Köztelek – 1944. 27-46. szám

1944-07-02 / 27. szám

558 fai vonulnak el előttünk. Azé a tevékenységé, ame­lyet reménységek és kétségek között, barátai és családja körében, hű emberei és lelkes, kockáz­tatni merő magyarok segítségével szüntelenül ki­fejtett. Mindaz, amit ebben a rendkívül érdekes és értékes munkában olvasunk, elválaszthatatla­nul hozzátartozik Széchenyi egész emberi mivol­tának megismeréséhez. És noha maga Széchenyi István egy végzetes pisztolygolyóval tett pontot történelmünk egyik gyászos korszakának ama fejezete után, amelyről azt hitte, hogy minden re­ménység elenyészését, hazánk sírba hanyatlását jelenti, mi, az apró utódok, megértük és tudjuk, hogy azokból a súlyos napokból is volt nemzeti feltámadás. Éppen ezért hisszük, hogy a magyar­ság életereje és élniakarása a jövőben is felül­kerekedik minden eléje tornyosuló akadályon és nehézségen , hogy Széchenyi hatalmas nemzet­építő gondolatainak jegyében alakul ki egykor a jobb és szebb magyar jövő. Östör József műve első fejezetében Széchenyi miniszteri tárcavállalásával kezdi az 1848. évi események ismertetését. Leírja, hogy Széchenyi felismerte az ország veszedelmes helyzetet, kivált külpolitikai szempontból, de aggodalmait nem hallgatták meg, sőt a forradalmi hangulat egyre több vádat emel ellene s ezek, valamint kínzó ön­vádjai teljesen kimerítik idegzetét. Mikor orvosa kíséretében 1848 őszén Cenkre távozik, könnyező szemekkel s ezzel a lemondó sóhajtással vesz búcsút Pest-Budától: „Oh, az én füstbe ment éle­tem." Cenk helyett orvosa Döblingbe viszi őt gyógy­kezelés céljából és Széchenyi néhány év alatt va­lóban ki is gyógyul súlyos betegségéből. Azonban továbbra is megmaradt „döblingi remeté"-nek, amely elhatározsának, okait és Széchenyi későbbi döblingi politikai és irodalmi tevékenységének legfontosabb mozzanatait világítják meg Östör Jó­zsef művének következő fejezetei. Nagyon érde­kesen ismerteti szerzőnk Széchnyi „Önismeret" című munkájának, a Béla fiához intézett „Intel­mek"-nek, majd „Blick" című politikai röpiratá­nak megírását, amely utóbbi munkáját Széchenyi a külföldnek szánta s benne Bach Sándornak és a „Bach-huszároknak" téves osztrák politikáját maró szarkazmussal ostorozta. 1856-ban az olasz­országi események váratlan fordulatot idéznek elő a külpolitikában, ami Széchenyiben is re­ménységeket ébreszt és még élénkebb politikai tevékenységre, sűrű levelezésre ösztönzi. Mind­erről, valamint a később Széchenyi ellen indított rendőri eljárásokról, a Döblingben folytatott kémkedésről, házkutatásról és Széchenyi iratai­nak lefoglalásáról részletes leírást találunk Östör József művében. Utolsó fejezete „Élet vagy ha­lál?" címen szinte drámai erővel eleveníti meg Széchenyi István élete utolsó hónapjainak ese­ményeit és tragikus lelki vívódásait addig a gyá­szos húsvét vasárnapi hajnalig, amikor régi hűsé­ges emberének, Tasner Antalnak közlése szerint: „Széchenyi István megszűnt az élettel vesződni." A Legnagyobb Magyar megkínzott idegei nem bírták kivárni azt a politikai fordulatot és kibon­takozást, amelyben legsötétebb kétségei között sem szűnt meg soha reménykedni. Tragikus halála a nemzeti szellem újabb dacos megerősödését vonta maga után, ám csak az évek lassú múlása hozta meg a Deák-féle kiegyezést s Magyarország sza­badabb életlehetőségeit. De habár a történelmi igazságszolgáltatás nem egyszer lassabban követ­kezik el, mint szeretnők, mégsem szabad pilla­natra sem feladnunk hitünket az isteni örök igaz­ságban, amelynek, minthogy velünk van és amíg velünk lesz, mindig és minden bizonnyal diadalmaskodnia kell. Ez legyen Szent László ki­rályunk ünnepének felejthetetlen ígérete és tanul­sága! M. E. dr. A beszolgáltatási kötelesség mérséklése elemi csapás címén. Az 1943/44. gazdasági évben a szántóföldi ter­mést ért elemi csapás miatt a beszolgáltatási köte­lesség mérséklésének akkor volt helye, ha az elemi kár mérvét a pénzügyigazgatóság megállapította. Az 1944/45. gazdasági évben a szántóföldi termést ért elemi csapás miatt a beszolgáltatási kötelesség mérséklésének már csak akkor lesz h­elye, ha a pénzügyigazgatóság nemcsak az elemi kár mérvét állapította meg, hanem annak alapján adótörlést