Krassó-Szörényi Lapok, 1938. július-szeptember (60. évfolyam, 46-53. szám)

1938-07-10 / 46. szám

1938 VII. 10. Duminecă-Vasárnap 3 Lei LX. 4-46 Redacţia şi administraţia: Lugoj, Sir. Regele Ferdinand I. 36. — Telefon 258. Redactor responsabil: ARATO ANDOR Inscris “ Re^strul P«*bH«atfiinitor Periodice ,a _ _ , Tribunalul Lugoj sub No. S—1938. Proprietar şi Directori: Tip. Husveth şi Hotter, Lugoj APARE BISĂPTĂMÂNAL. — Abonamentul anual 200 Lei Kiáltvány az ország népéhez a kormány három hónapi működéséről A kormány abból az alkalomból, hogy három hónapja működik, kiáltványt intézett az országhoz, amelyben beszámol eddigi teljesítményeiről és egyúttal programot ad. A kormány - mondja a kiáltvány - mindenekelőtt eloltotta a belső nyugtalanság tűzfészkeit, helyreállította a belső rendet, a tekintély uralmát és visszaterelte egészséges útjukra a tévelygő lelkeket. A kormánynak hasonló gondja volt az adminisztráció régi visszaéléseinek, a párturalom e maradványainak a megszüntettésére. A kormány ezzel párhuzamosan rendetteremtett a közpénzügyekben. ftijjff’ • Elégtétellel állapíthatjuk meg, hogy a költségvetést az első évnegyedben végrehajtotta a kormány. Az új rendszer iránti bizalom megnyilatkozik a börzén és az egész pénzpiacon. Azért a költségvetés további végrehajtása elé bizalommal tekinthetünk. A közgazdasági kérdések területén a kormány megvizsgálta és megoldotta a legsürgősebb feldatokat. Serkentette a kivitelt, hogy fedezze az év első hónapjainak deficites külkereskedelmi mérlegét. Az olcsó kereskedelmi hitel politikáját kezdte meg a kamatok csökkentésével s megvalósította a szövetkezetek reformját, különösen a falvak gazdasági életének fellendítésére. A Nemzetgazdasági Minisztérium újjászervezte a külkereskedelem szerveit. Új egyezményeket kötött Magyarországgal és Németországgal s nagyarányú akciót indít a folyó évi termés értékesítésére. A kiáltvány ezután részletesen ismerteti a földművelésügyi minisztérium megvalósításait és a kormány mezőgazdasági programját. Aztán a közlekedési útvonalak újjáépítésére és építésére kifejtett erőfeszítéseket ecseteli, valamint a társadalomvédő munkáját és különösen a munkásság helyzetének javítására hozott intézkedéseket. Az állampolgárság felülvizsgálásának munkálatai rövidesen befejezést nyernek. Az új alkotmány elvei alapján új törvényt hoz a kormány a bíróság újjászervezésére. Uj törvényt hoz a vagyonellenőrzésre, hogy az hatályosabban legyen alkalmazható. A kormánynak különös gondja van a hadseregre. Intézkedett a hadiszergyártó üzemek építésének és felszerelésének a befejezésére s újra felvették a határ megerősítésére megkezdett munkálatokat. A kiáltvány megállapítja, hogy az ország külpolitikája egy percre sem tért el hagyományos irányvonalától. Ellenkezőleg, minden vi-szonylatban állandóan hűnek mutatkozott a meglevő barátsági és szövetségi kapcsolatokhoz és igyekezett új baráti kapcsolatokat szerezni s különösen megjavítani Románia viszonyát a szomszédaival. A Balkán-szövetség, a Kisántant és a Népszövetség tanácskozásai alkalmával Románia szava elhatározóan esett latba. E tárgyalások eredményei rövidesen meg is fognak mutatkozni. A kiáltvány ezekkel a szavakkal végződik. A kormány őfelségének, a királynak utasítása, buzdítása és ellenőrzése alatt, - aki a közszükségletek iránti gondosságában és szeretetében a szüntelen és fáradhatatlan munka példaképe, - folytatni fogja tevékenységét, meg lévén győződve arról, hogy ezekben a történelmi órákban kizárólag a közjónak szenteli erőfeszítéseit. "Miron Cristea pátriárka kormányelnök A kisipar Romániában Kimerítő adatok a romániai kisipar gazdasági mozgásának és társadalmi szerepének teljes átvilágítására kétségtelenül nem állanak elég bőséggel rendelkezésre, alapvető kép kirajzolása