Közlöny, 1848. július (22-52. szám)

1848-07-15 / 36. szám

Budapest, 36. sz. Szombaton, julius 15.1848 KÖZLÖNY hivatalos lap. 9 Megjelenik naponkint *gyr — or**ággyülég alatt több — nagy tsgál ivín. Elöh*«£Díj díj a’ folyó év hátra Ütő 6$i határa halyban 1, Tidék.n 9 forint cacat pániban.—Előfil.thetni Budán, a’ kiadd - hi­vatalban (vár, Fortuna-utcsa, Jallig-hái 132 gr. a’ m. k. egyetem nyomdája mellett) , Pesten Emich Gusstáv könyvkereskedésében és az ország minden kir. postahivatalainál. — A’ szabott díju hivatalos hirdetmények és csatolmányok után a’ szokott beigtatási és felvételi díjak fizettetnek. A’ meg nem szabott díjuak hasábsoráért 5 p. kr. vétetik. Mellyekért eddig díj nem emtá*» is díj**»“terflk­radnak. — j magánhirdetések nem vétetnek fel. a vnMHni A’ földmivelés ipar- és kereskedési ministerial. A’ hatóságokhoz. Az oláh fejedelemségben uralkodó járványos cholera mi­benléte megvizsgálása végett a­ helyszínére általam kiküldött orvosok visszatérvén jelentésükből kitűnik, hogy e’ járvány sze­­lidebbnek, és kevésbbé veszélyesnek mutatkozik most, mint az 1831-ik évben dühöngött cholera, mivel azonban ugyanazon orvosi jelentésekből az is kiviláglik, hogy e’ betegség hazánk felé veszi irányát, sőt annak némi előjelei már a’ határszéleken is mutatkoznak, annál fogva rendelem : 1- ször gondoskodjanak arról, hogy a’meglevő kórházak czélszerű állapotba helyeztessenek ’s azoknak hiánya — vagy elégtelensége esetében, minden városban és helységben alkal­mas házak alakíttassanak kórházakká, és ezek kellőleg szerel­tessenek fel, mellyekben az ápolást nélkülöző betegek felveen­dők, és orvoslandók lesznek, — a’ betegségnek nagyobb mér­­tékbeni terjedése esetében az illy ideiglenes kórházak száma a’ szükséghez képest szaporítandó. A’ vagyonosabb házigazdák ’s családatyák azonban fel­­szólítandók, hogy beteg cselédjeiket otthon gyógyítassák, csak a’ szükség esetében küldjék kórházba megjegyeztetvén az, hogy szegényebbek is, kik házi körükben kellő ápolást nyerhetnek, kórházba csak akkor vitessenek, ha azt ön­maguk kívánják, a kényszerítés mindenesetre kikerültetvén. , 2- szor főorvosaiknak kötelességül tegyék, hogy mihelyest h­olera mutatkoznék, azt bejelenteni, és annak folyamáról az ide mellékelt minta szerinti tudósítást minden 14 nap felkül­­deni el ne mulasszák. 3- szor orvosaik iránt akkér rendelkezzenek, hogy ha egy helyen több tiszti orvosok tartózkodnának, azok czélszerűen elhelyeztessenek, szükség esetében pedig a’ magán gyakorló orvosokat is, olly helyekre a’ hol a’ cholera mutatkozik napi­díj mellett küldjék ki, ha pedig olly gyakorló orvosok elegendő számmal nem léteznének, azt hozzám további intézkedés vé­gett jelentsék fel. 4- szer a’ gyógyszerek könnyebb kiszolgáltatása végett pedig úgy rendelkezzenek, hogy a’ járvány kitörése esetében a’ gyógyszertárak a’ szükséges gyógyszerekkel elegendő meny­­nyiségben ellátva leilampik, különösen pedig olly vidékek szá­mára , hol gyógyszertárak nincsenek, azokat a’ főorvos az ille­tő gyógyszertárakból nagyobb mennyiségben megszerezvén, a’ járásbeli orvosok között számadás, és felelősség terhe alatt osz­­sza ki.