Közjegyzők Közlönye, 2005 (9/52. évfolyam)
2005 / 1. szám - A TUDOMÁNY TOLLÁBÓL - Tattay Levente: Az Európai jogharmonizáció és a szellemi alkotások újraszabályozása Magyarországon
Közjegyzők Közlönye A TUDOMÁNY TOLLÁBÓL Az Európai jogharmonizáció és a szellemi alkotások újraszabályozása Magyarországon 1. Kardinális változások a szellemi alkotások jogában Magyarországon a ’90-es években a társadalmi-gazdasági viszonyok gyökeres megváltozása, a külgazdasági és külpolitikai irányváltás, a piacgazdálkodásra való áttérés a jogrendszer, ezen belül a szellemi alkotások jogának gyökeres átalakulását eredményezte. A bekövetkezett változások okait az alábbiakban kereshetjük: A) A gazdasági-társadalmi rendszerváltás azzal járt, hogy megszűnt az állami tulajdon dominanciája és hogy ma már nem néhány ezer állami vállalat gazdálkodik, hanem a nemzeti jövedelem túlnyomó része a magánszférában realizálódik és a gazdálkodó szervezetek száma meghaladja az egymilliót. A gazdálkodó szervezetek szellemi alkotások feletti rendelkezési joga a korábbihoz képest más szabályozást követel meg. B) Lényegében megszűnt a szellemi alkotó tevékenység központi irányítása és támogatása. A szerzői jogban a filmgyártás, könyvkiadás állami finanszírozása és más területek állami támogatása megszűnt vagy jelentősen csökkent. Az állami támogatások helyébe a magán- és közalapítványi mecenatúra lépett. Az iparjogvédelem vonatkozásában számukat tekintve jelentősen csökkentek a privatizációval a központi finanszírozású K+F programok, amelyek mind ez ideig igen fontos szerepet játszottak a műszaki-tudományos vívmányok kifejlesztésében, valamint megszűnt az újítások társadalmi mozgalmi jellege isnek, közvetlenül kötelezte a Magyar Köztársaságot arra, hogy a szellemi alkotások szabályozását az Európai Uniós szintre fejlessze fel. Ennek a jegyében már 1993-ban elkezdődött a szellemi alkotások jogi szabályozásának felülvizsgálata, és az ezzel kapcsolatos jogalkotási programok kidolgozása és végrehajtása, amely több jelentős törvény meghozatalát eredményezte. 2. Az Európai Megállapodás Magyarország gazdasági, politikai, külgazdasági, külpolitikai tevékenységének minden vonatkozásban meghatározó törekvése az Európai Unióhoz való csatlakozás. Ebben a vonatkozásban az alábbi lényeges momentumokat célszerű kiemelni: Az Európai Közösség 1991 december 16-án Társulási Megállapodást kötött Magyarországgal. A Társulási Megállapodást a szakirodalom és a jogi szabályozás Európai Megállapodásnak nevezi.2 3 4 Az Európai Megállapodás, amely 2004-ben lehetővé tette hazánk csatlakozását az EU-hoz történelmi jelentőségű egyezmény volt, amely kardinális változásokat hozott - a piacgazdaság kialakítása,5 - demokratikus jogállam kialakítása,1 - teljes külpolitikai irányváltás, KGST és Varsói Szerződés helyett részvétel az Euroatlanti Integrációban,5 - teljes külpolitikai, külgazdasági irányváltás, csatlakozás nemzetközi megállapodásokhoz,6 az EU jogrendszeréhez való közelítés vonatkozásában.7 6 Az Európai Megállapodás 68. cikke megjelölte, hogy melyek azok a legfontosabb területek, ahol a magyar jogi szabályozást közelíteni kell a közösségi szabályozáshoz: vámjog, társasági jog, bankjog, vállalati számvitel és adózás, szellemi tulajdonjog, a dolgozóknak a munkahelyen történő védelme, pénzügyi szolgáltatások, versenyszabályok, emberek, állatok és növények életének és egészségének védelme, élelmiszer jogszabályok, a fogyasztóvédelem, ideértve a termékfelelősséget, valamint közvetett adózás, műszaki szabályok és szabványok, fuvarozás és környezetvédelem. Az Európai Megállapodás 65. cikk (2) bekezdése és XIII. sz. melléklete kötelező jelleggel előírták az Európai Szabadalmi Egyezményhez. A védjegyek nemzetközi lajstromozásával kapcsolatos Madridi Egyezményre vonatkozó jegyzőkönyv (Madrid, 1989) rendszeréhez, valamint az előadóművészek, hangfelvétel előállítók és műsorsugárzó szervezetek védelméről szóló nemzetközi egyezmény (Róma 1961) szervezetéhez való csatlakozást. C) A rohamos műszaki-tudományos fejlődés új válaszok adását követelte meg mind a szerzői jog, mind az iparjogvédelem nyitott kérdéseire. Mindkét területen a korábban nem ismert új alkotások és felhasználások védelme különös figyelmet igényelt. Elég a szerzői jog területén a szoftverekre, az adatbázisokra, a szerzői alkotások internetes felhasználására, az iparjogvédelem területén pedig az integrált áramkörökre, biotechnológiai és géntechnológiai szabadalmakra gondolni. D) A nemzetközi jogfejlődés erőteljesen kihatott a szellemi alkotások újraszabályozására. Különösen fontos volt e téren a TRIPSEgyezmény, amely a szellemi alkotások valamennyi gazdasági vonatkozása területén minimumkövetelményeket állított fel, továbbá fontos szabályokat hozott a bitorlások visszaszorítása, a viták rendezése, a szellemi alkotásokkal kapcsolatos eljárások és a határozatok végrehajtása terén. Fontosnak bizonyult a WIPO keretében folyó kodifikációs tevékenység, amely már a harmadik évezred műszaki-tudományos fejlődésének a problémáira kereste a válaszokat. E) A szellemi alkotások hazai újraszabályozásában a közvetlen kiváltó hatást az Európai Unióhoz való csatlakozás követelményrendszere gyakorolta. Mint ahogy az ismert, hazánk 1991-ben társulási megállapodást kötött az Európai Közösséggel. A Társulási Szerződést az 1994. évi 1. törvény hagyta jóvá és hirdette ki. A Társulási Szerződés, amelyet Európai Egyezménynek nevez-1 Számos szakember a szoftver oltalmát a szabadalmi jogban célszerűbbnek látná. Bobrovszky Jenő: Iparjogvédelem és csúcstechnológia. OTH Budapest, 200. old. 2. pl. Vörös Imre: Az Európai Versenyjogok Kézikönyve. Logod Bt. Budapest, 1996. 2. 3 A piacgazdaság kialakítását az jellemzi, hogy 95%-ról 10%-ra csökkent az állami tulajdon aránya. 4 A demokratikus jogállam kialakítását nem kizárólag a többpártrendszerű demokrácia kialakítása, hanem a szabad választások és az Európai Emberi Jogok Európai Egyezményéhez való csatlakozás (kihirdette az 1993. évi XXXI. törvény) reprezentálták. 5 Magyarország 1990-ben csatlakozott az Európa Tanács, 1997-ben az OECD, 1999-ben a NATO rendszeréhez.