azonban mégis lehetséges. Az 1930. évi népszámlálás szerint az összes ipari üzemek 93,5°/o-a 2 5 személlyel dolgozó kis üzem, mely az összipari munkások 49,6°/o-át foglaloztatja. A nagy üzemekben ezek szerint, jólehet az összipari üzemek 658/0-át teszik, az ipari munkások több mint 50°/0-a dolgozik. Nem alaptalan tehát, amit Plutarc Cotaru mond : „íme, a népszámlálás adataiban az a szakadék, mely a fiatal román gazdaságban egyrészt a nagyszámú s legfeljebb egy emberélettartamú kis vállalatok, másrészt a kisszámú, de hatalmas méretű, mondhatni aránytalan dimenziójú gyárüzemek között mered.“ A román kisipar fejlődésével Roceric ban foglalkozik behatóan. Ad történeti képet is. Megírja pl., hogy nálunk még ma is él a háziipar, mely a család keretében kizárólag a család szükségletének termel. Történetileg ebből a háziiparból nőtt ki a kaláka, melyben a falusiak segítenek egymásnak bizonyos munkákban. Ez a munkaforma még ma is igen intenzív egyes megyékben (Gorj). Történeti szempontból a bojárnál végzett munka elősegítette a nép ízlésének és képességének fejlődését, mert a bojárnál jutott először kapcsolatba idegen, jól elkészített tárgyakkal. Innen jutunk el fokozatosan a XVIII. századig, amikor már találkozunk Romániában a specializált iparossal. Az első iparos céhek 1700 körül alakulnak , megteremti őket a nagy adóztatások elleni közös fellépés. (Az 1851-es moldvai budget 170-et iparosoktól és kereskedőktől hajtották be.) Bővebb adatok a romániai iparosokról elég soká váratnak. Csak miután Alexandru Suţu rendelete megszüntette a céhek kizárólagos nemzeti jellegét, miután az orosz Regulamentul Organic teljesen feloszlatta, 1873-ban közli Ion Marţian az Analele Statisticeban az első adatokat. Az első rendszeresen feldolgozott adatok 1902-ben jelennek meg. Ezek szerint 1902-ben Romániában 97.757 iparos élt és pedig 6067 százalék a városokban, 3933 százalék pedig falun. Jólehet a céheket 1873-ban feloszlatták, minden csökevényükben csak az 1921-ben kelt szakszervezeti törvény által szűntek meg. A Ion Lahovary által 1906- ban beindított ankét szerint az akkori testületeknek 127.841 iparos tagja volt. A Munkaügyi Minisztérium létesítésének évében (1920) a genfi Nemzetközi Munkairoda kérésére tartott ankét szerint a 20-nál kevesebb munkással dolgozó kis üzemek száma 60.505, melyben 141.895 alkalmazott dolgozott. Tartományok szerint: az Ókirályságban 38.285; Basarabiában 10.037 ; Ardealban 7.912 ; Bucovinában 4.271 üzem. Egy másik, 1925-ben lefolytatott ankét szerint a kisipar a következőképpen oszlott meg Románia területén: Sajnos, hogy a gazdasági válság szakaszából szinte teljesen hiányzanak az adatok, holott épp a gazdasági hanyatlás idején észlelt változások adalékai a legbeszédesebbek. 1933-ban a munkakamarai választási listák adatai szerint a kisiparosok száma: Városban Falun összesen Ókirályság 42.365 20.486 62.851 Ardeal 38.064 27.045 65.109 Basarabia 7.808 11.383 19.191 Bucovina 8.386 540 8.926 férfiak nők összesen Ókirályság 57.656 3.970 61.626 Ardeal 43 799 1.739 45.538 Basarabia 3 007 534 3.541 Bucovina 7.384 343 7.727 111.846 6.586 118.432 A Nemzeti Sajtó és Propaganda vezérigazgatóság felhívása A Nemzeti Sajtó és Propaganda igazgatóság mellett működő állami hirdetési szolgálat közli, hogy az újságok, folyóiratok, vagy bármely magánszemély által hozzáintézendő beadványokat szabályszerűen fel kell bélyegezni. A felbélyegzés alól csupán a körlevelekre és körkérdésekre adandó válaszok mentesek. Kéri továbbá a szolgálat az összes hatóságokat és községi vezetőket, melyek közlendő hirdetményeket küldenek be, hogy a szöveget annyi példányban küldjék be, ahány újságban azt megjelentetni akarják. Külön egy példány küldendő azonfelül a szolgálat irattárában való megőrzés céljából.