Köznevelés, 1993 (49. évfolyam, 1-41. szám)

1993-01-08 / 1. szám

2 A Művelődési és Közoktatási Minisztérium hetilapja, elődje a Néptanítók Lapja, 1868-1945 Alapította: EÖTVÖS JÓZSEF Kiadja az Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Koncz Béla. Készült a Zrínyi Nyomdában, Budapest, 93.2306/01-66-22. Felelős vezető: Grasselly István vezérigazgató. ISSN 0133-0969 A szerkesztőség munkatársai: SZUNYOGH SZABOLCS főszerkesztő P. KOVÁCS IMRE főszerkesztő-helyettes TIBOR KLÁRA tördelőszerkesztő NOVÁK GÁBOR rovatvezető KOLCZONAY KATALIN MIKSA LAJOS TETLÁK ESZTER fotóriporter A szerkesztőség címe: Budapest V., Vörösmarty tér 1. Levélcím: Budapest, Postafiók 182,1368. Telefon: 118-4787 (közvetlen) vagy 117-6222. Telefax: 118-7782. A kiadóhivatal címe: Buda­pest VI., Révay utca 16. Telefon: 111-6660. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely postahivatalban, a posta hírlapüzleteiben és a Hírlap-előfizetési és Lapellátási Irodában HE­­LIR, Budapest XIII., Lehel utca 10/A - 1900 - közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR Postabank Rt. 219-98636, 021-02799 Pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj egy évre 1300 forint. Az első félévre 775 forint, a másodikra 525 forint. Kapható Budapesten a következő hírlap­­boltokban: V., Váci utca 10.; V., Bajcsy- Zsilinszky út 76.; V., Szent István körút 25. A címlapon: Tedák Eszter felvétele, cikkünk a 8. oldalon Kéziratokat nem őrzü­nk meg és nem küldünk vissza. A beküldött leveleket szükség szerint megrövidítve közöljük. Jó tanulók, jó sportolók December 18-án Budapes­ten, a Néprajzi Múzeumban megtartott ünnepségen „Jó ta­nuló, jó sportoló” kitüntetése­ket adott át Andrásfalvy Berta­lan kultuszminiszter. A kitün­tetettek közül Péri Balázs, pak­si nyolcadikos diákkal beszél­gettünk. Balázs hat évvel ez­előtt, egy toborzó alkalmával került edzője, egyben testneve­lő tanára, Reisz Béla keze alá! A tanulást a sporttal neki sem volt egyszerű összeegyeztetnie, hiszen hétköznaponként napi két órát tölt el edzéssel. - Mit köszönhetsz a sport­nak? - Állóképességet, fizikai erőt, jó közérzetet. Sport nél­kül nem lenne teljes az éle­tem. Azért a nátha engem sem kerül el. Például a tava­lyi országos bajnokság idején meg voltam fázva, így álltam ki a döntőre, melyet csak ve­zetőbírói döntéssel nyertem meg. Nagyon sajnálom azokat a fiatalokat, akiknek az életé­ből kimarad az az öröm, amit a rendszeres sportolás szerez. A judo fegyelemre, kitartásra szoktat, ezért másoknak is ajánlom ezt a sportot. - És önvédelemre, ami nem mellékes manapság. - Még nem kerültem olyan helyzetbe, melyen cselgáncsfo­gással kellett volna megvédeni magamat. - Terveid? - Egyszer olimpiát szeretnék nyerni. Minden sportoló álma olim­piai győzelem. Balázs esetében könnyen valóra válhat ez az álom, hiszen Reisz Béla - aki elkísérte az ünnepségre - azt mondja, hogy egykori tanítvá­nya kiváló emberi, akarati, fizi­kai adottságokkal rendelkezik. (Azért egykori tanítványa, mert Balázzsal második esztendeje Hagymási László edző foglal­kozik, akinek a keze alól került ki Kovács Antal barcelonai olimpikon tudósunk is.) - Mi a paksi siker titka? - kérdeztem Reisz Béla edzőtől. - A jó közösség - válaszolta. A tanári kar, amely segíti a négyszáz paksi sportolót tanul­mányi sikerekhez jutni­­. És az a családi közeg, amelynek kö­szönhetően a gyerekek bírják az eddigi fizikai terhelést. N. G. Szépséges természet Jelentőségéhez illő színhe­lyet és formát választott a szer­ző, dr. Czakó Kálmán Dániel és a felelős kiadó, dr. Németh Mária, a Győr-Moson- Sopron Megyei Pedagógiai Intézet igazgatója, hogy a Biológia (Csillagfény, por­szem, csipkebokor) című mű társalkotóinak segítségét megköszönje: a Magyar Tu­dományos Akadémia tudós klubjának koncerttermében kis ünnepségre került sor 1992. december 9-én. Itt je­lentette be az egykori pan­nonhalmi tudós paptanár, ma a Művelődési és Közoktatási Minisztérium közoktatási fő­osztályának főmunkatársa, hogy az öt éve egy fődíjas pá­lyaművel kezdődött és a Biológia