Közlöny, 1848. október (113-143. szám)

1848-10-25 / 137. szám

rendeltessék tábori orvosok, és sebészek, kovácsok, és hadi szolgálatra készülők számára, így keletkezik a’ folyó évi 5394 sz. a. közzé tett köz­oktatási rendelet. Ezen rendelet folytában a’ tanfolyam megindítására a’ szükséges intézkedések megtétettek, a’ mint következik: 1- e1 A’ tábori orvosi, és sebészi tanfolyamot kezelendi Balassa János tanár, és orvoskari igazgató, segédjével, ’s ha a’ tanítványok száma kívánja, Kovács Sebestyén Endre egye­temi titkárral. — Ezen tanfolyamra bocsáttatnak rendes hall­gatókat okleveles orvosok, és sebészek, nem különben végzett orvosnövendékek. Azon orvos, és sebész növendékek, kik ezen szak tanulmányait még el nem végezték, következőleg a tábo­ri tanfolyamra szükséges előkészülettel nem bírnak, járhatják, mint rendkívüli hallgatók, a’ tanórákat. Ezen tanfolyam megkezdetik 1. évi november 15. és a’ következő tavaszig minden esetre bevégeztetni fog, azok kik rendes tanulók kívánnak lenni, az illető kórodán november 10- től fogva, 15 ig fogják magokat beíratni. 2-­or A­ tábori kovácsok számára rendezett rövid tanfolya­mot kezelendi Zsámai Vilmos tanár, segédjével. A’ tanfolyam hasonlóul november 15-ikén kezdetik meg, és tavaszig bevégeztetik. A’ tanulók az állatgyógytani intézetben november 10-ké­­től 15-ikig fogják magokat beíratni. Tanulók csak begyakorlott kovács legények lehetnek, kik erről bizonyítványaikat a’ beira­tás alkalmával előmutatni köteleztetnek. 3- or A’ hadi szolgálatra készülök számára: a) a’ géptanból Peczval Ottó, a’ tiszta mennyiségtanból Vállas Antal, a’ vegytanból Nendwich Károly egyetemi rendes tanárok,­­• a’ természettanból Gelenczey Pál pénzügyministeri titkár, fognak hetenként külön öt órát tartani. b) Az árkászatot és hidászától Czecz János százados, he­tenként négy órán, a’ fegyvertant, különös tekintettel a’ tüzér­ségre, és várvivásra, Petzelt József egyetemi rendes tanár, az elemi taktikát Bognár György főhadnagy fogják hetenként külön öt órán előadni. Ezen tanfolyam is novemb. 15-kén veszi kezdetét és ta­vaszig bevégeztetni fog. A­ beírás novemb. 10-kén az egyetemi épületben Vállas Antal rendes tanár által fog véghezvitetni, és novemb. 15 én még nem záratik be azon tekintetből, hogy azok, kik a’ had­­járások miatt néhány napig késnének , az esetre, ha a’ lefolyt órákat utánpótolhatni reméllik, a’ beírástól el ne zárassanak. Ezen tanfolyam órái nyilvánosak lesznek, és az előtanul­mányok, mellyek ide megkivántatók nem határoztatnak meg szabálykép a’ beiratásra; azonban tájékozásul a­ leendő tanu­lóknak kijelentetik, mikép arra, hogy valaki a’ fentebbi tan­folyamot jó sikerrel végezze, kívánatos, hogy belépésekor bír­jon azon ismeretekkel, miket a' bölcsészeti tanfolyamban me­ríthetni, mellyek iránt a’ jelentkező tanulók bővebb tájékozásá­ra,­­s ezen hadi tanfolyam igazgatására Vállas Antal egyetemi rendes tanár bízatott meg. Végre a’ vizsgálatról külön rendelet fog annak idején szó­lani ; előre is azonban örömmel tudatom, mikép hadügymini­­ster úrtól ígéretet birok nemcsak arra, hogy a’ vizsgálaton, ha lehet személyesen, biztosai által minden esetre meg fog jelen­ni, de arra nézve is, hogy a’ legkitűnőbb tanulóknak főbb tiszti állásra helyezéséről is gondoskodni fog. Utoljára különösen rendelem: t­ er A’ beiratási órák, valamint a’ leczkerend is, az il­lető kezelők által az egyetemnél táblákon kihirdettessenek. 