Közlöny, 1848. december (174-203. szám)

1848-12-03 / 176. szám

a­ maros sorsát magáévá tenni, ’s felszólítani a' kormányt, minő rende­léseket tett Máramaros biztosítására nézve, mert Máramaros mint »Dadám, a' státusnak kincse, s arra főkép felügyelni kell. Patay. Ennek következtében van szerencsém jelenteni a’ tóznak, hogy tegnap a' honvédelmi bizottmány mindent, a’ mi csak erejében állott és szükségesnek látott, megtett Máramaros megmen­tésére. (Helyes) Luzsénszky: Minthogy Legedics is veszélyes betöréssel fenyegeti a' hazát, ez iránt is hasonló intézkedéseket kell tenni. Lónyay Menyhért: A’mi a'bányák után fizetendő adót illeti, méltóztatnának a­ szerkezetet beadni, hogy aztán felolvastatván határozhasson a’ ház felette. (Az ezt illető szerkezet felolvastatik.) Elnök: Ez az urburáról szól, hogy az eltöröltetik, mi egészen más, ezt a­ törvénybe nem lehet betenni, hanem legfeljebb azt lehet betenni, mi a­ jövedelemre vetett adó, mert tegnap arra mondatott az, hogy magától értetik, miként a’ bányák tiszta jövedelme vétetik te­kintetbe, de ha az urburát el akarjuk törölni, azt a’ törvénybe nem lehet betenni, hanem kimondhatja a’ ház azt, hogy ezen adótörvény elvégeztetvén külön indítványba téve mondassák ki. J­ok­esfal­u­si: Egy törvényjavaslatot már beadtam a' bánya­­bér eltörléséről 's ez osztályokra is bocsáttatott, de eddig fel nem vé­tetett , okát a’ fel nem vételnek nem tudom. Elnök: Azért nem vétetett fel, mert mindég felolvastatnak itt az indítványok, a­ múltkor is keresztül mentünk rajta , s hogy ezen indítvány nem részesült azon szerencsében, arról nem tehetünk, azért nekem észrevételem erre csak az, hogy szívesen hozzá­járulok, hogy sea a­ pénzügyministériumnak ellene észrevétele nincs, mert ez 10%-re lenne, melly sok, — mondom észrevételem csak az , hogy jelenleg az adótörvénybe nem tehetjük be az urbura eltörlését, mert külön­bem holnap más valaki fog előállani ismét valamivel, azt, hogy mivel, nem tudom, elő­állhat például a’ regale eltörlésével. Asztalos: Annyival inkább mert ezen urbura kérdés sok bányai viszonyú kérdéseken annyira keresztül szövődik, hogy azt inci­­dentalitel nem lehet elvégezni. Olvastatik a’ javaslat II-ik fejezete a' házi adóról, (lásd a' teg­napi számban) s a' központi bizottmány által beadott következő ter­vezetének ezen fejezetre tett véleménye, az általa módosított szerke­zeti javaslattal. Az osztályok középponti bizottmányának folytatólagos előter­jesztése. A­ javaslat II-ik fejezetét a" h­á­z a­d­ó­t illetőleg . A központi választmánynak véleménye , hogy mindazon városok­ban, hol a’ lakházak rendesen bérbe adhatók, ’s e’ szerint rendes jö­vedelmet hoznak, a­ házakat jövedelemhez aránylag kellene megadóz­tatni, és csak olly helyekre nézve lenne szükséges átalános osztályza­tok megalapítása, hol a házak inkább birtokosaik lakására, mint jö­vedelmező bérbe-adásra használtatnak. A’ nagyobb városokban, mivel az eddigi adó is rendesen a há­zak jövedelmei után vettetett ki, a’ házak jövedelme rendesen össze­­h­atott, ennélfogva az ekkép behozandó házadó, a’ mellett, hogy igaz­ságosabb s jövedelmezőbb lesz, a’ kivitelben sem lesz nagyobb ne­hézségekkel összekötve. Ezek szerint a’ központi választmány következőleg módosított szerkezetet hoz javaslatba: Hl­ ik Fejezet. Házadó. 1. Azon városokban, hol a' lakházak állandóul bérbe adhatók, minden házbirtokos hitelesen kimutatandó jövedelme után fog adózni. Még pedig az egész jövedelemből­­26 rész igazítási és fentartási költ­ségek fejében lefiutatván, ekkér számított jövedelme 4 százlalijával. 