Köztelek – 1939. 27-52. szám

1939-07-02 / 27. szám

544 Millió P-ben 4. Gyarmatáruk és fűszerek forgalmi adó váltságának emelése 0-4 5. Kartelilleték 2-5 6. Szénadó 1-9 7. Társulati adó alá eső vállalatok hozzájárulása... 5-0 8. Sajtolt élesztő fogyasztási adójának felemelése.... 1-5 9. Sertésértékesítési hozzájárulás 0-7 10. A különleges alakban és néven forgalomba hozott áruk árának védelmére vonatkozó megállapodások illetéke 1­01 Bevétel összesen 56­0 Kiadás: 1. Lisztforgalmi adóváltság-térítés vámkülföldre kiszállí­tott liszt után 5-7 2. Földadó megtérítés 9-5 3. Közmunkaváltság térítés 5-5 4. Vasúti és hajózási fuvardíj térítés 4-4 5. A mezőgazdasági termények és termékek értékesíté­sének előmozdítására és a mezőgazdaságnak a rendel­kezésre álló fedezethez képest más módon való támo­gatására, ideértve az ínséges mezőgazdasági lakos­ság támogatását is 25-3 6. Kezelési költségek 3-9 7. Községek kárpótlása a megszűnt lisztforgalmi adó részesedésért 1-0 8. Sertéstermékek értékesítésének előmozdítására .... 0-7 Kiadás összesen 56­0 A búza ártartásának gyakorlati biztosítása az új termésrendelet értelmében a már az idei gazdasági évben életbe léptetett felvásárlási rendszer alapján fog megtörténni olyan módon, hogy a Futura és a gabona­kereskedelem az egyes vasúti és hajóállomásokon minden eladásra felajánlott búzamennyiséget korlá­tozás nélkül köteles az alább feltüntetendő árakon felvenni. Az elmúlt év tapasztalatai alapján és az OMGE javaslatainak figyelembe vételével a kormány az eddig az egész évre egységesen megállapított búza­árak helyett lépcsőzetes árakat léptet életbe azért, hogy az új gazdasági év későbbi időszakában értéke­sülésre kerülő búza után a gazdák javára megtérülje­nek a tárolási, kamat-, apadási és egyéb költségek is. Az új gazdasági év egyes hónapjaira megállapított legalacsonyabb és legmagasabb búzaárak a követ­kezők : A fenti táblázatban feltüntetett búzaárak tehát az értékesítési idény alatt lépcsőzetesen emelkednek. Az árak az illető hónapra érvényes legalacsonyabb és legmagasabb búzaárakat jelentik. A legmagasabb búzaár fizetendő a nyugati határállomásokon, vala­mint a dunai, továbbá a Szolnoktól délre fekvő tiszai hajórakodóállomásokon a kivitelre megfelelő minő­ségű 80 kg-os búzáért, vasúti kocsiba vagy uszályba rakva. Az egyéb helyeken átadásra kerülő búzáért a közbeeső fuvarköltségekkel csökkentett ár fize­tendő, mégis azzal a korlátozással, hogy az illető hónapra megállapított legkisebb árat a gazda akkor is megkapja, ha a feladási állomástól a határállomásig vagy folyami rakodóállomásig felmerülő fuvarkölt­ségek leszámítása annál alacsonyabb árat eredmé­nyezne. Az emelkedő búzaár a gazdák és az OMGE régi kívánsága s ennek révén remélhető, hogy közvetlenül aratás és cséplés után nem lép fel olyan túlzott búza­kínálat, mint a most lejáró gazdasági év elején. A minimális búzaár, mint látjuk, az egész év folyamán métermázsánkint egy pengővel emelkedik, ami a táro­lási veszteségek és időközi kamatok fedezésére ele­gendő, de emellett a búzából készült őrlemények és a kenyér szilárd és változatlan áralakulását n­em érinti. Az OMGE másik kérelme a minőségi különbözet jutalmazására irányult. Ennek érdekében a kormány az új termésrendeletben úgy intézkedett, hogy az átlagos 80 kg hektolitersúlyú kiviteli minőségnél jobb minőségű búzáért a fentebb megállapított legalacso­nyabb áron felül métermázsánként további 25 filléres minőségi felár fizetendő, ami persze kevés, de ez csak első lépésnek tekintendő. A minőségi búza minőségi feltételeit a Futura R.