Közlöny, 1848. szeptember (84-112. szám)

1848-09-01 / 84. szám

430. “í tal benyujtatott, nincs tárgyalás alatt, mind ezen' beszéd eredményre ' nem vezet. Jekelfalusi Emil : Csak azt akarom. (Rendre.) Ez nagy méltatlanság. (Rendre.) (A’ szószékről lelép.) Elnök: A’ jegyzőkönyvben ki fog mondatni végzésileg ,miu­tán jelenleg indítvány tétetett az urbura megszüntetéséről, a’ benyúj­tott törvényjavaslat, az osztályokban minél előbb tárgyaltatni fog, ’s azután intézkedni fog felette a' ház. Lónyai Menyhért olvas : ,,A' bácsi Ferencz csatorna jöve­delme semmi, a’ megürült papi jószágok jövedelme 2300 f. Kovács Lajos: A' végzéshez akarok szólani. (Nem lehet!) Még nem volt szavazás, tehát lehet. (Nem lehet, rendre!) Elnök: A' végzés ki van mondva. (Zaj.) Kovács Lajos: Nem akarok szavazást, azt hiszem a’ vég­­zésnek csekély változtatásával, nincs szükség szavazásra. (Rendre! Vagy zaj!) Irinyi József: Felszólítom elnök urat, tartson rendet, 's ne engedje hogy némelly urak kétszer háromszor szólalhassanak. Hi­szen az a­ legnagyobb botrány, hogy a’ hazának illy nagy pillanataiban órákat akarnak kihúzni, ha ez igy megy, megérdemeljük, hogy — (Zaj!) Elnök: Nyíltan kimondom, hogy miután itt külön­álló törvény­javaslatról van szó, melly az osztályokban még nem tárgy­altatott, annak tárgyalását mindaddig nem engedem meg, míg az osztályokban nem tárgyalt­atott. Lónyai Menyhért: Olvas: különféle közjövedelmekből: különféle alapítványi járulékok. „Megjegyzendő, hogy hibásan van nyomtatva, mert nem 228135 ft, hanem 28138. Örökülési és birsági dijak 43,500 ft. Különféle járulékok a) kamatokból 1360. b) Selyemből 315. c) Egészségügyi jövedelemből 1900, összesen 8,684140 mellyekhez, ha a’ királyhágón túli jövedelmek jelesen a) Kincsleti javadalmakból 1,350,653 ft. b) Bányászatból 91,936 ft. adatnak, a­ jövedelmek öszvege teend 10,126,730 ft. Ennyiből állanak a­ jövedelmek. — Ez­után jönnek azon rendkívüli források, me­lyeket a’ pénzügyminister ja­vasolt. (Olvassa a­ b) fff. alatti törvényjavaslatot.) A’ központi vá­lasztmánynak ezen b) .///' alatti törvényjavaslatra nincs észrevétele. Elnök: A’ b).///' alatti törvényjavaslatra egy módosítás nyúj­­tatott be. A’ központi bizottmánynak nincs észrevétele, hanem egy képviselő úr nyújtott be iránta módosítást. Ezen módosítás szerint az 1­­. igy állana „Magyarország, és a' kapcsolt országok. (Erdélyt, és a' részeket ide nem értve !) Azon lakosainak, kik a' hadi pénztárba ed­dig is adóztak ezen tárgyak után, mellyektől adóztak, f. é. nov. és dec. hónapokra fizetendő országos illetőségük 1,081,857 ft 4%- krban ál­­lapitatik meg. Tehát a’ különbség az, hogy a’ kivételhez akarják kap­csolni a’ részeket is, s hogy 1,098,811 ft helyett 1,081,857 ft ja­­vasoltatik. Dobonyi Károly:T­egnapelő­tt bátor voltam­ figyelmeztetni a’ há­zat, hogy a­ partiumban a' portalis adó ismeretlen. Ez alkalommal kérem a’ tiszt.házat, méltóztassék, a' f.