2.­­. Azon házért vagy szállásért, mellyben a­ tulajdonos lakik, vagy mellyet maga számára fentart, azon jövedelem számittatik, mel­lyel azon ház vagy szállás, ha bérbe adatnék, behozhatna. Az illető birtokos ez után fizetendő az 1­.ső­­j-ban meghatározott adót. 3. Mind azon kir. városok, vagy külön képviseleti joggal fel­ruházott mezővárosok, mellyek az 1-ső­­. rendelkezése alá nem es­nek, fizetnek minden egyes szobától, bolttól s egyéb helyiségtől (lo­­calitas) 24 kr. 4. 5- Azon városok, mellyek törvény által választó helyül jelöl­tették ki, vagy törvényhatósági székhelyek, vagy bár nem illyenek is, ám 6000 lélekre menő lakossággal bírnak, minden egyes szobától, bolttól ’s egyéb helyiségtől 16 kr. 5. Minden egyéb helyek, akár község akár puszták, minden szobától s egyéb helyiségtől 8 kr. 6. §. Házadó alól kivétetnek: a) Minden gazdasági épületek. b) Azon épületek, mellyek a’ II. fejezet b) pontja szerint ha­szonbéri szerződésbe betudattak. A' javaslat III. fejezetét (melly ezután lV-ik leend), a' kereset­adót illetőleg: A’középponti választmánynak az 1, 2, 3, 4-ik §§-okra nincs észrevétele. Az 5-ik 5-öst következőkép javasja szerkeztetni: 1, A kézi munkások keresetadó fejében a' vidéken divatozó egy napi bér háromszoros öszvegét fizetendik.­­ A kézművesek és mesteremberek a vidéki kézi munkásokra az 5, 5, értelme szerint vetett keresetadót négyszeresen , minden le­­gény után kétszeresen fizetendik. A' 6-ik 5-ban melly a’ kereskedők keresetadójáról szól, a­ 6 száztélit 16 százlélira javalja emeltetni. A' javaslat IV-ik fejezetére , a’ pálinkaadóra kincs észrevétele. A' javaslat V-ik fejezetét melly az italmérési adóról szól, kö­vetkezőkép javalja szerkeztetni: " Az italmérési adóról. 1. §. Az italmérésért az avval foglalkozók a’ IV-ik fejezet ér­telmű szerinti rendes adón kívül fizetnek : a) Pest városában 15 ft. b) Külön képviselettel bíró királyi városokban 10 ft. c) A­ többi kir. városokban és külön képviselettel biró mezővá­rosokban 6 ft. d) Azon városokban, mellyek választó kerületi főhelyek, ható­sági székhelyek, vagy 6000 lélekből álló lakossággal bírnak 3 ft. e) Egyéb helyiségekben és pusztákon 2 ft. 2. §. Ha az italmérők vendéget is fogadnak, azt szállással vagy otallel ellátják, az 1-ső értelme szerinti adót kétszeresen fizetik. A’ javaslat VMk fejezetét a' személyadóról a’ központi választ­mány következőképen javalja.­­. Minden 18 évtől 60 évig levő munkaképes férfi és nő sze­­m­élyadó fejében fizet­i ki. A’ javaslat VII-ik fejezetét a’ távolléti adóról a' középponti vá­lasztmány úgy javalja módosíttatni, mint az az 1848-ik évi boudget tárgyalásakor a’ képviselőház által már megállapittatott. Távolléti adó. 1. §. Azok, kik egyesült Magyarországban 's a’ kapcsolt részek­ben hiár egy év óta fél évet nem töltöttek, azon mennyiséget, melly az adóból reájok ’s birtokaikra vettetik, háromszorosan tartoznak lefizetni. « 2. A’ fentebbi háromszoros adózás terhe alól kivételnek: a) Kik 24 éves korukig oskolai tanulásért tartózkodnak a*­or- I­wig mondott határain kivülh b) Kik tapasztalás végett utaznak ’s illy okból akár egyszerre, akár ismételve két évi időszaknál többet nem fordítottak c) Kik közhivatalnál vagy kormánymegbizásnál fogva tartózkod­nak az ország mondott határain túl, a’mig illyetén alkalmaztatásuk tart. A’ javaslat kivetésről és kezelésről szóló 4-dik 5-ban azon elv lévén kimondva, hogy a­ megkívántató közmunkák is az országos adó irányában lesznek ezután kivetendők, erre nézve nem mulaszthatja el a központi választmány