Közjegyzők Közlönye, 2005 (9/52. évfolyam)
2005 / 1. szám - A TUDOMÁNY TOLLÁBÓL - Tattay Levente: Az Európai jogharmonizáció és a szellemi alkotások újraszabályozása Magyarországon
2005. január, 1. szám Az európai jogharmonizáció előírásai a szellemi alkotások jogában Az Európai Megállapodásnak a jogharmonizációra, ezen belül a szellemi alkotások jogközelítési kötelezettségére vonatkozó szabályozásai 1994. február 1-jén léptek hatályba, az abban foglaltak ettől az időponttól érvényesek. Az Európai Közösség külpolitikájában a közép- és kelet-európai térség jelentősen felértékelődött. Az Európai Közösség egyidőben kötötte meg a társulási szerződéseket a térség országaival és a térséget egy és ugyanazon régióként veszik figyelembe. A fejlett ipari országok és az Európai Közösség ettől kezdve fokozott figyelmet fordít a térség iparjogvédelmére és szerzői jogvédelemre is. Számos konferenciát rendeztek és számos tanulmány született ebben a vonatkozásban. Az Európai Megállapodás a gazdaság kiemelt területein fontos feladatként tűzi ki, hogy hazánk jelenlegi és jövőbeni jogi szabályozását közelítse az Európai Közösség normarendszeréhez (lásd a 65-68. cikkek). A Szerződés más, gazdaságilag jelentős területekkel együtt e jogközelítés fontos területeként jelöli ki a szellemi tulajdonjog területén azt az elvárást, hogy Magyarország tovább javítja a szellemi ipari és kereskedelmi tulajdonjogok védelmét. Az Európai Megállapodás ipari és kereskedelmi tulajdon terminológiával jelöli a szellemi alkotásokat. Az ipari és kereskedelmi tulajdon az iparjogvédelem valamennyi területét, továbbá a szerzői jogot, valamint a szerzői jogokkal szomszédos jogokat is felöleli. A Megállapodás hatálybalépésétől számított ötödik év végére Magyarországnak a Közösségben érvényesülő védelemhez hasonló szintű oltalmat kell biztosítania a szellemi alkotások számára, ideértve az ilyen jogok érvényesítéséhez szükséges eszközöket is. Az Európai Megállapodás kiemelt kötelezettségként előírja a csatlakozást - a hatálybalépéstől számítva 5 éven belül - az 1973- évi október 5-én kötött, az Európai Szabadalmak Engedélyezéséről szóló Müncheni Egyezményhez,10 13 valamint további nemzetközi egyezményekhez.12 Erre a tervezettnél később kerül sor.13 14 Az Európai Megállapodás lényegében egyoldalú kötelezettséget ír elő Magyarország számára. Nem arról van szó, hogy a két jogrendszer előírásai fokozatosan és kölcsönösen közelednének egymáshoz, hanem arról, hogy a magyar jogrendszer erőltetett menetben egyoldalú változásokkal, a gazdasági integráció szempontjából legfontosabb területein közeledik a Közösség fejlődő és egyre inkább egységessé váló jogrendszeréhez. A Kormány már 1993-ban a 3433/1993 sz. határozatával a szellemi tulajdon védelmére irányuló szabályozás átfogó felülvizsgálatát rendelte el. A szellemi alkotások újraszabályozását kormányprogram írta elő és e téren kiemelt jelentősége volt az Európai Bizottság Fehér 1994- évi I. törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló Brüsszelben 1991. december 16- án aláírt Európai Megállapodás kihirdetéséről. Magyar Közlöny 1994/1. 9 Ebben a vonatkozásban, hogy mi számít a közösségi védelemhez hasonló szinthez, az Európai Közösség alapító szerződésében az 1957-es Római vagy EK-Szerződésben foglaltak az irányadók. 10 Az Európai Megállapodás 65. cikke és XIII. melléklete. Magyar Közlöny 1994/1. 11 A csatlakozás az Európai Szabadalmi Hivatal kezdeményezése alapján nem 1999-ben, hanem az előírtnál később valósul meg, mégpedig 2003-ban. 12 Az Európai Szabadalmi Egyezmény nem közösségi szerződés, hanem független nemzetközi megállapodás. 