2- or Dijak sem a’ beírásért, sem a’ vizsgálatért, sem a’ kiadandó bizonyítványokért nem fizettetnek. 3- or Ezen tanfolyam az egyetemi tanfolyamtól egészen elkülönítetik, és az egyetemnek általános megnyitását ki nem zárja; sőt mihelyt a’ körülmények engedik, az egyetem meg fog nyittatni; de a’ mellett a’ hadi tanfolyam is folytattatni, és bevégeztetni fog. A’ fenebbiekben megnevezett egyetemi tanárok, kik a’ hadi tanfolyamban működni fognak, e’ rendkívüli tiszt elválla­lása által különös szolgálatot tettek a' hazának. Ezt'nyilvánita­­ni, mint szintén azon hazafiaknak, kik ugyanezen tanfolyam­ban különös szakokra vállalkoztak, a’ haza színe előtt köszöne­tét mondani el nem mulaszthatom. Budapest, October 24. 1848. Vallás ’s közoktatási ministerium, álladalmi titkár Szász Károly, K.E. T­. is. IX. Az országos haditanács nem ismervén szentebb köteles­­séget, mint hogy az alakulandó honvéd zászlóaljaknál a’ fő­tisztségekre ollyanok alkalmaztassanak, kik arra tökéletesen kiképezvek, ’s a’ hazának már a’ fenálló régibb 12 honvéd­­zászlóalljakba derék szolgálatokat is lőnek: többször felszólíttá a’ zászlóaljparancsnokságokat, miszerint mind­azon egyéneket, kik a­ parancsnokságuk alatti zászlóaljaknál bármelly fokozatban előléptetésre érdemeket tettek, ide nagyobb számmal is terjesz­­sték elő. Miután ezen felszólításoknak eddigelé csak nehány zászló­alj parancsnokság részéről létetett elég, ’s ezek is csak egy nehányat terjesztettek fel, az országos haditanács pedig, a’ zászlóaljparancsnokságok ebbeli mulasztása miatt, — bármilly örömest teljesítené — a’ kinevezésekben biztosan el nem jár­­hat, ismételve sürgetőleg kénytelenittetik a’ zászlóaljparancs­nokságokat oda utasítani, miszerint kinevezézi javaslataikat, vö. atkolólag a’ parancsnokságuk Alatti egykekre ttépve, az or­­szágos haditanácsé Inllék niélkül felterjeszteni, annyival inkább köteleségüknek ismerjék, minthogy különben, a’ már szá­mokra ürességben hagyott tiszti állomások a’ körülmények sür­getés voltánál fogva, egyéb folyamodók által lesznek betölten­dők, ’s azért egyedül magoknak tulajdonithatandják a’ zászlóalj parancsnokságok, ha jeles kiképzett egyéneik mellőztetnének. Pest, October 24. 1848. Nádosy Sándor, E K. 78. sí. X. A’ honvédzászlóaljak ruházatának rögtöni kiállítása miatt, nem lévén elegendő szabály szerénti barnaposztó, az attillák ’s más ruhaneműek a’ honvédek részére más színű posztóból is rendeltettek kiállíttatni. A’ főtisztek mindazáltal, ruházatuk költséges kiállításánál fogva felszólittatnak, miszerint egyenruhájukat csak barna posz­tóból csináltassák; miután a’ második felruházásnál azon zász­lóaljak is, mellyek jelenleg más színű bármelly ruhákkal láttat­nak el, csak barna posztóból készült egyenruhákkal fognak el­láttatni. — Pest, October 24. 1848. Nádosy Sándor, 5617. A’ bécsi protestáns consistoriumoknak i. e. augustus 18- kán kelt, de ide csak most érkezett, értesítése szerint a’ bé­csi protestáns hittani intézetben, valamint az ottani tudomá­nyos egyetemben is, az előadások csak november elején fog­nak kezdődni, mi ezennel közhírré tétetik. Budán, October 23-kán 1848-A’ vallási és közoktatási ministeriumból. alvidéki hirek. Fejértemplom, October 18. 