Köztelek – 1921. 1-26. szám
1921-01-22 / 04. szám
66 KÖZTELEK, 1921. JANUÁR HÓ 29. 5. SZÁM 31-IK ÉVFOLYAM. két szempontból kiv£n foglalkozni, tájékoztatni akarja a szakosztályt arról, hogy a különböző művelési időszakokban a tengeriszárban és a csalamádéban mennyi cukor áll rendelkezésre, ezenkívül pedig felvilágosítást akar adni arról is, hogy takarmányozási szempontból milyen mértékben csökken a csalamádé, illetve tengeriszár tápértéke a cukor elvonása következtében. Előadásában azután részletesen ismertette azokat a kísérleteket, melyeket a m. kir. állatélettani és takarmányozási kísérleti állomás a két növény cukortartalmának meghatározása céljából végzett és pedig az ország több részéből hozatott mintákban meghatározta a víztartalmat, a kisajtolható lé mennyiségét és a cukortartalmat. Az állomás a kísérletek elvégzése céljából egy Balázs—Mendlik féle szártépő gépet szerzett be, a lé kisajtolására pedig az intézetben rendelkezésre álló Buchner-féle 50 atm. nyomással dolgozó sajtot használta. Az állomás tehát ugyanolyan berendezést használt, aminővel a csalamádét és tengeriszárat feldolgozó szeszgyárak dolgoznak. Néhány kísérletben megállapítást nyert, hogy a szártépőgéppel felaprított növényből lényegesen több lé sajtolható ki, mint a szecskavágóval felaprított növényből. Míg a csalamádé víztartalma átlagban 8r36°/o-nak bizonyult, az a már érett, csöveitől megfosztott tengerinövényben 60'5°/o volt. A nagyobb víztartalomnak megfelelően 100 kg. csalamádéból 119'8 kg., 100 kg. tengeriszárból 55'+ kg. levet lehetett kisajtolni. Míg a csalamádé levében az összes cukor 7'8°/o volt, addig ez a mennyiség a tengeriszár levében 1 ro°/o-ot tett ki. 100 kg. csalamádéból tehát 5'7 kg., 100 kg. tengeriszárból pedig 5'6 kg. cukor sajtolható ki. A cukor összetételére nézve kiderült, hogy a cukortartalmú anyagok változó arányban nádcukorból és invertcukorból állanak. .100 kg csalamádéban átlag 6'3 kg., 100 kg. tengeriszárban 7'5 kg. cukor van. Ezeket az adatokat vízmentes anyagra átszámítva, kitűnik, hogy a csalamádészárazanyagban a cukor mennyisége 3VO°/o, a vízmentes tengeriszárban 218/o. Előadásának további részében Weiser tanár annak megállapításával foglalkozott, milyen veszteség éri azt a csalamádét a cukor kivonása által, amelyet édesen akarnak feletetni. Az erre vonatkozó vizsgálatok szerint e veszteség elméletileg 20°/o. Ha azonban tekintetbe veszszük a csalamádé feldolgozásánál nyert mosléknak táplálóértékét, úgy a 20°/o-nyi veszteség 10% ra csökken. Másrészről figyelembe kell venni azt a körülményt, hogy a szeszgyárból kikerülő csalamádé finoman foszlatott állapotban áll a gazdának rendelkezésére, úgy, hogy azt az állatok minden maradék nélkül fogyasztják el, holott érettebb friss csalamádé etetésénél a szár vastagabb részeit a kényesebb állat gyakran visszahagyja. Magától értetődik, hogy a vermelésre szánt csalamádénál a cukor kivonása egyáltalában nem okoz veszteséget, mert az erjedési folyamatok hatására a cukor úgyis elbomlik. Az osztatlan tetszéssel fogadott előadásért a szakosztály nevében Gaál Jenő dr. elnök köszönetet mond az előadónak s azután felkéri Hérics-Tóth Jenő dr.