13 Az Európai Szabadalmi Egyezményt Magyarországon a 2002. évi L. törvény hirdette ki. 14 Az Európai Unióhoz való jogközelítés első ötéves programját a 2174/1995. (VI. 15.) Kormányhatározat tartalmazza. Könyvének,15 amely formálisan ugyan nem kötelező, de az Európai Közösség jogharmonizációs szempontjait, igényeit és módját közvetíti a közép-európai országok felé. Ezt követően a Kormány több éves részletes, évekre lebontott jogharmonizációs programokat dolgozott ki, amely tartalmazta elsőként a szabadalmak, majd a védjegyek, földrajzi árujelzők, a szerzői jog, valamint a formatervezési minták újraszabályozásának és a nemzetközi egyezményekhez való csatlakozás ütemezését. A részletes tervek alapján került sor az egyes törvényjavaslatok benyújtására. Tényként kell elkönyvelni, hogy az Európai Megállapodás hatálybalépésétől számított 5 év végéig a legfontosabb új törvények, így a Szabadalmi Törvény,16 a Védjegytörvény 17 és a Szerzői Jogi Törvény 18 meghozatalára sor került Magyarországon. A fentiek alapján célszerűnek látszik ennek vizsgálata, hogy a szellemi alkotások szabályozása az Európai Unióban milyen fejlettségi szintet ért el és milyen szabályozást kapott. 3. Az EU és a szellemi alkotások A) Az Európai Unió és a szellemi alkotások A működését 1958-ban megkezdő, eredetileg Európai Gazdasági Közösségeknek (EGK) nevezett együttműködés tevékenységét kezdetben főként a vámokra, a kereskedelemre, gazdaságra és a gazdasággal legszervesebben összefüggő területekre korlátozta. Az együttműködés első szakaszában nem tervezték a szellemi alkotások szabályozását. Ennek ellenére már az EGK első éveiben felmerültek olyan esetek, amelyeknél a szellemi alkotások, áruk értékkomponenseiként (például a gyógyszerszabadalmak a gyógyszereknél, vagy a szerzői jogok a hanglemezeknél) különleges, a közösségi szabad áruforgalom szempontjából kezelhetetlen problémákat vetettek fel. Ugyanis a szellemi alkotások abszolút szerkezete és negatív tartalma, ennek hagyományos felfogása, különösen pedig territoriális jellege, azaz kizárólag eg államra kiterjedő hatálya szöges ellentétben áll az áruk, személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad áramlásának igényével.19 Gyakorlati példával megvilágítva: a szellemi alkotások jogának hagyományos felfogása szerint megeshet, hogy mondjuk háztartási gépre egymástól függetlenül Németországban és Franciaországban is engedélyeznek Lambada szóvédjegyet. Ebben az esetben kizárólagos jogokra hivatkozva a német „Lambada” háztartási robotgépek nem lennének exportálhatók Franciaországba, a francia „Lambada” háztartási robotgépek pedig Németországba, mivel a szellemi tulajdonjogok - idetartozik a védjegyjog is - csak egy-egy országban biztosítanak kizárólagos jogot.2“ A szellemi alkotásokra vonatkozó jogok monopólium jellegű jogot jelentenek, amelyek nemcsak a szabad áruforgalmat korlátozhatják, hanem meghatározott esetben pl. szabadalmakra 15 Fehér Könyv: Közép- és Kelet-Európa társult országainak felkészülése az Európai Unió egységes belső piacába történő integrációra. 16 Szabadalmi Törvény. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény. 17 Védjegytörvény. A védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény. 18 Szerzői Jogi Törvény. A szerzői jogról szóló 1999- évi LXXVI. törvény. 19 Tattay L: A versenyjogok és az ipari tulajdon oltalma az Európai Közösségben. PPKE-JÁK, Egyetemi jegyzet, Budapest 1998. 11. old. 20 Az Európai Közösség Alapító Szerződése, az 1957-ben létrejött, ún. Római Szerződés 3. cikk c) pontja.