évi 1848 nov. és dec. hónapokra Zarándme­­gyére az adóilletőséget a' szerint kivetni, mint ki fogják vetni Erdélyre nézve. Akkor elmondottam indokaimat, most ismételni nem akarom, csak azt adom hozzá, mit akkor elfelejtettem. Ha a' portalis rendszer tovább is divatozni fog, akkor nem szólanék ellene, sőt magam volnék a' mellett, hogy a' partiumokra nézve is behozassák, de miután uj adó­rendszer van tervezve, t. i. a' jövedelmi adórendszer, ismervén a’ vi­szonyokat, körülményeket, kérem a' házat, ne méltóztassék ezen két jó hónapért megzavarni a' régi viszonyokat a’ partiumban, mert őszintén­­ ki merem jelenteni, hogyha a’ ház kiveti is az adót Zarándra és a' par­tiamra, azt behajtani nem fogja tudni, nem azért mintha ellenszegülné­nek, de azért mert ez a­ mostani viszonyoknál fogva lehetlen. Itt új öszveírásra, új ravatalásra van szükség, ezt pedig két hónap alatt le­hetetlen teljesíteni. Ennélfogva kérem a­ házat, méltóztassék indítvá­nyomat elfogadni, és méltányosan határozni. Mondhatom, hogy nem magam érdekében, hanem az ország érdekében szólok, minthogy a' körülményeket ismerem. Indítványomat mind a' két törvényjavaslatra nézve tegnap beadtam. Elnök: A­ különbség az, hogy az érdemes követ úr nem csak Erdélyt, hanem a' részeket is ki akarja venni, másodszor, hogy az 1,098,811 ft helyett 1,081,857 ft kíván tétetni. Erre nézve nem tu­dom, pénzügyminister urnak nincs-e észrevétele ? Dobonyi Károly: Én is tudok felvilágosítást adni. A' fel­osztásban Erdélyen kivülben van a* partium is. Következőleg azon ösz­­vegnek, melly Zarándra és a’ partiumra van róva, az egész öszvegből le kell huzatnia. Elnök: Ha pénzügyminister urnak nincs ellene észrevétele el­lehetne fogadni a’ módosítást. (Elfogadjuk!) Lónyai Menyhért: E szerint ezen változtatások lennének a 1.­­-ban „Erdély után jönne 's a’ részeket“ és az 1,098,811 ft 0%, kr. helyett 1,081,857 ft. nyls kr. Az utolsó $. pedig igy változnék : „az országnak azon részéről, melly ekkorig Erdélynek és hozzá csa­tolt megyéknek neveztetett, 's a' honnak eddigi adómentes lakosairól külön törvény intézkedik.“ Ezen két módosítást javasolja az érdemes követ ur. (Helyes!) Elnök: Ha nincs ellene észrevétel. (NincS.) Lónyai Menyhért: Ezen kívül beadatott egy módosítás a tegnapi határozatnak nyomán, melly a’ kir. városok dijáról szól. — „ügy szinte a' kir. városok és szepesi 16. városok királyi dija eltöröl­tetvén , f. ó. October végével megszűnnek. (Helyes!) Elnök: A­ szabad királyi és szepesi 16 városok kir. dhjainak m­egszüntetését tárgyazó módositvány ellen, ha senkinek sincs észre­vétele , ki lehetne mondani a’ végzést. Vermes: Ezen törvényjavaslatban látom helyét annak, hogy az adózó nép által ne talán tett előlegezések, itt megemlitetnének, és számításba vétetnének. Azért a' 2 ik­­-t igy kívánnám módositatni „ezen adóöszveg a’ i. e. 184%-ik évi hadi adónak % részét tevén 'sat. «zen szavak után jönne­k,a’ múlt katonai évben ne talán tett előlege­zésnek beszámításával részét tartozzék 'sat. 'sat. megfizetni.“ Az e­­lőlegezések az előbbi időben is beszámíttattak, és épen itt van helye most intézkedni. Elnök: E­ szerint a’ 2.­­-ba jöne ezen módosítás. A’­­ eleje maradna. S azután következnék „a múlt katonai évben ne­talán tett előlegezések beszámításával tartozzék lefizetni.