Közjegyzők Közlönye, 2011 (15/58. évfolyam)
2011 / 1. szám - Horváth Gyöngyi: Az európai öröklési rendelet tervezete
2011. 1. SZÁM folyamat rendkívül eltérő az egyes tagállamokban. Az anyagi öröklési jog terén fennálló nagyfokú különbségek rányomják a bélyegüket a nemzeti jogok öröklési eljárásaira is. A Rendelet szabályozási köre is ennek megfelelően alakult, 6 részből áll, és a címben is megfogalmazott szabályozási témákat érinti.2 Természetesen a rendelet minden szabályozási elemét nem tudjuk érinteni e cikk keretében, ezért csak a legfontosabb pontjait, vitatott kérdéseit emeljük ki. 2 . Hatály és fogalom meghatározások A rendeletet az „öröklésre” kell alkalmazni, az öröklés a vagyontárgyak, jogok és kötelezettségek haláleset miatti átruházásának valamennyi formája; akár végrendelet vagy öröklési szerződés szerint megvalósuló szándékos átruházásként, akár törvényes öröklés révén történő kötelező átruházásként; az elképzelések szerint magában foglalja az öröklés valamenynyi elemét. Elkerülhetetlen ugyanakkor az, hogy figyelemmel legyen egyes tagállami egyedi szabályozásra, mint pl. a mezőgazdasági ingatlanokkal kapcsolatos tulajdonszerzési korlátozásokra. A rendelet nem érinti a hagyaték tárgyát képező vagyontárgy fellelhetősége szerinti állam vagyonjogát, nem érinti különösen a dologi jogok természetét, az ilyen jogok nyilvántartásba vételére vonatkozó előírásokat és e jogok nyilvánosságát, továbbá nem érinti a nyilvántartásba vételnek vagy a nyilvántartásba vétel elmulasztásának hatásait. A tulajdonjog átszállásának időpontja egyes esetekben nem probléma, kivéve azon tagállamok jogrendjében, ahol konstitutív hatályú ingatlan-nyilvántartások vannak. Dologi (in rém) jogok természete tagállamonként nagyon eltérő lehet, ezért a nemzetközi jogban már ismert megfeleltetési elvet kell alkalmazni, még ha nem is mondja ki kifejezetten a rendelet. Megtörténik továbbá néhány, az alaki érvényességre vonatkozó kollíziós szabály beépítése a rendeletbe, teljes harmonizációra azonban nincs esély. Fontos korlátozás, hogy az öröklési jog alkalmazásának nem lehet olyan következménye, hogy a vagyontárgy fekvése szerinti tagállamban korlátozott dologi jogot, vagy ott ismeretlen vagyonjogi szabályt vezessenek be,e szabály kizárja például, hogy haszonélvezetet alapítsanak, jegyezzenek be olyan tagállamban, ahol ez a jogintézmény ismeretlen), ugyanakkor alkalmazandó a dologi jog öröklés útján történő átruházására, akkor is, ha az adott tagállamban ismeretlen. 2 Chapter I. (Articles 1-2) Hatály és fogalommeghatározások Chapter II. (Articles 3-15) Jogalkalmazás Chapter III. (Articles 16-28) Alkalmazandó jog Chapter IV. (Article 29-33) Végrehajthatóság Chapter V (Article 34-35) Közokiratok Chapter VI. (Article 36-44) Európai Öröklési Bizonyítvány