-t, a m. kir. erjedéstani állomás igazgatóját, hogy szeszgyártási szempontból tájékoztassa a szakosztályt a csalamádé és tengeriszár szeszszé való feldolgozásának értékéről. Hérics-Tóth Jenő dr. előadásának lényegét a következőkben foglaljuk össze: A csalamádéból és tengeriszárból nyert ló a diffúziós répaszeszgyártásban alkalmazott eljárásokkal dolgoztatik fel szesszé; a Balling-fokoknak 40^50 u/u-a cukornak veendő. Minthogy az eddig Felsőványon és Kismegyeren végzett nagybani szeszgyári kísérletekben a gépi berendezés tökéletesítésére kellett sok munkát és időt fordítani, e két kísérlet üzemmérlege nem szolgáltat elég támpontot az új szeszgyári eljárás jövedelmezőségének végleges megítélésére. Addig is, míg ilyen adatok rendelkezésre állanak, az előadó közölte igen részletes számításait, amelyek segélyével az új eljárás mezőgazdasági jelentőségét minden tekintetben megvilágította. Részletes "összehasonlításokkal és számításokkal megállapította, hogy 100 liter alkohol előállítására mennyi csalamádé (tengeriszár), répa, burgonya és tengeri szükséges. Kiterjeszkedett arra is, hogy a mezőgazdasági szeszgyár üzemének fenntartására szükséges csalamádé, tengeri, szár, répa, burgonya és tengeri termelésére mily nagy termőterület szükséges és kiszámította egyúttal, hogy a srisszanyert moslék és préslet leszámításával milyen területet köt le a szesz előállítása. Tekintve, hogy a csalamádé adja a legtöbb moslék- és préslet-nyeredéket, ez a számítás a csalamádéra nézve a legelőnyösebb. Számításaival Hérics dr. meghatározta, hogy melyik az az alkohol mennyiség, amelynek termelése mellett a csalamádészeszgyár jövedelmező és arra a következtetésre jut, hogy a jelen körülmények között túl nagy kockázattal járna oly új szeszgyárak alapítása, melyek kizárólag csalamádét dolgoznak fel, ellenben lényegesen fokozhatja a mezőgazdasági szeszgyár tiszta jövedelmét, ha az meglévő berendezését olyképpen egészíti ki, hogy egyéb termények mellett csalamádét és tengeriszfént is dolgozhatna fel. Ez az eljárás még az állattartás lehetőségeit is növeli ezáltal, hogy a gazda elegendő kitűnő minőségű szálastakarmányhoz jut a bevermelt, cukortalanított csalamádéban. A mezőgazdasági szeszgyárak berendezésének kiegészítése két szártépőgép és két sajtó felállításából áll, amivel szemben a mezőgazdasági szeszgyár ajra a helyztbe jut, hogy saját terményével már júliusban kezdheti meg az üzemet. Az előadás befejeztével Gaál Jenő dr. elnök az előadónak széleskörű és beható tanulmányokra valló előadásáért a szakosztály nevében köszönetét fejezi ki és felszólítja a jelenlevőket, hogy mindkét előadásra észrevételeiket tegyék meg. Szitányi Gyula dr. műegyetemi ny. r.k. tanár nagy elismeréssel szól mindkét előadásról s mint szakember kijelenti, hogy a szakirodalom az előadások nyomán rendkívül értékes anyaggal bővült ki. A szabadalom elterjedésének fő akadályát a szénbeszerzés jelenlegi lehetetlenségében látja s utal arra, hogy a szeszgyárak rendkívül drágán beszerzett mindenféle meg nem felelő tőzegféléket és ligniteket használnak s ezekkel rendkívül drágán termelik a szeszt. Több felszólaló nem lévén, Gaál Jenő dr. elnök arra kéri az előadókat, hogy kísérletezéseiket és megfigyeléseiket ezután is folytassák, hogy a gazdaközönség tájékoztatására minél több új adat álljon rendelkezésre. Ezután felkéri Gerhardt Guidó dr.