megjegyezni, hogy ezen elv alkalmazása ká­ros hatást szülhet és aránytalanságot foglal magában. Káros hatást szülhet, mert a­ nagyobb földbirtokosok, kivált az úrbériséget vesztet­tek, kik a' kármentesítés még eddigi nem teljesítése miatt a' szüksé­ges fogatokat alig szerezhették meg magoknak, birtokaikat, a' reájok rovandó szerfelett nagyszámú közmunka miatt, alig művelhetnék. Aránytalanságot, mert, minden legszabadabb állományok példája sze­rint is, a közmunkák nem az adó, de a­ létező munkaképes erő aránya szerint vettetnek ki. Kinek több fogat és munkás kéz van rendelkezé­se alatt, az többet, kinek kevesebb, az kevesebbet dolgozhat. Kinek sok a­ szekeres fogata, az utat is többet használja , mint kinek keve­sebb. Ha csupán az országos adó irányában történnék a­ kivetés, a’ fuvarosok , kik az utat leginkább használják, kevéssé terheltetnének. Az utakhoz szükséges mindennemű kiadáshoz mindenki adója irányá­ban járuljon, de nem a­ természetben kiszolgáltatandó munkáknál is. Ezek szerint addig, mig a' közmunkák törvényhozásilag részle­tesen rendeztetnének, a’ központi választmány következő ideiglenes országos határozatot hoz javaslatba : s Országos határozat. A’ hatósági és községi közmunkákról. Addig is, mig a' törvényhozás a’ közmunkák iránt részletes tör­vényt hozand, határoztatik: 11­­. 5. Hatósági és községi utak készítéséhez és fentartásához mindenki sorskülönbség nélkül közmunkával járulni tartozik. 2. 5. A­ közmunkák hatóság által fognak a­ szükséghez képest kivettetni. 3. 5 Az aránylagos kivetés alapjául szolgáland minden a' ható­ság területén levő fogat, és 18. évtől 60. évig levő munkaképes férfi-4. 5- Ha a' hatóság vagy község valamelly közmunkát létetni ha­tározott, a' vidék s illetőleg község családfői közt, birtokukban levő fogat és családokhoz tartozó férfierő számához aránylag osztatik fel a munka. 5. 5- A’ családfők a’ reájok eső napszámösszeget vagy önere­jük, vagy fogadott erő által kiállítani kötelesek. 6. 5. Hatósági közmunka fejében egy fogatra és egy férfira évenként 4 napnál, községi munka fejében 3 napnál, több közmunka nem vettethetik. 7. 5. Minden egy egyénnel kiállított fogat egy fogat és gyalog­napba, 3 gyalognap egy fogatnapba számítandó. 8. 5- Kik távolabb lakás végett a­ közmunkákhoz nem járultak, a’ hatóság többi része által viselt közmunkás teherhez aránylagos nap­számok értékét, a’ közmunkákra forditandót, fizetendik a’ fogat és fér­fierő mennyiségéhez képest. 9. 5. A közlekedési eszközök készítéséhez és fentartásához szükséges pénzbeli költség a’ hatóság s illetőleg község lakója által az országos adó aránya szerint kivetett házi adóból fizetendő. M á j e­re s­ok. Ezen törvény­javaslatban a’ házbirtokost igen terhelve látom, mert miután az első fejezet 10-ik 5. szerint a’ kato­nai szállásolással is terheltétnek, méltán megkívánják, hogy e’ nyo­masztó teher tekintetbe vétessék, 's ezen szállásolást viselők főkép a jelen háborús időben ott legalább hol jelenleg tábor van ne fizessenek semmit. Elnök: Azt gondolom , hogy különben is voltunk arra figye­lemmel, mert nagyobb város csak kevés van az országban, hol tábo­runk nincs vagy nem lesz a napokban, hogy ne terheltessenek a’ ház­birtokosok arra figyelemmel voltunk s nem egy pengő forint jár egy szobától, hanem egyenesen azt mondtuk, hogy a’ tiszta jövedelemből, a’ ház reparatiójára is levonatván csak 4-et fognak fizetni. Huszágh: Nekem csak egy kis észrevételem van, egyéb­iránt egyet­értek a’központi bizottmány véleményével, hanem csak abban látok egy kis aránytalanságot, minélfogva