­­ Ezenkívül pedig gondoskodjanak az iránt is, hogy a’ helybeli előjáróknál vagy lelkészeknél a’ szükséges házigyógy­szerek elegendő mennyiségben kellő használat végett tétesse­nek le. 5- ször éber figyelet fordittassék az élelmi­szerekre, hogy azok az egésségnek ártalmas minőségben ne árultassanak, kü­lönösen pedig gondoskodjanak, hogy azon lakosok, kik élelme­zésük megszerzésére képtelenek, az élet szükségeivel lehetősé­gig láttassanak el. 6- szor intézkedjenek az iránt, hogy szükség esetében a’ betegek ápolására elegendő számú és a’ hatósági orvosok által kellőleg betanított egyének alkalmaztassanak. 7- szer rendelkezem, hogy a’ halottak vagy saját házuknál elkülönözve, vagy halottházakban a’ kiszabott idő lefolytáig tar­tassanak, és szakértő által teljesítendő halotti szemle előtt el ne temettessenek, hol halotti házak nem léteznek, ott a’ hely­ségek szélső házainak egyike e’ czélra alkalmaztassák, végre­ 8- szor miután a’ tapasztalás még 1831-ben megmutatta, hogy az illy esetben szokásos elzárások, és veszteglő-intézetek, a’ nélkül hogy a’ ragály terjedését gátolták volna, csupán rémü­lést okoztak, e’ mellett a’ kereskedést akadályozták: előre je­lentsék ki, hogy a’ járvány kitörése esetére semmiféle elzárkó­zások történni nem fognak, s a’ közlekedés legkisebb meg­­akasztást sem szenvedend, különben is minden intézkedéseik­ben kellő óvatossággal járjanak el, nehogy ez által a’ nép, szük­ségen kivül, mind a közegészségre, mind a’ rendre habonló­­lag ható rémülésbe ejtessék. Végül értesítem önöket, hogy az ország megyés püspö­keihez , nem különben a’ protestáns egyház mindkét valláson levő felelkezeteinek superintendeseihez is körleveleket bo­csátottam , mellyekben azokat olly intézkedések tételére szó­lítom fel, miszerint a’ lelkészek mind egyházi szószékről, mind társalgás útján a’ kedélyek megnyugtatására, netalán támadható veszélyes előítéletek eloszlatására, ’s a’ népnek a’ járvány uralkodása alatti czélszerű életmódra úgy a’ betegek ápolása ’s azokkali bánás módjára nézve az ide is mellékelt orvosi utasí­tás elvei szerinti felvilágosítására hatni iparkodjanak. Budapest, julius 9-én 1848. — Egyházi főnökökhez. Az oláhfejedelemségben uralkodó járványos cholera mi­benlétének megvizsgálása végett általam kiküldött orvosok visz­­szatérvén, jelentősökből kitűnik, hogy e’ járvány most szeli­­debbnek, és kevésbbé veszélyesnek mutatkozik az 1831-ben dü­höngött choleránál, mivel azonban ugyan ezen orvosi jelenté­sekből az is kiviláglik, hogy a’ betegség hazánk felé veszi irá­nyát, sőt annak némi előjelei már a’ határszéleken is mutatkoz­ván, szükségesnek látom felkérni, hogy a’ megyében levő hely­ségek lelkészeit oda utasítani méltóztassék, miszerint a’ chole­­rának közelgetésekor a’ népet úgy az egyházi szószékből, mint a’ társalgás útján az ide mellékelt orvosi utasítás elvei szerint az e járvány ideje alatt követendő czélszerű életmód, úgy a’ betegek ápolása ’s az azokkali bánásmód iránt is felvilágosítani, a’ netalán támadható előítéleteket eloszlatni, ’s a’ kedélyeket lehetőleg megnyugtatni iparkodjanak; végre hogy a’ cholerában szenvedők, és más betegségben sintődők között a’ szokott lelki vigasztalás kiszolgáltatása tekintetében külömbséget ne tegyenek, a’ harangozást, mig a’ halandóság nem feltünőleg nagy, hason­lóul szokás szerint megtétessék, ha azonban a’ halálozás esetei szerfelett szaporodnának, minden halottért együtt véve napon­kint csak egyszer, bizonyos időben harangoztassanak, nehogy az igen gyakran megújuló harangszó a’ lakosokat folytonos ré­­mülésben tartsa. Budapest, julius 9. 