Közlöny, 1848. szeptember (84-112. szám)
1848-09-01 / 84. szám
430. “í tal benyujtatott, nincs tárgyalás alatt, mind ezen' beszéd eredményre ' nem vezet. Jekelfalusi Emil : Csak azt akarom. (Rendre.) Ez nagy méltatlanság. (Rendre.) (A’ szószékről lelép.) Elnök: A’ jegyzőkönyvben ki fog mondatni végzésileg ,miután jelenleg indítvány tétetett az urbura megszüntetéséről, a’ benyújtott törvényjavaslat, az osztályokban minél előbb tárgyaltatni fog, ’s azután intézkedni fog felette a' ház. Lónyai Menyhért olvas : ,,A' bácsi Ferencz csatorna jövedelme semmi, a’ megürült papi jószágok jövedelme 2300 f. Kovács Lajos: A' végzéshez akarok szólani. (Nem lehet!) Még nem volt szavazás, tehát lehet. (Nem lehet, rendre!) Elnök: A' végzés ki van mondva. (Zaj.) Kovács Lajos: Nem akarok szavazást, azt hiszem a’ végzésnek csekély változtatásával, nincs szükség szavazásra. (Rendre! Vagy zaj!) Irinyi József: Felszólítom elnök urat, tartson rendet, 's ne engedje hogy némelly urak kétszer háromszor szólalhassanak. Hiszen az a legnagyobb botrány, hogy a’ hazának illy nagy pillanataiban órákat akarnak kihúzni, ha ez igy megy, megérdemeljük, hogy — (Zaj!) Elnök: Nyíltan kimondom, hogy miután itt különálló törvényjavaslatról van szó, melly az osztályokban még nem tárgyaltatott, annak tárgyalását mindaddig nem engedem meg, míg az osztályokban nem tárgyaltatott. Lónyai Menyhért: Olvas: különféle közjövedelmekből: különféle alapítványi járulékok. „Megjegyzendő, hogy hibásan van nyomtatva, mert nem 228135 ft, hanem 28138. Örökülési és birsági dijak 43,500 ft. Különféle járulékok a) kamatokból 1360. b) Selyemből 315. c) Egészségügyi jövedelemből 1900, összesen 8,684140 mellyekhez, ha a’ királyhágón túli jövedelmek jelesen a) Kincsleti javadalmakból 1,350,653 ft. b) Bányászatból 91,936 ft. adatnak, a jövedelmek öszvege teend 10,126,730 ft. Ennyiből állanak a jövedelmek. — Ezután jönnek azon rendkívüli források, melyeket a’ pénzügyminister javasolt. (Olvassa a b) fff. alatti törvényjavaslatot.) A’ központi választmánynak ezen b) .///' alatti törvényjavaslatra nincs észrevétele. Elnök: A’ b).///' alatti törvényjavaslatra egy módosítás nyújtatott be. A’ központi bizottmánynak nincs észrevétele, hanem egy képviselő úr nyújtott be iránta módosítást. Ezen módosítás szerint az 1. igy állana „Magyarország, és a' kapcsolt országok. (Erdélyt, és a' részeket ide nem értve !) Azon lakosainak, kik a' hadi pénztárba eddig is adóztak ezen tárgyak után, mellyektől adóztak, f. é. nov. és dec. hónapokra fizetendő országos illetőségük 1,081,857 ft 4%- krban állapitatik meg. Tehát a’ különbség az, hogy a’ kivételhez akarják kapcsolni a’ részeket is, s hogy 1,098,811 ft helyett 1,081,857 ft javasoltatik. Dobonyi Károly:Tegnapelőtt bátor voltam figyelmeztetni a’ házat, hogy a partiumban a' portalis adó ismeretlen. Ez alkalommal kérem a’ tiszt.házat, méltóztassék, a' f.