a’ földadóról szerkesz­tett törvényjavaslatban a' tiszta jövedelemről van szó; nem tudom mi­ként értetik ezen tiszta jövedelem a’ föld­adóról? alkalmasint úgy, hogy az adósságok kamatait is le fogja vonni a’ jövedelemből (visszatetszés). Ha itt tiszta jövedelem áll arra , akkor e’ helyen is a’ tiszta jövedel­met kívánnám, hogy álljon. Lónyay Menyhért: Az a földbirtokosokra, ez pedig a’ házbirtokosokra áll. Huszágh (folytatva): A­­mi egyre igazságos a’ másikra is. Észrevételem a’ másikra az, hogy az igazitási és feltartási költsé­gekbe igen kevés. (egy hang: mi fizetjük azt csak !) Én legalább azt látom , hogy az y10 például 1000 forinttól 100 forint igazitási költség, levonásul akár faluba akár városba teljességgel nem sok, kívánnám te­hát, hogy az x„ helyett 110 tétessék. Halász: íme csak azon szempontból sem pártolom a’ közpon­ti bizottmány véleményét, mert egyik yU­ másik &-ot kíván igazitási ’s feltartási költségek fejében levonatni, mert ekkor másokra is, mint pél­dául kaszállókra ’s a’ t, ki kellene terjeszkedni. Én a' kormány előter­jesztését pártolom, mert hogy egy részben a' jövedelem, más részben classificatio vétessék fel, azt jónak és czélszerűnek nem tartom: ha már a' haszonbért akarjuk, maradjunk a’ mellett, mert faluban is meg lehet a' házbért alapítani. Ennélfogva a’ kormány javaslatát, mint tisz­tábbat é s kivihetőbet pártolom, (maradjon, szavazzunk). Elnök: A’ kérdés háromféle. Halász képviselő egyenesen és tisztán a’ pénzügyministerium által benyújtott javaslatot kívánja elfo­gadtatni, a’hol nem a jövedelem, hanem a’ városok classificatiója van felvéve , különösen Pest városára egy pengő forint tétetik; ha ezt a ház elfogadja, akkor a’ másik két kérdésre szükség nincs, kik ezt el­fogadják méltoztassanak felállani (felállanak). A’ többség nem fogad­ja el. Egy képviselő: Nem tudom az első !-ról szólunk e' vagy pedig mindenik §-ról, mert ha minden §§-kat összevéve vesszük fel, akkor az arányra nézve észrevételem van. Én a' házi adó eszméje el­len nem vagyok 's azt elfogadom, mert kívánom a' házat megadóztat­ni , hanem azon különbséget nem értem , melly olly városok, mellyek külön képviseleti joggal vannak felruházva, és olly városok közt, mellyek külön képviseleti joggal nincsenek felruházva, állíttatik fel. Itt is olly szobák, mellyek haszonbérbe nem adhatók nem hoznak jövedel­met és nem tudom miért keressék egy szobától 24 p.­krt fizetni, másoktól pedig 16 krt. Erre nézve azon észrevételem volna, hogy a’ házakat a jövedelemhez képest kell megadóztatni, és azon szobákra nézve, mely­­lyektől semmi jövedelem nem jár semmi classificatiot nem kivánok té­tetni, hanem legyen egyforma fizetés.­­ Elnök: A­ középponti választmány azért javaslolta a’ jövedel­mi adót, hogy ne legyen különbség a­ ház és földbirtokosok között. A’ ház igazitási költségeket azért javaslólta itt, mit másutt nem javaslótt, mert könnyen megtörténhetik, hogy a’ háznak fedelét gyakran igazíta­ni kell és nagy költségek lennének a’jövedelemhez képest, mellyek a’ földnél ritkán történnek. És a ház más tekintetben is van, mert a­ ház­ra lehet repartitiot tenni, akkor mikor a’ földre nem lehet, azárt van rész­igazitási költség fejében kitéve. Mi az előttem szóló képviselő észrevételét illeti, h­égy van, sie’ legyen város, falu, úgy akármi, tig­y haszonbérbe ki van adva a’ ház, lehúzván az­­20 rész kamatot, fog fel­­vétetni a’ haszonbér. Nagyobb városokban azon lakásra , mellyet ma­gának valaki fentart, aránylag ki lehet venni azon bért mellyet fizetnének tőle; de kissebb városokban vagy falukban nem lehet kivetni, és ez úgy van felvéve, ha az ottani lakás nincs kiadva mert például, falun az én házamért mi bért adnának, senki sem számíthatja ki, mert arra semmi hasis nincs. Egyébiránt most csak az I-ső §-ról van szó, tehát azt kell szavazattal eldönteni, hogy az 520 rész kamat maradjon-e az 1-ső J-ban vagy nem; kik azt kívánják, hogy ne maradjon álljanak fel (igen kevesen állanak fel) tehát az 1. 