című könyv megszü­letésével folytatódó munka nem ért véget. Képeskönyv készül középiskolásoknak a ter­mészet szépségéről a legalacso­nyabb szerveződési szintektől az emberig - a Nemzeti Tan­­könyvkiadó gondozásában. A go játék vetélytársa lesz a sakknak Ezt amerikai játék- és sportpszichológusok állítják, mert az utóbbi évtizedekben az összes szellemi játék közül világszerte a go terjed leg­gyorsabban. Ma már Ma­gyarországon is hódít, sőt, már működik a Magyar Go Egyesület is, amelynek szá­mos klubja van az országban. Egy ősi kínai legenda sze­rint a go játék eredete négy­ezer évvel ezelőttre nyúlik vissza, amiből csupán az biz­tos, hogy valaha Kínában ke­letkezett. Mai formáját azon­ban Japánban nyerte el, aho­vá mintegy ezerháromszáz évvel ezelőtt jutott el. Hívei szerint a go egyszerre játék, tudomány és művészet. Mélysége vetekszik a sakkéval, népszerűsége, ha a játékosok számát tekintjük, felül is múlja azét. Ereje a szabályok egysze­rűségében rejlik, tíz perc alatt bárki elsajátíthatja a játék ele­meit, a művészi fokú teljesít­ményhez azonban évek kitartó munkája szükséges. A játék fő kelléke a 324 négy­zetre osztott tábla; ketten játs­­­szák, fekete és fehér, korong­szerű kis lapocskákkal, s fel­váltva lépnek a vonalak met­széspontjain. A játékban oly sok meglepően érdekes helyzet adódik, hogy alapos megisme­réséhez részletes szabályleírás szükséges. Napjainkban már verseny­­sport is a go, 1980 óta évente rendeznek belőle világbajnok­ságot. Néhány ázsiai országban hivatásos versenyzők is űzik ezt a játékos sportot. Népszerű a go Európában is. 1986-ban Magyarország rendezte meg az Európa-bajnokságot. A női versenyzők 1992-es világbaj­nokságán a magyar Varga Veronika hetedik lett, nála jobb teljesítményt csak a tá­vol-keleti hölgyek értek el. A legjobb magyar eredmény Pocsai Tibor nevéhez fűződik, ő ugyanis 1988-ban Európa­­bajnok lett. Újabban már a számítógépek versenyeit is megrendezik, de a „legoko­sabb” gépek sem tudják meg­közelíteni az emberi teljesít­ményt. Kolping-szakképzés Adolf Kolping, a cipészle­gényből lett jezsuita szerzetes­­ Marx kortársaként, ám vele ellentétben­­ nem világmére­tekben és osztályharccal akar­ta megváltani a világot, ha­nem az egyén fejlesztésével, a Kolping-családokkal. Szekszárdon alakult meg az ország első Kolping szak­munkásképző intézete és szakiskolája. Önálló épületé­nek felszentelésére 1992. de­cember 19-én került sor, a szentelést Mayer Mihály me­gyés főpásztor végezte. Szülők az iskolákért A közoktatásban tanuló gyerekek szüleinek, illetve szüleik szervezeteinek orszá­gos kamarája találkozót ren­dezett december 12-én Gö­döllőn, az egyetemen. A résztvevők meghallgatták az iskolaszékek és a szülői szervezetek eddigi munkájá­ról szóló előadásokat, továbbá az oktatási kormányzat, az is­kolafenntartók, a tanári, a diák- és a gyermekszerveze­tek képviselőinek hozzászólá­sait. A vita tapasztalatait Fáy Árpád, a Szülői Kamara ügy­vezető elnöke összegezte, s elmondta, hogy a beszámoló­kat tartalmazó összefoglalót elküldik azoknak az érdekel­teknek is, akik Gödöllőn nem tudtak megjelenni. A találko­zóról következő számunkban részletes tudósítást olvashat­nak a kérdéskör iránt érdek­lődők. Észak-Pannon régió Egy sorozat első kötete lá­tott napvilágot a fenti feleim­mel; főcíme: Innováció-infor­­máció-kommunikáció. Kiadja a Győr-Moson-Sopron Me­gyei Pedagógiai Intézet és Kísérleti Regionális Fejlesz­tési Központ. „Egy - az el­zártságot feloldó - tartományi szemléletű közoktatás-fejlesz­tési és kutatási programról szeretnénk tájékoztatást adni” - írja bevezetőjében dr. Né­meth Mária kutatási prog­ramvezető, igazgató. A „tar­tományi” azt jelenti, hogy „megyére és országhatárokra való tekintet nélkül” nyitott minden pedagógus számára. A már kiépített és kiépítendő információs, kommunikációs csatornákon keresztül egy­másra találhatnak a tanügyi innováció mellett elkötelezett kutatók, oktatásirányítók, gyakorló pedagógusok. Meg­rendelhető az intézet címén: 9022 Győr, Bajcsy-Zsilinszky u. 80-84.

Next