évi 1848 nov. és dec. hónapokra Zarándmegyére az adóilletőséget a' szerint kivetni, mint ki fogják vetni Erdélyre nézve. Akkor elmondottam indokaimat, most ismételni nem akarom, csak azt adom hozzá, mit akkor elfelejtettem. Ha a' portalis rendszer tovább is divatozni fog, akkor nem szólanék ellene, sőt magam volnék a' mellett, hogy a' partiumokra nézve is behozassák, de miután uj adórendszer van tervezve, t. i. a' jövedelmi adórendszer, ismervén a’ viszonyokat, körülményeket, kérem a' házat, ne méltóztassék ezen két jó hónapért megzavarni a' régi viszonyokat a’ partiumban, mert őszintén ki merem jelenteni, hogyha a’ ház kiveti is az adót Zarándra és a' partiamra, azt behajtani nem fogja tudni, nem azért mintha ellenszegülnének, de azért mert ez a mostani viszonyoknál fogva lehetlen. Itt új öszveírásra, új ravatalásra van szükség, ezt pedig két hónap alatt lehetetlen teljesíteni. Ennélfogva kérem a házat, méltóztassék indítványomat elfogadni, és méltányosan határozni. Mondhatom, hogy nem magam érdekében, hanem az ország érdekében szólok, minthogy a' körülményeket ismerem. Indítványomat mind a' két törvényjavaslatra nézve tegnap beadtam. Elnök: A különbség az, hogy az érdemes követ úr nem csak Erdélyt, hanem a' részeket is ki akarja venni, másodszor, hogy az 1,098,811 ft helyett 1,081,857 ft kíván tétetni. Erre nézve nem tudom, pénzügyminister urnak nincs-e észrevétele ? Dobonyi Károly: Én is tudok felvilágosítást adni. A' felosztásban Erdélyen kivülben van a* partium is. Következőleg azon öszvegnek, melly Zarándra és a’ partiumra van róva, az egész öszvegből le kell huzatnia. Elnök: Ha pénzügyminister urnak nincs ellene észrevétele ellehetne fogadni a’ módosítást. (Elfogadjuk!) Lónyai Menyhért: E szerint ezen változtatások lennének a 1.-ban „Erdély után jönne 's a’ részeket“ és az 1,098,811 ft 0%, kr. helyett 1,081,857 ft. nyls kr. Az utolsó $. pedig igy változnék : „az országnak azon részéről, melly ekkorig Erdélynek és hozzá csatolt megyéknek neveztetett, 's a' honnak eddigi adómentes lakosairól külön törvény intézkedik.“ Ezen két módosítást javasolja az érdemes követ ur. (Helyes!) Elnök: Ha nincs ellene észrevétel. (NincS.) Lónyai Menyhért: Ezen kívül beadatott egy módosítás a tegnapi határozatnak nyomán, melly a’ kir. városok dijáról szól. — „ügy szinte a' kir. városok és szepesi 16. városok királyi dija eltöröltetvén , f. ó. October végével megszűnnek. (Helyes!) Elnök: A szabad királyi és szepesi 16 városok kir. dhjainak megszüntetését tárgyazó módositvány ellen, ha senkinek sincs észrevétele , ki lehetne mondani a’ végzést. Vermes: Ezen törvényjavaslatban látom helyét annak, hogy az adózó nép által ne talán tett előlegezések, itt megemlitetnének, és számításba vétetnének. Azért a' 2 ik-t igy kívánnám módositatni „ezen adóöszveg a’ i. e. 184%-ik évi hadi adónak % részét tevén 'sat. «zen szavak után jönnek,a’ múlt katonai évben ne talán tett előlegezésnek beszámításával részét tartozzék 'sat. 'sat. megfizetni.“ Az előlegezések az előbbi időben is beszámíttattak, és épen itt van helye most intézkedni. Elnök: E szerint a’ 2.-ba jöne ezen módosítás. A’ eleje maradna. S azután következnék „a múlt katonai évben netalán tett előlegezések beszámításával tartozzék lefizetni.