1848. Vallás- és közoktatási ministertöl. A’ vallás- és közoktatási minister az egyetemi könyvnyom­daintézetnél fenálló könyvárui ügylő, és könyvárui ügylői segéd hivatalokat a’ nyilvános tiszti állomások közé sorozván, m­a eddigi könyvárus Ügylőt, Belányi Ferenczet, e’ tisztében megerősítette, a’ megürült könyárusügylő segédi hivatalra pedi azon intézet eddigi bijnokát, Schöffmann Jánost, nevez­te ki. Budapest, 1848-ik év július 13-án. A’ hadügyministertöl hálanyilvánitás. Középszolnokmegye hazánk számára hat lovat ajánlott, mellyek a’ 2-dik huszár ezrednek Zilahon tanyázó tartalékához béavattatvák. A’ midőn az illető nemes lelkű adakozóknak ezen hazafiúi áldozatokért kedves hazánk nevében nyilvános köszö­netet mondok, szolgáljon egyszersmind ezen nemes tett több tehetőst honfiainknak utánzó buzdításul. Budapest, julius 14-kén 1848. hadügyminister Mészáros Lázár. E’honnak fia Schilling Frigyes bécsi ékszerárus, hazája iránti vonzódását tettlegesen bebizonyítandó, a’ haza oltárára két ujonan készített kardot ajánlott, melly ajánlást el­fogadva, ezen áldozatáért neki a’ haza köszönetét ezennel kije­lentem. Budapest, juli 13. 1848. Mészáros Lázár. Értésemre lett, hogy némelly budapesti mesteremberek a’ mostan önköltségeken sietve ruházandó nemzetőrök és honvédi főtisztek számára náluk készült ruhákat az illendőnél sokkal nagyobb áron fizettetik maguknak. Minthogy ez sem hazafi jó indulattal, sem pedig a’ tör­vényes igazsággal össze nem illeszthető, felszólítom Budapest minden mesterembereit, hogy az illy zsarolásoktól óvakodjanak, mert különben neveik a’ nyilvánosság eleibe bocsáttatván, a’ közmegvetésnek lesznek kitéve. B a 1 d a c c i. 1 Temesvári JiaHnokormaB^'T"hat­ögfroinisterhez kö­­vetkező hivatalos jelentést küldött . A’ Schwarzenberg - dzsidások ezredesének Blomberg ur­nak másolatilag idezárt jelentése szerint az iliir-bánsági ezred kerületében egybegyült fegyveres csoportok most már valóban Versecz felé előnyomulni, ’s az eze­rhely védelmére felállított seregeket megtámadni merészkedtek. Az elfoglalt, ’s ide hozott két szerb zászlón illy Elírás van: Jertek testvérek, isten t­evében, cs’ak egyetértés uralkodjék. Éljen­ a’ szerb sza­badság! Egy harmadik, de nem rendes zászló egy hosszú léczből áll, mellyre császári szinü, eltávolítható kelme van illesztve. Igyekezni fogok a’ Blomberg ezredes ur által erősbitésül kért Sivkovics ezredi 4 századot, ha erre újabb jelentés sze­rint, mit a’ nevezett ezredes úrtól várok, mulhatlan szükség lesz, Verseczre megindítani. Fixát m. k. altábornagy. --------—*—3fce.x*^-c«z, juli 11-kén 1848. A’ lázadókkal Versecz közelében épen most történt ütkö­zetről, ’s azok részéről Verseczre irányzott, de erőteljesen visszavert megtámadásról sietek a’ főhadi kormánynak a’ követ­kező tiszteletteljes jelentést tenni. A’ Paulis helységig felállított előőrök által déltájban arról értesültem, hogy a’ lázadók Vlajkováczról ide vezető úton te­temes sereggel közelednek Versecz felé. Verseczen a’ nemzet­őrséget azonnal kiállítottam, ’s ezredemnek második őrnagyi osztályával a’ Vlajkováczra vezető út jobb oldalán a’ lázadók el­­len indultam, az ellenség bal szárnya ellen oldaljáratot tenni szándékozván. Midőn a’ lázadók 1000 — 1200nyi csoportjához közeledtem, tartalékul a’ másod őrnagyi 2-dik dandárt hátul hagyván, az osztálynak többi csapatai által az ellenségnek, melly i­égy ágyút vitt magával ’s ellenünk erősen tüzelt, bal oldala ellen megtámadást parancsoltam, ezen megtámadás teljesen si­került, — az alatt gróf Eszterházy őrnagy a’ Hannover-huszá­rok ezredesi osztályával