Köztelek – 1921. 1-26. szám
1921-01-22 / 04. szám
KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Az átmeneti idő alatt hetenként egyszer jelenik meg. -i Országos Magyar Gazdasági Beyesslet tulajdona. Az egyesületi tanács felügyelete alatti Rudioért felelős: Silassi Zolán, az OMGE lájlzatója. Felelős szerkesztő : Buday Barna. Társszerkesztő : Konkoly Therer NÁndor dr. Szerkesztőség: Budapest, IX., Köztelek-utcza 8. Telefon: József 51—05. Kiadóhivatal: Budapest (Köztelek), IX. fzer., Üllői-út 15. szám. Telefon : József 99—31, József 99—82. Előfizetési ár negyedévre 75 korona, OMGE tagoknak (tagsági dijon kivül) negyedévre 40 korona. / TARTALOM: Az ipari és kereskedelmi szakosztály gyűlése.Szeszgyártás csalamádéból. — A heremagforgalom szabályozása.) A Magyar Gazdaszövetség. Bernát István: Szabadforgalom — kötött forgalom. Hogyan védekezzünk a keleti marhavész ellen ? (Hutyra Ferenc dr.) Kettős termelés mákkal és köménnyel. (Bittera Miklós dr) Csávázás klorollal. (Kozma Dénes dr.) Uj rendeletek. Levélszekrény. (Malacok tetvessége. — Tehenek szárazra állítása és görgős megindítása. — Padlásolás és tetőszék költsége.) Gazdatársadalmi mozgalmak. Bernát István ünneplése. A Magyar Gazdaszövetség közgyűlése. Vegyes közlemények. Tőzsde, kereskedelem. Szerkesztői üzenetek. I AZ OMGE KÖZLEMÉNYEI. Meghívó az Országos Magyar Gazdasági Egyesület tejgazdasági bizottságának f. évi február hó 3-án, csütörtökön, d. u. 4 órakor az egyesület székháza tanácstermében (IX., Köztelek utca 8. sz. I. emelet) tartandó gyűlésére. Tárgyak: .1. A tejgazdasági szakoktatás időszerű kérdései. (Előadó: Sidlovits Lajos, a sárvári m. kir. tejgazdasági szakiskola igazgatója.) 2. Aktuális tejgazdasági kérdések. (Előadó: Konkoly Thege Sándor dr., az OMGE titkára.) Budapest, 1921. január hó 19. Inkey Pál báró s. k., a tejgazdasági bizottság elnöke. Vendégeket szívesen látunk! Bejelentés az Országos Tenyészállatvásárra. Az OMGE tanácsa az állattenyésztő gazdák részéről kifejezésre jutó kívánság folytán elhatározta, hogy megteszi az előkészítő lépéseket a tavasz folyamán egy országos tenyészállatvásár rendezése érdekében, aminek nyolc éves szünet után nemcsak az egyes tenyésztők, hanem az ország állattenyésztése szempontjából is nagy jelentősége volna.Az illetékes tényezők véleményének és hozzájárulásának kikérése után az állategészségügyi és egyéb fontos szempontok figyelembevételével majd egyesületünk tenyészállatvásár rendező bizottsága fog véglegesen dönteni a vásár megtartására nézve. Ennek azonban első feltétele, hogy a tenyészállatokat venni és eladni akaró gazdák támogatása előre biztosítva legyen, mert a jelenlegi viszonyok között bizonytalanban nem vállalhatja egyesületünk a vásár rendezésének kockázatát. Ezért felkérem mindazokat a tenyésztőket, akik az országos tenyészállatvásárra állatokat felküldeni, vagy ott beszerezni óhajtanak és ebbeli kívánságukat egyesületünkkel még nem közölték, értékesítési vagy vásárlási szándékukat (lehetőleg a darabszám megjelölésével) minden kötelezettség nélkül, sürgősen közöljék az OMGE titkári hivatalával a szükséges tájékozódás megszerezhetése végett. A soronkívüli gyors és lehetőleg kedvezményes áru vasúti szállítás biztosítása érdekében megtesszük a kellő lépéseket. Budapest, 1921. január hó 20.-án. Igazgató. * ff a világ legegyszerűbb és legtökéletesebb kézi fészekbe vető gépe. gazda szabadalma! ^Wl Stb. VetéséheZ. Egy ember naponta bevet egy és fél hat. hold földet. Ara jelenleg darabonként 180.»