“ A többi marad. Tehát az előlegezésekre nézve akarják, hogy individualiter számítassék be , ha netalán volnának előlegezések. (Helyes!) Repeczki: Azt tartom az előlegezések beszámítása csak zavart fog okozni. Miután iső novembertől kezdve, minden termesztményadó megszűnik, úgy gondolom, hogy az előlegezéseket épen keverhetjük ide, sajnálom, hogy tegnap e részbeni módosításom megbukott. Itt nincs helye, hol a két hónapi adókivetésnél csak zavart idézne elő. Vermes: Igen csudálom Repeczki észrevételét, miután tegnap épen ő tett indítványt, hogy az előlegezések beszámítassanak, és ott kívánta besorozni, hol épen nem volt helye, mert ott a tartozások jöttek elő. Itt hol fizetésről van szó, van helye az előlegezések, mellyeket eddig supererogatumnak hívtak, beszámítása iránt rendelkezni. — Elnök: Itt azon törvényjavaslatban, melly novemb. és decemb. hónapokra kivetendő adót illeti, azokra nézve, kik eddig adózóknak neveztettek, az mondatik, hogy beszámitassanak nekik indi Wwtötf «w I Bitytónt m tolta «tataitti«stat mtek. Tegnap már előhozatott, de a képviselőház azon vélekedésben volt, hogy nem a’ tegnapi törvényjavaslatba tartozik , kétséget nem szenved , miszerint ha a’ ház nem feltételezi, hogy ez magában értetik , akkor ki kell mondani. Kossuth Lajos: Ha valamelly dolog magában értetik, ha megnyugtatást szerez , nincs oka, hogy ki ne tegye az ember, csak hogy bajmagyarázatokra ne adjon alkalmat. Mert ha az előlegezések önkéntes előlegezések voltak, akkor előfordulhatna azon eset, hogy csak ollyan emberek előlegeztek, kik adóval nem tartoztak. De miután ezen előlegezések nem önkéntesek, hanem némelly megyék azt kivetették és behajtották, tehát ollyanok számosan lesznek, kik adóval nem tartoztak , hanem a' megye kivetése következtében fizettek. Tehát az imputatiónak két neme van: kik tartoztak a’ múltra , s a’ folyó adóra fizettek valamit, nem számitatik be nekik, kik pedig nem tartoztak, kik mindég supererogatumot tettek , ez azoknak beszámitatik, csak hogy individualiter történjék ezen beszámítás. Ez ellen nincs észrevételem , csak óhajtom hogy világosan ki legyen téve, hogyha tartozások forognak fen , a tartozások rovására számitassanak be ; ha pedig nem forognak fen tartozások, akkor a’ november, és december adóba , és hogy nem értetnek alatta a’ kincstárnak tett kölcsönözések. (Tovább.) Elnök: Ha nem veszi vissza képviselő úr indítványát, szavazni kell. Vermes: Szeretném ha bele jönne. Elnök: Tehát kik az indítványt betétetni akarják, álljanak fel (felállnak.) (Marad a’ szerkezet.) Lónyai M.: A’hon eddig adómentes osztály megadóztatására nézve, a porták szerinti kivetést, mint igazságtalant és alaptalant elvetvén, — a’pénzügyminister által. B. 6. 7. alatt tervezett rendkívüli jövedelmi adót fogadta el a választmány. Elnök: Itt az a’ kérdés, hogy a’ pénzügyminiszer által az eddigi adómentes osztásnak megadóztatására nézve két külön terv nyujtatván be, a’ kettő közül a’ középponti bizottmány inkább a’ jövedelmi adót akarja elfogadni, mint a’ másik tervezett adózási rendszert. Mielőtt tehát ennek tárgyalásába belemennénk, a' háznak az iránt kell nyilatkozni; elfogadja e a’ jövedelmi adót básisul, a’ melly básis iránt jelenleg tanácskozni kell. (Elfogadjuk !) Felteszem a’ kérdést, hogy a dolog egészen tisztában legyen. Azok tehát, kik a’ pénzügyminiszer által előterjesztett jövedelmi adót kívánják felvétetni alapjául azon adónak, mellyet az eddigi adómentes osztály fog fizetni, meitóztassanak felélni. (Mindnyájan felállnak.) Tehát a jövedelmi adó bázisul felvétetik. Ludvig: Most olvasni fogom a’ B. 6. 