-t, a m. kir. vetőmagvizsgáló állomásvezetőt, hogy a lóhere- és lucernamagtermés okszerű elhelyezéséről szóló előadását tartsa meg és a kérdést mezőgazdasági és kereskedelmi szempontból világítsa meg. A lóhere- és lucernamag forgalmának szabályozása. Gerhardt Guidó dr. előadását történelmi visszapillantással kezdi, melyben ismerteti a háború előtti heremag forgalmat s rámutat azokra a hibákra, melyek abból származtak, hogy a heremagforgalom teljesen szabad volt és kizárólag a magkereskedők kezében összpontosult, akik több izben olyan sokat szállítottak a külföldre, hogy a belföldi szükségletek fedezésére nem maradt elegendő vetőmag s azt megint a külföldről kellett vásárolni. Utal arra, hogy a háború kitörésekor, 1914. év őszén a heremagvaknak ezt a szabadforgalmát a kormány még mindig nem korlátozta s minthogy abban az időben Svájcba és Olaszországba meg volt a kiviteli lehetőség, az ország területéről túl sok heremagot vittek ki. A kiviteli tilalom csak 1915. január 4.-én lépett életbe s azóta kiviteli engedélyek megszerzéséhez van kötve. Ezt az intézkedést helyesnek tartja, több tekintetben pedig még szigorítani kívánja s amidőn heremagtermelésünk várható eredményei felől a szakosztályt tájékoztatja, egyúttal határozati javaslatot nyújt be, melynek három pontját már közöltük az előadónak „Heremagkereskedelmünk nehézségei és bajai" című cikkében a Köztelek 1920. évi december hó 4.-iki számában. Az akkor előterjesztett javaslatait még egy negyedik ponttal kibővíti, amennyiben kellő megokolással a kiviteli illetékeknek b//o ról 5—101,/o-ra való felemelését tartja szükségesnek. Az előadáshoz hozzászólott Juhász Andor, a Terra Magkereskedelmi és Kiviteli R.T. cégvezetője, aki a magkereskedelem részéről a forgalom javasolt korlátozása ellen mindazokat az érveket felhozta, amelyeket a Köztelek f. évi január 8.-iki számában megjelent cikkében már közölt. Kertész Lajos cégvezető, akinek álláspontját a Köztelek f. év január 15 iki számában ismertettük, azt javasolja, hogy a gazdák, a magkereskedők, a vetőmagvizsgáló állomás és a földművelésügyi minisztérium kiküldötteiből egy bizottság alakíttassék s ez állapítsa meg a here-és lucernamagmennyiséget, melyre a belföldön vetési célokra szükség van és jelölje meg azt a mennyiséget is, amelyet a kereskedők minden nagyobb nehézség nélkül a külföldre kivihetnek. Több felszólaló nem lévén, Gaál Jenő dr. elnök a vitát bezárja és Gerhardt Guidó dr. előadónak tartalmas, beható tanulmányáért a szakosztálynak köszönetét fejezi ki és kijelenti, hogy a heremagforgalom szabályozására szükségesnek mutatkozó intézkedéseket az egyesület az igazgató-választmány állásfoglalása után fogja a kormánynak javaslatba hozni. Több tárgy nem lévén, az elnök az ülést bezárja. Bornyilvántartási könyv bevétel és kiad&at füzetben K 40— Bortörvény (kifüggeszthető plak&t)__ K 40 — Kaphatta a "PÁTIKIA" nyomda r.t. nfd BUDAPEST, IX. ÜlUIi nt 2S. (S ztelen} Egyről-másról. (A Magyar Gazdaszövetség. — Bernát István. — Szabad forgalom — kötött forgalom.) A Magyar Gazdaszövetség. A gyülekezési jogot korlátozó rendelet miatt a december hóban tervezett gazdagyűlések kitolódtak erre a hétre, melyet méltán a gazdák hetének nevezhetünk.Szerdán kezdődtek a mozgalmak a Magyar Gazdaszövetség jubiláris közgyűlésével, következő napon szövetkezeti intézményeink