Közjegyzők Közlönye, 2008 (12/55. évfolyam)

2008 / 1. szám - A TUDOMÁNY TOLLÁBÓL - Kengyel Miklós: A határon átívelő jogviták és a nemzetközi jogfejlődés

Közjegyzők Közlönye egy „nemzetek feletti bíróság” értelmezte, jelentős mértékben hozzájárultak az egységes joggyakorlat kialakulásához.­­ Az Európai Bíróság 1975 és 2000 között mintegy száz olyan határozatott hozott, amely részben vagy egészben az 1968-as Brüsszeli Egyez­mény rendelkezéseinek az értelmezéséhez kapcsoló­dott.111 A Brüsszeli Egyezmény hatókörének megnövekedése A Brüsszeli Egyezmény olyan „zárt körű klubot" ho­zott létre, amely csak az Európai Gazdasági Közösség tagjainak engedte meg a belépést. Az új tagok felvéte­lére kerek tíz évet kellett várni. 1978-ban csatlakozha­tott a megállapodáshoz Dánia, Írország, valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság, ami szükségessé tette az egyezmény tartalmi megújítá­sát is. A Luxemburgban aláírt megállapodás­­ a csatla­kozó országokra, különösen a common law jogrend­szerhez tartozó Egyesült Királyságra és Írországra te­kintettel - számos pontján egyértelműbbé tette a szö­veget és új intézményeket is bevezetett. A jogrendsze­rek közötti különbség a korábbinál hosszabb felkészü­lési időt tett szükségessé, ezért a kibővített megállapo­dás csaknem tíz év elteltével, 1986 és 1988 között - tagállamonként eltérő időpontban - lépett hatályba. 1982-ben a tagállamok egy újabb megállapodást írtak alá Luxemburgban, ezúttal Görögország csatla­kozásáról. Az egyezmény lényegét érintő módosítá­sokra nem került sor, csupán a „technikai összeillesz­tést” kellett megoldani és az értelmezésről szóló jegyzőkönyvet kiegészíteni. A második csatlakozási egyezmény Görögországban és a többi tagállamban is 1989-ben lépett hatályba. Lényeges változásokat hozott a Spanyolország és Portugália csatlakozásáról szóló egyezmény, ame­lyet a tagállamok képviselői 1989-ben Donostia-San Sebastianban írta alá. A módosításokra ösztönzően hatott az egy évvel korábban elfogadott Luganói Egyezmény, amelynek a technikai újítást a módosí­tott Brüsszeli Egyezményben is megjelentek. A ha­tályba lépésre 1991 és 1997 között eltérő időpontok­ban került sor. A Brüsszeli Egyezmény történetében sajátos epi­zódot jelentett Németország egységének a helyreállí­tása. Az újraegyesítés alkotmányjogilag egyszerűen és tetszetősen történt: az időközben visszaállított öt keleti tartomány csatlakozott a Német Szövetségi Köztársasághoz, Kelet-Berlin pedig egyesült Nyugat- Berlinnel. A Brüsszeli Egyezmény hatálya 1990. ok­tóber 3-ától kezdve - a tagállamokkal kötött külön megállapodás nélkül - az „egykori NDK” területére is kiterjedt." A negyedik csatlakozási egyezmény A Brüsszeli Egyezmény történetében a negyedik és egyben az utolsó csatlakozási egyezmény megkötésé­re Ausztria, Finnország és Svédország európai uniós tagfelvétele után, 1996-ban került sor. Mivel a tagál­lamok már az egyezmény teljes revíziójára készültek, a viszonylag rövid alatt megkötött egyezményben csak a „technikai összeillesztésről” döntöttek. Auszt­riában és néhány tagállamban a módosított egyez­mény már 1998-ban hatályba lépett.12 Az 1988. évi Luganói Egyezmény Az európai országok polgári igazságügyi együttmű­ködésében sajátos helyet foglal a Luganói Egyez­mény. Mivel a Brüsszeli Egyezményhez a megállapo­dás jogi természetéből adódóan csak az Európai Gaz­dasági Közösség tagállamai csatlakozhattak, 1988- ban a Brüsszeli Egyezménnyel lényegében azonos tartalmú, azzal párhuzamos megállapodás jött létre az Európai Közösség és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás tagjai között.13 Az egyezmény tizennyolc európai ország 14 képviselői írták alá a svájci Luganó­­ban. Az Egyezmény hatályba lépése 1992 és 1997 kö­zött, tagállamonként eltérő időpontban történt. A Luganói Egyezmény jelentősége abban állt, hogy a Brüsszeli Egyezmény vívmányait, így az egységes európai joghatósági rendszert, valamint a leegyszerű­ 9 Kropholler, Jan: Europäisches Zivilprozeßrecht. Kommentar zu EuGVÜ und Lugano-Übereinkommen, 4. Aufl. Heidelberg, 1993, Verlag Recht und Wirtschaft, 27-28. p. 10 Bogdan, Michael: The Brussels Jurisdiction and Enforcement Convention - an EC Cout Casebook. Tano- Aschehoug, 1996. " Kengyel Miklós: A német bírósági szervezet az újraegyesítés után. In Tóth Mihály - Herke Csongor (szerk.): Tanulmányok dr. Földvári József professzor 75. születésnapja tiszteletére. Pécs, 2001, PTE Állam- és Jogtudományi Kar, 139-154. old. 13 A többi tagállamban - Belgium kivételével - 1999 és 2001 kö­zött került sor az egyezmény hatályba léptetésére. 15 Luganói Egyezmény a polgári és kereskedelmi ügyekben irányadó bírósági joghatóságról és a bírósági határozatok vég­rehajtásáról. [Abl. 16. 09. 1988. Nr. L. 319.]. 14 Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Görög­ország, Hollandia, Írország, Izland, Luxemburg, Nagy-Britan­­nia, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Spa­nyolország, Svájc, Svédország. 5

Next