“ A­ többi marad. Tehát az előlegezésekre nézve akarják, hogy individualiter számítassék be , ha netalán volnának előlegezések. (Helyes!) R­e­p­e­c­z­k­i: Azt tartom az előlegezések beszámítása csak za­vart fog okozni. Miután i­ső novembertől kezdve, minden termeszt­­ményadó megszűnik, úgy gondolom, hogy az előlegezéseket épen keverhetjük ide, sajnálom, hogy tegnap e­ részbeni módosításom megbukott. Itt nincs helye, hol a­ két hónapi adókivetésnél csak za­vart idézne elő. Vermes: Igen csudálom Repeczki észrevételét, miután teg­nap épen ő tett indítványt, hogy az előlegezések beszámítassanak, és ott kívánta besorozni, hol épen nem volt helye, mert ott a­ tartozások jöttek elő. Itt hol fizetésről van szó, van helye az előlegezések, mel­­­lyeket eddig supererogatumnak hívtak, beszámítása iránt ren­delkezni. — Elnök: Itt azon törvényjavaslatban, melly novemb. és de­­cemb. hónapokra kivetendő adót illeti, azokra nézve, kik eddig adó­zóknak neveztettek, az mondatik, hogy beszámitassanak nekik indi­ Wwtötf «w I Bitytónt m tolta «tataitti­­«stat m­tek. Tegnap már előhozatott, de a­ képviselőház azon vélekedésben volt, hogy nem a’ tegnapi törvényjavaslatba tartozik , kétséget nem szenved , miszerint ha a’ ház nem feltételezi, hogy ez magában érte­tik , akkor ki kell mondani. Kossuth Lajos: Ha valamelly dolog magában értetik, ha megnyugtatást szerez , nincs oka, hogy ki ne tegye az ember, csak hogy bajmagyarázatokra ne adjon alkalmat. Mert ha az előlegezések önkéntes előlegezések voltak, akkor előfordulhatna azon eset, hogy csak ollyan emberek előlegeztek, kik adóval nem tartoztak. De miután ezen előlegezések nem önkéntesek, hanem némelly megyék azt kive­tették és behajtották, tehát ollyanok számosan lesznek, kik adóval nem tartoztak , hanem a' megye kivetése következtében fizettek. Te­hát az imputatiónak két neme van: kik tartoztak a’ múltra , s a’ folyó adóra fizettek valamit, nem számitatik be nekik, kik pedig nem tar­toztak, kik mindég supererogatumot tettek , ez azoknak beszámitatik, csak hogy individualiter történjék ezen beszámítás. Ez ellen nincs ész­revételem , csak óhajtom hogy világosan ki legyen téve, hogyha tar­tozások forognak fen , a­ tartozások rovására számitassanak be ; ha pedig nem forognak fen tartozások, akkor a’ november, és december adóba , és hogy nem értetnek alatta a’ kincstárnak tett kölcsönözések. (Tovább.) Elnök: Ha nem veszi vissza képviselő úr indítványát, sza­vazni kell. Vermes: Szeretném ha bele jönne. Elnök: Tehát kik az indítványt betétetni akarják, álljanak fel (felállnak.) (Marad a’ szerkezet.) Lónyai M.: A’hon eddig adómentes osztály megadóztatá­sára nézve, a porták szerinti kivetést, mint igazságtalant és alapta­lant elvetvén, — a’pénzügyminister által. B. 6. 7. alatt tervezett rend­kívüli jövedelmi adót fogadta el a választmány. Elnök: Itt az a’ kérdés, hogy a’ pénzügyminiszer által az eddigi adómentes osztásnak megadóztatására nézve két külön terv nyujtatván be, a’ kettő közül a’ középponti bizottmány inkább a’ jöve­delmi adót akarja elfogadni, mint a’ másik tervezett adózási rend­szert. Mielőtt tehát ennek tárgyalásába belemennénk, a' háznak az iránt kell nyilatkozni; elfogadja e a’ jövedelmi adót bá­­sisu­l, a’ melly básis iránt jelenleg tanácskozni kell. (Elfogadjuk !) Felteszem a’ kérdést, hogy a­ dolog egészen tisztában legyen. Azok tehát, kik a’ pénzügyminiszer által előterjesz­tett jövedelmi adót kívánják felvétetni alapjául azon adónak, mellyet az eddigi adómentes osztály fog fizetni, meitóztassanak felélni. (Mind­nyájan felállnak.) Tehát a jövedelmi adó bázisul felvétetik. Ludvig: Most olvasni fogom a’ B. 6. 