Köznevelés, 1964 (20. évfolyam, 1-24. szám)

1964-01-10 / 1. szám

Állásfoglalás a közösségi nevelés néhány kérdésében Társadalmi fejlődésünk, a szocialista demokrácia kibontakozása, a társadalmi önigazgatás fokozódó fej­lődése következtében az iskolai nevelőmunka haté­konyságának fokozása társadalmi szükségszerűséggé vált. Különösen vonatkozik ez a nevelés közösségi jellegének, a szocialista nevelés e legfontosabb sajá­tosságának érvényre juttatására, a közösségi nevelés elveinek és módszereinek a mindennapi oktató-nevelő munkában való alkalmazására. Minden nevelőintézményben szocialista erkölcsű, jól képzett fiatalok közösségét kell kialakítanunk, amelyben az egyes tanulók a társadalmi igényeknek megfelelően fejlődnek, felkészülnek a társadalmi élet­ben való eredményes tevékenységre Ezzel szolgáljuk az iskolareform végső célkitűzését és szellemét is. A tanulók közösségi nevelését kívánták segíteni többek között már az előző években megjelent doku­mentumok is, így: — „A KISZ KB irányelvei a középiskolai KISZ- szervezetek munkájára, 1961;” — „A KISZ KB irányelvei a Magyar Úttörők Szö­vetségének munkájára és a KISZ feladataira, 1961.” — „A közösségi nevelés irányelvei az általános is­kolában”. (1961. Tankönyvkiadó. Az MM és a KISZ KB állásfoglalása.) — „A Magyar Úttörők Szövetsége Országos Elnök­ségének határozata az úttörők aktivitásának, öntevé­kenységének fejlesztéséről és a gyermekközösségek megerősítéséről”. (1962. Magyar Úttörők Szövetsége Tájékoztatója — augusztus, szeptember.) Az iskolákban folyó közösségi nevelés eddigi tapasz­talatai azonban azt mutatják, hogy néhány fontos kérdésben még nem alakult ki egységes szemlélet. Ilyen kérdések: az ifjúsági szervezet feladata és sze­repe a közösségi nevelés folyamatában, a pedagógu­sok és az ifjúsági szervezet felelőssége, az ifjúsági szervezet és a pedagógusok együttműködése, a peda­gógiai irányítás és a tanulói aktivitás egysége. Ezért szükséges, hogy a fenti kérdésekben egységes állás­pontunkat kifejtsük. Újabb ösztönzést kívánunk adni a kezdeményező, alkotó pedagógiai tevékenység fejlesztéséhez, mert csak a közösségi nevelés bevált módszereinek számba­vétele és a tisztázott elvek talaján történő kísérlete­zések útján várható a közösségi nevelés eddigieknél átfogóbb és hatékonyabb kibontakozása. Állásfoglalásunk, az 1962/63. tanév folyamán a kö­zösségi nevelés kérdéseivel foglalkozó országos mun­kabizottság, az abban részt vevő elméleti és gyakor­lati szakemberek munkájának eredménye. Végső megfogalmazása a Művelődésügyi Minisztérium Köz­oktatási Főosztálya, a KISZ Központi Bizottság Középiskolai és Iparitanuló, valamint Úttörő Osztálya és az Országos Pedagógiai Intézet előterjesztése alap­ján történt. A közösségi nevelés fentebb említett, még nem egy­ségesen értelmezett kérdéseinek tisztázásakor — a kö­zösségi nevelés színvonalának fejlesztése érdekében —, mindenekelőtt a pedagógusok és az ifjúsági szer­vezet a közösségi nevelésben betöltött funkciójának, a két tényező egymáshoz való viszonyának, együtt­működésének további részletes kimunkálására van szükség. Az egységes szemlélet és az ezen alapuló gyakorlat kialakítása végett az alábbi elveket tartjuk irány­adónak: a) A tanulóifjúság nevelésében, a szocialista ember formálásában az iskola, a pedagógusok a legfőbb tár­sadalmi tényezők, elsősorban a pedagógus közösség feladata, hogy az ifjúság közösségi tevékenységének irányításával megalapozza a szocialista ember sze­mélyiségének kibontakozását. b) A pedagógusoknak a közösségi nevelés megvaló­sításában és továbbfejlesztésében első segítőtársuk, szövetségesük a KISZ és az úttörőszervezet. A párt közvetlen vezetésével működő ifjúsági szervezet fő feladata az iskolában, hogy — mint a fiatalok ön­kéntes politikai tömegszervezete — a tanulóifjúsá­got közösséggé szervezze, s ezáltal segítse az iskola nevelési feladatainak megoldását, sajátos mozgalmi eszközeivel segítse elő a helyes tanulói közvélemény, az iskola szocialista légkörének kialakulását. c) Az iskolai nevelőmunkában a pedagógusoknak és az ifjúsági szervezet vezető szerveinek közös fe­lelőssége, hogy a szocialista pedagógia alapelveinek megfelelően kibontakoztassa a tanulók sokoldalú ak­tivitását, fejlessze önkormányzati képességüket. Ép­pen ezért a felnőtt pedagógiai irányításnak és a ta­nulók kezdeményezésének, öntevékenységének össz­hangban kell megvalósulniuk. Ezeknek az elveknek megfelelően állásfoglalásunk­ban az alábbi kérdésekkel foglalkozunk: 1. A pedagógusok felelőssége a közösségi nevelés­ben, viszonyuk az ifjúsági szervezethez.

Next