7. alatti törvényjavaslatot. (Olvassa.) Elnök: Az l-ső §-ra a’ bizottmánynak nincs észrevétele, ha tehát volna valakinek a' képviselő urak közül, méltóztassék előadni. A go 81 on: Én uraim! habár Nyári képviselőtársunk tegnapi indítványát, miszerint pénzügyi miniszer úr tegnapi jelentését, az ahoz csatolt törvényjavaslatokkal együtt, minden vizsgálat nélkül elfogadtatni kívánta átalánosságban nem osztom; hitem mindazáltal, s meggyőződésem csakugyan nekem is az, miként a' mostani körülmények közt sokáig vitatkozni, sem tanácsos, sem üdvös, sőt talán vétek is. Mind emellett ne méltóztassanak szerénytelenségnek venni, ha most, midőn figyelmeztetem a' házat, miként a' viszonyok hatalma annyira fejünk felébe nőtt, miszerint ollyan tételeknél, mellyeken mindig lehet segíteni, 's mellyeket nem is a' nemzet egész életére, hanem csak évről évre kell meghatározni, a' hosszas vitatkozást kerülnünk szükséges, — ha mind e’ mellett mondom most a’ felolvasott törvényjavaslatra nézve egypár módosítást fogok a’tiszt, ház elébe terjeszteni. "S ámbár csak az 1- ső-ra történt felszólítás, mindazáltal, minthogy több pontra van észrevételem, és ha minden pontnál különösen szólalnék fel, a' tiszt, ház drága idejét nagyobb mértékben kellene igénybe vennem, tehát időkímélet tekintetéből, minden fyi-ra megteszem rövid észrevételemet. — Az l-ső - ra nézve Palóczy képviselőtársunk azt mondotta, hogy a' törvénybe vetett bizalmat megcsalni nem tanácsos, 's hogy igy rész érzést szülne, ha, midőn 1848. 8. t. ez. 2-ika kimondotta, hogy az adó csak november és december hónapokra fog fizettetni, most mégis fél évre vettetnék ki. Én azt tartom, ha elfogadja is a tiszt, ház azt, hogy ne mondassák ki a' fél évi adóztatás, a' kivetés mindazáltal a' tervezett mód szerint megtörténhetik. Mert a’ rendkívüli szükség, mellyben vagyunk, ollyan, miszerint ha valóban sokkal nagyobb áldozatot hoznánk is, még így is csak kötelességünket is, alig teljesítettük egész mértékben. Hiszen volt idő, mikor a’ magyar nemesség felajánlotta értékének század részét, jövedelmének pedig 16 száztaíiját, miért ne kívánhatnánk most , hogy áldozza fel a’ hazának megmentésére jövedelmének egy bizonyos, de csekélyebb részét? Én tehát a’ középponti bizottmány által javasolt t öt ekként kívánnám módosíttatni: „ az egyesült országban, s a kapcsolt országokban, a’ kik és a mitől eddig rendes adót nem fizettek, folyó évi 1848-ki november és december hónapokra, az 1818: 8. t. sz. 2-ik-sához képest , csupán ez úttal jövedelmi adót fognak fizetni. A’ 2-ik és 3-ik § ra nincs észrevételem. A’ 4-ik-ra nézve azon fokozatokat fogadom el, mellyeket a’ központi bizottmány megállapitott, de azon külömbséggel, hogy 50,000 pengő forintnyi jövedelmen túl hat száztoli adót kivánnék kivettetni; mert azt tartom, hogy ki a' statusnak több javadalmával él, 's kinek a' status nagyobb értékét őrzi és védi, illő, hogy fokozat szerinti arányban adóztassék meg. A’ kamatokra nézve azt mondotta a középponti