Közjegyzők Közlönye, 2011 (15/58. évfolyam)

2011 / 1. szám - Horváth Gyöngyi: Az európai öröklési rendelet tervezete

KÖZJEGYZŐK KÖZLÖNYE A Bizottság előterjesztésében egyértelműen utal rá és ez következetesen végigvo­nul az egész szabályozáson, hogy a javaslat csak a határon átnyúló ügyeket érinti. Nem alkalmazandó továbbá adó-, vám- és közigazgatási ügyekre.­ A bizottsági javaslat sze­rint a javasolt rendelet hatálya nem terjed ki a végrendelkezési képességre, ugyanakkor a munkacsoport felkérést kapott annak mérlegelésére, hogy célszerű lenne-e a hatályt a végrendelkezési képességre is kiterjeszteni, és ezért a javasolt 19a. cikk alapján külön rendelkezést illeszteni a III. fejezetbe. Hasznos lehet preambulum egy bekezdésében je­lezni, hogy a kizárás a házassági szerződésekre is kiterjed, amennyiben e szerződések nem foglalkoznak öröklési kérdésekkel. E rendelet alkalmazásában „bíróság” a tagállamok bármely illetékes hatósága [vagy bíróság által kinevezett szerve], amely öröklési ügyekben igazságszolgáltatási feladatot lát el.­ Az érintett hatóságok jegyzéke a rendelet mellékletben szerepel. Az öröklési el­járások lefolytatása a legtöbb tagállamban bíróságon kívüli szervek eljárása keretében kerül sor, erre tekintettel a rendelet a bíróság fogalmát tágan fogja értelmezni, magában foglalja azokat a hatóságokat, akik átruházott hatáskörben bírósági (igazságszolgáltatási) feladatokat látnak el. Arról azonban, hogy milyen szempontok szerint határozható meg az, hogy az adott hatóság e körbe tartozik, hallgat az előterjesztés. 2. Joghatóság és az alkalmazandó jog A rendelet céljai között is meghatározza, hogy az öröklési eljárásokban alkalmazandó jog egy jog legyen minden ingó és ingatlan vagyonra; főszabály szerint az elhunyt utol­só lakóhelye szerinti jog, e mellett azonban tiszteletben­­próbálja­ tartani a jogválasztás szabadságát is. 3 (3) E rendelet hatálya nem terjed ki a következőkre: a) a természetes személyek személyi állapota, valamint a családi kapcsolatok és az ilyen kapcsolatokra alkalmazandó jog szerint hasonló hatásúnak tekintett kapcsolatok; b) a természe­tes személyek jog- és cselekvőképessége, a 19. cikk (2) bekezdése c) és d) pontjának [valamint a 19a. cikknek a] sérelme nélkül; c) a valamely természetes személy eltűnésével, távollétével vagy vélelmezett halálával kapcsolatos kérdések; d) a házassági vagyonjoggal és az ilyen kapcsolatokra alkalmazandó jog szerint a házasságéval hasonló joghatásúnak tekin­tett kapcsolatokra alkalmazandó vagyonjogi jogszabályokkal kapcsolatos kérdések; e) a nem haláleset miatt keletkező tartási kötelezettségek; f) az örökléstől eltérő módon létrehozott vagy átruházott vagyoni jogok, érdekek és javak, mint például - a 19. cikk (2) bekezdése j) pontjának sérelme nélkül - az ajándékok, közös tulajdon a túlélő házastárs várományi jogával, a nyugdíjprogramok, a biztosítási szerződések és a hasonló megállapodások; g) a társasági jog, vala­mint a más jogi személyekre vagy jogi személyiség nélküli szervezetekre vonatkozó jog által szabályozott kérdések, mint például a társaságok, valamint a más jogi személyek vagy jogi személyiség nélküli szervezetek létesítő okiratában vagy alapszabályában foglalt záradékok, amelyek tagjaik halála esetére rögzítik az üzletrészek sorsát; h) a társaságok, vala­mint a más jogi személyek vagy jogi személyiség nélküli szervezetek (...) felszámolása, megszűnése és fúziója, valamint: i) célvagyon (trust) létrehozása, kezelése és felszámolása; 4 Ez az új bekezdés a 4/2009/EK rendelet 2. cikkének (2) bekezdésén alapul.

Next