Bernát István 30 éves írói jubileumát jelentős háziünnepükké avatták. A péntek, szombat és vasárnap az OMGE és a GEOSz. tanácskozásainak van szentelve. Az előzetes jelentkezésekből következtetve, azt hisszük, hogy tanácskozásaink a mai viszonyokhoz képest rendkívül látogatottak lesznek. De mert ezek lapunk zárta után fognak kezdődni, eredményükről csak a „Köztelek" legközelebbi számában adhatunk értesítést. Két mozzanatról azonban már most megemlékezhetünk: a Magyar Gazdaszövetségnek, azután pedig Bernát Istvánnak a jubileumáról. A Magyar Gazdaszövetség boldog emlékű Károlyi Sándor gróf alkotása. Ő adta meg irányeszméjét és programmját a Gazdaszövetségnek, mely a gazdatársadalomnak osztálykülönbség nélkül való tömöritésére, a szövetkezeti szervezetek megteremtésére és a destrukció elleni küzdelemre irányul. E népnevelő és nemzeterősítő feladatok szolgálatába állította a megdicsőült öreg úr a Gazdaszövetséget és meg kell vallanunk, hogy a Gazdaszövetség híven és szeretettel teljesítette a neki szánt hivatást. Érdeme, hogy érintkezést hozott létre a gazdatársadalom különböző rétegei között, igyekezett a kisgazdákat bevonni tanácskozásaiba és a közkérdések intézésébe; a kisbirtokosok nem egy tehetséges, jeles tagját a vezető tényezők közé nevelte s patriarkális jellegű tanácskozásai a közéletre való iskolázás jelentőségével bírtak. Emellett a szövetkezeti eszmének gondos, szerető dajkája volt. Darányi Ignác méltó utódja volt az elnöklésben alapító elődjének. Már minisztersége idején ő vezette be az úgynevezett kisemberpolitikát, melylyel azt fejezte ki, hogy a gazdasági politikának a földművelő milliók életszintjének emelésére, haladóképességük fejlesztésére kell irányulnia, mert a nemzetet csak az apró tűzhelyekre megosztott jólét és az általános haladás teheti erőssé. Ezt a vezérlő gondolatot vitte át társadalmi munkásságába is és ami magát ő elvetett, annak csak jó és nemes termése volt. Most Darányi, magas életkorára hivatkozva, visszalépett a Gazdaszövetség elnökségétől, mint ezt ebben az életkorban nagy elődje, Károlyi Sándor is tette. Önmagát tisztelte meg a Gazdaszövetség azzal, hogy a Darányit, a magyar közéletnek ezt a nemes alakját, tiszteletbeli elnökének választotta meg. Nyomába Bernát István lép, minthogy Dessewffy Emil gróf, a Gazdaszövetség nagyérdemű ügyvivő-alelnöke elhárította magától az elnöki tisztet, hogy ennek dísze Bernátot, a régebben fáradozót illethessen meg. A mindennapi irányítás a jövőben is Czettler Jenőnek, a Gazdaszövetség kitűnő igazgatójának kezében marad. Mitsem fog hát változni a Gazdaszövetség vezető szelleme. Haladjon hagyományos útján kipróbált hűségével, legyen a haladás örökké mozgó tényezője s hozzon létre ujabb, szép - FÉLE OLTÓANYAG ÉS SZÉRUMINTÉZET Védő simultán) oltások1 Borjú-tüdőlob Gyors védelmet nyújt. esetén PNEUMQLEROL VT.TEREZ-KÖRUT 31.TE*. 2019 alkalmag Gyógyító oltások!randó. § Biztosan gyógyít ^K-HCjaKEItM • AlPtÜsZEWSB^A.ICI WÉS ' W.-TÁRS. Gyár: Budapest. I., Attilant 31. szám. XX Rendelések felvéle e VI., Teréz-körut 31. szám. TejÜzemi osztályának termékei: p[ JJj) —— por /VIl:tmi ellinArv^s alatt! laboratórium vezetőjének eljárása szerint és ellenőrzésével készült Snitt'rKt^k. Tfitovbni teriiir»--zi'ratenii'nzes. (1:100,000) 173 Vajfesték.