végbe . . . . . . Sose feledjük el — folytatta Mao Ce-tung —, hogy az amire Le­nin tanít — a konkrét helyzet konkrét elemzése. . . . Dogmatikusaink éppen azért vallanak állandóan kudarcot, mert nem ilyen módon vizsgálják a jelenségeket. Okulnunk kell a dogmatiku­sok kudarcából és el kell sajátítanunk a dolgok tudományos elemzését, mivel a kutatásnak más módszere nincs. Az imperializmus elleni harc lenini stratégiájában összefonódnak a szocialista forradalom és a gyarmati forradalmak távlatai. Ez a tény, együtt azzal, hogy Lenin imperializmus-elmélete elválaszthatatlan egy­ségbe olvad az imperializmus elleni harc stratégiájával, szolgál annak a megtéveszthetetlen biztonságnak alapjául, amellyel Lenin az imperializ­mus szövevényében feltárja a gazdaság és a politika bonyolult összefüggé­seit és kölcsönhatásait. * A Magyar Tudományos Akadémia 1957. november 5-én, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi ülésen elhangzott előadás.

Next