7. alatti törvényjavaslatot. (Olvassa.) Elnök: Az l-ső §-ra a’ bizottmánynak nincs észrevétele, ha tehát volna valakinek a' képviselő urak közül, méltóztassék előadni. A g­o 81 o­n: Én uraim! habár Nyári képviselőtársunk tegnapi indítványát, miszerint pénzügyi miniszer úr tegnapi jelentését, az ahoz csatolt törvényjavaslatokkal együtt, minden vizsgálat nélkül elfogad­tatni kívánta átalánosságban nem osztom; hitem mindazáltal, s meg­győződésem csakugyan nekem is az, miként a' mostani körülmények közt sokáig vitatkozni, sem tanácsos, sem üdvös, sőt talán vétek is. Mind e­­mellett ne méltóztassanak szerénytelenségnek venni, ha most, midőn figyelmeztetem a' házat, miként a' viszonyok hatalma annyira fejünk felébe nőtt, miszerint ollyan tételeknél, mellyeken mindig lehet segíteni, 's mellyeket nem is a' nemzet egész életére, hanem csak évről évre kell meghatározni, a' hosszas vitatkozást kerülnünk szükséges, — ha mind e’ mellett mondom most a’ felolvasott törvény­javaslatra nézve egypár módosítást fogok a’tiszt, ház elébe terjeszteni. "S ámbár csak az 1- ső­­-ra történt felszólítás, mindazáltal, minthogy több pontra van észrevételem, és ha minden pontnál különösen szó­lalnék fel, a' tiszt, ház drága idejét nagyobb mértékben kellene igény­be vennem, tehát időkímélet tekintetéből, minden fyi-ra megteszem rövid észrevételemet. — Az l-ső - ra nézve Palóczy képviselőtársunk azt mondotta, hogy a' törvénybe vetett bizalmat megcsalni nem tanácsos, 's hogy igy rész érzést szülne, ha, midőn 1848. 8. t. ez. 2-ik­­­a kimondotta, hogy az adó csak november és december hónapokra fog fizettetni, most még­is fél évre vettetnék ki. Én azt tartom, ha elfogadja is a tiszt, ház azt, hogy ne mondassák ki a' fél évi adóztatás, a' kivetés mindazáltal a' tervezett mód szerint megtörténhetik. Mert a’ rendkívüli szükség, mellyben vagyunk, ollyan, miszerint ha valóban sokkal na­gyobb áldozatot hoznánk is, még így is csak kötelességünket is, alig teljesítettük egész mértékben. Hiszen volt idő, mikor a’ magyar ne­messég felajánlotta értékének század részét, jövedelmének pedig 16 száztaíiját, miért ne kívánhatnánk most , hogy áldozza fel a’ hazának megmentésére jövedelmének egy bizonyos, de csekélyebb részét? Én tehát a’ középponti bizottmány által javasolt t­ ö­­­t ekként kívánnám módosíttatni: „ az egyesült országban, s a kapcsolt országokban, a’ kik és a mitől eddig rendes adót nem fizettek, folyó évi 1848-ki no­vember és december hónapokra, az 1818: 8. t. sz. 2-ik­­-sához ké­pest , csupán ez úttal jövedelmi adót fognak fizetni. A’ 2-ik és 3-ik § ra nincs észrevételem. A’ 4-ik­­-ra nézve azon fokozatokat fogadom el, mellyeket a’ központi bizottmány megállapi­­tott, de azon külömbséggel, hogy 50,000 pengő forintnyi jövedelmen túl hat száztoli adót kivánnék kivettetni; mert azt tartom, hogy ki a' statusnak több javadalmával él, 's kinek a' status nagyobb értékét őrzi és védi, illő, hogy fokozat szerinti arányban adóztassék meg. A’ kamatokra nézve azt mondotta a középponti választmány, — s én a’ középponti választmány véleményét fogadom el, tanácskozási bázisal, mivel ebbe pénzügyminiszer úr is bele egyezett, — azt mondotta a’ bizottmány, hogy itt azon fokozatok tartassanak meg, mellyek a' 4-ik §-ban a' jövedelemre nézve meghatároztattak. Ezt nem tartom helyes­nek , minthogy most, midőn a' meghatározandó adórendszer a' jövő évre nem megy át, 's külömben is a'tőkepénzesek mind eddig olly kedvező helyzetben voltak, hogy a startusnak semmit nem adóztak, sőt az 1825-ki országgyűlés óta, a­­mi­óta az országgyűlés szokta kivetni a­ költséget, sem lehetett megróni a­ tőkepénzeseket, nem tartanám helytelennek, sem igazságtalannak, ha ezek egy kissé jobban meg­rovatnának is; hat­száztóli megadóztatásukon felül emelkedni mindazáltal nem kívánok. Szeretném tehát, ha a­ fokozat úgy állítatnék fel, miszerint a’ tőkék kamatjaiból 1000—2000 három százalék, 2000—5000-ig 4 száza­lék 5—10,000 ig 5, 10,000 en felül pedig 6 százalék fizettetnék. S ne méltóztassanak megütközni, hogy a tőkepénzeseknél nagyobb pro­­gressióbani adóztatást kívánok mint más jövedelemnél; mert ha pél­dául a’ 40,000 frt jövedelemmel bíró 5 száztoli adót tartozik fizetni tiszta jövedelmétől, úgy nem lesz kármentesítve akkor, fia például 10,000 forinttal lévén adós, ’s ezen adósság 12—15 hitelező közt lenne felosztva, minek következtében az apró részletek apró catfiego­­riába jönnének, — ha mondom, nem fogja az általa fizetett 5 száz­­tolit beszámíthatni. Ennélfogva tehát, hogy a­ kártalanítás egyenlő le­gyen , magasabb kathegoriák felállítását kívánom a’ tőkepénzeseknél. — Egyébiránt ezen­­ ban a­ haszonbérlőket is kívánnám megérinteni. S miután még csak megközelítőleg is nehéz meghatározni, hogy micsoda arányban áll a haszonbérlőnek tiszta jövedelme az általa fizetett som­mával , tehát azt hiszem, hogy ha 40 p­entet veszünk fel, igazságta­lanok , vagy méltánytalanok nem leszünk. S ez talán némellyek előtt soknak fog tetszeni, de valóban nem sok; mert például, ha valaki 2000 ftot fizet haszonbérül, olly tőkét kell beruháznia, mellynek jo­ vttalos« m­egtol fenntarttta 4Q pr«eBtjév«i bizonyoaa# tolim » * minthogy én a' beruházásokat ’s ingóságokat megadóztatni n­em kívá­nom, mert ez kutatásokra szolgálhatna alkalmuk tehát úgy véleke­dem , hogy a’ 40 procent megállapításával igazságtal­anságot nem kö­vetnénk el; mert e’ szerint azon cathegoriába fogn­ának esni, a’ melly­­be az ezen számítás szerinti tiszta jövedelmeiknél fog­va tartoznak. — Ezeket kívántam a’ tiszt. ház elébe terjeszteni, méltóztassanak kegyes pártfogásuk alá venni. — Elnök: Miután az l ő §-nál vagyunk , tehát ezen §-ra nézve a’ követ úrnak azon módosítása van, hogy ne mondassák, miszerint ezen adózás félévre vettetik ki, minthogy a’ múlt orsz. gyűlés 8-dik t. ez. 2-dik­­­ sa azt rendeli, hogy a’ kiváltságos osztály novemberig nem fog adózni; hanem mondassák az, hogy csak a’ folyó évi novem­ber és december hónapokra , állapitatik meg , ez tehát a’ külömbség. (Szavazzunk!) Ha nem kíván senki hozzá szólani, úgy azok, kik e' módosítást elfogadják méltóztassanak felállni. (Némellyek felállnak.) Tehát marad a' szerkezet. Ludvig: A’ 2-dik­­, a’ központi bizottmány véleménye sze­rint igy lenne szerkeztendő: „kivétetnek ezen jövedelmi adó alól a' fejede­lem ’s nádor részére határozott országos dijak, az álladalom javai ’s a' katonák fegyveres szolgálataikért járó rendes fizetése.