1843. Madersbach őr­nagy parancsára folyó hó 17-kén reggel Kusicz felé fekvő Fe­jértemplomi szőlő hegyeken egy osztály rácz és szerb rabló az oda szüretelni menő lakosokból több embereket három szekér­rel együtt bekerítvén, magával vitte el Kusiczra, —­ egy hely­beli mesterembert pedig legott öszvevagdaltak, de már az e­­lőtt is a’ kusiczi oldalról többször felriasztatván Fehértemplom. — Rácz százados egy osztály honvéddel és 4 ágyúval a’ rab­lók megzabolázására és Kusicz leégetésére kiindult. A’ falukhoz közeledve, az azt körülvevő árok, és sánczok­­ból honvédeink ágyú és sürű­ puskalövéssel fogadtattak. De vég­tére lelkesülten megrohanván az ellent, az egész csapat, melly­­nek száma 500-ra létetik megszaladt, — nagyobb része az ellenségnek szuronyos puskákkal ellátott határőrökből állott, — oda érkeztünkkor a’ faluból már minden ki volt hurczolva, — a’ rácz lakosok a’ falu megetti erdős hegyekbe vonultak, és hogy e’ rablófészek háborgatásától Fehértemplom megmentessék, Ku­sicz felgyujtatott, és egészen hamuvá tétetett. Részünkről egy könyv és egy nehéz sebet kapott, ki 3 óra múlva meg is halt. — Az ellen közül 17-re létetik az el­estek száma. A’ Karas vizén lévő nagy hidat egészen szétromboltuk, és ez által az átjövetel nektek legalább is egy hónapra megaka­­dályoztatott. Nemzeti gyűlés- Elő­leges közlés a’ képviselőház oct. 24-diki üléséről. örvendetes tudomásul szolgált P­e­r­c­z­e­l Mór ezredesnek Csáktornyán oct. 18-án kelt levele, melly a’ „Közlöny“ tegnapi számában közöltetett. Nem különben tetszéssel fogadtatott Mar­­czibányi Antal főispán és k. biztosnak Trencsinben oct. 22- kén kelt jelentése Simonics ellenséges törekvéseinek gátlásáról, melly tekintetbe a’ honvédő bizottmány is megtette a’ kellő erélyes intézkedéseket. Marjássy Mihály szepes megyei első alispán­ Lőcsén ocz. 20. kelt levelében Simonics berohanása ellen tett in­tézkedésekről tudósit. Olvastatván ezután ő felségének Wessen­­berg által ellenjegyzett Olmüczben oct. 16. kelt és a’ tegnapi Köz­lönyben foglalt iratai, mellyekben Windischgräczet az Olasz­­honban létező seregeknek kivételével, minden hadiseregek fő­­parancsnokául és tábornagyul nevezi ki, nem különben ezeknek nyomán Windischgräcznek a’ slavon szerémi hadparancsnokság­hoz kibocsátott törvénytelen rendelete, ezeknek folytán a’ képvi­selőház valamint Lamberg és Jellachich hasonló törvénytelen ki­­neveztetések alkalmával jelenleg is kimondá, hogy ő felségének eme iratait alkotmányunk és törvényeinkbe ütközőnek, ’s követ­kezőleg érvényteleneknek nyilatkoztatja ki nem csak, hanem Windischgraecz minden rendeleteit semmiseknek és mind azon katonai és polgári egyéneket, kik eme alkotmánydúló, törvény­telen, zsarnok rendeleteknek netalán engedelmeskedni merészel­nének honárulóknak jelenti ki,’s velök a’ törvény súlyát éreztetni fogja. B. Vay Miklós k. biztosnak Kolosvárott oct. 21. kelt levelé­ben a’ Királyhágón túli alkotmányellenes mozgalmak tettleges ki­töréséről tudósítván , közli b. Puchner hadiparancsnoknak a’ kormányszékhez irt levelét, valamint a’ Királyhágón túli nép­hez bocsátott proclamatióját, melly merő hazugságok lánczola­­tát képezvén, a’ képviselőház egy felvilágositó ellen-nyilatkoz­­vány kibocsátását határozá, ’s ennek szerkezetével Kemény Zsigmond képviselőt bizá meg. Belföld, Késmárk, oetober 18-án. A’ szepesi nemzetőrök most őseik egykori kötelességét teljesítik, t. i. a’ hatért őreik, mert Gallisziában a’ tisztek, a’ cs. k. tisztek, hivatalos meghagyás következtében, a’ vai­­­ápy ügyeiken áll5 kerstépfiaket vagyonosak ellen felizgatják, sőt a gall­eziai köznépet is ország­unkba ellenséges beütésre akarják Sírai. De bizony a’ köznépnek is megnyílt már a’ szeme , és boldogta­lan emlékezetű Latour kompániájához csatlakozni nem akar. E’ napokban, épen midőn Sárosból hivatalosan tudtunkra ada­tott, hogy Simonits tábornok 14000 emberért Sárosba betörni készül, itt is a’ galliczia részen rendes katonaság mutatkozott; mire városunk és a’ környék öszves nemzetőrsége, körül belöl 2000 ember szuro­nyos és vadászpuskákkal, kaszákkal és du­dákkal felfegyverezve, a­­zonnal kiindult, az ellenséget, ha betörne, visszaverendő. Más­nap azonban, miután itt az ellenség többé nem mutatkozott és hi­teles sárosi hírek szerint, ott is visszavonult, nemzetőreink vissza­tértek , — de alig hogy fáradt tagjaikat nyugalomra fektetek, már is­mét dobszóval felriasztanak, mert Mattheóczról benünket hitelesen tudósítottak, hogy a’ lázongó tótok az öt belföldi várost (Szepes- Szombat, Poprád , Felka, Strázsa és Mattheócz) megtámadták,­­ és rögtöni segítséget kértek. Mielőtt azonban nemzetőrségünk kiindult volna , két Mittheóczi polgár jelent meg , kinyilatkoztatván , hogy e­­zen Strázsáról Mattheóczra , s a két városból ide és az egész naprá­­di völgybe elterjedt hír félreértésen alapszik Az egész környék azon­ban fel volt zavarva, de bármi kedvetlen volt is ezen rendzavarás, legalább meggyőződtünk, hogy nemzetőrségünk az első riadóra talpon áll, az ellenséggel szembe szállani. Egyébiránt a' szepesi tótok igazolására meg kell jegyeznem, hogy őket általában a’ legjobb hazafiés szellem lelkesíti, 's jaj annak , ki köztök a' nemzeti kormány ellen bujtogatni merészelne. Mint hall­juk, Liptóban és Árvában is a' hangulat megnyugtató; mindazonáltal a' múlt héten 200 szepesi nemzetőr indult Árvába, hol Húrban és Gzimboráinak újabb beütésétől félnek. A' szepesi köznép hazafiéi lelkesedése nagyrészint a' sok város be­folyásának tulajdonítandó. Mindenféle felhívások és röpiratok nyomatnak itt német és tót nyelven, osztatnak ki a' nép között. Az ismeretes, kiválólag a' külföld sympatiitájának megnyerésére irányzott röpiratok: „Ein jeder mus es wissen“', mellynek egy példánya Pestről ide került, itt utánnyomatok­, (a szerző írói tulajdonának ezen megsértését meg­­bocsátandja) és különösen a­ külföldre szétküldetett.—Boroszlóból pedig benőnket viszont tudósítanak, hogy ezen röpirat, egy innét oda küldött pél­dány szerint harmadszor sajtó alá került , és egész Némethonban elterjedt. Hát szereztünk bizony olvasó közönséget ezen röpiratnak. — Kövessék e részben más, különösen tót vidékek Sze­­­pes példáját; — a’ köznép igen könnyen felvilágosítható saját érdeke iránt. Ma estvére 40 lengyel váratik ide, kik segítségünkre Pestre indulnak. Sopron, okt. 20. Csendes városunk pár napig a­ legélénkebb mozgalom színhelye volt: i. h. 14. és 15. hadseregünkből mintegy 6000 ember — huszár, nonvéd, mozgó önkéntes nemzetőr a népfel­kelés, lepett meg bennünket. Csak 2500 ember, ’■ ez is alig pár órá­val előbb lévén bejelentve, az elszállásolás eleinte némi zavart okozott ugyan, de az e­ részben fenálló bizottmány gyámolitva hazafial polgá­raink szives készségéről, csakhamar gondoskodott