választmány, — s én a’ középponti választmány véleményét fogadom el, tanácskozási bázisal, mivel ebbe pénzügyminiszer úr is bele egyezett, — azt mondotta a’ bizottmány, hogy itt azon fokozatok tartassanak meg, mellyek a' 4-ik §-ban a' jövedelemre nézve meghatároztattak. Ezt nem tartom helyesnek , minthogy most, midőn a' meghatározandó adórendszer a' jövő évre nem megy át, 's külömben is a'tőkepénzesek mind eddig olly kedvező helyzetben voltak, hogy a startusnak semmit nem adóztak, sőt az 1825-ki országgyűlés óta, amióta az országgyűlés szokta kivetni a költséget, sem lehetett megróni a tőkepénzeseket, nem tartanám helytelennek, sem igazságtalannak, ha ezek egy kissé jobban megrovatnának is; hatszáztóli megadóztatásukon felül emelkedni mindazáltal nem kívánok. Szeretném tehát, ha a fokozat úgy állítatnék fel, miszerint a’ tőkék kamatjaiból 1000—2000 három százalék, 2000—5000-ig 4 százalék 5—10,000 ig 5, 10,000 en felül pedig 6 százalék fizettetnék. S ne méltóztassanak megütközni, hogy a tőkepénzeseknél nagyobb progressióbani adóztatást kívánok mint más jövedelemnél; mert ha például a’ 40,000 frt jövedelemmel bíró 5 száztoli adót tartozik fizetni tiszta jövedelmétől, úgy nem lesz kármentesítve akkor, fia például 10,000 forinttal lévén adós, ’s ezen adósság 12—15 hitelező közt lenne felosztva, minek következtében az apró részletek apró catfiegoriába jönnének, — ha mondom, nem fogja az általa fizetett 5 száztolit beszámíthatni. Ennélfogva tehát, hogy a kártalanítás egyenlő legyen , magasabb kathegoriák felállítását kívánom a’ tőkepénzeseknél. — Egyébiránt ezen ban a haszonbérlőket is kívánnám megérinteni. S miután még csak megközelítőleg is nehéz meghatározni, hogy micsoda arányban áll a haszonbérlőnek tiszta jövedelme az általa fizetett sommával , tehát azt hiszem, hogy ha 40 pentet veszünk fel, igazságtalanok , vagy méltánytalanok nem leszünk. S ez talán némellyek előtt soknak fog tetszeni, de valóban nem sok; mert például, ha valaki 2000 ftot fizet haszonbérül, olly tőkét kell beruháznia, mellynek jo vttalos« megtol fenntarttta 4Q pr«eBtjév«i bizonyoaa# tolim » * minthogy én a' beruházásokat ’s ingóságokat megadóztatni nem kívánom, mert ez kutatásokra szolgálhatna alkalmuk tehát úgy vélekedem , hogy a’ 40 procent megállapításával igazságtalanságot nem követnénk el; mert e’ szerint azon cathegoriába fognának esni, a’ mellybe az ezen számítás szerinti tiszta jövedelmeiknél fogva tartoznak. — Ezeket kívántam a’ tiszt. ház elébe terjeszteni, méltóztassanak kegyes pártfogásuk alá venni. — Elnök: Miután az l ő §-nál vagyunk , tehát ezen §-ra nézve a’ követ úrnak azon módosítása van, hogy ne mondassák, miszerint ezen adózás félévre vettetik ki, minthogy a’ múlt orsz. gyűlés 8-dik t. ez. 2-dik sa azt rendeli, hogy a’ kiváltságos osztály novemberig nem fog adózni; hanem mondassák az, hogy csak a’ folyó évi november és december hónapokra , állapitatik meg , ez tehát a’ külömbség. (Szavazzunk!) Ha nem kíván senki hozzá szólani, úgy azok, kik e' módosítást elfogadják méltóztassanak felállni. (Némellyek felállnak.) Tehát marad a' szerkezet. Ludvig: A’ 2-dik, a’ központi bizottmány véleménye szerint igy lenne szerkeztendő: „kivétetnek ezen jövedelmi adó alól a' fejedelem ’s nádor részére határozott országos dijak, az álladalom javai ’s a' katonák fegyveres szolgálataikért járó rendes fizetése.