“ Lónyai Menyhért: A’ központi bizottmány azért javasol­ja , hogy ezen §-ból azok , kiknek 50 forintnál kevesebb tiszta jöve­delműk van, maradjanak ki, mert az eddig adózó osztály 50 forint­nál csekélyebb tiszta jövedelemmel bíró tagjai is a­ rendes adót fize­­tendik, következetesnek véli tehát, hogy azon adózási nemnél, melly az eddig nem adózottak megadóztatását elrendeli, hasonlólag az 50 forint tiszta jövedelmet nem bírók is megadóztassanak. Bezerédi István: Én azt vélem, hogy ha napokat töltőnk az előkészületekkel, nem volna helyes , ha most, midőn az eredményt szülő végzésnek van ideje, a’ perczekkel gazdálkodnánk. Ha már a’ tárgyalásban bent vagyunk, tehát szóljunk hozzá. — Nekem a’ 2-dik­­­ra nézve azon észrevételem van, miként én azon tisztelettel, mellyet a’ közadó elvének meg kell szereznünk, nem tartom megegyeztethe­­tőnek, hogy a fejedelem és a’ nádornak járó dijak az adó alól kivé­tessenek. Mert mit tesz ez ? Azt teszi hogy a’ fejedelem és a’ nádor olly állásban lenni tekintetnek, miszerint hozzájuk mintegy méltatlan­nak tartatik, hogy adózzanak; mert ha más szempontból vesszük fel, úgy az következnék, hogy minden státustisztnek fizetését az adó alól ki kellene venni; minthogy pedig ezt nem tesszük, tehát ne mél­­tóztassanak a' fejedelmet és nádort sem ezen kö­tel­e­ss­é­g­t­e­lj­e­s­i­té­s alól felmenteni; nem pedig épen azon tisztelet s őszinte hódolatnál fogva, mellyel irántok viseltetünk, mert én azt tartom, hogy ők, mint országlók minden polgári köteles­ségeket teljesitni kívánnak. Kérem tehát a’ házat, méltóztassanak a­ 2-dik $-ból a­ fejedelem és a’ nádorról szóló pontot kihagyni, és helyé­be azt tenni, hogy a’ polgároknak legelső kötelessé­gében,^.a’ közadózásban, a’ fejedelem és a' nádor menjenek elő példával. (Igazság!) Elnök: Felszólítom a’ házat, méltóztassék figyelemmel lenni, mert ha van is helye némi figyelmetlenségnek az általános discussiók al­kalmával, je­l­enleg an­nak helye nincs, mert a'­­­ ra vissza nem mehetünk. Két ész­revétel tétetett, az egyik Bezerédy István követtársunké, ki azt mon­dotta, hogy a’ fejedelemnek és a’ nádornak díjasé vétessék ki az adóz­tatás alól. A’ kik ezt elfogadják álljanak fel (Felállással szavaznak) A' többség elfogadja Bezerédy István indítványát. Teleki Domokos: Eddig az volt a’ szokás, hogy először a’ szerkezetre szavaztunk. (zaj) Elnök: Második észrevétel az, miszerint a' törvényjavaslat­ban az mondatik, hogy a’ jövedelmi adó alól azok kivétessenek a’ kik 50 pfnál kevesebbet bírnak. Erre azon indítvány tétetett, hogy ne vétessék ki senki. Kossuth Lajos, pénzügyminister. Én ezt a­ módosítást egyedül azon szempontnál fogva, mivel az eddigi adózó népre nézve illyen különbség téve nem volt, szívesen elfogadom, hanem kijelen­tem , hogy akár volnék hivatalban, akár nem, nagyon óhajtanám, ha lehetséges volna megtartani az elvet, hogy általánosságban a­ legsze­gényebb néposztályra nézve történnék e­ tekintetben valami és hogy adó csak azután szedessék az emberektől, miután van nekik valamiből élni. Hanem mivel itten