Közjegyzők Közlönye, 2009 (13/56. évfolyam)
2009 / 1. szám - A TUDOMÁNY TOLLÁBÓL - Leszkoven László: A "keretbiztosítéki" készfizető kezességről
A TUDOMÁNY TOLLÁBÓL A „keretbiztosítéki” készfizető kezességről A hitelezési gyakorlatban mind sűrűbben találkozni olyan a legkülönfélébb formában megfogalmazottkikötésekkel, melyek alapján a készfizető kezes az adósnak a hitelezővel szemben fennálló, illetve jövőben esetlegesen keletkező valamennyi - lényegében bármilyen jogviszonyból eredő, bármilyen jogcímen keletkező - tartozásáért helytállási kötelezettséget vállal. Ezeket a kikötéseket sokféle elnevezéssel illetik, néha nem is túl szerencsésen (pl. „keretkezesség”, „kezességi keretmegállapodás”, „globális kezesség” vagy „keretbiztosítéki kezesség”). A jogalkalmazók részéről gyakran komoly aggályok merülnek fel e rendelkezésekkel kapcsolatban, melyeket azonban a hitelezők rendszerint - értelemszerűen - nem osztanak, bár nyilván érzékelnek. E dolgozatban rámutatunk arra, hogy a Polgári Törvénykönyv diszpozitív jogszabályi rendelkezéseinek egyoldalú tágítása, a néha nem is olyan egyszerűen meglelhető határok túlfeszítése az érvénytelenség polgári jogi jogkövetkezményét von(hat)ja maga után. Az elemzés során a kezesség jogi természetének azokra a tulajdonságaira mutatunk rá, melyek relevánsak a téma szempontjából, nem célunk tehát a jogviszony szerkezetének komplett feltárása és értékelése. Megvizsgáljuk a készfizető kezesi szerződések blankettaszerű alkalmazásának következményeit, és a tanulmány végén bemutatjuk a készülő Polgári Törvénykönyv e kérdéskörben említésre méltó új szabályait. A vizsgálat tárgyává tett kikötések E dolgozatban az olvasó elé tárt gondolatainkat a kezes helytállási kötelezettségének alábbiak szerinti megfogalmazása indukálta: „a kezes kijelenti, hogy készfizető kezességet vállal az adósnak a hitelezővel szemben fennálló, vagy a jövőben keletkező valamennyi tartozásáért. " Más szerződésekben, miután a felek előzményként rögzítik, hogy a hitelező és az adós között a Hpt. rendelkezéseinek megfelelő, pénzügyi szolgáltatási szerződések jönnek illetőleg a jövőben jöhetnek létre (ezek a biztosított jogviszonyok), „ a kezes készfizető kezességet vállal az adósnak a hitelezővel szemben már létező, vagy jövőben keletkező szerződéseiből (a biztosított jogviszonyokból) eredő, bármilyen jogcímen keletkező tartozásokért. ” E kikötések alkalmazhatósága mellett leggyakoribb érvként a polgári jogi szerződési szabályok diszpozitív jellege (vagyis: „a Ptk. szabályai eltérést engednek”) és a kezes aláírással kifejezett konszenzusa szolgál („... elolvasta, aláírta...”). Figyelemreméltó ugyanakkor, hogy az általunk ismert és megvizsgált szerződések egyike sem tartalmazott a kezes helytállási kötelezettségét időben vagy összegszerűségben korlátozó megszorítást. Ebben a vonatkozásban tehát a diszpozitivitás adta lehetőség kihasználatlan maradt. A vizsgálatot tanulmányunkban erre figyelemmel végezzük el, tehát arra az esetre koncentrálunk, amikor a hitelező a ,, keretbiztosítéki kikötést” önállóan, megszorítások - önkorlátozás - nélkül alkalmazza. A szerződések - szerződési kikötések - érvénytelensége mindig körültekintő vizsgálatot igényel, ezért a kezességi szerződés jogi megítélését is érdemben befolyásolhatják a szerződésben szereplő, vagy a szerződéses jogviszonyhoz egyébként kapcsolódó további szerződési elemek, mint releváns többlettényállási elemek. A kezesség jogi természetéről Az alábbiakban a kezességi jogviszony néhány lényeges elemére mutatunk rá röviden. Nem célunk a jogintézmény komplett vizsgálata és elemzése, ehelyütt csupán azokat a jellemzőket emeljük ki, melyek a tanulmány szűkebb tárgyát - a „keretbiztosítéki” készfizető kezesség problémáját - a legszorosabban érintik. A Ptk. 272. § (1) bekezdése alapján a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. A kezesség a hitelező (a biztosítékadás alapjául szolgáló jogviszony jogosultja) és a kezes között létrejött szerződés, egy járulékos mellékkötelezettség, mely alapját a kezesnek azon ígérete képezi, hogy az adós nemfizetése esetén - esetleg sortartás kifogása mellett, de leginkább e kifogás emelhetősége nélkül, vagyis készfizető kezesként - maga fogja az adóstár- Közjegyzők Közlönye