vendégszerető haj­lékról, hol derék harczosaink, kik már olly sokáig nélkülözők a’ ké­nyelmesebb nyughelyet, megpihenhessenek. Mindenki örömmel foga­da be honunk védőit, élelmezés tekintetében a­ családok vetélkedtek lehető legdúsabb ellátásukról, s bizton remélhetjük, miszerint vendé­geink kedves emlékben tartandják Sopron lakóit. Fájdalommal érte­sültünk azon nélkülözésekről, mellyeket katonáink tűrni kénytelenek, többnyire szabad ég alatt kell táborozniok,­­s még is sem ruházat te­kintetében, melly őket a káros elemi befolyások ellen megóvná, sem élelmezésre nézve, melly ha jó, sok bajért is némi kárpótlást nyújt, kel­lőleg nincs gondoskodva. De mind a­ mellett vitézeink a' hon Ügye iránt a' legjobb szellemtől lelkesitvek, legforróbb vágyuk tárgya a harcz, s legkeserűbb panaszt emelnek azok ellen, kik őket éjjel nap­pal csak oda hur­tolják, hol ellenség nincs, ellenben ott megjelenni késedelmeskednek, hol az ellenséggel szembe lehetne szállani, hol őt meg kellene semmisítni. Nem értünk ugyan a taktikához, s nem is szólünk senkit gyanúsítani, de nem hallgathatjuk el, hogy katonáink nagy elkeseredéssel nyilatkoznak azon fegyvernyugvásról, mellyet Jel­­lacubc­i olly gyalázatosan megszegett,­­s mély fájdalommal említik, mi­szerint a dicső pákozdi és sukorói harcz, melly az ellenség teljes tönkre juttatására használtathatott volna, a martonvásári retirádára fordittatott. — Szinte olly rejtélyes előttünk azon körülmény, miként seregünk, ámbár Jellachich az óvári vidéken néhány napig egész ké­nyelemmel tanyázott, még is csak akkor mutatkozott, midőn az ellen­ség már az ausztriai határt átlépte volt. Csordájának azon része, mel­lyet ekkor Theodorovich vezérlete alatt magától nagylelkűen elcsapott, szinte napokig legkisebb háborgatás nélkül dúlta megyénk több hely­ségeit, ’s bizonyosan soha kedvezőbb alkalom nem lett volna, a’ szun­dar fajzatot vagy egészen semmivé tenni, vagy — Roth csoportjakint — elfogni. Ámde mi történik ? Folyó hó 9. Niczky Sándor kormány­­biztos úr rendeletére összes nemzetőrségünk kiindittatik, a' hely­szí­nén remélt nagyobb katonai erőhöz csatlakozandó, ’s evvel, valamint a' vidékben­ népfelkeléssel, egyesülve, az ellenség­gel szembe szállandó. Nemzetőreink azonban aggodalmas meglepe­téssel tapasztalák, mikép a' várt katonai erő nem jelent meg,­­s igy az egész erő részünkről mintegy 100 Ernő ezredbeli sorkatonából, 300 —400 soproni nemzetőrből, s egy pár ezernyi egészen rendezetlen népfelkelési tömegből állott, holott az ellenség száma, melly előbb a’ mieink előtt teljességgel nem volt tudva, 12—15000 emberből ál­lott , s 6 ágyúval, mellynek a’ mieink egészen hiányában voltak — volt ellátva. Ezen roppant túlnyomó ellenség daczára Lövő közül az Ernő ezredben­ek által a' megtámadás megtörténvén , ezek kitűnő lel­kesedéssel 's elszántsággal küzdöttek, 'a nemzetőreink is bátran helyt állottak ugyan, de az ágyúk dörgésének s kartácsoknak végre termé­szetesen engedni kénytelenittetvén, a’ futásban kerestek menekülést, ’s valóban csak az isteni gondviselés őrködésének köszönhetők, hogy illy egyenletlen harciban egytől egyig az ellenség martalékául nem lőnek. A’ vezérnélküli, rendezetlen népfelkelés emberei nem csak hogy a' mieinket legkevésbé sem gyámolították, sőt többen közülök mene­külő­, Mm**tőreink ellen fordulva, őket halál fenyegető*? mellett.

Next