általában az adózókra nézve rendelkezni nem lehet, az egyenlőség okánál fogva fogadjuk el ezen indítványt. (Helyes!) Elnök: Felteszem tehát a’ kérdést. Az első kérdés szabály szerint, akarja-e a' ház a' szerkezetet elfogadni a’ mint van, vagy pe­­dig nem? A’ kik megakarják tartani álljanak fel. (Nagyon kevesen ál­lanak fel) A’ szerkezet tehát nem fog megmaradni, 's így elfogadhatatik Ágoston képviselő ur módositványa. Következik a’ módositvány a’ 3 ik­­­ra. Ludvigh János olvassa: A'3-ik szakaszt mivel mindenki­nek igy a' kézi munkásnak is csak tiszta jövedelme fog felvétetni, ki­­hagyandónak véleményezi a’ középponti bizottmány. — Kossuth Lajos: Erre nézve van észrevételem. Felveszem a' munkást, kereskedőt, mesterembert, iparűzőt, minthogy több reá nézve nem fog evaluáltatni, mint pusztán és egyedül tiszta jövedelme 's az ollyan dolgokat minő a' lakás, háztartás első élelmi szükségek, az em­berek nem szokták a' tiszta jövedelemből hanem a' brutto jövedelemből fedezni, — hiszem, hogy több gazdák vannak a­ képviselők között a­ kik nem veszik kamputn­ba a­ búzát, bort, kerti veteményt a’ mit ter­mesztenek és felemésztenek a­ háznál; de hogy áll a’ dolog az o­lyan emberre nézve, a’ kinek meghatározott fizetése van például 400 ft, ennek jövedelme az utólsó fillérig tudva van 's az első czikkekre nin­­csen semmi levonva. Tehát van abban igazság, hogy mikor a­ kere­setet általában vesszük fel, annak tiszta jövedelme fog csak beszámi­­tatni és az élelmi­szerek nem jönnek a’ tiszta jövedelem rovatába, ha­nem csak az, a­mi ezen felül marad. De a' kinek meghatározott fize­tése van, ott már különbséget tesz. Felveszem a' szolgát a’ kinek van 100 ft fizetése szállása és élelme, nagy különbség, ha annak egész 100 ftját tiszta jövedelemnek vészük s az ollyan embernél, a’ kinek semmi conventiója és szállása nincsen, de van 200 ft fizetése, szinte száz ftot veszünk fel. Ez utóbbi irtózatosan lesz terhelve , tehát van benne méltányosság, ha valakinek meghatározott fizetése van, azonkí­vül élelme és szállása van mint a' szolga embernek annak egész pénz­beli fizetése tiszta jövedelem gyanánt vétessék fel és attól adóztassék meg, de a' kinek nincsen egyik vagy másik, ahoz képest fizetésének fele része vagy negyedrésze vétessák tiszta jövedelemnek és vonatas­­sék adó alá. (Helyes 1), Bezerédy István: Nekem véleményem az , hogy a­ 3.­­-t kár volna kihagyni, abban látom csiráját azon elvnek, hogy a’ jöve­delmek nemei megkülönböztessenek, hogy kevesebbé adóztassék meg azon jövedelem,­mellyet valaki két kézi vagy pedig észbeli munkával szerez, mint a melly tőkéből vagy más értékből jön. Mert legyünk igazságosak a’ kinek tőkéje van, annak személyes tőkéje azért szinte meg van, s ezzel élelmét megkereshetvén, nem kell tőkéjének jöve­delmére szorulni, 's azt folytonosan tőkéjévé teheti. Itt van kez­dete azon kiáltó különbségnek, melly a' népet igen szegényekre, és igen gazdag­okra osztja; t. i. a’ki sze­mélyes tehetségére két kezére vagy eszére szorul, hogy kenyerét ke­resse, ha azt úgy adóztatjuk, mint azt a’ ki kapitálissal van ellátva, so­ha nem fog ollyan vagyoni állapotra vergődhatni, hogy kényelmesen «tonn­ás vagyoni állapotát gyarapítóim, g iu van «rtatto tolta

Next