Közjegyzők Közlönye, 2008 (12/55. évfolyam)
2008 / 1. szám - A TUDOMÁNY TOLLÁBÓL - Kengyel Miklós: A határon átívelő jogviták és a nemzetközi jogfejlődés
Közjegyzők Közlönye egy „nemzetek feletti bíróság” értelmezte, jelentős mértékben hozzájárultak az egységes joggyakorlat kialakulásához. Az Európai Bíróság 1975 és 2000 között mintegy száz olyan határozatott hozott, amely részben vagy egészben az 1968-as Brüsszeli Egyezmény rendelkezéseinek az értelmezéséhez kapcsolódott.111 A Brüsszeli Egyezmény hatókörének megnövekedése A Brüsszeli Egyezmény olyan „zárt körű klubot" hozott létre, amely csak az Európai Gazdasági Közösség tagjainak engedte meg a belépést. Az új tagok felvételére kerek tíz évet kellett várni. 1978-ban csatlakozhatott a megállapodáshoz Dánia, Írország, valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság, ami szükségessé tette az egyezmény tartalmi megújítását is. A Luxemburgban aláírt megállapodás a csatlakozó országokra, különösen a common law jogrendszerhez tartozó Egyesült Királyságra és Írországra tekintettel - számos pontján egyértelműbbé tette a szöveget és új intézményeket is bevezetett. A jogrendszerek közötti különbség a korábbinál hosszabb felkészülési időt tett szükségessé, ezért a kibővített megállapodás csaknem tíz év elteltével, 1986 és 1988 között - tagállamonként eltérő időpontban - lépett hatályba. 1982-ben a tagállamok egy újabb megállapodást írtak alá Luxemburgban, ezúttal Görögország csatlakozásáról. Az egyezmény lényegét érintő módosításokra nem került sor, csupán a „technikai összeillesztést” kellett megoldani és az értelmezésről szóló jegyzőkönyvet kiegészíteni. A második csatlakozási egyezmény Görögországban és a többi tagállamban is 1989-ben lépett hatályba. Lényeges változásokat hozott a Spanyolország és Portugália csatlakozásáról szóló egyezmény, amelyet a tagállamok képviselői 1989-ben Donostia-San Sebastianban írta alá. A módosításokra ösztönzően hatott az egy évvel korábban elfogadott Luganói Egyezmény, amelynek a technikai újítást a módosított Brüsszeli Egyezményben is megjelentek. A hatályba lépésre 1991 és 1997 között eltérő időpontokban került sor. A Brüsszeli Egyezmény történetében sajátos epizódot jelentett Németország egységének a helyreállítása. Az újraegyesítés alkotmányjogilag egyszerűen és tetszetősen történt: az időközben visszaállított öt keleti tartomány csatlakozott a Német Szövetségi Köztársasághoz, Kelet-Berlin pedig egyesült Nyugat- Berlinnel. A Brüsszeli Egyezmény hatálya 1990. október 3-ától kezdve - a tagállamokkal kötött külön megállapodás nélkül - az „egykori NDK” területére is kiterjedt." A negyedik csatlakozási egyezmény A Brüsszeli Egyezmény történetében a negyedik és egyben az utolsó csatlakozási egyezmény megkötésére Ausztria, Finnország és Svédország európai uniós tagfelvétele után, 1996-ban került sor. Mivel a tagállamok már az egyezmény teljes revíziójára készültek, a viszonylag rövid alatt megkötött egyezményben csak a „technikai összeillesztésről” döntöttek. Ausztriában és néhány tagállamban a módosított egyezmény már 1998-ban hatályba lépett.12 Az 1988. évi Luganói Egyezmény Az európai országok polgári igazságügyi együttműködésében sajátos helyet foglal a Luganói Egyezmény. Mivel a Brüsszeli Egyezményhez a megállapodás jogi természetéből adódóan csak az Európai Gazdasági Közösség tagállamai csatlakozhattak, 1988- ban a Brüsszeli Egyezménnyel lényegében azonos tartalmú, azzal párhuzamos megállapodás jött létre az Európai Közösség és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás tagjai között.13 Az egyezmény tizennyolc európai ország 14 képviselői írták alá a svájci Luganóban. Az Egyezmény hatályba lépése 1992 és 1997 között, tagállamonként eltérő időpontban történt. A Luganói Egyezmény jelentősége abban állt, hogy a Brüsszeli Egyezmény vívmányait, így az egységes európai joghatósági rendszert, valamint a leegyszerű 9 Kropholler, Jan: Europäisches Zivilprozeßrecht. Kommentar zu EuGVÜ und Lugano-Übereinkommen, 4. Aufl. Heidelberg, 1993, Verlag Recht und Wirtschaft, 27-28. p. 10 Bogdan, Michael: The Brussels Jurisdiction and Enforcement Convention - an EC Cout Casebook. Tano- Aschehoug, 1996. " Kengyel Miklós: A német bírósági szervezet az újraegyesítés után. In Tóth Mihály - Herke Csongor (szerk.): Tanulmányok dr. Földvári József professzor 75. születésnapja tiszteletére. Pécs, 2001, PTE Állam- és Jogtudományi Kar, 139-154. old. 13 A többi tagállamban - Belgium kivételével - 1999 és 2001 között került sor az egyezmény hatályba léptetésére. 15 Luganói Egyezmény a polgári és kereskedelmi ügyekben irányadó bírósági joghatóságról és a bírósági határozatok végrehajtásáról. [Abl. 16. 09. 1988. Nr. L. 319.]. 14 Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Izland, Luxemburg, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svájc, Svédország. 5