“ Lónyai Menyhért: A’ központi bizottmány azért javasolja , hogy ezen §-ból azok , kiknek 50 forintnál kevesebb tiszta jövedelműk van, maradjanak ki, mert az eddig adózó osztály 50 forintnál csekélyebb tiszta jövedelemmel bíró tagjai is a rendes adót fizetendik, következetesnek véli tehát, hogy azon adózási nemnél, melly az eddig nem adózottak megadóztatását elrendeli, hasonlólag az 50 forint tiszta jövedelmet nem bírók is megadóztassanak. Bezerédi István: Én azt vélem, hogy ha napokat töltőnk az előkészületekkel, nem volna helyes , ha most, midőn az eredményt szülő végzésnek van ideje, a’ perczekkel gazdálkodnánk. Ha már a’ tárgyalásban bent vagyunk, tehát szóljunk hozzá. — Nekem a’ 2-dikra nézve azon észrevételem van, miként én azon tisztelettel, mellyet a’ közadó elvének meg kell szereznünk, nem tartom megegyeztethetőnek, hogy a fejedelem és a’ nádornak járó dijak az adó alól kivétessenek. Mert mit tesz ez ? Azt teszi hogy a’ fejedelem és a’ nádor olly állásban lenni tekintetnek, miszerint hozzájuk mintegy méltatlannak tartatik, hogy adózzanak; mert ha más szempontból vesszük fel, úgy az következnék, hogy minden státustisztnek fizetését az adó alól ki kellene venni; minthogy pedig ezt nem tesszük, tehát ne méltóztassanak a' fejedelmet és nádort sem ezen kötelességteljesités alól felmenteni; nem pedig épen azon tisztelet s őszinte hódolatnál fogva, mellyel irántok viseltetünk, mert én azt tartom, hogy ők, mint országlók minden polgári kötelességeket teljesitni kívánnak. Kérem tehát a’ házat, méltóztassanak a 2-dik $-ból a fejedelem és a’ nádorról szóló pontot kihagyni, és helyébe azt tenni, hogy a’ polgároknak legelső kötelességében,^.a’ közadózásban, a’ fejedelem és a' nádor menjenek elő példával. (Igazság!) Elnök: Felszólítom a’ házat, méltóztassék figyelemmel lenni, mert ha van is helye némi figyelmetlenségnek az általános discussiók alkalmával, jelenleg annak helye nincs, mert a' ra vissza nem mehetünk. Két észrevétel tétetett, az egyik Bezerédy István követtársunké, ki azt mondotta, hogy a’ fejedelemnek és a’ nádornak díjasé vétessék ki az adóztatás alól. A’ kik ezt elfogadják álljanak fel (Felállással szavaznak) A' többség elfogadja Bezerédy István indítványát. Teleki Domokos: Eddig az volt a’ szokás, hogy először a’ szerkezetre szavaztunk. (zaj) Elnök: Második észrevétel az, miszerint a' törvényjavaslatban az mondatik, hogy a’ jövedelmi adó alól azok kivétessenek a’ kik 50 pfnál kevesebbet bírnak. Erre azon indítvány tétetett, hogy ne vétessék ki senki. Kossuth Lajos, pénzügyminister. Én ezt a módosítást egyedül azon szempontnál fogva, mivel az eddigi adózó népre nézve illyen különbség téve nem volt, szívesen elfogadom, hanem kijelentem , hogy akár volnék hivatalban, akár nem, nagyon óhajtanám, ha lehetséges volna megtartani az elvet, hogy általánosságban a legszegényebb néposztályra nézve történnék e tekintetben valami és hogy adó csak azután szedessék az emberektől, miután van nekik valamiből élni. Hanem mivel itten