is engedélyezett. A kétféle szabályozás között lényeges különbség van és az új szabályozás a gazdálkodó helyzetét tetemesen súlyosbította. Miként azt az 1943. évben fellépett országos aszálykárnál tapasztalhattuk, igen gyakori volt az az eset, hogy a pénzügyigazgatóság az elemi kár mérvét megállapította, ez alapon a beszolgáltatási kötelesség mérséklése be is következett, adótörlésre azonban különböző okokból nem kerülhetett sor. Hogy ezek az okok melyek lehettek, az a követ­kező példaképpen felsorolt esetekből tűnik ki. 1. A kárbejelentési határidők a különféle szántó­földi terményekre és a különböző nemű elemi károkra nagyon különbözők, ezenfelül a határidők szempontjából olyan fontos, „szokásos letakarítási idő" az ország egyes vidékeire nézve is eltérő, ezért igen gyakran előfordul, hogy az elemi kár­bejelentések elkésetteknek minősülnek s így adó­törlésre alapul nem szolgálhatnak­. Minthogy azon­ban az elkésettnek látszó bejelentéseknél is kötelező a községi elöljáróság részéről a szemlejegyzőkönyv felvétele, amelynek alapján a pénzügyigazgatóság a kár mérvét megállapítja, az 1943/44. gazdasági évben gyakran előfordult, hogy elemi kár esetén a gazdálkodó beszolgáltatási kötelességét akkor is mérsékelték, ha adótörlésben a bejelentés elkésett­sége miatt nem részesülhetett. 2. Az elemi károk eseteit a községi elöljáróságnál kell bejelenteni. Annak elbírálásánál, hogy a fél kárbejelentését törvényes határidőben tette-e meg, a községi iktatóba történt bevezetés napja mérvadó. Az elmúlt évben, amikor az országos aszály miatt nagyon sok kárbejelentés történt, gyakran elő­fordult, hogy a túlterhelt községi elöljáróságnál az iktatás elhúzódott, miáltal a kárt szenvedettek az adótörléstől elkésettség miatt elestek, de nem estek el a beszolgáltatási kötelesség mérséklésétől, mert a pénzügyigazgatóság a kár mérvét ezekben az esetekben is megállapíthatta. 3. Szántóföldi terményeknél a fagy, a föld árja által okozott belvíz, a tartós szárazság (aszály), a hőütés (hőguta), a rovarok, a növénybetegségek és a mezei egerek által okozott károk adóelengedésre csak akkor adnak igényt, ha összefüggő nagyobb területekre terjednek ki. Az elmúlt gazdasági évben a beszolgáltatási kötelesség csökkentése elemi kár címén akkor is lehetséges volt, ha adóelenge­désnek helye nem volt, mert a felmerült elemi csapás nem terjedt ki nagyobb területre. 4. Árvíz, fagy, földárja által okozott belvíz, vagy tartós szárazság (aszály) által okozott károk címén nincsen helye földadóelengedésnek az olyan földrészleteknél, amelyeknél az említett elemi csapás folytán időszakonként megismétlődő károkat már a földadókataszteri osztálybasorozásnál figyelembe vették. A pénzügyigazgatóságok e rendelkezés alapján a földadókataszteri osztályozásnál a IV., V., VI. és VII. osztályba sorozott földrészleteknél a fenti elemi károk címén adóelengedést nem álla­pítanak meg. Az elmúlt gazdasági évben azonban "­ nem volt akadálya annak, hogy a pénzügyigazgató a nemzetközi viszonylatban a búzapiacon az ügyek mág az elemi kár mérvét a gyengébb minőségű földrészleteknél is megállapítsa, aminek alapján azután a beszolgáltatási kötelesség mérséklése be­következhetett. Az 1944/45. gazdasági évben tehát az elemi kárt szenvedett gazdálkodók mindazokban az ese­tekben, amelyekben az előbbiek szerint adóelenge­désben nem fognak részesülhetni, olyan módon lesznek kötelesek beszolgáltatási kötelességüknek eleget tenni, mintha őket elemi kár nem érte volna. Ez felette méltánytalan, sőt gyakran szinte lehe­tetlen, mert nagyon jól tudjuk, hogy az elmaradt termésmennyiség éppen az értékesíthető felesleget csökkenti. Különösen súlyosan fogják érezni az új szabá­lyozás hátrányait azok a gazdálkodók, akiknek KÖZTELEK, 1944 JULIUS 2. " 27. SZÁM 54-IK ÉVFOLYAM. földjei az I—III. osztálynál gyengébb kataszteri osztályba tartoznak, mert beszolgáltatási köteles­ségük teljesítése ezekre nézve, még közepes termés esetén is nagyobb megerőltetést jelent. Az új szabályozás végül a beszolgáltatási köte­lesség teljesítésének nyilvántartása és elszámolása szempontjából is hátrányos lesz, mert az adóelenge­dés jogerős elintézése, különösen ha igazolási