5- megmarad úgy mint van. Olvastatik a’ 2. Majercsák: Ide lehetne tenni azt, hogy a’ melly váro­sok katona tartással terhelteinek vétessenek ki a 2. 5- rendelete alól (nem lehet). Olvastatik a’ 3. 5-L ó n y a y M e n y h ó r t. Itt bizonyos categoriákat kell felállíta­ni , mert egyik városban ha állandóan ki nem lehet is adni a’ szobákat de jobb és szebb házak vannak a’ birtokosoknak több hasznot hoznak mint a’ kik gunyhóban laknak, bizonyos categoriákat felállítani kellett, de jobbat a' középponti bizottmány sem állíthatott fel, mint a' törvény azon városokat, mellyeket érdemesnek tartott felvenni. Olvastatik a’ 4. J­H u s­z á­g. Erre nézve vonatkozott előbbi észrevételem. Az ellen nincs kifogásom, hogy a' képviseleti joggal felruházott városban nagyobb legyen az adó a’ házaktól; de arra nézve, hogy azon városok­ban, mellyek törvény által választó helyül jeleltettek ki, nagyobb legyen a' szobabér mint más városokban azt nem értem. Az én kerületemben van két város, Zólyom és Korpona, mind a' kettő mind népességre, mind iparra nézve egyforma , még is nem tudom felfogni, hogy lehessen Korpona városban 16 krt fizetni midőn Zólyomban 8 p.­krt kell fizetni, midőn e’ két város minden tekintetben egyforma. Fekete: Hogy a'törvény által* választó helyül kijelölt város­ban 16 ki fizettessék csak azért, mert választó helyül szolgált, nem látom czélszerünek s így ezen 5- alá azokat kivánom soroztatni, mely­­lyek 6000 lélekkel bírnak. Lónyay Menyhért: Mi azon észrevételt illeti, azon váro­sok foglaltatnak itt ben, mellyekről a’ 1848-iki országgyűlés rendelke­zett; és itt megmondja a'törvény például miután Vasvármegyében ezen 's ezen város nagy és népes város, annálfogva a' törvényben kitétetett, hogy ott választó helynek kell lenni, és a választói kerületet úgy ala­kítsák. Ez azért létetett a’ törvényben, mert azon várost a­ törvény ollyannak tekintette, melly megérdemli hogy főtt választó hely legyen, és igy elébb való mint valamely puszta és 500 lélekből álló falu. Második helyre tartoznak azon városok, mellyekben törvényható­sági székhelyek vagynak, ide tartozik mind azon város melly 6000 lé­leknél többet számlál. Besze János: Hogy nem jól van, és nem világos ezen 4-dik­k, mutatja az, hogy az előadó úrnak magyarázni kell hogy mi van ben­ne. Szomorú dolog az, ha a­ törvény keletkezése előtt nekünk kell magyarázni, hát még othon hogy fogják azt magyarázni. Ezen t-ban az van , hogy városok és faluk , hol választási hely van (zaj­t felkiáltások: nem az van benne) az van benne meg­mutatom „azon városok mellyek törvény által választó helyül jelöltet­tek ki, vagy törvényhatósági székhelyek, vagy bár nem illyenek is.