általában az adózókra nézve rendelkezni nem lehet, az egyenlőség okánál fogva fogadjuk el ezen indítványt. (Helyes!) Elnök: Felteszem tehát a’ kérdést. Az első kérdés szabály szerint, akarja-e a' ház a' szerkezetet elfogadni a’ mint van, vagy pedig nem? A’ kik megakarják tartani álljanak fel. (Nagyon kevesen állanak fel) A’ szerkezet tehát nem fog megmaradni, 's így elfogadhatatik Ágoston képviselő ur módositványa. Következik a’ módositvány a’ 3 ikra. Ludvigh János olvassa: A'3-ik szakaszt mivel mindenkinek igy a' kézi munkásnak is csak tiszta jövedelme fog felvétetni, kihagyandónak véleményezi a’ középponti bizottmány. — Kossuth Lajos: Erre nézve van észrevételem. Felveszem a' munkást, kereskedőt, mesterembert, iparűzőt, minthogy több reá nézve nem fog evaluáltatni, mint pusztán és egyedül tiszta jövedelme 's az ollyan dolgokat minő a' lakás, háztartás első élelmi szükségek, az emberek nem szokták a' tiszta jövedelemből hanem a' brutto jövedelemből fedezni, — hiszem, hogy több gazdák vannak a képviselők között a kik nem veszik kamputnba a búzát, bort, kerti veteményt a’ mit termesztenek és felemésztenek a háznál; de hogy áll a’ dolog az olyan emberre nézve, a’ kinek meghatározott fizetése van például 400 ft, ennek jövedelme az utólsó fillérig tudva van 's az első czikkekre nincsen semmi levonva. Tehát van abban igazság, hogy mikor a keresetet általában vesszük fel, annak tiszta jövedelme fog csak beszámitatni és az élelmiszerek nem jönnek a’ tiszta jövedelem rovatába, hanem csak az, ami ezen felül marad. De a' kinek meghatározott fizetése van, ott már különbséget tesz. Felveszem a' szolgát a’ kinek van 100 ft fizetése szállása és élelme, nagy különbség, ha annak egész 100 ftját tiszta jövedelemnek vészük s az ollyan embernél, a’ kinek semmi conventiója és szállása nincsen, de van 200 ft fizetése, szinte száz ftot veszünk fel. Ez utóbbi irtózatosan lesz terhelve , tehát van benne méltányosság, ha valakinek meghatározott fizetése van, azonkívül élelme és szállása van mint a' szolga embernek annak egész pénzbeli fizetése tiszta jövedelem gyanánt vétessék fel és attól adóztassék meg, de a' kinek nincsen egyik vagy másik, ahoz képest fizetésének fele része vagy negyedrésze vétessák tiszta jövedelemnek és vonatassék adó alá. (Helyes 1), Bezerédy István: Nekem véleményem az , hogy a 3.-t kár volna kihagyni, abban látom csiráját azon elvnek, hogy a’ jövedelmek nemei megkülönböztessenek, hogy kevesebbé adóztassék meg azon jövedelem,mellyet valaki két kézi vagy pedig észbeli munkával szerez, mint a melly tőkéből vagy más értékből jön. Mert legyünk igazságosak a’ kinek tőkéje van, annak személyes tőkéje azért szinte meg van, s ezzel élelmét megkereshetvén, nem kell tőkéjének jövedelmére szorulni, 's azt folytonosan tőkéjévé teheti. Itt van kezdete azon kiáltó különbségnek, melly a' népet igen szegényekre, és igen gazdagokra osztja; t. i. a’ki személyes tehetségére két kezére vagy eszére szorul, hogy kenyerét keresse, ha azt úgy adóztatjuk, mint azt a’ ki kapitálissal van ellátva, soha nem fog ollyan vagyoni állapotra vergődhatni, hogy kényelmesen «tonnás vagyoni állapotát gyarapítóim, g iu van «rtatto tolta