kérel­mek és fellebbezések is adattak be, rendszerint nagyon elhúzódik. Lehetséges, hogy az elmúlt év nagy aszálykárából kifolyólag még ma is vannak olyan kárbejelentések, amelyeknél az adótörlés kérdése még nincsen jogerősen elintézve. A kifejtettekre tekintettel és mert a beszolgál­tatási kötelesség teljesítésének lehetősége a termés mennyiségével és minőségével a legszorosabb össze­függésb­en áll, nagyon kívánatos lenne, hogy az új szabályozás sürgős megváltoztatásával kimondatnék, hogy elemi kár esetén az 1944/45. gazdasági évben a beszolgáltatási kötelesség csökkentésének mindazokban az esetekben helye van, amikor a pénzügyigazgatóság az elemi kár mérvét megállapította. Ellenkező esetben gyakran előfordulhat, hogy a gazdálkodókat bün­tetéssel sújtják olyankor is, amikor a "gazdasági lehetetlenülés esete forog fenn. B. I. NÖVÉNYTERMESZTÉS •latomMi lírányi Sémi­je Hozzászólás a „Több televényt" című cikkhez. írta: Fleischmann Rudolf dr. növénynemesítő igazgató. Érdeklődéssel olvastam Béky László cikkét a „Köztelek" folyó évi 25. számában. Elsősorban, mint nemesítő kívánok a cikkben tárgyalt kérdés­hez hozzászólni. A gabonafélék különböző időben és mértékben történő meghűlése igen bonyolult tünemény. Egy hozzászólás keretében nem is lehet a meghű­lés­ellenállóság kérdését kimeríteni. A viharbúza nemesítése korántsincs befejezve. Évről-évre dolgozunk tökéletesítésén, különösen a szár megszilárdításán. Ma már van ebből a faj­tából néhány fiatalabb család, amelyek szalma­szilárdságukkal első helyen állanak. A szakember jól tudja, hogy a növénynemesí­tés nem haladhat rohamos ütemben a sikerhez. Amikor a szobrász az alakot kőből durván kifa­ragta, a laikus ebben még semmi különöset nem fedez fel, de a hozzáértő már akkor megsejti benne a vezérgondolat tökéletes kibontakozását. Hasonló a helyzet a növénynemesítés terén is. A magyar búzanemesítő az ország mezőgazdaságá­nak ingadozó helyzetéhez van kötve, amely óriási kilengéseket mutat a belterjes iránytól a külterjes gazdálkodásig. A viharbúza eszményképe csak belterjes viszonyok között érvényesülhet és ter­mészetesen csak akkor, ha a termesztése körül egyébként sem követnek el hibát. A szalmaszilárdság csak jól összehangolt táp­lálkozáskor érvényesül, míg pl. az egyoldalú nit­rogén-túladagolás e tulajdonságot elronthatja. Utóbbi esetben célszerű káli- és mészadagolással a nitrogén vegetatív irányú hatását bizonyos mértékben fékeznünk, de ehhez a termelő részé­ről kifinomodott élettani érzésre van szükség. Hogy mennyire fejlődnek vagy fajulnak el , azt teljes biztonsággal ma még nem lehet meg­jósolni. Az azonban biztos, hogy a háború után valamennyi önállóságában meghagyott állam bú­zatermesztését mégis csak két irányban kell, hogy fejlessze. Elsősorban olcsóbban kell előállí­tani a súlyegységet, amire éppen a belterjes nagy­birtokok képesek. A gyakorlat tehát ragadjon meg minden eszközt a tudománnyal karöltve, hogy az ilyen belterjesen kezelt földeken a búza átlagtermése ugyanolyan költséggel néhány má­zsával a régi átlagon felül legyen. Ebben rejlik a gazdasági versenyképesség. A második szempont a belterjes búza minő­sége. Háború után mindig következetesen meg­történik az áttérés a silány háborús tömegáruról a jó minőségi árura. Ez a búzánál is be fog kö­vetkezni. M­EZOGAZDASÁGOK ÉRTÉKESÍTŐ ÉS BESZERZŐ IRODÁJA Budapest, VII., Károly király­ út 1. szám. Sergönycímj­elébiró Budapest. Mezőgazdaságok budapesti érdek és VEZÉRKÉPVISELETE. Kereskedelmi és jogi osztály. Hadiüzemi szállítások. 585 Elvállalja uradalmak, gazdaságok, hadiüzemi önellátási csoportok budapesti kereskedelmi és hivatali érdekképviseletét. Az összes mezőgazdasági termékek értékesítése. Gazdaságok összes szükségleteinek beszerzése. Budapesti Ügyeik gyors, szakszerű elintézése. Mezőgazdasági cikkeknek ipari cikkekre történő átcserélése. Export-import összeköttetések létesítése. Termények nagyvásártelep­, buda­pesti nyilt Üzletbeni bizományi értékesítése. Gazdaságok központi könyv- és irodavezetése. Gazdaságok irányítása. Őskeresztény cég. Németországi gyakorlat szerve­­zésben és a gazdasági ügymenetben. Szíves megkeresésre kimerítő le­vél­be­ni tájékoztatás.

Next