- korona. Az amerikai (HERMANN-féle) négyzetes vetésnél nélkülözhetetlen Megrendelhető a MAGYAR VEZŐCsIZDÁK SZÖVETKEZETÉNÉL, Budapest, V., Aukotmány utca 29. szám. Mai számunk 24 oldal. Megfelelő érdeklődés esetén a bizottság február hó 4-én kirándulást rendez az ercsűi uradalomba az ottani tejgazdaság megtekintésére. A részvételi szándék lehetőleg írásban közlendő az OMGE titkári hivatalával, de szóbelileg is bejelenthető a gyűlés alkalmával, amikor a kirándulás megtartására nézve végleges döntés történik. Február 3-án este a bizottság tagjai együtt vacsoráznak Mitrovácz A. éttermében (Dohányutca és Síp utca sarkán). A mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi szakosztály gyűlése (1921. január 14.) Jelen voltak Gaál Jenő dr. elnöklete alatt: Ors Róbert társelnök, Gally Kálmán dr. műszaki bizottsági elnök, Krolopp Hugó egyetemi ny. r. tanár, szakosztályi előadó, továbbá Balázs Arthur, Beki László, Bognár Gusztáv dr., Csérer Ferenc, Csérer Lajos dr., Csernek Lajos, Dígen Árpád dr., Fehér Zoltán, Filipi Sándor, Gerhardt Guidó, Héncs-Tóth Jenő dr., Horub János, Boffher N., Schonka Alfréd dr., Jakubovics Jenő, Juhász Andor, Ladányi József, László Sándor, Mayer Henrik, Meskó Pál, Mezey Ernő, Rick Ede, Papp Lénárt dr., Puhler Ágoston, Rády Albert dr., Retter N., Biich Jenő dr., Roth Rezső, Sárosi Sándor, Schün Frigyes, Selmacher György, Szabó Gusztáv dr., Szamek Hugó, Szamek Jenő, Szántó Ernő, Szilágyi Gyula dr., Vat Gyula, Weiser István dr., Zaitschek Arthur dr. és Zsivánovits Béla szakosztályi, valamint egyesületi tagok és vendégek ; az egyesületi tisztviselőkar részéről: Mitschenbacher Emil dr. ügyvezető főtitkár, Fabricius Endre és Konkoly Thege Sándor dr. titkárok, Murányi Nándor pénztáros és Rege Károly dr. s.titkár. Távolmaradásukat kimentették Fleisther Miksa és Elek Ernő. Krolopp Hugó szakosztályi előadó az egyesületi tanács határozata alapján javasolja a szakosztálynak, hogy az alapszabályok által előírt újjáalakulása alkalmából ismét az elnökség érdemdús régi tagjait válassza meg és pedig Gaál Jenő dr.-t elnökké, Ország Róbertet és Ráthonyi Reusz Henriket társelnökökké. A szakosztály a régi elnökséget egyhangúlag újból megválasztotta. Gaál Jenő dr. elnök köszönetet mond a személye iránt immár 25 év óta ismételten megnyilatkozó bizalomért és javasolja, hogy a szakosztály kebelébe tartozó műszaki és üzemi bizottság is megalakíttassék és a műszaki bizottság elnökévé Gally Kálmán dr., az üzemi bizottság elnökévé pedig Ráthonyi Reusz Henrik választassák meg. A javaslat elfogadása után felkéri Weiser István dr.-t, a m. kir. állatélettani és takarmányozási kísérleti állomás igazgatóját, hogy a Balázs—Mendlik-féle szabadalom szerinti csalamádéból és tengeriszárból való szeszelőállítás kérdését takarmányozási szempontból ismertesse. Szeszgyártás csalamádéból és tengeriszárból. Weiser István dr. előadásában utal arra a régi törekvésre, amelynek célja az, hogy a mezőgazdasági szeszgyárak nyersanyagaikat lehetőleg olyan új nyersanyagok bevonásával bővítsék ki, amelyek emberi táplálkozásra nem alkalmasak. Ilyen két új nyersanyag volna a tengeriszár és a csalamádé, amelyek feldolgozásával eddig főleg azért nem foglalkoztak, mert a szeszárak nem voltak elegendő magasak ahhoz, hogy ezeket az anyagokat érdemes lett volna feldolgozni. Ezenkívül nem voltak biztos adatok arra vonatkozólag sem, hogy a tengeriszárban és a csalamádéban mennyi az a cukormennyiség, amely szesszé átalakítható. Ezek előrebocsátása után kijelenti, hogy a szóban levő kérdéssel se. t / . Egyes számára 1.