­T. a legrövidebb időn belül közzé fogja tenni. A búza árának ilyen módon való biztosításán kívül a kormány súlyt helyez arra, hogy egyéb szemes­termények, úgymint a rozs és a kukorica ugyancsak megfelelő áron értékesülhessenek az új gazdasági év folyamán. Ennek érdekében a kormány a búza és a kukorica tőzsdei határidős forgalmát az 1939—40. gazdasági év egész tartalmára eltiltotta, ellenben a rozs határidős forgalmát a jövő gazdasági évre is engedélyezte. A kukorica-határidőüzlet megszünte­tése véget vet a gazda kárára folytatott tőzsdei spekulációnak, amely a takarmányfélék aránytalan, megdrágulását vonta maga után. A kormány e rendelkezések közzétételével egy­idejűen nyomatékosan hangsúlyozza, hogy az évi átlagban 20­— pengős búzaár fenntartása érdekében az ország — a kivitel útján értékesítendő búza mennyiségével arányosan — súlyos anyagi áldozatot hoz. A jövőben tehát a búza kielégítő ára csak akkor lesz biztosítható, ha a gazdaközönség a búza vetés­területet önként megfelelő mértékben csökkenti és ilyen módon a búza külföldi értékesítésével kapcso­latos áldozatok mérséklődni fognak. Ezért a kormány nyomatékosan felhívta a gazdaközönség figyelmét arra, hogy az ártartás lehetővé tétele érdekében töre­kedjék a most ősszel következő vetésidényben a búzaterületek csökkentésére. Ha ugyanis ez nem következnék be, a búzaértékesítésnek most megálla­pított és ismertetett rendje nem volna tovább fenn­tartható. A magunk részéről is ajánljuk e figyelmez­tetés megszívlelését, különösen az olyan gazdák részé­ről, akik üzemüket változatosabban rendezhetik be és akik eddigi búza vetésterületüknek bizonyos hánya­dát más gazdasági növények termelésére fordíthatják, vetésforgójuknak és üzemük jövedelmezőségének sérelme nélkül. Az új termésrendeletben megállapított hazai búza­árak mellett összehasonlítás kedvéért felemlítjük, hogy Romániában az új gazdasági évre a kormány a búza termelői árát métermázsánkint 14-a pengőben, Jugo­szláviában pedig q-kint 165­— dinárban szabta meg, tehát a mi búzánk ára lényegesen magasabb. Sőt az olasz búzaár is jóval közelebb jár a világpiaci árhoz, amennyiben a puha búza q-kinti árát 135"—, a kemény búzáét pedig 150"— lírában állapították meg. Egyébként a búza világpiaci árának további alaku­lását nemcsak a rendelkezésre álló készletek mennyi­sége befolyásolja, hanem a világpolitikai helyzet ala­kulása is. Továbbá nem hagyható figyelmen kívül az sem, minő lesz az idei argentínai búzatermés vég­leges eredménye, mert Argentína egy részét az idén aszály sújtotta, a pontos terméseredmény azonban még nem ismeretes. A búza termelői árát az argen­tínai kormány­­-kint 7-8 pezóban minimalizálta, ami egy pezóval magasabb az Argentínában érvényesülő világpiaci árnál. Argentína idei búzaterméséből eddig kb. 3 millió tonnát vitt ki külföldre, de hogy a gabona­raktáraiban tároló búzamennyiség mennyi lehet, arra vonatkozóan hivatalosan adatokat még nem tettek közzé. Péter és Pál ünnepén az aratók felcsendülő éneké­vel együtt szálljon az Egek Urának trónjához minden magyar szívből az a benső magyar imádság, hogy jutalmazza a magyar föld minden gazdájának és szorgos munkájának fáradozásait jó aratással, a gon­dokat eloszlató bőséges „élettel" 1­­—1 —1 dr.) 1939 július-augusztus hónapban 19 20-50 „ 1939 szeptember „ 19-20—20-70 „ 1939 október „ 19-40—20-90 „ 1939 november 19­55—21-05 „ 1939 december 19­70—21-20 „ 1940 január „ " 19-80—21-30,, 1940 február „ 19-90—21-40 „ 1940 márciis-április-május-június hónapban 20-——21-50,, KÖZTELEK, 1939 JULIUS 16. 