Közgazdasági Szemle – 1971.
január - Gazdasági építőmunkánk eredményei
2 1 GAZDASÁGI ÉPÍTŐMUNKÁNK EREDMÉNYEI ben nagy rohammal, kizárólag a párt tekintélyére, a proletár hatalomra és az öntudatos munkások lelkesedésére támaszkodva nem lehet a szocializmust felépíteni. A párt befolyására, a munkáshatalom erejére, a dolgozók szocialista lelkesedésére építeni kell, ezeket az erőinket szüntelenül növelni kell, de ezenkívül szükség van arra, hogy a dolgozók a szocializmus építésében anyagilag is érdekeltek legyenek. Az alapos elemzések, a számtalan megoldási módozat kidolgozása éveket vett igénybe, s végül az elhatározások a gazdasági mechanizmus reformjában öltöttek testet. A gazdasági reform alapelveit a IX. kongresszus jóváhagyta, s 1968. január elsejével bevezetésre is kerültek. Ennek lényege: a szocialista tervgazdálkodásnak — a közgazdasági szabá-lyozók, az üzemek önálló vezetése, a dolgozó kollektívák és az egyes dolgozók anyagi érdekeltsége útján történő megvalósítása. A gazdasági reform alapelveit megismerve, párttagságunk csaknem egésze, s az ország közvéleményének nagy többsége helyeselte azokat. De a fogadtatás és a helyeslés nem volt osztatlan. Itthon is, határainkon túl is akadtak őszinte barátaink, akik aggódtak, vajon beválnak-e újításaink? Jobboldali revizionista körök rendszerünk fellazulását remélték tőlük; szektás, dogmatikus körökben ennek bekövetkezését jósolták. Ellenségeink — zavart keltő szándékkal — a kapitalista piacgazdálkodás irányába tett első lépésről beszéltek. Miről tanúskodnak a tények? A Központi Bizottság jelentheti a kongresszusnak: a gazdasági reformot sikerült zökkenőmentesen bevezetni, alapelvei beváltak; az új gazdaságirányítási rendszer eredményesen működik. A reform 3 éve alatt tovább szilárdultak a szocialista termelési viszonyok, magasabb színvonalra emelkedett a szocialista tervgazdálkodás, a termelés tervszerűbb lett. A reform a korábbinál jobban biztosítja, hogy az össznépi érdek, a csoportérdek és a személyi érdek egyaránt és megfelelően érvényesüljön. Erősödött a gazdálkodás biztonsága, nőtt a vezetők felelősségérzete. A hatékonyabb gazdálkodás elősegítette a termelés és a szükségletek közötti jobb összhangot. Mindez lehetővé tette, hogy az értékesítés és a nemzeti jövedelem nagyobb mértékben nőtt, mint a termelés. A népgazdaság egyensúlya szilárdult, fejlődött a külkereskedelem, eleget tettünk nemzetközi szerződéses kötelezettségeinknek. A határidő lejártáig még több mint egy hónap van hátra, de már most jelenthetjük a kongresszusnak: a III. ötéves népgazdasági tervet sikeresen teljesítettük. A nemzeti jövedelem az előirányzottnál nagyobb mértékben, 39—40 százalékkal emelkedik. Az ipar termelése 33—35 százalékkal, a mezőgazdasági termelés öt év alatt az előző öt évhez képest 16—17 százalékkal növekszik. Fejlődött a közlekedés, a vasút- és úthálózat, korszerűsödött a szállítás. Teljesítettük a terv többi előirányzatait is. Biztató változást és terveinknek megfelelő növekedést tapasztalunk a hazánk adottságai miatt különösen fontos külkereskedelemben. Bővültek hazánk gazdasági kapcsolatai a Szovjetunióval, a KGST-országokkal, ,a többi szocialista országgal, a harmadik világ országaival, és gazdasági, politikai érdekeinkkel összhangban, a kapitalista országokkal is. A III. ötéves terv jelentős túlteljesítésének értékét növeli, hogy az új irányítási rendszer bevezetése és 2 millió ember munkaidejének csökkentése ugyanezekben az években történt meg. Ugyanakkor látni kell