az ellenség jobb oldalát támadta meg. A’ mindkét oldalról sikerült ezen megtámadások által 50 — 60 lázadó megöletett, 21 elfogatott, a’ többi pedig szétveretett. A’ részint határőrök­ részint szerbekből álló láza­dók 4 ágyút (egy 6 fontost, és három 1 fontost) 2 lőszer­szekeret, és 3 zászlót vesztettek, minthogy az aradi polgári tüzérek által ellátott ágyúinkból tett előszűri lövés által azonnal az ellenség két ágyúja leszereltetett. A’megtámadás közben érke­zett Rukavma ezredbeli 4 század azután az egyes lázadókat vette űzőbe, kik a’ kukoriczaföldekre menekültek. Részünkről a’ dzsidásokból 1 káplár és 1 közvitéz, a’ hu­szárok közül szinte 1 közvitéz öletett meg, ’s ezredemből 1 őrmester megsebesittetett. Minthogy azt lehet várni, miszerint a’ lázadók ezen ré­szükről roszul sikerült megtámadást megint meg fogják kísér­teni, hogy veszteségűket megboszulják, — én pedig az itteni nemzetőrségre, ’s az általános felkelésre első alkalommal nem számolhatok, egyébként is mostani fegyveres erőm nem volna elegendő a’ majdan bizonyosan nagyobb erővel megkísértendő újabb megtámadás visszaverésére, sürgetve kérem a’ főhadikor­­mányt, miszerint a’ parancsnokságom alatt levő seregeket egy zászlóalljal, vagy legalább 4 századdal a’ Sivkovics-gyalog ez­redből megerősíteni, ’s azt sietve szekereken ide megindítani méltóztassék. Blomberg m. k. ezredes, Ghrastiansky százados, és Kregeczy alhadnagy 18-dik határőr-ezredből az izbiszti határőrök segítségével, épen most hozzák fogva Stratimirovics­ot (valószinüleg Stanimi­­rovics) a’ lázadók vezetőjét és Grotisle Májót; van itt 50 szerb fogoly is, kiket ugyanezek elfogtak, ezeket azonban innét el­vitetem. Blomberg, m. k. ezredes: A' nagyszebeni föhadi kormányhoz Bukarestből, jul- Lén kelt következő hivatalos tudósítás érkezett. Mai napon a’ reactio itt megkisértetett a’ földbirtokosok javára, kiknek jószágaikat el akarják venni, hogy a’ parasztok­nak birtokot adhassanak. Az itt tanyázó gyalog ezred élén Sa­lamon ezredes az ideiglenes kormányt szét akará hajtani. Meg­­huzattak a’ vészharangok, ’s a’ nép nagy tömegben nyomult a’ kormányépülethez, Salamont el akarák fogni, de ő lövetett, —­­mire 10—15 egyén elesett, és Salamon seregével együtt egy dombon fekvő laktanyába vonult vissza. Innen alkudozott a­ tettleg fenálló kormánnyal, mellynek épülete időközben torla­szokkal vétetett körül. A’ metropolita a’ népnek nehány vezetője kíséretében a­ kaszárnyához ment a’ pártok közt papi befolyása által ügyes­séget eszközlendő. Az egész város fel volt riasztva, szerencsére késő estre némi egyesség létesült, minek következtében Salamon ezredes lemondását beadta, ’s Oláhországból távoznia kell; ez által egy­­időre a’ csend némileg helyreállíttatott. Már késő éjszaka a’ fordításban ide mellékelt hirdetmény osztatott ki a’ földbirtokosok megnyugtatása végett. Ezen zajos napon senki sem gondolt az oroszok betöré­sére. Erről még semmi bizonyost nem tudok. Fogadja s a’ t. Timon m. k. A’ nép nevében igazság, testvériség. az ideiglenes kormány a’földbirtokos urakhoz. Minthogy a’ kormány proclamátióját sokan közöletek félre- m­­agyarázták, vagy roszul értették, azért a’ kormány ezennel b­iztosít benneteket arról, hogy a’ birtokállapot sértetlenül fen fog tartatni, mig a’ nemzetgyűlés összejő, a’ kérdést megvizs­gálja, és a’ felett határoz. N­e­o p h i t metropolita, Tell, G­o­­lesco István, Eliad, Bratiano Rosetti, Go­­lesco M.39 A­ ­r. 17

Next