29. SZÁM 49-IK ÉVFOLYAM. NÖVÉNYTERMESZTÉS fia TRÁGYÁZÁS. lUratveMUi taránji IVM A sárga csillagfürt máktermesztése, írta : Háthy Frigyes. Először az Országos M. Kir. Növénytermelési Kísér­leti Állomás, majd több nyírségi gazdatársam érdek­lődött a sárgavirágú csillagfürt magtermesztésének általam bevezetett módszere iránt. Tekintve a homoki gazdák általános érdekeltségét a „Köztelek" hasábjain kívánom e téren szerzett tapasztalataimat ismertetni. A Nyírség túlnyomóan mészben szegény homok­talaján még néhány évvel ezelőtt is nagyrészt a fehér virágú csillagfürt termesztése volt általános. Az utóbb években azonban mindinkább tért hódít a ságravirági csillagfürt termesztése. Oka e változásnak abban rejlik, hogy a fehérvirágú csillagfürt a huzamosabb termesztés folytán a betegségekkel, főként a fusárium­mal szemben elvesztette ellenálló képességét, a beteg­ségek kórokozóival a talaj fertőződött és emiatt­i termesztés mind magra, mind zöldtömegre csökken és mindinkább bizonytalanná vált. A néhány éve elszaporodott sárgavírágú csillag­fürt — ma még — a fehér csillagfürtön gyakori levél és gyökérbetegségekkel szemben ellenálló és kedvez idő esetén olyan nagymennyiségű zöld tömeget ad hogy alászántani is alig lehet. Igaz, kezdeti fejlő­dése lassúbb és 10—14 nappal később virágzik, min a fehér csillagfürt, de ez nem hibája, mert a nek kedvező, részben szegény talajon nagyobb élet­képességénél fogva sokkal több és bujább oldalhajtást illetve levélzetet nevelve, természetszerűen fokozódi nitrogéngyűjtő képessége, tehát trágyahatása is. Tarlóba vetve is biztosabb és nagyobb tömege ad a sárgavirágú csillagfürt éppen lassúbb fejlődését fogva, mert virágzásáig, azaz a növekedés befejeztéig hosszabb idő áll rendelkezésre és így nagyobb a való­színűség, hogy az őszi esőzéseket növekedésére ma felhasználhatja. Virágot még novemberben is ho, mert eléggé fagyálló lévén, 5—6 C° hideget megfagy, veszélye nélkül elvisel. A sárgavirágú csillagfürt elmondott előnyei­ szemben állnak a magtermesztés közismert nehézsége Tudjuk ugyanis, hogy a sárga csillagfürt hüvely szinte napok alatt beérnek, mikor is érintés nélk önmaguktól felpattanva a magot több méter távo­lágra repítik. Kisebb érintésre — különösen eri . napsütésben — már a félig érett hüvelyek is felreper­nek és termésüket szétszórják. E hátrányos tulajdonságai a magnyerést ha leh­­etlenné nem is, de mindenesetre körülményessé teszi Láttam gazdákat, akik félérésben lekaszálták, mást ugyanakkor felnyütték. Mindkét esetben apró kévé­be kötve, 8—10 kévés kúpokba rakták. Az utóérc illetve száradás alatti szemveszteség (pergés) csökken­tése végett a kúpokat leszalmázták. Ennek ellenére kipergést megakadályozni lehetetlen volt; az CSI a kúp területére korlátozódott, ugyanis ha kell­képpen megszárították, akkor a mag 90%-a a hel­szib­en kipattogott és kézzel kellett földestől össz­kaparni. Félig szárítva is előállt 50% pergés, a más 50% pedig éretlen, zöld volt, amit éppen nedves­zó volta miatt sem kicsépelni, sem kiverni nem lehetet A magnyerésnek ez a módja tehát a sok költs ellenére kevés magot eredményezett. Én is a tábla magasabb fekvésű, silányabb homo­ján az előbb érésben indult foltokból egy-egy­­ területet lekaszáltattam, illetve kinyűvettem és említett módon próbáltam magot fogni, ugyancs, az előbb említett eredménnyel. Mire az általán érés megkezdődött, már új megoldást kerestem a fürtszedést. Rendkívül csekély üzemköltség! 40 lóerős! Hosszú élettartami Legkiválóbb kipróbált nemes anyagokból! Legminimálisabb alkatrészszükséglet és alacsony beszerzési árak. Nagy teljesítőképesség minden talajon. Alacsony ár és kedvező fizetési feltételek. Több éves referenciákkal szolgálunk. Gyártja: WEISS MANFRÉD Acél-, Fémműves R.-T., CSEPEL Eladási központ: AGRÁRGLOBUS Mezőgazdasági Gépkereskedelmi R.-T. Telefon: 126—681 Budapest, V., Szent István-körút 12 Sürgönyeim: Agrobus Budapest

Next