“ Tehát ha nincs törvényhatósági székhelyük, de még is ha választanak ott. Ezt világosabban kell kitenni. (Elég világos). Szúnyog Rudolf: Ezen törvényjavaslat olly világos, hogy lehetetlen ki magyarul tud meg ne értse, ugyan­is, hogy azon városok, mellyek törvény által választó helyül jelöltettek ki vagy törvényható­sági székhelyek, vagy bár nem illyenek is sajt. Már ha, mikor azon helyek, mellyek választó helyül jelöltettek ki 16 krt tartoznak fizetni, igen természetesnek látom azon esetben is, ha nem volna 6000 lako­sa hogy annyit fizessen, mint azon város mellynek 6000 lakossa van; mert az által hogy kebelébe történnek a’ választások, sokkal több hasznot hajtanak a­ házbirtokosoknak. Varga: Én olly kifejezést kívánnék, mi által mindenki meg­nyugtassák. Figyelmeztetem a tisztelt házat arra, hogy kisebb mező­városokban a’ szállások nem minden évben adattathatnak ki, és sok­szor egész éven által üresen állnak, ez okból azt kívánom kimondat­ni , hogy azon szobáktól fizettessék adó, mellyeket vagy a­ tulajdonos használ vagy haszonbérbe adott. Halász Boldizsár: Varga képviselő úrnak előadására mi­szerint azt mondá, hogy az üres szobákat nem lehet adó alá venni, a­­zon megjegyzést teszem, hogy az épen ollyan, midőn a­­dicalis con­­scriptor valakinek marháját összeírja, ha később eladja is, tartozik fizetni, mert feltehető hogy később más marhát fog vásárolni. Elnök: Ha szavazni akarnak a’ 1. képviselők, első kérdés lenne az , marad-e a’ 4-ik­­ szerkezete úgy mint van, a’ kik kívánják hogy maradjon álljanak fel (a’ felállás megtörténik), tehát a’ 4-ik­­ is meg fog maradni. Olvastatik az 5-ik H u s­z á k: Ezen 5-ban az áll, hogy minden egyéb helyek a­­kár község, akár puszták ’sat.; miután vannak olly városok is, mely­­lyekben nem lakik 1000 lélek, tehát igy kellene tenni ezen jót „min­­den egyéb helyek és városok“ 'sat, mert különben magyarázatra ad a’ törvény alkalmat. Crezerédy István: Csekélységnek látszik, de sok szegény emberre nézve igen fontos a’ 4-ik Nékem nem látszik czélszerű­­nek , hogy a’ falukban lenni szökött gádor benyíló vagy valami lyuk is szobának vétessék. Helyesebbnek találnám, ha öt számra vétetné­nek fel a’ szobák, mert nem nagy munkába kerülne a’ háznak hosz­­szát és szélességét felmérni, mert különben egy kis házért annyi fi­zettetik mint valamelly nagy szobától, például: van valakinek 4 öles szobája , és fizet tőle 8 krt, a­ másik 8 öles szobáját elrekeszti desz­kával, és 16 krt fizet, mi a­ szegény emberre nézve igen terhes. Szúnyog Rudolf: Magam is osztom Bezerédy képviselő úr aggodalmát, mert miután kivétetnek az adó alól minden gazdasági épületek, méltóztassanak figyelemmel lenni, hogy minden szegény em­bernek van egy kis kamrácskája, hol gazdasági eszközeit a takar­mányát tartja, és így azt is ki kellene az adó alól venni. Olvastatik a’ 6-ik J. Lónyay Gábor: Nékem úgy tetszik legalább felfogásom szerint, hogy ezen 6 pont alatti kitétel megzavarja az egész rend­szert. Mert az 1-ső fejezetben a­ föld­adó fogadtatott el egész kiter­jedésében, az a, pontban mellyben a'szerződések emlittetnek azon szerződésekből csak a­ föld jövedelmét akarja kitudni az illető jónak, nem az egész jószágnak jövedelmét melly haszonbérbe van adva, mert akkor nemcsak azon jövedelmet, mellyek itt a­ 6. pont alatt ki­vétetnek , és más egyébb haszonvételek is benfoglaltatnak­, például marha és más haszonvételek, mellyeket sem a' kormány, sem a’ kö­zépponti választmány sem kiván megadóztatni hogy zavart ne okoz­zon És így vagy úgy érti a' törvényhozás, hogy az első fejezetben csak tisztán a' föld jövedelmét akarja megadóztatni, és akkor a’ b. alatti kivétel felesleges , mert ha itt kivételt teszünk, másutt is kell kivételt tennünk. Elnök: Mit tesz az, hogy házi adót nem fizetnek a’ 2-ik fe­jezet 6 pontja szerint­ azt, hogy ha én például kiadom jószágomat árendéba, természetesen épület nélkül nem veszik ki, mert abba be­t­g vonal annak, a’ ki kivesd, ElömutataUk midin reám Uvettitik 830

Next